Hibás alap, rossz keret - Lázadás a NAT ellen

Publikálás dátuma
2020.03.01. 11:36

Fotó: Béres Márton / Népszava
Egyre több iskola tanári kara kel ki az új Nemzeti alaptanterv (NAT) ellen, amelynek hibáit a múlt héten nyilvánosságra hozott kerettantervek sem köszörülték ki, sőt. Míg a kormány azt állítja, a tiltakozóknak politikai, ideológiai motivációi vannak, a szakmai szervezetek nem győzik sorolni a pedagógiai ellenérveket.
„A kerettantervek lényegében ugyanazt mutatják, mint maga a NAT. Vannak bennük jó pedagógiai elgondolások, ám a konkrétumok ezekhez már nem illeszkednek. Vagyis tiszta önellentmondás az egész” – mondja Nahalka István oktatáskutató, érzékeltetve, hogy az új NAT-tal kapcsolatos szakmai felháborodást a kerettantervek múlt heti megjelenése sem csillapította. Az alaptanterv által okozott első felzúdulásban sokan azzal igyekeztek nyugtatni a kedélyeket: várjuk meg a kerettanterveket, az majd árnyalni fogja a képet. Most úgy tűnik, ez hiú ábránd volt. „Összességében azt tudom mondani, hogy a NAT január végi megjelenése óta nem nagyon változott a kép, sőt talán még egy kicsit rosszabb is lett” – vélekedik az oktatáskutató.  Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter igyekszik bagatellizálni az ellenállást – kedden reggel a Kossuth rádióban azt mondta: mintegy 3 ezer középiskola van az országban, és összesen csak 7 iskolából tiltakoztak a NAT bevezetése ellen, illetve mindössze néhány egyetemi oktató csatlakozott hozzájuk, szerinte ez pedig „csekély, 1 százalék alatti”. Úgy véli ráadásul, hogy a tiltakozók nem érdemi észrevételeket tesznek, a kritikáik politikai megfontolásból származnak. Mint azt a Mérce összegezte, a miniszter erősen csúsztat: a tiltakozáshoz már januárban több mint 30 tantestület csatlakozott, ezek száma pedig egyre csak nő. Az ország legjobb középiskolájának, a veszprémi Lovassy László Gimnáziumnak a tanárai például azt írják állásfoglalásukban: „Mi úgy véljük, a magyar közoktatás nagyon is rászorul egy mély, stratégiai korszerűsítésre, ez az alaptanterv azonban – véleményünk szerint – nem orvosolja, néhány szempontból inkább súlyosbítja a problémáinkat. Ennek oka az új Nemzeti alaptanterv erőltetett ütemű létrehozása, és éppen emiatt a mély, érdemi szakmai konzultáció elmaradása.” Az iskola közalkalmazotti tanácsa a NAT bevezetésének egyéves elhalasztását javasolja, és mint írják, sok ezer tanártársukkal együtt szívesen részt vennének a korábban elmaradt szakmai egyeztetésben. 

