Minden alkalmas kórházat mozgósítanak a gyanús esetek ellátására - Akadnak ellentmondások a tisztifőorvos utasításában

Publikálás dátuma
2020.02.29. 06:30

Fotó: Országos Tisztifőorvosi Hivatal
A jövő hét elejéig valamennyi érintett egészségügyi intézménynek elkülönítőt kell kialakítania a fertőzésgyanús betegek ellátására.
Az elkülönítők kialakításáról szóló utasítást Müller Cecília országos tisztifőorvos két nappal ezelőtt írta alá. A döntés nyomán már nem csak a fővárosi Szent László kórház fogadja a gyanús eseteket, hanem szinte minden ellátó. Ha viszont az elkülönített beteg mintája koronavírusra pozitív lesz, akkor azonnal mentővel a Szent László kórházba kell szállítani. Az országos tisztifőorvos utasítása szerint az elkülönítőket a fertőzőbetegeket ellátó osztályokon úgy kell kialakítani, hogy azok lehetőleg előtérrel rendelkező, jól szellőztethető és egyágyas szobák legyenek. Mint az a lapunk birtokába került utasításból kiderül: minden esetleges fertőzöttet azonnal jelenteni kell a megyei kormányhivatal népegészségügyi osztályának. A potenciális beteget el kell különíteni, és sebészi maszkot kell ráadni. A vele érintkező egészségügyi dolgozóknak pedig védőköpenyt, kesztyűt és munkavédelmi maszkot, szemüveget kell viselniük. Arról, hogy a beteg mintája eljusson a Nemzeti Népegészségügyi Központba, a kórháznak kell gondoskodnia. A tisztifőorvos a betegeknek is előírt magatartási szabályokat, így azok indokolatlanul nem hagyhatják el a kórtermet. A látogatóik számát minimalizálni kell, és azok is csak védőöltözetben léphetnek be a szobájába. A védőeszközöket a kórháznak kell biztosítania. Az ugyanakkor nehezen érhető, hogy egy elkülönített, koronavírus-gyanús beteg miért látogatható. Főleg azért különös ez az intézkedés, mert a jelenleg még a karanténban lévőkhöz sem engedik be a hozzátartozókat. Lapunk úgy tudja: a főigazgatók külön utasításban rendelték el, hogy miként tegyenek eleget a járványügyi hatóság elvárásainak. A végrehajtásért felelős teameket hoztak létre, s ezeknek a nap 24 órájában elérhetőeknek kell lenniük. A csoport vezetőjét pedig különleges jogokkal ruházták fel, így például bárkinek adhatnak utasítást. Rendelkeztek arról is, hogy szerezzenek be megfelelő mennyiségű védőruházatot különösen a sürgősségi és a fertőző osztályon dolgozóknak. Az elkülönített részlegen a nap 24 órájában biztosítani kell elegendő orvost és ápolót, ha másként nem megy, akkor más osztályokról átcsoportosítva.
Szerző
Frissítve: 2020.02.29. 06:49

"Ha nem vigyázunk magunkra, nincs aki a helyünkre álljon"

