Előfizetés

Mindent megígértek, de csak nem jön a bérlakásépítési hullám

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.03.01. 11:41

Fotó: Népszava
A választási kampányban rengeteget ígértek, ám a XIII. kerületen kívül kevés a ténylegesen megvalósuló projekt.
A tavalyi önkormányzati választási kampány egyik legfontosabb kérdése volt Budapesten, hogy miként lehet enyhíteni a lakhatási válságot. A jelöltek mindkét oldalon új bérlakásokat ígértek, az azóta eltelt hónapokban azonban ritkán került elő konkrét terv, megkezdett építkezésről szóló hír és a napokban elfogadásra váró idei költségvetésekben is nehéz nyomát találni ilyen szándéknak. A főváros a tavalyi kiadásokhoz hasonlóan mindössze 14 és félmillió forintot tervezett be idei költségvetésébe a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló lakások üzemeltetésére, 800 milliót lakások felújítására, 55 milliót a lakásmobilitás segítésére, 6,5 milliót az elsőként lakhatási programra, 75 milliót ingatlanok vásárlására, de a tervek közt nem szerepel önkormányzati bérlakás építése. A lakásigénylők száma nő, míg a bérbe adható lakásállomány folyamatosan csökken, az összes lakás mindössze 2-3 százaléka van már csak önkormányzati tulajdonban. A lakhatási válságban lévőknek segítő civil szervezetek közül az Utcajogász Egyesület folyamatosan gyűjti, hogy a fővárosi kerületekben hol hirdettek meg elérhető lakásokat, de jellemző módon legutóbbi bejegyzésük tavaly decemberi. Akkor Józsefvárosban öt lakásra, a XI. kerületben pedig kettőre lehetett pályázni. Az egyetlen kivétel – mondhatni megszokott módon – a XIII. kerület, ahol a napokban indították el hivatalosan egy 35 lakásos, kizárólag a kerület tulajdonában lévő bérház építését a Jász utca 72. szám alatti tömbben. A két ötemeletes, liftes lakóépületben az egyszobástól a három szobásig többféle elosztású és méretű lakást alakítanak ki, hogy sokféle igényt ki tudjanak elégíteni, a legkisebbek 35, a legnagyobbak 70 négyzetméteresek lesznek. Két lakásba mozgássérültek költözhetnek majd, ahogy nekik külön akadálymentes parkolókat is kialakítanak a mélygarázsban. A többi lakáshoz is tartozik majd egy-egy gépkocsi beálló. A 2,8 milliárdba kerülő épületet már alapozzák, eddig 3 ezer köbméter földet mozgattak meg a kivitelezést közbeszerzésen elnyert FK-RASZTER Zrt. munkatársai. Az új bérház alapkövének letételénél Tóth József polgármester arról beszélt, hogy a XIII. kerület lakáskoncepciója 2002 óta számos elemet tartalmaz a fiatalok fecskeházi lakásaitól a többlépcsős bérbeadási láncon keresztül egészen az építésekig, mert a helyi képviselők már akkor úgy látták, nem lehet csak a piacra bízni, hogy a kis jövedelemmel rendelkező családok lakhatási gondjai megoldódjanak. Ennek a szemléletnek köszönhetően azóta 11 helyszínen 632 önkormányzati bérlakást építettek meg, s a mostani 35 után már a kiviteli tervek engedélyeztetésénél tart a következő projekt, a Petneházy utcában épülő 67 lakásos bérház előkészítése. Ha minden a tervek szerint halad, augusztusban ott is elindulhat a munka. Valamennyi építkezésnél elsődleges szempont az is, hogy környezetbarát megoldásokat találjanak, ezért ezek a bérházak energiatakarékos passzív házak. A kerület képviselőtestülete januárban elfogadta a 2024-ig tartó önkormányzati ciklus programját, amelyben ismét kiemelt részt foglal el a bérlakásépítések folytatása. Hasonló koncepciókon a többi kerület is dolgozik, az elfogadott terveket folyamatosan megismertetjük olvasóinkkal.