Még több lesz a leszakadó

A miniszter azon kijelentése sem állja meg a helyét, mely szerint a kialakult vita pusztán ideológiai természetű lenne, mert a szakmai szervezetek elsősorban a módszertani korszerűtlenséget bírálják. „Gyermekellenes, mert nem csökkentették a tananyagmennyiséget. A legaggasztóbb, hogy a NAT-ban és kerettantervekben meghatározott ismeret­anyag befogadása, elsajátítása egy átlagos képességű gyerek szá­mára teljesíthetetlen,­ vagyis a jövőben még több lesz a kudarcra ítélt tanuló. A szakképzésbe bekerülők kompetencia­szintje még alacsonyabb lesz a mainál” – mondja Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, aki szerint a merev szabályozás, a részletező előírás lehetetlenné teszi a helyi igényekhez, a tanulók közötti különbségekhez történő alkalmazkodást, akadályozza az esély­egyenlőtlenségek kezelését. Nem véletlen, hogy a magyar nyelv és irodalom tantárgy kapcsán van a legnagyobb felháborodás, ez ugyanis jól mutatja a NAT legtöbb (de nem mindegyik) hibáját, és az értő olvasásszükségessége miatt minden másra is kihat. „A probléma lényege nem a Wass Albert kontra Kertész Imre vita. Az alaptantervnek arról kellene szólnia, hogy az alapkészségeket hogyan szerezzék meg a tanulók, hogyan szeressék meg az olvasást. Így már szinte mindegy, hogy a tanulók 80 százaléka melyik kötelező olvasmányt nem olvassa el. A PISA-mérésekből az derült ki, hogy minden negyedik-ötödik tanulónk funkcionálisan analfabéta, az ő felzárkóztatásukra kellene a hangsúlyt tenni, és erre az új NAT és a hozzá kapcsolódó kerettantervek alkalmatlanok. Megítélésem szerint a kerettantervek készítőinek nincs kapcsolatuk ezen leszakadó tanulói csoportokkal, szakmailag más társadalmi közegben szocializálódtak. Ráadásul – ismereteink szerint – egyetlen kistelepülésen vagy hátrányos régióban dolgozó pedagógus nem vett részt a szakmai anyagok kidolgozásában” – teszi hozzá a szakszervezeti vezető.

Poros, szájbarágós

Szűcs Tamás, a másik nagy érdekképviselet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke történelem–magyar szakos tanárként az előbbi tantárgy kerettantervéről valamivel jobb véleménnyel van, mint utóbbiról. „Korszerűtlen, poros ez az irodalom-kerettanterv, egy olyan világot képvisel, amellyel az olvasást nem lehet megszerettetni a gyerekekkel. Efölött a kánon fölött eljárt az idő, még akkor is, ha én is ezen nőttem fel, és nekem sok eleme kedves. Ma már nem lehetne így megközelíteni egy művészeti tantárgyat, a kortárs irodalom száműzése teljesen elfogadhatatlan” – erősíti meg Szűcs Tamás a Magyartanárok Egyesületének sok fórumon hangoztatott véleményét. A PDSZ elnöke sem az ideoló­giai kérdéseket tartja a legsúlyosabb gondnak, hanem a korszerűtlenséget. „A történelem esetében sem következett be a paradigmaváltás, de legalább látok valami csökkenést a tananyag mennyiségében – pont ott, ahol a leginkább kellett, az eseménytörténet területén. A tantervre telepedő ideológia viszont nem tetszik. Az én életemben fontos igazodási pont a nemzeti identitás, de úgy látom, hogy ez a fajta történelemtanítás nem szolgálja ennek a célnak az érvényesülését. Direkt, szájbarágós módon nem lehet ezt az értéket közvetíteni, mert az kifejezetten kontraproduktív a középiskolás korosztályban.”  