Publikálás dátuma
2020.02.29. 06:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Semmi értelme annak, hogy a hatóság helyett a háziorvosok végezzék a koronavírus-gyanús páciensek házi vizsgálatát – derül ki Cserni István verőcei háziorvos szavaiból.
Hogyan készül a koronavírus-járványra egy háziorvos? Inkább az a kérdés, hogy kell-e készülnünk nekünk, háziorvosoknak? Egyáltalán a mi feladatunk-e a koronavírus-gyanús, illetve a már megbetegedett páciensek ellátása? Valószínűleg nem. Már csak azért sem, mert nem tudunk mit kezdeni a problémával. Ha egy beteg gyanús, mert olyan területről érkezett, ahol már ott a járvány, olyan emberrel találkozott, aki már megbetegedett, és még lázas is, akkor el kell különíteni a területileg illetékes kórház fertőző osztályán. Egyébként, amit én itt magam meg tudtam tenni, megtettem: vettem a rendelőbe egy légfertőtlenítőt, zárt rendszerű, fizikai szűrővel ellátott, speciális lámpát, ami egy óra alatt képes csíramentesíteni a várótermet. Emellett alkoholos kézfertőtlenítőt, szájmaszkokat helyeztem ki az előtérbe. Az utóbbit a köhögőseknek szoktam ajánlani, a maszk arra ugyanis jó, hogy csökkentse a levegőbe kerülő kórokozók számát. A járványügyi hatóság minapi útmutatása szerint háziorvost kell hívnia annak, aki arra gyanakszik, hogy koronavírussal fertőződhetett, a doktornak pedig ki kell mennie hozzá. Miért menjünk ki? Mihez tudok én ott kezdeni? Ha nem szorul azonnali, sürgős orvosi vizsgálatra, nem háziorvosra van szüksége. Szerdán kaptunk egy nyolcoldalas állásfoglalást, benne volt az is, hogy aki gyanús, mert járványos területről érkezett, plusz lázas, annak a területileg illetékes infektológiai osztályra kell kerülnie, és őt a kórházban el kell különíteni. Tehát ez a szabály. Semmi jelentősége annak, hogy háziorvosként előtte látom vagy sem, a vége ugyanaz, mennie kell. És, ha más baja van? Csakhogy én azt akkor sem tudom eldönteni, ha odamegyek. Speciális vizsgálattal lehet igazolni, hogy ő influenzás, nátha-, vagy egyéb vírussal fertőződött-e. Alapesetben is több száz vírussal találkozhat bárki, de egy háziorvosi vizittel ezek között nem lehet különbséget tenni. Ha pedig valakire ráillik a koronavírus-gyanú, akkor nem gondolkodunk, hogy ez most az, vagy nem az, hanem olyanként kezeljük. Azaz el kell különíteni, speciális kórházi körülmények között. Az, hogy a háziorvos menjen házhoz, jól hangzik, csak semmi értelme. Volt olyan hely az országban, ahol a helyi járványügyi hatóságtól a háziorvosok meg a betegek olyan tanácsot is kaptak, hogy koronavírus fertőzés gyanúja esetén menjenek be a rendelőbe. Ez is nagyon rossz ötlet. Ha a váróban kinn várakoznak húszan, és egy fertőző velük tölt fél órát, az senkinek nem jó. Nekem sem, mert nem maszkban és egyszer használatos köpenyben fogadom a betegeket. Például ha én találkozom egy gyanús beteggel, akkor helyezzem magam két hét karanténba? Ki fog itt dolgozni utána? Mi van, ha csak utólag derül ki, hogy a beteg volt olyan szituációban, vagy olyan helyen, amitől gyanús esetnek minősül, ám amikor bejön lázasan, nem feltétlenül azzal kezdte, merre utazgatott legutóbb? Mi történik akkor, ha a vizsgálat után egy héttel derül ki, hogy neki koronavírus-fertőzése van, én meg közben hét nap alatt megvizsgáltam száz beteget, belenéztem torkukba, meghallgattam a szívüket, tüdejüket? Ezeket a kérdéseket feltettük a tisztifőorvos asszonynak is, jó lenne, mielőbb válaszokat kapni. Ezért is gondolom azt, hogy nem feltétlenül nekünk kellene kimenni a gyanús esetekhez: vigyáznunk kell magunkra, mert kevesen vagyunk, ha kiesünk, akkor nincs senki, aki az alapellátásban a helyünkbe lépnek. Van védőfelszerelése? Van néhány egyszer használatos maszkom. De az is csak addig használ, amíg le nem veszem az arcomról. Ha levettem, akkor kész, vége, fertőző hulladéknak minősül, mint ahogyan az egyéb védőruha, gumikesztyű is, amit a fertőzőbetegség gyanúja esetén viselnem kell. A házhoz menéssel probléma az is: hol öltözöm át a vizit után, mikor vehetem le a ruhát, amikor kijövök? A kocsiban biztos nem, mert akkor már az autóm is fertőzött helynek minősül, tehát a beteg otthona mellett, vagy onnan kijőve kéne levetkőzni az utcán és veszélyes hulladéktárolóba helyezni a holmimat. Arra sincs útmutatás, hogy sima egyszer használatos köpenyt vegyek, vagy pedig a teljesen szkafanderszerű öltözékben lássam el az ilyen pácienst. Volt már korábban példa, hogy beöltözve kellett mennie beteghez? Soha. Ha valaki himlős vagy más fertőző betegségben szenved, akkor azokkal mit csinál? Megvizsgálom, aztán fertőtlenítem a kezem és az eszközöket is. Nagy különbség azonban, hogy az említett betegségek legtöbbje ellen van védőoltás, terápia, ismerem a kórt, a lefolyását, a kockázatokat, amiket kerülnöm kell. A mostani koronavírus jellegű, nagyon gyorsan terjedő járvánnyal még nem találkoztunk. Nem tudjuk, hogy pontosan mivel állunk szemben. Honnan szedi a háziorvos az információit a koronavírusról? Mint mindenki más, a nemzetközi és a hazai járványügyi szervezetektől. Három-négy alkalommal kaptunk tájékoztatókat a Nemzeti Népegészségügyi Központtól is, illetve van egy protokoll, ami szerint, el kell járni. A hazai hatóságok indítottak honlapot is, amin azért vannak információk. De az, hogy valójában Kínában, ahol a járvány kitört, mi történt, mi történik, azt nem tudjuk pontosan. Csak annyi sejthető, hogy ott nagy baj van. Most persze sokkal izgalmasabb a számunkra, hogy mi zajlik az európai országokban, az olaszok hogyan tudják megfékezni a vírust. Félnek a járványtól a faluban az emberek? Influenzaszezon van, de az elmúlt két hétben a vizitszám körülbelül a felére csökkent. Pedig valószínűleg nem lettek egészségesebbek az emberek. Ma is megkérdezte valaki, spájzoljon-e otthonra fájdalomcsillapítókat, fertőtlenítőszereket és élelmiszereket. Ezekből azt gondolom, van félelem, de ez csak az én véleményem. Mit tanácsol a betegeinek ebben az információs zajban? Leginkább a várakozást, és azt, hogy az utazásokkal legyenek óvatosak, megfontoltak. Néhány napja megkérdeztek, mert egy iskoláscsoport indulna április elején Olaszországba, Franciaországba. Nekik is azt mondtam, nem érdemes kockázatot vállalni, itthon is elég vacak dolog lehet karanténban lenni, nemhogy egy idegen országban.

