„Nincs fideszes vagy baloldali kátyú”: így foltoznák be az ország útjait

Publikálás dátuma
2020.03.02. 12:37

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Százmilliárdokat adózunk az üzemanyag után, a most nyomon követhetetlen pénztömeg mentőöv lehetne az önkormányzatoknak is – mondta Molnár Zsolt.
Új utat találtak maguknak a szocialisták: hétfői sajtótájékoztatójukon olyan témáról beszéltek, ami pártszimpátiától függetlenül minden magyart érint – leginkább kellemetlenül. Kunhalmi Ágnes és Molnár Zsolt képviselők a lepusztult magyar utak helyzetét kapcsolták össze a nehéz helyzetben lévő önkormányzatokéval, melyektől a kormány most elvonná az iparűzési adót is. Kunhalmi szerint az Orbán-kabinet az egészségügy és az oktatásügy katasztrofális központosítása után most az adónem elvonásával csökkentené az önkormányzatok mozgásterét – pedig helyi szinten a helyi vezetés tudja a legjobban, mire kell költeni, így az iparűzési adóbevétel is náluk hasznosul a legjobban.
Mindezt Kunhalmi a magyar utak drámai állapotával kötötte össze: mint mondta, nem kell vidékre menni, a XVIII. kerületben (Pestszentlőrinc-Pestszentimre) is pocsékul néz ki az Üllői út, a Gyömrői út helyi szakasza – ám ha az önkormányzatnak lenne elég saját forrása a helyzet kezelésére, akkor nem kellene szerinte kormányzati kegyekre várni, saját költségen is felújíthatnák a leromlott útszakaszokat.
Itt lépett be Molnár Zsolt, aki közölte: az évi 6,5 milliárd liternyi felhasznált üzemanyag után 750 milliárd forintot fizetünk be jövedéki adóként, ami Molnár szerint feneketlen kalapba kerül és most stadion, lówellness és kisvasút lesz belőle.
A szocialisták azonban kezdeményeznék, hogy a jövedéki adó harmadát, 250 milliárd forintot utalja vissza az állam az önkormányzatoknak.

Ebből jutna a közlekedési infrastruktúra rendbe tételére és egy sor zöld beruházásra – bicikliutak építésére, fásításra is – a képviselők szerint. Két dologban talán mindenki egyetért, politikai hovatartozástól függetlenül: abban, hogy az üzemanyag sokba kerül, és hogy az utak rossz állapotban vannak.
Nincs fideszes vagy baloldali kátyú, a jobboldaliakat sem rázza kevésbé a busz a gidres-gödrös utakon

– mondta Molnár, aki a 250 milliárd terveik szerinti eloszlásáról is beszélt: szerinte a forrást annak a befizetett gépjárműadó arányában kellene szétoszlani, vagyis települési szinten oda jutna több pénz, ahol nagyobb az autós forgalom is.
Újságírói kérdésre Molnár Zsolt elismerte, ezzel a felosztással Budapest járna a legjobban, hiszen itt a legtöbb jármű, a legnagyobb tömegközlekedési infrastruktúra is. Szerinte a fővárosi önkormányzat és a kerületek között fele-fele arányban oszlana meg a Budapestnek jutó keret, ennek nagyságát azonban nem tudta meghatározni.
Az MSZP tárgyalna a települési és megyei önkormányzatok országos szövetségével, aktivistáik és politikusaik pedig hamarosan szórólapokkal, aláírásgyűjtő ívekkel jelennek meg a benzinkutakon.
A beszámoló után egy újságíró arról beszélt: a tőlük a DK-hoz átálló XVIII. kerületi képviselő, Szaniszló Sándor éppen azzal indokolta döntését, hogy az elmúlt száz napban az MSZP nem igazán nyújtott támogatást a kerületi közúthálózati és egészségügyi fejlesztésekhez.  Abban biztosan egyetértünk Szaniszló Sándorral, hogy a XVIII. kerület köztársaságpárti, és hogy a Fidesz kivérezteti az önkormányzatokat – ütötte el a választ Kunhalmi Ágnes.  Molnár már az angyalföldi szocialista győzelmet értékelte ki: gratulált Tóth József polgármesternek, szerinte ez az eredmény is megmutatta, hogy a szocialistákat nem lehet lebecsülni vagy kihagyni az ellenzéki összefogás során. Szerinte a XIII. kerület helyzete egyedi, minden más terepen viszont az együttműködést sürgette: mint hangsúlyozta, a Fideszt csak az ellenzéki pártok közös erejével lehet legyőzni 2022-ben.
Szerző