A matek sem jobb

Totyik Tamás matematika–földrajz szakosként olyan részeire is rálát szakmailag a kerettanterveknek, amelyekről jóval kevesebb szó esik, mint az ideológiailag terhelt magyarról vagy történelemről. A matematika-kerettantervről azt mondja, gyakorlatilag nem hoz változást a 2013-as állapothoz képest. „Tananyagcentrikus, sokat követel a gyerekektől, alig van idő a gyakorlásra, az együttműködést igénylő módszerek alkalmazására. Ekkora anyagmennyiséget csak frontális osztálymunkával lehet teljesíteni. Az alsó tagozatban a matematika óraszáma a megadott követelménylista teljesítéséhez is kevés, itt még mindig szükség lenne a tanítandó tananyagmennyiség drasztikus csökkentésére, és csak az alapkompetenciák megerősítésére kellene koncentrálni” – mondja. Nahalka István is hasonlóan vélekedik, bár akár pozitívumnak is lehetne tekinteni, hogy a kerettantervek – legalábbis elméletben – a természettudományok esetében a társadalomorientált természettudományos nevelés irányába mutatnak, ám a részletek kifejtése már teljesen más – Nahalka István megfogalmazása szerint elavult, legalább ötven évvel ezelőtti – tudomány- és tanulásszemléletet tükröz. A fizika-kerettanterv bevezető leírásában például a gyakorlatból való kiindulásról, a képletekre koncentrálás elkerüléséről, projekt- és élményszerűségről, önálló tanulásról és csoportmunkáról lehet olvasni, ám a tananyag részletezésében már a régimódi, elemző-értelmező tanítási-tanulási folyamat jelenik meg. Itt már nincsen szó projektekről, az ismeretek szárazon követik egymást, ráadásul a tananyag olyan nagy mennyiségű, hogy még a szabadon felhasználható órakeretben sem lesz idejük a pedagógusoknak arra, hogy élményszerűbb oktatásban részesíthessék a diákokat. Ez gyakorlatilag minden tantárgyra igaz. Bár a kormányzati kommunikációban többször szóba került a tananyagcsökkentés, Nahalka István szerint ennek épp az ellenkezője olvasható ki a kerettantervekből. A kutató ugyanis összehasonlította a 2012-es és a mostani, új tanterv 7-8. osztályos fizikára vonatkozó fejezeteit, s kiderült: míg a nyolc évvel ezelőtti dokumentum 37 olyan ismeretelemet tartalmazott, amelyek a 2020-asban már nincsenek benne, addig van 83 új ismeretelem, amelyek a korábbi kerettantervekben nem szerepeltek, de a mostaniban igen. Vagyis a tananyagmennyiség-növekedés lényegesen nagyobb, mint a csökkenés. „A kerettantervekben megfogalmazott ajánlások az óraszámok 95 százalékát kitöltik, csak a jó képességű osztályokban lehet olyan tempóban haladni ezzel a követelményrendszerrel, hogy teljesüljön a 20 százalék szabadon felhasználható órakeret” – teszi hozzá Totyik Tamás. „Ébredezik a pedagógusok közössége, bár még nem rendeződtek össze igazi erővonallá. Szerintem sokkal nagyobb az elégedetlenség a NAT miatt, mint amit én korábban érzékeltem, ha ez összekapcsolódik a munkajogi és egyre rosszabb munkahelyi körülményekkel kapcsolatos problémákkal, látok rá esélyt, hogy néhány hónapon belül az átlagosnál nagyobb tiltakozási hullám alakuljon ki az oktatásban” – értékeli az ellenállás esélyeit Szűcs Tamás. A szakmai szervezetek többsége, így a PDSZ is a NAT bevezetésének elhalasztását kéri, bár a radikálisabbak a visszavonást követelik, és a bojkott, a polgári ellenállás lehetőségeit mérlegelik. A kor­mányzat viszont hajthatatlan, semmilyen engedményre nem hajlik.

