César-díj: a Nyomorultak a legjobb film, Polanski a legjobb rendező

Publikálás dátuma
2020.02.29. 09:19
Ladj Ly
Fotó: BERTRAND GUAY / AFP
Polanski díjának bejelentésekor a teremben csend lett, többen felháborodva távoztak. A lengyel-francia rendező nem ment el a gálaestre.
A francia külvárosokban tapasztalható rendőri erőszakról készített Nyomorultak című alkotás, Ladj Ly első nagyjátékfilmje kapta meg a legjobb filmnek járó legjelentősebb francia elismerést, a César-díjat péntek este Párizsban. A cannes-i fesztiválon a zsűri díjával jutalmazott film Párizs egyik keleti elővárosában, Montfermeilben egy fekete bőrű kiskamasz sérelmére 2008-ban elkövetett rendőri túlkapás ügyét dolgozta fel. A film címe Victor Hugo világhírű regényére utal – A nyomorultak címűre –, amelynek egyik fontos helyszíne Montfermeil, ahol a XIX. században és jelenleg is a francia társadalom számkivetettjei élnek. Az alkotás – amely a francia mozikban bemutatott legsikeresebb filmként elnyerte a közönség César-díját is – az első játékfilm, amelyben a francia elővárosok összetett társadalmát a hazai nézők is teljes valóságában láthatják, virtuóz rendezésben. A kliséktől mentes film kiválóan érzékelteti, hogy a robbanásig feszült közegben a legkisebb incidens is zavargásokat és összetűzéseket idéz elő a helyiek és a rendőrök között, de nem foglal állást sem a rendőrök ellen, sem a bevándorlók védelmében. A egyik rendőrt alakító Alexis Manenti kapta meg egyébként a legígéretesebb színésznek járó César-díjat. „Büszke vagyok, hogy bemutattam a szülővárosomat, Montfermeilt. De nemcsak a külvárosban élők nyomorultak. A nyomor sajnos egyre több franciát sújt. Gyakran megkérdezik tőlem, hogy mi a film üzenete. Egyszerű. A szegénység osztja meg a franciákat. Eljött az idő, hogy letegyük a fegyvert, hogy összefogjunk, hogy megmutassuk, mindannyian ugyanahhoz az országhoz tartozunk. Franciaország a hazánk, tegyük együtt nagy országgá! Nem a másik ember az ellenségünk, hanem a szegénység” – mondta a fődíj átvételekor a thriller 39 éves mali származású rendezője.
Roman Polanski Tiszt és kém – A Dreyfus-ügy című filmje is három Césart nyert el, a legjobb rendezésért, a legjobb adaptációért (Robert Harris D. című regényéből) és a legjobb jelmezért (Pascaline Chavanne), jóllehet a nemi erőszakkal vádolt rendező elismerése ellen feminista szerveztek mellett közéleti személyiségek is tiltakoztak. A 86 éves lengyel-francia rendező emiatt nem is ment el a díjkiosztóra. Polanski rendezői díjának bejelentésekor a teremben csend lett, többen felháborodva távoztak, köztük a francia filmvilág szexuális botrányainak jelképévé vált Adele Haenel színésznő is. Ő volt az első francia színésznő, aki a szexuális botrányok nyomán tavaly novemberben néven nevezte állítólagos zaklatóját, Christophe Ruggia francia filmrendezőt, akit azzal vádol, hogy 12 és 15 éves kora között rendszeresen zaklatta szexuálisan. Az interjú óriási visszhangot váltott ki a francia közéletben és elsősorban a filmes világban, Ruggia ellen azóta ügyészi eljárás indult, Polanskit – aki ellen az Egyesült Államokban a hetvenes évek óta elfogató parancs van érvényben egy kiskorú lány megerőszakolása miatt – pedig tavaly novemberben egy újabb nő vádolta meg azzal, hogy több mint negyven évvel ezelőtt megerőszakolta őt. A 45. César-díj gálaestjének helyszínéül szolgáló Salle Pleyel koncerttermet egyébként hermetikusan körbezárták a rendőrök, miután több tucat feminista már két órával az ünnepség kezdete előtt füstbombákkal a kezében próbált az épület közelébe jutni, miközben azt kiabálták, hogy „Erőszakoló Polanski, bűnös mozi, cinkos közönség!”. Polanski csütörtökön jelentette be, hogy nem lesz jelen a díjkiosztón, mert az szerinte „nyilvános lincselésnek” ígérkezik, és szeretné megóvni a családját. A díjátadót egyébként filmjének teljes stábja bojkottálta. Franck Riester francia kulturális miniszter egy pénteki interjúban úgy vélte, hogy Polanski elismerése a legjobb rendezői díjjal „rossz jelkép lenne ahhoz a tudatra ébredéshez, amelyre mindannyiunknak szüksége van a szexuális erőszak elleni küzdelemben”. Adele Haenel pedig előzetesen kijelentette, hogy a francia-lengyel filmrendező díjazása „az áldozatok szemen köpése lenne”.