Karantén helyett home office? – Dolgozói jogok járvány idején

Publikálás dátuma
2020.03.02. 10:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Komoly és egyáltalán nem elméleti munkajogi kérdéseket vet fel a koronavírus terjedése.
A vállalatok, hivatalok egyre inkább csak akkor küldik külföldre dolgozóikat, ha nagyon muszáj, de munkajogászok és szakszervezetek is tömegesen kapják a kérdéseket, hogy milyen szabályok érvényesek azokra a munkavállalókra, akik külföldről térnek haza mostanában. Rátkai Ildikó ügyvéd munkajogi blogján tette közzé a legfontosabb tudnivalókat. Szerinte egyértelmű a helyzet, ha az illető itthon vagy külföldön karanténba kerül: ő az egészségbiztosítási ellátásokról szóló törvény értelmében keresőképtelennek minősül. Azt már mi tesszük hozzá, hogy a jogszabály alapján a 14 napos egészségügyi zárlat ideje tehát betegszabadságnak, vagy ha a munkavállaló ezt a 15 napos keretet már kimerítette, táppénznek számít. Bonyolultabb a helyzet, ha nem közvetlen fertőzési gócpontnak számító területről érkezik haza valaki, de elvben nem lehet kizárni, hogy az utazás során elkaphatta a koronavírust. Őket nagyon sok munkahelyről azonnal soron kívüli üzemorvosi vizsgálatra küldik vagy arra utasítják, hogy átmenetileg otthonról végezzék a munkájukat. Rátkai Ildikó arra hívja fel a figyelmet: a munka törvénykönyve (Mt.) lehetővé teszi, hogy a munkáltató a munkavállalót átmenetileg – legfeljebb évente 44 beosztás szerinti munkanapon vagy évenként 352 órán át – a munkaszerződéstől eltérő munkahelyen foglalkoztassa. Amikor a törvény megszületett, nyilván senki nem gondolt a mostanihoz hasonló helyzetre, de a jogász szerint ez alapján jogszerű, ha a munkáltató hazaküldi az alkalmazottját. Miskei László munkavédelmi szakértő is azt tartja a legjobb megoldásnak, ha a külföldről hazatérő dolgozó azonnal felkeresi az üzemorvost, aki ugyan nem tudja táppénzre venni, de ki tud adni olyan szakvéleményt, ami alapján a háziorvos már megteheti ezt. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke úgy fogalmazott lapunknak, hogy az Mt. abban az értelemben rugalmas, hogy ilyen esetekben távolléti díj illeti meg a dolgozókat, mert kár nem érheti őket akkor sem, ha a mostanihoz hasonló helyzet még soha nem fordult elő. Mások maguk gondolják úgy, hogy szívesebben dolgoznának otthonról, ha a munkáltatóval ebben meg tudnak állapodni, csakhogy ez sok esetben megoldhatatlan. Ilyenkor jön a kérdés: köteles-e a munkavállaló munkába járni, ha köztudottan terjed a vírus? Az ügyvéd álláspontja szerint szinte mindig igen a felelet, mert a munka felvételét csak akkor lehet jogszerűen megtagadni, ha azzal más személy egészségét vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, márpedig ilyen „közvetlen és súlyos” veszély egyelőre Magyarországon nem áll fenn. Más a helyzet – folytatja elemzését Rátkai Ildikó –, ha a munkavállalók azért nem tudnak munkát végezni, mert amivel dolgozniuk kell, az nem érkezik meg például Kínából vagy Észak-Olaszországból. Ilyenkor állásidőt kell számolni, amikor a dolgozót az alapbér illeti meg, kivéve, ha a cég nem számolhatott az akadállyal. Most azonban a koronavírusról szóló hírekkel van tele a sajtó, egy vállalkozás sem mondhatja, hogy nem tudott felkészülni erre a helyzetre. A MASZSZ munkavédelmi szakemberei egy tájékoztatót juttattak el minden munkahelyi szervezetüknek, hogy a dolgozók pontosan tudják, mit várhatnak el a munkahelyüktől egy komolyabb járvány megelőzésére. Legelsősorban azt, hogy legyen kész terv mindenhol egy ilyen helyzet kezelésére.
Frissítve: 2020.03.02. 10:05