Cserni István

45 éves, Verőcén 3000 beteg háziorvosa. A praxisát 2003-ban édesapjától, idősebb Cserni Istvántól „örökölte meg”. Jártasságát gasztroenterológiában, fej-nyak sebészetben, tüdőgyógyászatban a New York Universityn szerezte. Dolgozott mentőtisztként Újpesten, sürgősségi orvosként a váci kórházban. A praxisa mellett oktat a Semmelweis Egyetem családorvosi tanszékén.

Szerző

Koronavírus: szabadulhat a karanténból az óceánjáró harmadik magyar utasa is

Publikálás dátuma
2020.02.28. 21:34
Utasok hagyják el az MS Westerdam fedélzetét
Fotó: TANG CHHIN SOTHY / AFP
Az MS Westerdam fedélzetén utazó két másik magyart már hazaengedték. Itthon jelenleg 17-en vannak karanténban a világjárvány miatt.
Szombaton kiengedhetik a karanténból a Kambodzsa partjainál kikötött óceánjáró hajóról hazatért harmadik magyar utast is - mondta Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház osztályvezető főorvosa az M1 aktuális csatornán péntek este, szavait pedig a távirati iroda is idézte.   Szlávik hozzátette, hogy az óceánjáró (MS Westerdam) másik két utasa pénteken már elhagyhatta a karantént. A hazai helyzetről szólva elmondta, jelenleg 17-en vannak karanténban: gimnazista lányok, kísérőik és egy teherautósofőr.
A főorvos szerint a centrumkórházat naponta 50-100 ember keresi fel azzal, hogy fertőzött területen járt, és vagy tünetei vannak, vagy a munkáltatója, iskolája nem engedi, hogy bemenjen az intézménybe. Az oltóanyag fejlesztéséről szólva kitért arra: korábban ez még 10-15 évet vett igénybe, ma már 1,5 év is elegendő lehet. Már értek el eredményeket életveszélyes koronavírus-fertőzéses eseteknél a malária, az AIDS, az ebola vagy a C típusú májgyulladás gyógyszerével. Csoda, hogy Magyarországon eddig nem jelent meg a vírus, de valószínűleg ez nem kerülhető el - fogalmazott a szakember.
Szlávik szerint a vírus gyermekekre egyáltalán nem veszélyes, felnőttek esetében csak nagyon ritkán életveszélyes, leginkább az időseknek kell vigyázniuk, de a halálozási arány nem haladja meg a 2 százalékot. Ennek ugyanakkor ellentmond WHO csütörtöki összesítése is: e szerint
február 27-én világszerte 82 294 fertőzöttről és 2 804‬ halottról tudtak, vagyis a mortalitási arány elérte a 3,4 százalékot.

Világszerte eddig összesen mintegy 3000-en haltak meg koronavírus-megbetegedésben, ugyanakkor a mostani szezonban csak az Egyesült Államokban mintegy 20 ezer áldozata volt az influenzajárványnak. Szlávik János úgy látja, Kínában a szakemberek féken tudják tartani a járványt; remélhetőleg így lesz Olaszországban is - bizakodott a főorvos. Mint megjegyezte, az emberej nagyon sokat tehetnek a fertőzés terjedésének akadályozásáért; e téren az egyik legfontosabb a gyakori kézmosás.
Szerző