Három César-díjjal jutalmazta egyébként a francia filmakadémia 4700 tagja Nicolas Bedos Boldog idők című filmjét is: a rendező megkapta a legjobb forgatókönyvért járó szobrot, Fanny Ardant vehette át a legjobb női mellékszereplő díját, és ez a film kapta a legjobb díszletért (Stéphane Rozenbaum) járó elismerést is.
A legjobb férfi alakítás díját Roschdy Zem kapta Arnaud Desplechin Kisváros, éjjel című thrillerében nyújtott alakításért. Az egyik legszegényebb francia városban, a belga határhoz közeli Roubaix-ban játszódó film egy megtörtént gyilkosság nyomozásának történetét dolgozza fel.
A legjobb női alakításért járó szobrot Anais Demoustier vehette át Nicolas Parizernek az Alice et le Maire (Alice és a polgármester) című első filmjében nyújtott alakításáért.
Az elsőfilmes César-díjat a Mounia Meddour rendezésében készült, Algériában játszódó Papicha érdemelte ki. A film főszerepét alakító Lyna Khoudri kapta meg a legígéretesebb színésznőnek járó díjat.
A legjobb fényképezésért járó Césart a Portré a lángoló fiatal lányról című film operatőre, Claire Mathon vehette át.
A legjobb férfi mellékszereplő díját Swann Arlaud kapta a papi pedofíliáról szóló Isten kegyelméből című filmben nyújtott alakításáért.
A legjobb külföldi filmnek járó Césart a négy Oscar-díjjal jutalmazott Élősködők, Bong Dzsun Ho dél-koreai filmrendező alkotásának ítélte a francia filmszakma. Az Élősködők májusban elnyerte a cannes-i filmfesztivál fődíját, az Arany Pálmát, azóta több ország filmszervezetének és a kritikusok több díját is megszerezte, köztük a Golden Globe-díjat és a brit filmakadémia díját is.

Négyen vehették át a Magyar Filmakadémia életműdíját

Publikálás dátuma
2020.02.28. 22:18
PÉCSI Ildikó; BÉRES Ilona; CSERHALMI György
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Négy színművész, Béres Ilona, Cserhalmi György, Eperjes Károly és Pécsi Ildikó vehette át a Magyar Filmakadémia Egyesület életműdíját pénteken este a Pesti Vigadóban, a Magyar Filmdíj 2020 - Magyar Mozgókép Szemle keretében.
