Előfizetés

Különleges razziák a fővárosban, a szabálytalan gyalogosokra vadásznak a rendőrök

M.K.
Publikálás dátuma
2020.03.02. 08:25

Fotó: Shutterstock
Előre be nem jelentett helyszíneken ellenőriz a rendőrség önveszélyes közlekedőket keresve.
Gyalogosrazziákra számíthatnak a budapestiek a következő időszakban, a fővárosi közlekedési rendőrök ugyanis hetente kétszer - előre be nem jelentett helyeken és időpontokban - ellenőriznek. 2020-ban másfél hónap alatt kilenc halálos gyalogosgázolás történt a fővárosban. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) vizsgálatai szerint a kilenc esetből hatban egyértelműen a gyalogos volt a felelős, leginkább ezért tart most az akció. Balogh Ádám, a BRFK közlekedésrendészeti főosztályának vezetője elmondta, a balesetek leggyakoribb oka, hogy a gyalogosok nem a kijelölt átkelőhelyen mennek át vagy a tilos jelzés ellenére lépnek az úttestre. Egyre többször tapasztalják azt is, hogy a gyalogosok olyan tevékenységet végeznek, ami eltereli a figyelmüket a közlekedésről, és nem néznek körül: telefonálnak, üzenetet írnak vagy éppen zenét hallgatnak. A BRFK eddig két alkalommal ellenőrizte a gyalogosközlekedést, február 18-án Budapesten, a Blaha Lujza téren, a VIII. kerületi Baross téren és a VII. kerületben, az Erzsébet körút–Király utca kereszteződésében. Akkor a tájékoztatás szerint az ellenőrzések során összesen negyven emberrel szemben intézkedtek. Második alkalommal február 25-én Budapest XX. kerületében, a Helsinki úton ellenőrizték a gyalogosforgalmat, és 35 járókelővel szemben kellett intézkedniük. Az intézkedések minden alkalommal figyelmeztetéssel zárultak – írja a kreszvaltozas.hu. Az üzenetek írása és a képernyő görgetése 800 százalékkal emeli a balesetek számát a gyalogosok körében, és a járókelők 45 százalékának vonja el a figyelmét, miközben átkelnek az úton – kanadai kutatók szerint. Csak az Egyesült Államokban a becslések szerint kétmillió baleset köthető a mobiltelefon használatához a gyalogosok körében. A 2004 óta végzett felmérések szerint a leggyakoribb esetek, hogy valaki nekimegy egy oszlopnak, vagy megbotlik és elesik. A legtöbb baleset a 30 év alatti férfiaknál következik be – olvasható a Daily Mail cikkében.   

Zombik, avagy a mobilos gyalogosok

Nagy vihart kavart az ORFK tavaly februári sokkoló kampányvideója, amivel a mobilhasználat veszélyeire kívánték felhívni a figyelmet. A filmben tántorgó élőholtakként ábrázolja a telefonozó fiatalokat, akiket az sem érdekel, ha elütik őket. A felvétel alapján úgy tűnhet, mintha az igazi áldozat a más hibájából bajba keveredő autós lenne, a szörnnyé maszkírozott gyalogosok pedig megérdemelnék a sorsukat. A rendőrség közlése szerint évente átlagosan 2500 embert ütnek el a hazai utakon, és 150-en bele is halnak a gázolásba. "Napjaink városi utcaképéhez egyre inkább hozzátartoznak a járdán és az úttesten áthaladásuk közben a fejüket lehajtó, kezükben okostelefont tartó olyan gyalogosok, akik a környezetükről és a rájuk veszélyt jelentő tényezőkről sokszor tudomást sem vesznek, nekiütköznek más személyeknek, illetve figyelmetlenül lépnek le az úttestre („zombi-effektus”). Márpedig a figyelem részleges, vagy teljes megvonása egyértelmű közlekedésbiztonsági kockázattal jár, amely a gyalogosok számára könnyen végzetes lehet, egy közlekedési balesetben ugyanis az emberi test különösen védtelen, sérülékeny" - írta a rendőrség a police.hu oldalon.  