Palotaharcok az Andrássy úton

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.03.01. 09:46

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Nem nyughatnak az Andrássy úti paloták. Perek, egymást váltó tulajdonosok, a rendszerváltozás után harminc évvel is omladozó épületek. Pedig az Andrássyn ma már minden, valamire való NER-lovagnak van egy vagy több ingatlana.
Az év tervezett lakóprojektje címre pályázott idén a hányatott sorsú Andrássy út 47. felújítója. A pálmát ugyan egy III. kerületi új lakópark elvitte előle, de a sugárúti paloták szerelmesei minden bizonnyal így is örülhetnek, mivel 16 év és sok per után végre megkezdődött az 1878-ban épült neoreneszánsz-eklektikus palota felújítása. Az aládúcolt épületet már 1993-ban azzal kapta meg a terézvárosi önkormányzat, hogy tíz éven belül fel kell újítani. De inkább eladták. 2004-ben a ház 30 százalékát bérlő Ennet Kft. vette meg nettó 150 millió forintért, vállalva a bérlők kiköltöztetését és a felújítást. Ám alig jegyezték be a tulajdonjogot, a házban szintén helyiséget bérlő Oktogon Kft. megtámadta a szerződést. Hosszú és bonyodalmas pereskedés kezdődött, amelynek a végén semmisnek ítélték a korábbi adásvételt. A ház lakói egyébként azt kérték a bíróságtól, hogy ne adja vissza az önkormányzatnak a házat, mert akkor még évekig egy romos épületben kénytelenek lakni. Igazuk lett. Az épület felújításához csak idén kezdtek hozzá. Az épületet a korábbi palotaeladásokat hevesen támadó Hassay Zsófia volt polgármester vezette fideszes többségű önkormányzat hirdette meg ismét. A BBID Ingatlanfejlesztő Kft. 2017-ben nettó 1,2 milliárd forintot fizetett érte és vállalta, hogy 5 éven belül felújítja. Idén láttak hozzá a munkához. (Rögvest meg is bírságolták a kivitelezőket, lévén engedély nélkül foglalták el a ház körüli közterületet.) A ház alapvetően lakóház marad, a tetőtérben tíz prémium lakást alakítanak ki, míg a földszinten az eredeti épület funkcióit követve éttermek, boltok nyílnak.
Hassayék az Andrássy 21. épületét is újra dobra verték. Ugyanaz a cég vette meg, mint 2004-ben. Akkor egy fürdőszobaszalont és nettó 295 milliót adott érte az Amelus Kft. ( a szerződés itt is semmis lett ), míg 2016-ban 1,37 milliárd forintot, de ebből 733 millió forint kártérítésként visszajárt a cégnek, amely közben tulajdonost váltott és Jellinek Dániel ingatlanmogulhoz került. Nem ő az egyetlen nagyvállalkozó, aki felismerte a sugárúti paloták értékét. Az Andrássyn ma már minden valamire való NER-lovagnak van egy, vagy több palotája. Bevásárolt itt Tiborcz István, Mészáros Lőrinc, a Paár Attila birtokolta WHB Kft. és a Terror Házát vezető Schmidt Mária érdekeltsége, a BIF Nyrt is. A Lukács cukrászda feletti épületre Csányi Sándor OTP-vezér vetett szemet, de a Miniszterelnökség elorozta előle. Akadt neki más. Az építőipari nagyvállalkozó Garancsi Istvánnal és a MOL-t irányító Hernádi Zsolttal