Előfizetés

Koronavírus – Kínán kívüli az új fertőzöttek háromnegyede

M. I.
Publikálás dátuma
2020.02.28. 14:05
Dr. Micha Löbermann a rostocki egyetemi klinika fertőző betegségek osztályán
Fotó: BERND WUSTNECK / AFP
A koronavírus véglegesen kiszabadult Vuhanból: csütörtökön már főleg Kínán kívül fertőződtek az emberek. A legcsúnyább a dél-koreai kép, de aggasztó az olasz, az iráni és a német helyzet is.
Csütörtökön 58-an hunytak el és 1283-an betegedtek meg a kínai Vuhanból másfél hónapja kiindult, Covid-19 nevű koronavírussal – derül ki a kínai hatóságok worldometers.info/coronavirus oldalon összesített adataiból. Ezek első látásra – legalábbis az előző hetei adati tükrében – voltaképp megnyugtatók. Az elhunytak száma 2,1, a fertőzötteké 1,6 százalékkal nőtt. Mindkettő némi emelkedés az előző napihoz képest, ám az alapvetően csökkenő ívben nem jelent lényeges törést. A gyógyultak száma egy nap alatt 3709-cel, 11 százalékkal 36,5 ezerre nőtt. Így a ténylegesen fertőzöttek napi száma 43,7 ezer, ami rekordszintű, 5,4 százalékos csökkenés az előző naphoz képest. Az elhunytaknak a valaha megbetegedettekre vetített aránya, vagyis a halálozási arány a február eleji, 2 százalékos mélypont óta folyamatosan emelkedve immár négy napja 3,4 százalékon áll.
A Kínán kívüli adatok ugyanakkor egyre nagyobb aggodalomra adnak okot. Közel ezren tegnap már a fertőzés eredeti gócának számító államon kívül fertőződtek meg. Ez az előző naphoz képest 68 százalékos ugrás. Az összes napi megfertőzöttön belül a Kínán kívüliek aránya számításunk szerint immár 75 százalékra rúg. Ennek oka minden bizonnyal az, hogy míg a távol-keleti országban rendkívül szigorú karanténintézkedések érvényesek, a világ többi térségére ez még kevéssé mondható el.
Az érintett államok száma egyetlen nap alatt hattal 56-ra nőtt. Az új országok Hollandia 2, valamint Fehéroroszország, Litvánia, Új-Zéland, Nigéria és San Marino 1-1 beteggel. A külföldön megfertőzöttek összesen belüli aránya egyetlen nap alatt 4,9 százalékról 6 százalékra, az elhunytaké pedig 2,3 százalékról 2,8 százalékra ugrott. Egy nap alatt Kínán kívül 14-en haltak meg. Dél-Koreában csak csütörtökön 571-en betegedtek meg, ami 32 százalékos ugrás. Bár a Kínán kívül változatlanul harmadik legfertőzöttebbnek számító Olaszországban az egy nap alatti emelkedési szám „csak” 185, ez ott 39 százalékos ugrás. A sorrendben rákövetkező Iránban a betegek száma 143-mal nőtt, ami viszont 60 százalékos bővülés. A közel-keleti államban a halálozási arány kiugró, 8,8 százalék. A fertőzések csütörtöki, 22-es német növekedési adata 82 százalékos ugrás.

A koronavírus miatt lemondták a Genfi Nemzetközi Autókiállítást

MTI
Publikálás dátuma
2020.02.28. 13:43
Az autószalon 2018-ban
Fotó: FABRICE COFFRINI / AFP
A svájci hatóságok korábban megtiltották az ezer főnél nagyobb rendezvények megtartását.
Három nappal a sajtómegnyitó előtt lemondták a szervezők a 90. Genfi Nemzetközi Autókiállítást. A szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében azt írták, mivel a svájci hatóságok egy igazolt koronavírus-fertőzés miatt megtiltották az ezer főnél nagyobb rendezvények megtartását, a szervezők lemondták a kiállítást. A kiállítók a standjaikkal már 90-95 százalékban készen voltak, az autók többségét a hétvégén szállították volna Genfbe. A kártérítésről a szervezők tájékoztatása szerint azonnal megkezdik a tárgyalást. A betervezett autóbemutatók sorsáról a gyártók döntenek. A Genfi Nemzetközi Autókiállítás a világ egyik legnagyobb autóipari rendezvénye, egy hét alatt közel félmillió látogatót fogad.
Elpakolnak a Mercedes standján
Fotó: RICHARD JUILLIART / AFP