Végleg kigolyózzák a magánkiadókat

„A tankönyvek készen lesznek, a tankönyvek kiadása és forgalmazása biztosítható” – mondta a Kossuth rádióban Kásler Miklós miniszter a hét elején. És ez minden bizonnyal így is van Kereszty Péter, a magánkiadókat tömörítő Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesületének elnöke szerint. Az állami tankönyvek valószínűleg a kerettantervekkel párhuzamosan (szintén nem a nyilvánosság előtt) készültek, engedélyeztetésüket pedig annyira megkönnyítették, gyakorlatilag a miniszter jóváhagyásához kötötték, hogy ez biztosan nem lesz akadály az új NAT szeptemberi bevezetése előtt. Az persze más kérdés, hogy ezek milyen színvonalúak lesznek. „Az új tankönyveket ennyi idő alatt nem lehet tisztességesen megírni, most is bemérés, kipróbálás nélkül jelennek majd meg és kerülnek a tanárok, a diákok kezébe” – fogalmazza meg aggályait Totyik Tamás. Pedig válogatni nem igazán lesz lehetőség, a magánkiadók ugyanis teljesen ki vannak zárva az új kerettantervekhez illeszkedő tankönyvek fejlesztéséből. „Tankönyvjegyzékre kizárólag engedéllyel rendelkező könyvek kerülhetnek, a magánkiadóknak pedig csak a korábbi, de most még életben lévő (ún. kifutó) tantervhez illeszkedő könyveik vannak. Ahhoz, hogy újakat engedélyeztethessenek, miniszteri felhívásra van szükség, ilyesmi a közismereti tantárgyak esetében – a nyelvkönyvek kivételével – évek óta nem történt. Ezt megelőzően legutóbb 2016-ban a sajátos nevelési igényű, a nemzetiségi és szintén az idegen­nyelv-tankönyvek engedélyeztetésére érkezett ilyen felhívás” – mondja Kereszty Péter. A szóbeszéd szerint ez is főleg azért, mert az állami idegennyelv-könyvek színvonala csapnivaló, a pedagógusok gyakorlatilag nem tudják használni őket. Így az új NAT szeptemberi életbelépésével – az 1., 5. és 9. évfolyamokon – tovább csökken majd a választható tankönyvek köre, amelyek száma már az elmúlt években is drasztikusan kevesebb lett a magánkiadók kiszorításával. „Mivel a könyvek öt évre kapnak engedélyt, és ezek megújítására nem kapunk felkérést, a magánkiadók kiadványai folyamatosan esnek le a tankönyvjegyzékről. Az idei tanévben már több mint 600-zal csökkent a számuk, és ez évről évre így fog folytatódni” – mondja Kereszty Péter. Ennek ellenére a magánkiadókhoz még mindig viszonylag sok megrendelés érkezik közvetlenül, az állami tankönyvellátó megkerülésével, de ez ingoványos terep, hivatalosan a pedagógusok nem kérhetnék a szülőket, hogy tankönyvet vegyenek, hiszen az „ingyen” jár. Valójában az adófizetőknek most is 13,5 milliárdjába kerülnek a tankönyvek évente, csak éppen ebből a magánkiadók egyre kisebb mértékben részesülnek. Egy tankönyv fejlesztése több millió forintba kerül, és a magánkiadók az államiakkal szemben nem uniós pénzből működnek. Vagyis, ha csekély a remény a jegyzékre való felkerülésre, nincs értelme belevágni a fejlesztésbe sem, a „fióknak nincs értelme dolgozni”. Így szépen lassan megvalósul a még Hoffmann Rózsa idejében kitűzött cél: kerettantervi tantárgyanként legfeljebb két tankönyv.