Egyre több a jel: mégsem biztos, hogy „élet, erő, egészség” a tej

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.02.29. 14:14

Fotó: PHILIPPE HUGUEN / AFP
Ahol vannak más, jó minőségű, magas tápértékű ételek, a nagy mennyiségű tejfogyasztás több szempontból is kockázatos lehet egy új tanulmány szerint.
Az utóbbi időben a tehéntej megítélése megosztotta a szakembereket. Egyesek még mindig nélkülözhetetlen tápláléknak, mások pedig sok probléma forrásának tartják. A nemrégiben a New England Journal of Medicine hasábjain megjelent tanulmány is inkább az utóbbit erősíti – írta a PharmaOnline.
Bár a tehéntej a növekedést elősegítő faktorok mellett számos makro- és mikrotápanyagot tartalmaz, ezeknek nem egyedüli forrása, így a fogyasztása nem létszükséglet. A tejtermékek fogyasztása mellett korábban egyik fő érv az volt, hogy a kalciumbevitel véd a csonttörésektől és a csontritkulástól. Ma már ez nem feltétlenül igaz, ugyanis éppen azokban az országokban leggyakoribbak a csípőtáji törések, ahol a legmagasabb a tejfogyasztás. Igaz, a csonttörések kockázatát több tényező, például a D-vitamin ellátottság, az etnikai hovatartozás is befolyásolja.
A tejfogyasztás ugyan hozzájárul a gyerekek növekedéséhez, a kutatók úgy vélik, hogy a tej tápanyagai elsősorban azokban a régiókban szükségesek, ahol a rendelkezésre álló egyéb táplálékok minősége és mennyisége nem kielégítő. Ahol azonban vannak jó minőségű, magas tápértékű ételek, a nagy mennyiségű tejfogyasztás kockázatos lehet, többek között fokozhatja a csonttörés valószínűségét is.
A vizsgálatok eredményei szerint nincs kapcsolat a tejfogyasztás és az elhízás, valamint a cukorbetegség, de a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának rizikója között. A nagy mennyiségben fogyasztott tejtermékek és a prosztatadaganat, illetve az endometrium- és emlőrákok közötti kapcsolat azonban nem zárható ki. Ennek magyarázata lehet, hogy a jelentősebb tejfogyasztás az inzulinszint emelkedésével jár. Csökkentheti viszont a béldaganatok kialakulásának kockázatát, amit a tej magas kalciumtartalmára lehet visszavezetni. A fermentált termékek, mint a joghurtok fogyasztása kifejezetten kedvezően hat a bélflórára, és feltételezhetően csökkenti a zsírmáj előfordulásának kockázatát.