Harmincegy milliárdos lépcsőfok lehet az atlétikai vb a magyar olimpiához vezető úton

Publikálás dátuma
2020.03.02. 09:47

Fotó: KKBK Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt.
Egy tanulmány szerint a világbajnokság pluszbevételt is hozhat – igaz, a szerzők a jelenleginél sokkal jobb dollárárfolyammal számoltak.
Gazdaságilag pluszos lehet a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokság, de csak, úgy, hogy nem számolják vb-költségnek az atlétikai központot – egyebek mellett ez derül ki az eseményt előkészítő hatástanulmányból, amelyet a PwC készített, és amit a 24. hu szerzett meg közérdekű adatigénylés révén a kormánytól.
A szövegből kiderül, hogy az atlétikai vb összes közvetlen költsége 38,1 milliárd forint, a tanulmány készítője szerint pedig a rendezvény 29, 9 milliárd forinttal növelné a magyar GDP-t, és 4220 személy „foglalkoztatását támogatná”. 
A PwC részéről úgy kalkulálnak, hogy a vébé összesen 166 ezer látogatót vonz, fele-fele részben magyarokat és külföldieket. Az utóbbiak átlagosan 3,9 napot töltenek Magyarországon, napi kiadásuk 25 ezer forint lesz, azaz összesen 8,25 milliárd forintot költhetnek el itt.
Ezek a legfontosabb számok, amelyeket a tanulmány bemutat. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a verseny közvetlen költségei azért ilyen alacsonyak, mert például csak az ideiglenes infrastrukturális beruházásokat számítja be (például a stadion bővítését), mert az atlétikai központ megépítését a Csepel-sziget északi végén a versenytől függetlenül megvalósuló beruházásnak tekinti – mutat rá a lap(És emlékezetes, hogy a Karácsony Gergely vezette főváros egy 50 milliárdos egészségügyi fejlesztésért cserébe támogatta csak a vb megrendezését, a kormány pedig belement ebbe.)
A 38,1 milliárd forintos bruttó számlához az előrejelzés szerint 3,1 milliárdos jegy-, valamint 3,9 milliárdos egyéb bevétel társul. Ez azt jelenti, hogy 
a rendezéshez szükséges állami támogatás mértéke – optimális esetben is – 31,1 milliárd forint.

Ugyanakkor minden tétel komolyan vehetőségét azonnal jelzi, hogy a tanulmány készítésekor 282,8 forintos dollárárfolyammal számoltak. Az MNB középárfolyama most éppen 307,7 forint. A dokumentum 416 ezer belépő értékesítésével számol:
  • a tervek szerint 208 ezer itthon, elsősorban Budapesten és környékén,
  • 83 ezer a környező országokban,
  • 42 ezer Európa más részein,
  • további 83 ezer pedig a világ egyéb területein kelne el.
Cserébe nemcsak gazdasági hasznot remélnek (a vb, ugye, 29,9 milliárd forinttal járul hozzá a magyar GDP növekedéséhez a tanácsadó cég szerint), hanem nem számszerűsíthető eredményeket is. Ilyen a város- és az országimázs javulása, amely a turisztikában hozhat profitot, miként az is, hogy nő az idelátogatók visszatérési kedve.
A magyar kormánynak aligha elsősorban turisztikai okból fontos az esemény megtartása – jegyzi meg a hírportál – inkább azért, mert folytatódhat a tudatos, noha ki nem mondott, olimpiai építkezés.

A korábban megígért-betervezett létesítményeket sorra húzzák fel, a MOB élén már nem fideszes politikus áll, hanem a pártokhoz nem kötődő, a Budapesti Olimpiáért Mozgalom alapítói közé tartozó Kulcsár Krisztián, aki alkalmasabb lehet társadalmi támogatottságot tenni az ügy mögé, mint a Fidesz, miközben a világ sportvezetőit sorra nyűgözik le az itthoni versenyek csillogásával (a 2023-as atlétikai vb-t 2027-ben ismét az úszók világbajnoksága követi, és abban az évben a női kézilabda-vb helyszíne is Magyarország lesz). Mindez együtt alighanem azt jelzi, nem engedték még el örökre az ötkarikás álmot. Igaz, a kormány Budapest-politikáját képviselő Fürjes Balázs tavaly ősszel arról beszélt, a 2024-es pályázat visszavonása után kizárt, hogy 2032-ben Budapest olimpiát rendezzen, szerinte 2036 vagy 2040 lehet a reális cél. 
Szerző