Heti abszurd: A lázmesterség

Publikálás dátuma
2020.03.01. 09:17

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Van egy remek tréfa, Litkai Gergely leleménye: a magyarok nem fogynak, mert hiába vannak évről évre kevesebben, a tömegük állandó. Így lehet ez szerintünk a testhőmérséklettel is. Nem véletlenül jelzett a hőmérő a milánói gép debreceni repülőtéren vizsgált utasainál 32-33 fokot, hiszen Kövér László parázs nyilatkozata nagyjából ugyanekkor sistergett szét a Katolikus Rádióból a hazai kénköves éterbe. Márpedig a magyar házmester, lázmester, lázelnök házelnök lázálmait valahogy korrigálni kellett a termodinamika első megmaradási törvénye szerint: egy izolált rendszerben az energia állandó. És ki vitatná, hogy Magyarország izolált rendszer István király utólagos bánatára. Apropó: hozzánk még a koronavírus is csak migránsalagúton tudhat bejutni, hogy aztán gellert kapva Bakondi György szigorán a szomorúságba éheztesse egy tranzit­zóna vendégszeretete. De mit is mondott Kövér László közjogi méltóság, aki a nemzet egységének egyik megtestesítője, legalábbis az államfő akadályoztatása esetén? (Ki kellene egyszer próbálni: Áder János próbáljon zöld ágra vergődni Greta Thunberggel bármiben, hogy ezt a néhány éves államfői interregnumot kihasználva kiderülhessen, a házelnök szigorú bajusza alatt valójában meleg szív dobog!) Addig is maradnak a lázálmos kinyilatkoztatások. Ha valamire jó az észak-koreai mintájú diktatúra alázatosságát megszégyenítő kormánypropaganda, akkor az éppen az, hogy a szolgálatkész riporterek elől nem lehet mindig egy heveny székelési ingertől hajtott sprinter tempójában elmenekülni. Kövér László az MTI tudósítása szerint (nincsenek tehát kétségeink) azt mondta: a parlament mint a vita színpada elvesztette jelentőségét szinte teljes mértékben. Ha a közjogi méltóságok, kormánytagok, képviselők nem lennének kritikus kérdések elől izolált végstádiumú Habony-zombik, akkor ilyenkor meg lehetne tőlük kérdezni: sokat segített-e a vitakultúrán az egyéni képviselői indítványokkal előterjesztett rapid törvénykezés meghonosítása, a hazai érdekegyeztetés felszámolása, a népszavazás intézményének letarolása, az ellenzéki pártok ellen kijátszott adu ÁSZ, a Rogán-szerkesztésű közmédia, a jogállam térdre ereszkedése? Sokat segített-e, hogy a rendvédelmi monopóliummal rendelkező rendőröket nem engedték be a biztonsági őrök az MTVA-székházba, vélhetően nem a törvény betűjére, hanem egy fentről érkező sugallatra hallgatva? Az érvek, a másik véleménye nem számít – panaszkodott Kövér László a rakoncátlan ellenzékre, amiről nekünk Orbán Viktor kedvenc székelye jut eszünkbe, aki fintorogva szagol a levegőbe. – Fiam, te voltál? – Nem. – Asszony, akkor te? – Nem. – Akkor én. A házelnökmester, ideje mint a tenger, elmélázott a világ folyásán is. Kifejtette: két egymással kompromisszumra nem hozható oldal világméretű összecsapása folyik. Az egyik oldalon azok állnak, akik szerint létezhet korlátlan szabadságra épülő demokrácia („A miniszterelnöknek a majorságát!”, copyright Hadházy Ákos), a másik oldalon pedig azok, akik szerint a demokrácia csak a rend és a szabadság egyensúlyára épülhet, nem lehet ellentétes a többség akaratával, és az európai trend ezzel szembemegy. „Nem mernék nagy téteket feltenni arra, hogy 2030-ban még lesz Európai Unió” – mondta Kövér, megköszönte a lehetőséget, feltette a sisakot és a fülvédőt, és ismét bepöccentette orbitális vésőkalapácsát ­Európa közepén. Azért történt egyéb forró hír is az elmúlt napokban: Gulyás Gergely kormánytag – aki korábban együttműködést ígért az ellenzéki városoknak – megzsarolta Karácsony Gergelyt, hogy a kabinet megszakítja a tárgyalásokat a színházak fenntartásáról, ha nem hosszabbítják meg jelöltjüket a szabadtéri színházak élén, Kásler Miklós egyik kezével jelentéktelennek nyilvánította a NAT elleni tiltakozásokat, a másikkal 10 százalékos bérpótlékkal birizgálta meg a pedagógusokat. Igazmondáson is értek valakit a héten hazánkban, de nem kormánytag volt. A fideszes trükközésnek kitett fóti gyermekotthon egyik lakója az intézmény bezárása ellen rappelt, meleg szeretettel, hideg fejjel, hogy legyen világos: hazug és érdemtelen embereknek nem paroláz.
Szerző
Témák
Heti abszurd