alkotott triójuk immáron három palotát is magáénak tudhat. Az Andrássy út 8. és 52. alatti épületeket eredetileg három terézvárosi lakásra, valamint egy II. kerületi lakóházra cserélte el az önkormányzat, ám az ügyészség ezt a szerződést végül nem bolygatta. Hassayék itt is panasszal éltek, de nem találtak meghallgatásra. Az épületek akkor már a három NER-közeli üzletember érdekeltségében voltak. A palotákban elegáns szállodákat alakítanak ki, akárcsak az Andrássy út 3. szám alatti épületben. Utóbbi 2005-ös adásvételből ugyan bírósági ügy lett, még Garancsit is behívták tanúskodni, de az épület nem került vissza az önkormányzathoz. 2021 végére ebből is hotel lesz. Luxusszállóvá alakítanák át a Balettintézetnek egykor otthont adó Drechsler-palotát is. Az épület hatszor cserélt gazdát az elmúlt 23 évben, tervek is születtek az átépítésre, de a kivitelezés soha nem kezdődött el. Hiába akadt meg Orbán Viktor kormányfő szeme 2013-ban a pusztuló palotán az emlékezetes Andrássy úti buszozáson és biztatta Tarlós István főpolgármestert, hogy adjon be törvényjavaslatot az épület visszaszerzése érdekében. Az épület jelenlegi tulajdonosa a katari uralkodócsalád érdekeltségében lévő, luxembourgi bejegyzésű Balett Properties SA. A cég 2020-ra ígérte a hotel átadását, de legutóbb már 2022-re csúsztatták a dátumot. Az Andrássy út másik végén vett másik villából viszont már ki is alakították a katari követséget. Jobbra fordult viszont a MÚOSZ székház sorsa: a kormány 2 milliárdért megvette, majd 4 milliárdért felújíttatta a Magyar Művészeti Akadémiának. Nem volt ennyire szerencsés a Kodály Körönd délkeleti oldalán álló, Andrássy út 83-85. szám alatti épület, amelynek tetőzete 2014 nyarán égett le. A terézvárosi önkormányzat 2017 őszén adta el a tulajdonrészét a külföldi tulajdonú Körönd Koncepció Ingatlanfejlesztő Kft-nek, amely azután az Átlátszó információi szerint az összes harmadik emeleti, a tűzben elpusztult lakást felvásárolta és 2019-ben luxuslakások kialakításába kezdett. A munkát 2021-re fejeznék be. Nem ilyen szerencsés az Andrássy út 1. alatti társasház. A Stein-palota tetőterében is lakásokat alakított volna ki egy vállalkozó, 2001-ben bele is kezdett az építkezésbe, de egy elszámolási vita miatt a kivitelező 2003-ban levonult a munkaterületről. Az épület 2011-re életveszélyessé vált. Azóta kapott egy ideiglenes tetőt, de más nem történt. Évek óta hiába vár új tulajdonosra és felújításra a MÁV egykori Andrássy úti székháza is. Az MNV Zrt.-nek tavaly novemberben sem sikerült túladnia rajta. De ezenkívül is akad még mostoha sorsú épület a sugárúton. A Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ 2015-ben 298 ingatlant vizsgált meg az Andrássy úti „magterületen”, amelyből 26-ot súlyosan, 67-et pedig mérsékelten veszélyeztetettnek talált. A központot azóta felszámolták, az Andrássy úti épületeket meg azóta is rendületlenül adják-veszik.