A kutyák új érzékszervét fedezték fel

MTI
Publikálás dátuma
2020.02.28. 14:25

Fotó: FRANK RUMPENHORST/dpa Picture-Alliance / AFP
Magyar kutatók is részt vettek abban a kísérletsorozatban, amelyből kiderült, a kutyák hideg és nedves orra érzékeli az infravörös sugárzást.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia Tanszék és a svédországi Lund Egyetem kutatói egy közösen végzett kísérletsorozatban azt fedezték fel, hogy a kutyák orrtükre – a szőrtelen, nedves bőrfelület az orruk hegyén - érzékeli az infravörös sugárzást. Kimutatták, hogy az állatok képesek melegvérű állatok testhőjének érzékelésére olyan távolságból, amely akár vadászat közben is hasznos lehet – olvasható az ELTE kutatóinak közleményében. Az új érzékszerv felfedezése segíthet megérteni, hogyan érzékelik a ragadozók a zsákmányukat olyankor, amikor a látásukra, hallásukra és szaglásukra nem hagyatkozhatnak. A kutatás a Nature lapcsalád Scientific Reports folyóiratában jelent meg pénteken.
A legtöbb emlős orrhegyén jellegzetes szerkezetű és megjelenésű bőrfelület van, amit orrtükörnek (rhinarium) hívunk. Néhány emlősfajban ismert, hogy milyen érzékszervi funkciót tölt be az orrtükör, a vakondféléknél (Talpidae) például különösen érzékeny taktilis ingerekre, de a mosómedve (Procyon lotor) és az ormányos medve (Nasua nasua) esetén is kimutatták, hogy az orrtükrük többféle mechanikus ingerre is kifejezetten érzékeny. 
Az emlős orrtükör egy különös tulajdonsága, hogy ragadozóknál éber állapotban a hőmérséklete jelentősen alacsonyabb, mint más emlősöknél. Bár az alacsony szöveti hőmérséklet általában véve nem kedvez a különböző típusú érzékszervek működésének, egy ismert kivétel van: a gödörkésarcú viperák (Crotalinae) pontosabban csapnak le áldozatukra, ha az infravörös sugárzást érzékelő szervük hidegebb. Ezen megfigyelések adták a tanulmány alapötletét, miszerint a kutyák jól ismert hideg, nedves orra is képes lehet infravörös sugárzás érzékelésére, hiszen a kutya legközelebbi vad rokona, a farkas (Canis lupus) is elsősorban nagytestű, melegvérű állatokra vadászik, így előnyös lehetne, ha a prédaállatok sugárzó testhőjét érzékelni tudná – olvasható a közleményben.
Az ötlet teszteléséhez két különböző kísérletet terveztek a kutatók. A svédországi Lund Egyetemen arra tanítottak kutyákat, hogy két távolban lévő tárgy közül kiválasszák a melegebbet úgy, hogy a két tárgy sem szagában, sem vizuális megjelenésében nem különbözött egymástól, így az állatok csak a tárgyak által kibocsátott infravörös sugárzás alapján tudtak dönteni. A kísérletben részt vevő kutyák mind sikeresen teljesítették a feladatot, ráadásul a melegebb tárgyat sikerült olyan távolságból kiválasztaniuk, amely alátámasztja, hogy az érzékszerv egy vadászó állat számára hasznos információt szolgáltathat.
Egy másik kísérletben az ELTE Etológia Tanszék kutatói egy olyan funkcionális MRI vizsgálatot végeztek, amelyben két, különböző hőmérsékletű tárgyat helyeztek a kutyák orra elé, és azt figyelték, hogy van-e olyan agyterület, amely fokozottabb aktivitást mutat a melegebb, mint a hidegebb (szobahőmérsékletű) tárgyra. Az eredmények azt mutatták, hogy az agyi érzőrendszer egyik kérgi területe - a bal agyfélteke szomatoszenzoros asszociációs kérgének egy olyan része, amely elsősorban az orr tájékáról fogad bejövő ingereket - nagyobb aktivitást mutat, amikor a kutyák elé a melegebb tárgyat helyezik, mint amikor a hidegebbet.
A két kísérlet eredménye azt mutatja, hogy a kutyák nem csupán képesek emlős állatok sugárzó testhőjét érzékelni, hanem a jel forrását is tudják detektálni. „Mivel az újonnan felfedezett érzékszerv pontos működési mechanizmusa nem ismert, elképzelhető, hogy eddig nem dokumentált molekuláris folyamatok állnak az érzékelés hátterében” – idézi a tanulmány első szerzőjét, Bálint Annát, az ELTE Etológia Tanszék kutatóját a közlemény.
A tanulmány vezető kutatója, Ronald H.H. Krögert, a lundi egyetem professzora azt emelte ki, hogy a kutyafélék sugárzó hőt érzékelő képessége ezidáig teljesen ismeretlen volt. Könnyen elképzelhető, hogy más ragadozók is rendelkeznek ezzel az érzékelési képességgel, és ez más megvilágításba helyezheti a ragadozók és zsákmányállatok interakcióit, szükségessé téve mindkét csoport ökológiájának és viselkedési stratégiáinak újraértelmezését. Mivel a kutya az egyik legelterjedtebb háziállatunk, és nagy érdeklődésre tart számot a viselkedése és képességei, azt reméljük, hogy további kísérletekkel hamarosan fényt deríthetünk az újonnan felfedezett érzékszerv működésének hátterére – tette hozzá.
A tanulmány az Agria/SKK Kutatási Alap, az Olle Engkvist Byggmästare Alapítvány, a Magyar Tudományos Akadémia, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával készült.