A Magyar Filmakadémia Egyesület másodszor adott át életműdíjakat. A színművészek mellett Szabó István Oscar- és Kossuth-díjas rendezőt, a nemzet művészét is életműdíjjal tüntették volna ki rendezői pályafutása elismeréseként, az alkotó azonban úgy döntött, nem veszi át az elismerést. Szabó István kitüntetését a közelmúltban többen kritizálták ügynökmúltja miatt. A gála résztvevőinek levetítették a díjazottak legemlékezetesebb alakításaiból készített összeállítást. Az elismerést, a hat darab nyolcágú csillag által alkotott szobrot Novák Emil, az egyesület elnöke adta át a művészeknek a laudálókkal közösen. Béres Ilonáról Keleti Éva fotográfus kiemelte: klasszikus magyar filmek nőalakjaiban tündökölt tehetségével és szépségével. "Szenvedélyes volt és szerelmes, bántó és humoros, tragikus és tragikomikus a filmvásznon és a színdarabokban egyaránt. Bennem él az Esős vasárnap egyetemi hallgatója ugyanúgy, mint a Hattyúdal fiatal lánya" - fogalmazott Keleti Éva. Cserhalmi Györgyöt, a nemzet színészét Lugossy László filmrendező méltatta. Kitért arra, hogy Cserhalmi György mintegy kétszáz filmes szerepének darabjai együttesen mutatják meg a művész személyiségét. "A Dögkeselyű ámokfutó taxisofőrjétől az Oscar-díjra jelölt Zelary című cseh film favágójáig mindegyik szerep őszinte megmutatkozása az önismeretnek, az ösztönös, érzékeny személyiségnek. Fizikai megterheléssel járó szerepeket vállalt el, amelyben az élethű szerepjáték és az életveszélyes valóság határa olykor láthatatlan volt" - mondta. Eperjes Károlyról Oberfrank Pál, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója úgy fogalmazott: "Szami" mára fogalom lett lényével, hangjával, váteszi mondataival. "Szenvedélyes, hívő, megszállott emberré tette az Isten mindenben, a színházban, a filmjeiben, a tanításban és a futballban is. A legjobb rendezőkkel dolgozott együtt, köztük Szomjas Györggyel, Bacsó Péterrel, Bereményi Gézával, Rózsa Jánossal és Szabó Istvánnal". "Egészen különleges szín a magyar filmművészetben, maga az élet Pécsi Ildikó. Nagyszerű művésznő, aki remek filmekben vitt végig egy vonalat iróniával, öniróniával, tehetséggel. Gorkij-darabban és musicalben egyaránt varázslatos volt. A film arról is szól, hogy az élet gyönyörű, ezt sugározták az alakításai" - mondta laudációjában Szinetár Miklós, aki a főiskolán tanára volt Pécsi Ildikónak. A Kossuth-díjas Béres Ilonát 2014-ben elsők között választották be a nemzet művészei közé. Még főiskolás volt, amikor 1962-ben az Esős vasárnap című film egyik főszereplőjeként meghódította a moziközönséget. A hazai filmgyártás csillaga lett, játszott mások mellett Az aranyember (1962), a Nappali sötétség (1963), a Hattyúdal (1963), a Kőszívű ember fiai (1964), az Álmodozások kora (1965) és az Igen (1965) című filmben. Szerepelt a 2001-ben bemutatott Moszkva térben, alakításáért elnyerte a kritikusok díját. Cserhalmi György, a nemzet színésze, Kossuth-díjas művész több mint kétszáz filmben játszott. Egy időben állandó szereplője volt Jancsó Miklós filmjeinek. Dolgozott Szabó Istvánnal, Makk Károllyal, Sára Sándorral, Bacsó Péterrel, Mészáros Mártával, Bódy Gáborral, játszott történelmi témájú alkotásokban (80 huszár, Szirmok, virágok, koszorúk, A hídember, A temetetlen halott, Vadászat angolokra, Utolsó jelentés Annáról), de olyan emlékezetes mozikban is, mint a Dögkeselyű (1982), A nagy generáció (1985), a