A terápia adott, mégis ezrek halnak meg

Publikálás dátuma
2020.03.01. 06:48

Fotó: AMELIE-BENOIST / BSIP
Mindennap csaknem 100 ember veszti életét daganatos megbetegedés miatt az országban, nálunk a legrosszabb a helyzet ezen a téren az egész unióban. Mégis, a kormány továbbra sem fordít kellő figyelmet a szűrőprogramokra, a vastagbélrák esetében például 3 évet csúszott az indulás, míg tüdőrákszűrés nincs is. Miközben a kormány fényévekkel van lemaradva a helyzet kezelésében, a kutatók egyre ígéretesebb eredményeket érnek el. A napokban már génszerkesztéssel állították meg egy igen agresszív mellrák terjedését.
„Tavaly 125 féle célzott és immunterápiás kezelés volt elérhető az onkológiai ellátásban, szinte havonta jön ki egy új terápia, a kérdés már csak az, hogy melyik a legjobb az adott betegnek” – mondja Peták István kutatóorvos, molekuláris farmakológus. Annak ellenére azonban, hogy ilyen sokféle terápia áll rendelkezésre, még mindig nálunk a legmagasabb a daganat miatti halálozások száma az egész unióban. Ennek egyik oka, hogy a szűrési és nép­egészségügyi programokra nem költ eleget a kormány, erre már az Európai Bizottság legfrissebb, hazánkra vonatkozó egészségügyi országprofiljában is felhívták a figyelmet. Mint írják, az országnak nagyok a hiányosságai a rák megelőzése, felismerése és kezelése terén. Pedig a nemzetközi mutatók szerint a daganatos betegek körülbelül fele meggyógyul, az esélyek azonban függnek attól is, hogy mennyire korán fedezték fel a tumort. Az emlő- és a méhnyakrák esetében a magyar szűrési arányok a legalacsonyabbak között vannak az egész EU-ban. 2017-ben az 50–69 éves magyar nők mindössze 41 százaléka vett részt emlőrákszűrésen a megelőző két évben, szemben az unió egészére jellemző 61 százalékkal. A méhnyakrák-szűrési arányok még ennél is alacsonyabbak, a 20–69 éves nők mindössze egyharmada vett részt vizsgálaton 2017-ben, ami az uniós átlag alig fele. De nem csak az unióhoz képest erős a hátrányunk. Az Egyesült Államokban 25-30 százalékkal csökkent a daganat miatti halálozás az utóbbi években, ettől beláthatatlanul messze vagyunk. „A tengerentúli javulás egyrészt az új gyógyszerek miatt van, de az okok között megtalálható, hogy sokkal kevesebb a dohányos és az emberek is gyakrabban járnak szűrésekre. Nálunk is érdemes lenne nagyobb figyelmet fordítani például a vastagbélrákszűrésre, hiszen ha időben észreveszik, eredményesen gyógyítható, megelőzhető a betegség. Sajnos Magyarországon gyakran most is csak lassan jutunk el az első tünetektől a kezelés megkezdéséig. Míg külföldön akár 2 hét alatt megcsinálnak egy tükrözést, PET CT-t, összeül az orvosi team és döntés születik arról is, hogy a beteget hogyan kellene kezelni, addig ez nálunk messze nem ilyen gördülékeny. Pedig nem lenne szabad várni, főleg, hogy mindennap közel 100 ember hal meg rákban, és szinte minden családban van érintett” – figyelmeztet Peták István.

Hároméves csúszás

Az országos vastagbélrák-szűrési programot ugyan bejelentették 2016-ban és a projekt uniós támogatást is kapott, végül csak 2019-ben indult el. A halasztás okai között szerepelt, hogy már a kidolgozási fázisban jelentős problémák adódtak, például az egészségügyi szakemberek nem megfelelő felkészítettsége, a tesztelésre szolgáló anyagok vagy a megnövekedett számú diagnosztikai vastagbéltükrözés ellátásához szükséges kapacitás hiánya. A vastagbélrák mellett a tüdőrák is 8000 ember életét követeli minden évben, ennek ellenére itt egyáltalán nincs országos szűrőprogram. A nemzetközi vizsgálatok szerint alacsony dózisú CT-vizsgálattal kiszűrhető lenne a daganat, de erre csak a rizikócsoportba tartozó betegeket küldik a háziorvosok. A sima tüdőszűrés pedig önmagában nem alkalmas a korai stádiumú tüdőrák felfedezésére.

Ignácz Magdolnának egy rutin szűrés mentette meg az életét. Az asszony rendszeresen fut, túrázik, síel, aktív életet él. Négy éve, 65 éves korában kezdte azt érezni, fáradtabb, mint korábban, valami nincs rendben. „Azt hittem az öregedés miatt van, ezért aktívabban kezdtem sportolni. Végül a rendszeres mammográfiai szűrés után kiderült, a rák az oka, hogy nincs annyi energiám, mint korábban. Semmi előjele nem volt a betegségnek, nem kitapintható melldaganatom volt. Végül a sugár- és kemoterápia mellett szükség volt a mellem és a nyirokrendszer eltávolítására is” – meséli Magdolna. Négy éve műtötték, a hormongátló gyógyszereket most is szedi, de mint mondja, egyébként jól érzi magát. Most a sorstársainak igyekszik segíteni, olyanokat támogat lelkileg, akik most indultak ezen az úton. Önkéntesként segíti az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen Egyesületet, és egy Mellrák-sorstársak-segítők cso­­portot is létrehozott. A célja, hogy felhívja a figyelmet arra: a betegséget igenis túl lehet élni, a ­diagnózis még nem egy halálos ítélet. „Az onkológusoknak nincs idejük válaszolni a beteg összes kérdésére, ezért annyira fontosak az olyan csoportok, ahol egymást segítik az érintettek és megoszthatják a saját tapasztalataikat. Kicsit egymásban is tartjuk a lelket” – mondja Magdolna.