Törökország tűz alá vette a szíriai kormányerők több mint 200 hadállását

MTI
Publikálás dátuma
2020.02.28. 13:40
Török katonák An Nayrab közelében február 20-án
Fotó: OMAR HAJ KADOUR / AFP
A NATO eközben a harcok leállítására szólítja fel Oroszországot és a szíriai kormányerőket.
A török hadsereg intenzív tűz alá vette pénteken Szíriában a kormányerők több mint 200 hadállását, válaszul arra, hogy előző nap 33 török katona meghalt, 32 pedig megsebesült a kormányerők egy támadásában Idlíb tartományban - közölte Hulusi Akar török védelmi miniszter. A miniszter Hatay tartományban, a török-szíriai határon található parancsnoki központban úgy nyilatkozott, hogy a válaszcsapásban légi járművek, köztük fegyveres drónok és a tüzérség egységei vesznek részt. 
Arról számolt be, hogy „ártalmatlanították” a damaszkuszi kormánycsapatok 329 katonáját, 23 tüzérségi állását, 23 harckocsiját, 10 páncélozott gépjárművét, öt helikopterét, öt lőszerszállító teherautóját, három lőszerraktárát, egy parancsnoki épületét, továbbá egy SA-17 és egy SA-22 típusú légvédelmi rendszerét.

Hozzátette, a válaszcsapás a tervnek megfelelően folytatódik. A miniszter a drónok szíriai mozgásának lehetőségeire nem tért ki. Idlíb légtere a damaszkuszi rezsimmel szövetséges orosz erők ellenőrzése alatt áll. A török álláspont szerint a török katonák légicsapásokban vesztették életüket, és nem szárazföldi tűzharcban. 
Hulusi Akar védelmi miniszter
Fotó: Arif Akdogan / AFP/Anadolu Agency
Az orosz védelmi minisztérium közleményében tagadta, hogy légiereje csapást mért volna a környékén. Ezzel párhuzamosan az NTV török hírtelevízió pénteken szintén az orosz védelmi tárca egy közleményére hivatkozva azt jelentette, hogy Moszkva állítása szerint szíriai harci gépek hajtottak végre csapásmérést ott, ahol török katonáknak nem kellett volna lenniük.

Akar nyomatékosította, a légicsapások során még mentőegységeket is találat ért. Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő pénteken kiadott írásos közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy a török hadsereg nemcsak Idlíbben, hanem Szíria más térségeiben is lőtte a szíriai célpontokat. Törökország az úgynevezett mérsékelt felkelőket, míg Oroszország a damaszkuszi rezsimet segíti a szíriai konfliktusban. Az utóbbi hetekben igencsak kiéleződtek az ellentétek Ankara és Moszkva között, miután a felkelők utolsó bástyájának számító Idlíb tartományt a kormányerők az orosz légierő támogatásával egy átfogó offenzíva keretében vissza akarják szerezni. Ráadásul februárban a török hadsereg és a szíriai kormányerők között számos alkalommal közvetlen harcok is kitörtek Idlíbben. Ankara, miközben folyamatosan küldte az erősítést a térségbe, megfigyelőállásai és polgári célpontok elleni támadásokkal vádolta a szíriai csapatokat és szövetségeseiket, és azt követelte Damaszkusztól, hogy vonja vissza erőit, különben a török hadsereg szorítja vissza őket. Az orosz fél ezzel kapcsolatban azt állítja, hogy a szíriai hadsereg a militánsok támadására válaszolt.
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára
Fotó: Dursun Aydemir / 2020 Anadolu Agency
A NATO viszont a harcok leállítására szólítja fel Oroszországot és a szíriai kormányerőket, valamint szolidaritását és támogatását fejezi ki Törökországgal - jelentette ki az euroatlanti szövetség főtitkára Brüsszelben pénteken, a NATO-tagországok nagyköveteinek Törökország kérésére tartott rendkívüli tanácskozását követően.  Az Észak-atlanti Tanács keretében összeülő nagykövetek a szövetség alapító okiratának 4-es cikke alapján folytattak megbeszélést a szíriai fejleményekről.  Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kijelentette, a szövetségesek arra szólítják fel a szíriai vezetést és Oroszországot, hogy tartsák tiszteletben a nemzetközi jogot, és segítsék elő az ENSZ által támogatott békefolyamat sikerét.