Hajnali háztetők (1985) vagy a Kontroll (2003). Drága besúgott barátaim (2012) című filmjében lánya, Cserhalmi Sára rendezte. A Kossuth-díjas Eperjes Károly több tucat filmben játszott, ezek között volt a Könnyű testi sértés (1983), az Uramisten (1984), A nagy generáció (1985), a Hanussen (1988), A legényanya (1989), a Meteo (1989), a Csapd le csacsi! (1990), A turné (1993), a 6:3, avagy játszd újra Tutti (1998), a Glamour (2000), a Rokonok (2005), az Eszter hagyatéka (2008) és Az ajtó (2012). Különösen emlékezetes alakítást nyújtott Bereményi Géza alkotásaiban: A tanítványokban (1985), az Eldorádóban (1989), A Hídemberben (2002). 1984 és 1999 között négyszer nyerte el a Filmszemle díját a legjobb férfi főszereplő kategóriában, 1985-ben a Chicagói Filmfesztiválon is megkapta a legjobb férfialakítás díját. A Kossuth-díjas Pécsi Ildikó száznál több filmben, tévéjátékban és sorozatban játszott. Szerepelt többek között Az aranyember (1962), A Tenkes kapitánya (1963), a Hattyúdal (1963), Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? (1964), A koppányi aga testamentuma (1967), N.N. A halál angyala (1970), Ballagó idő (1975), Az ötödik pecsét (1976), a Veri az ördög a feleségét (1977), az Indul a bakterház (1979), A névtelen vár (1981), a Ripacsok (1981), a Te rongyos élet (1983), a Linda (1984) és a Montecarlo (2004) című filmben.
Szerző

A személyét érő támadásokra hivatkozva mond le a Váci Dunakanyar Színház vezetője

Publikálás dátuma
2020.02.28. 20:36
A Váci Dunakanyar Színház nézőtere, teltház idején
Fotó: Facebook/ Váci Dunakanyar Színház
Hét év után távozik tisztségéről Kis Domonkos Márk, aki szakmai intrikákkal, lejárató cikkekkel indokolta döntését.
Távozik a Váci Dunakanyar Színház éléről Kis Domonkos Márk a színházat és személyét érintő, folyamatossá vált csatározások miatt - tájékoztatta a színház pénteken az MTI-t. A közlemény szerint február 29-én közös megegyezéssel szűnik meg Kis Domonkos Márk ügyvezető igazgatói megbízatása. "Az intézményt alapítása óta vezető igazgató kinevezése 2022. szeptember végéig tartana, de a színházat és személyét érintő, folyamatossá vált csatározások ellehetetlenítik az érdemi alkotómunkát, a méltatlanná vált helyzet feloldása érdekében hozta meg döntését" - fogalmaznak a Facebookon is megjelenő kommünikében.
Felidézik, hogy Kis Domonkos Márk hétéves igazgatásának eredményeként a korábban üresen álló, romos épület helyét átvette egy teljes körűen felújított, korszerűsített színház, amely ez idő alatt a kiemelt státust is elnyerte. A saját bemutatókat létrehozó, országos és külföldi vendégjátékoknak, fesztiválszerepléseknek eleget tevő befogadószínház 2019-ben már több mint 11 millió forintos nyereséggel zárt. Mint írják, a váci önkormányzat által még 2018-ban elrendelt belső ellenőrzés adminisztratív szabálytalanságokat tárt fel, amelyeket javítottak, majd egy évvel később "erős csúsztatásokkal" lejárató cikkek jelentek meg, tavaly ősszel pedig a testületi üléseken többször is felmerült az ügyvezető elbocsátásának kérdése. A színház jövőjére vonatkozó, többszöri próbálkozásra is eredménytelen egyeztetés bizonytalanságba sodorta az évadterv megvalósítását. Emellett a színház költségvetési támogatása a korábbi 40 millióról 2020-ban 23 millióra esett, és az önkormányzati támogatás csökkentése következtében minimum 62 százalékkal csökkenhet a teátrum össztámogatása. 
Szerző