Elhanyagoljuk magunkat

A szűrés mellett a mellrák esetében az önvizsgálat is fontos volna. A 26 éves Berczi Nikcsó Nikolettnek tavaly nyáron diagnosztizáltak nyirok­áttétes mellrákot. Egy véletlen oda nyúlásnál derült ki, hogy baj van. „Nem tudom, hogy nem vettem észre, pedig egy nagy, kemény csomó volt. Nem csináltam önvizsgálatot soha, azt hittem, nekem nem lehet bajom” – emlékszik vissza Nikolett. Fél évig kezelték kemoterápiával, de közben nőtt a daganat. Mégis, hosszú időbe telt, mire eljutott a műtétig. „Én már 1-2 hónappal a kezelés után szóltam, hogy valami nincs rendben és szerintem növekszik a daganat, ezt érezni is lehet, de konkrét jelzést arra, hogy akkor megműtenek, nem kaptam. Pedig képalkotó nélkül is látszott, hogy több centivel nőtt a tumor. Rosszul érintett, hogy ennyit kellett várni a műtétig” – meséli. Beszélgetésünkkor már otthon lábadozott, mivel a napokban operálták, most várja a szövettan eredményét. A daganat miatt a 26 éves nőnél maszektómára volt szükség és még a mellkasizomból is vágni kellett, de mint mondja, nem szeretne plasztikát. Mivel a rákos esetek 40 százaléka megelőzhető okokra vezethető vissza, ezért volna olyan fontos az emberek tájékoztatása. „Sokan nem foglalkoznak a panaszaikkal. Ha valakinek a hasa puffad, az egy elfogadott dolog, pedig lehet, hogy emögött épp daganat áll. Fontos lenne, hogy legyen együttműködés a térségi betegszervezetekkel és edukálják a fiatalokat is. Nem egy országosan egységes programra van szükség, hanem arra, hogy a tájékoztatást az adott régió igényeire szabják. Audi­tált applikációkra lenne szükség, amelyekben mindenki úgy tudná összerakni az étrendjét, amire van pénze” – mondja lapunknak egy neve elhallgatását kérő onkológus.