Soha véget nem érő perek

A Fővárosi Főügyészség február közepén 14 egykori önkormányzati képviselővel és két egykori jegyzővel szemben emelt vádat a Fővárosi Törvényszék előtt. A vádirat szerint a vádlottak a kötelező versenyeztetésre vonatkozó törvényi rendelkezést megsértve, 2003-2005 között több terézvárosi ingatlant - Anker köz 1-3., Andrássy út 21., 23., 35., 45., Liszt Ferenc tér 7. és Oktogon tér 4. - valós forgalmi értéken alul értékesítettek. Az okozott vagyoni hátrány – vádlottanként differenciáltan – 220 és 953 millió forint között van. A Fővárosi Főügyészség indítványozta, hogy a bíróság egyesítse ezt az eljárást a Jókai utca 10. szám alatti ingatlan eladásának ügyével. Ez utóbbi a Pesti Központi Kerületi Bíróságon indult.

Címercsere az „arányosság” jegyében

B. M.
Publikálás dátuma
2020.02.29. 18:37

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Ismét állványok jelentek meg a Parlament épületének déli szárnyának homlokzatán.
Aki a szinte kopárrá tett Kossuth téren jár, meglepetéssel tapasztalhatja, hogy a Parlament épületének déli szárnyának homlokzatán ismét állványok jelentek meg, alig több, mint hat esztendővel az ország eddigi leghosszabb, 65 esztendeig tartó épületfelújítását követően. Idén ugyanis a Nemzeti Összetartozás Évéhez kapcsolódóan az Országgyűlés Hivatala némileg módosíttatja az Országház homlokzatán lévő, mészkőből készült címergalériát – közölte lapunk érdeklődésére az Országgyűlés Sajtóirodája. Emlékeztetettek rá, hogy az Országház építésekor a homlokzatokat összesen 386 címerrel díszítették. Az ország címere mellett az országrészek és társországok, valamint – gyakori ismétlődésekkel – a törvényhatóságok (vármegyék, egyes városok) mészkőből kifaragott jelvényei sorakoztak, azt a szimbolikus üzenetet hordozva, hogy a törvényhozás palotája az egész ország háza. A címerek ismétlődési gyakorisága azonban furcsaságokat mutat: míg egyesek tízszer, mások csupán háromszor szerepelnek, megint mások viszont egyszer sem. A címergaléria kivitelezése eleve sem lehetett hibátlan, ráadásul a 20. századi homlokzatfelújítások során egyes címerpajzsokat összecseréltek, ami tovább torzította az arányokat. A duplikációk megszüntetése révén 121 új város címerének elhelyezésére nyílik lehetőség, amelyekben összesen több mint hárommillió ember él, miközben egyetlen település sem tűnik el a homlokzatról. Olyan települések jelképei jelennek most meg az épületen, mint például Eger, Miskolc, Kaposvár, Munkács, Szolnok, Szombathely, Veszprém, Losonc, Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Békéscsaba, Székelyudvarhely. Az újrarendezett címergalérián az épület főpárkánya alatt a vármegyék címere kétszer, valamennyi település címere pedig egyszer szerepel majd. A tervek szerint a kivitelező Reneszánsz Zrt. május 29-re végez a munkákkal. 
Arra a kérdésünkre, hogy a mostani, nettó 277,2 millió forintos címercserét miért nem a 2014-ben befejeződött homlokzati felújítások során végezték el, az Országgyűlés Sajtóirodája azt a választ adta, hogy „csak annak során szembesültünk az eredeti állapot anomáliáival, és időbe telt a művészettörténeti kutatás, illetve ezt követően a javasolt változtatások kidolgozása illetve elfogadtatása.”  A Steindl Imre műegyetemi tanár tervei alapján emelt Országház építése egyébként annak idején mindössze 19 évig, 1885-től 1904-ig tartott, és az építkezésnél fontos szempont volt, hogy lehetőség szerint az impozáns épület minden eleme magyar alapanyagból készüljön. Eredeti kőanyaga puha sóskúti mészkő volt, ami az időjárás viszontagságainak nemigen tudott ellenállni, így az elemeket az évek során folyamatosan keményebb süttői mészkőre cserélték ki. Ez a folyamat évtizedekig tartott.  Volt olyan olyan kő, aminek a javításához már az 1930-as években hozzá kellett fogni, olyan gyorsan romlott az állapota. Az 1990-es évek végére viszont az összes 15-30 centiméter vastag kő  elkopott és sötétszürkére színeződött, sőt a szobrok egy részét is újra kellett faragni.