Génszerkesztéssel a daganatok ellen

A betegség kezelésében óriási áttörést hozhatnak a legújabb, génszerkesztési eljárások is. Néhány hete megjelent az a hír is, hogy laboratóriumi körülmények között, génszerkesztéssel állították meg az egyik legagresszívebb, úgynevezett tripla negatív mellrák sejtjeinek terjedését. A rosszindulatú melldaganatok körülbelül 15 százaléka tripla negatív, ez az altípus pedig nagy valószínűséggel terjed át más szervekre, és nagyobb eséllyel újul ki a kezelések utáni első években. A kutatók a CRISPR génszerkesztési technológiával távolítottak el két fehérje egyikét a rákos sejtekből. Bármelyiket vágták ki, a rák terjedése megállt. Amikor aztán visszaállították a korábbi állapotot a sejtekben, a rák folytatta a terjedést. A tudósok szerint a felfedezés mérföldkő az áttéteket képező rák terjedésének megértésében. A génszerkesztési módszerekkel azonban Peták István szerint az a baj, hogy a farmakológiájuk még nem jól kidolgozott és ezért ezekkel az eljárásokkal egyelőre igen nehéz eltalálni az emberi szervezetben az összes daganatsejtet egy előrehaladott stádiumban lévő beteg esetében. A kutatások azonban nemrégiben megerősítették a korábbi megfigyeléseket, melyek szerint a daganatokat átlagosan egyszerre 4-5 féle génhiba okozza. A génhibák 90 százaléka pedig szerzett, vagyis az életvitel, életmód és a környezet is nagyban befolyásolja és csak 10 százaléka vele született. A génhibák vizsgálatán túl a modern immunonkológiai terápiák is évek óta lázban tartják a rákkutatókat. 2018-ban James P. Allison amerikai és Hondzso Taszuku japán tudós kapta az orvosi-élettani Nobel-díjat egy új tumorterápia kifejlesztéséért. A kutatók szerint az emberi test immunrendszere eredményesen használható a rákos sejtek ellen folytatott küzdelemben. A felfedezés komoly áttörést hozott a rákkutatásban, megalapozta az immunterápiát, amivel már előrehaladott fázisban lévő betegek is gyógyíthatóak. Dank Magdolna, a Semmelweis Egyetem On­ko­ló­­giai Központjának főigazgatója, az ország egyik legelismertebb immunonkológiai szakértője korábban ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott: vannak bizonyos betegségek, például a melanoma, a tüdőrák, a veserák, a fej- és nyakdaganatok, valamint a húgyhólyagrák, amelyek nagyon jól reagálnak az immunonkológiai gyógyszerekre. Ezeken túlmenően zajlanak a más daganatokat érintő kutatások is. Lapunknak egy neve elhallgatását kérő, elismert onkológus arról is beszélt: egyre több ilyen gyógyszer érhető el a magyar betegek számára is, mára szinte a rutinellátás része lett. Még a tripla negatív emlőrák esetében is alkalmazzák, sőt adható minden olyan daganat esetében, ami megfelel egy úgynevezett molekuláris patológiai leletnek. Persze nem minden daganat esetében adható, ezt mindig az onkoteam dönti el. Egy kezelés ára egyébként 4 és 10 millió forint között mozog, ezt a társadalombiztosító téríti az érintett betegek számára. „Ha az immunrendszer fel is ismeri a daganatos sejteket és elkezd ellenük küzdeni, a daganat egy olyan anyagot termel, ami programozott sejthalált okoz az immunsejtekben. Vagyis kikapcsolják az immunrendszert. A felfedezés, amiért Nobel-díjat kaptak, azért olyan óriási áttörés, mert annak hála ma már tudunk adni a betegeknek olyan szereket, amik kikapcsolják a daganat által működtetett mechanizmust. Egy másik, hasonló terápia során még azt is meg lehet tanítani a sejteknek, hogy miképpen ismerjék fel magát a daganatot” – mondja Peták István. Szerinte az utóbbi egy évben jelentős támogatásokat kaptak ezek a kezelések itthon is, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (volt OEP, most NEAK) komoly pénzeket fordít erre, azonban így is probléma, hogy nem minden betegnél használnak a kezelések. A terápiának ugyanis feltétele, hogy az immunrendszer felismerje a daganatot, vagyis miután „kikapcsolták” a daganat védekezőképességét, az immunrendszer megtámadja azt.

Angelina Jolie nevéhez is kapcsolódik az egyik legismertebb, örökölt génhibával kapcsolatos eset. A színésznő egy olyan gén hibáját örökölte édesanyjától, ami a sejtek DNS-javításáért felel. A hiba önmagában nem okoz rákot, azonban károsítja a mechanizmust, ami a daganatért felelős génhibák kialakulását gátolná. Ugyan a hibás gén a színésznő minden sejtjében megtalálható, elsősorban az emlő- és a petefészekrák kialakulásának kockázatát növeli. A gén neve BRCA1. Az érintett nőkben az átlagnál akár nyolc-tízszer valószínűbben alakulhat ki emlőrák és harminc-negyvenszer a petefészekrák. Angelina Jolie éppen ezért 2013-ban úgy döntött, megelőzésként eltávolíttatja a melleit, mivel édesanyját rosszindulatú petefészekrák miatt veszítette el, és nála is kimutatták az ezért felelős génhibát, ezért nagyon magas a kockázata annak, hogy élete során emlő- vagy petefészekrákja lesz.

Szerző