A Csengery-irkák névadója

Publikálás dátuma
2020.02.29. 10:34
1938. Magyarország, Budapest XIV.,Városliget Regnum Marianum templom. Előtte az 1938-ban felállított Csengery Antal szobor.
Fotó: Fortepan
Ha adhatok egy jó tanácsot, azt javaslom, intézzék úgy, hogy mikor majd felállítják a szobrukat, a köz még emlékezzen önökre. Mert itt van például Csengery Antal, akinek Almássy téri emlékművét látva még csak-csak eszébe jut az embernek, hogy őróla nevezték el a közeli Csengery utcát; de amikor a bronzalakot eredeti helyén, a Városliget szélén pillantjuk meg, legfeljebb tanakodhatunk, miért száműzték őt a fák közé.
Pedig amikor Csengery 1880-ban elhunyt – egy évvel később meg is kapta az utcáját – még mindenki tudta, hogy a megelőző negyven évben neki mindenhez (is) köze volt. Kossuth Pesti Hírlapját szerkesztette, Deák tanácsadója volt a kiegyezés idején, részt vett a főváros egyesítésében, ő hozta létre a polgári iskolákat, akárcsak a tanítók segélyegyletét és az Országos Földhitelintézetet. És persze azzal is tisztában volt mindenki, hogy a nyarakat a városszéli nyaralójában töltötte: abban a nagy kertben rejtőző villában, amelynek helyén ma egy óriási bérház áll a Dózsa György úton, a Dembinszky és a Peterdy utca között. (Az már kevésbé volt körtudomású, hogy a tüdőbeteg és nem különösebben módos Csengery az Andrássy út szabályozására bazírozva a mai Lendvay utcánál is vett egy hatalmas telket – türelmes örököseinek szép pénzt fialt az ügylet.)
Csengery Antal szobra Budapesten az Almássy téren
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Nos tehát, a szobor helyét a Regnum Marianum szomszédságában az egykor átellenben állt nyaraló jelölte ki. A felállításának dátumát pedig alighanem a közférfiú halálának ötvenedik évfordulója: legalábbis a húszas évek végétől találunk adatokat a napisajtóban a Csengery-szoboralap működéséről. A szoborállítás kezdeményezője láthatóan Havas István volt. A polgári iskolai tanáregyesület elnöke, a Petőfi Társaság tagja nemcsak buzdított a szükséges pénz összegyűjtésére, hanem azt is elvárta a kollégáktól, hogy a felárral kapható, úgynevezett Csengery-irkák használatára ösztönözzék a tanulókat. Ami a válságos harmincas években dühös újságcikkeket is szült, és az indulatok csak akkor simultak el, amikor 1938 májusában végre felavatták Zsákodi Csiszer János művét a liget szélén. A szobor azonban mindössze tizenkét évig állt itt, a templom bontása és a felvonulási tér kialakítása előtt átvitték az Almássy térre. A Wesselényi utcai oldalról a tér legutóbbi felújításakor, 2015-ben szállították át a Barcsay utca torkolatába.
Szerző
Témák
Fortepan szobor

Torkos rajttal fordulnak a böjtre

Publikálás dátuma
2020.02.23. 18:00

Bizonyos tekintetben „Torkos Csütörtök” a nyár hírnöke is, hiszen ilyenkor a Balaton is éledezni kezd.
Jövő héten lesz hamvazószerda, amikor megkezdődik a negyven napig tartó böjti időszak, amely Húsvétig, Krisztus feltámadásának ünnepéig tart. A II. Vatikáni Zsinattól (1962-1965) jelentősen enyhült a böjti szigor, így hamvazószerdán és nagypénteken kell tartani szigorú böjtöt, és péntekenként tartózkodni kell a hús fogyasztásától. Ugyanakkor – szemben a korábbi századokkal – minden további nélkül lehet tejtermékeket is fogyasztani. (A hamvazószerdát egyes tájegységeken szárazszerdának, vagy böjtfogadó szerdának is nevezik). Kedden húshagyókedd lesz, ilyenkor a hagyomány szerint zsíros ételeket esznek, nem véletlenül nevezi a napot a francia nyelv „mardi gras”-nak, azaz „kövér keddnek”, vagy az angol „pancake Tuesday”-nak, vagyis palacsinta keddnek. Itthon tájegységektől függ, mit is fogyasztanak e napon. egyes dunántúli térségekben például húslevest főznek, esetleg kocsonyát. A déli Szerémségben kizárólag krumplievest és úgynevezett bodagot (lepényféle ételt) fogyasztanak. Ha megmarad valami a finomságokból, azt csütörtökön szokták elfogyasztani. Szerdán viszont igen szerény ételek kerülhetnek az asztalra, például a cibereleves, e régi savanyú levesfajta, amelyet ecettel, vagy tejföllel ízesítettek. Szárított, aszalt vagy friss, de savanykás gyümölcsökből, máskor kovászolt árpaléből, esetleg cefréből készítették. Egyes hazai vidékeken a népi konyha ma is készíti és kínálja. Szintén jellegzetes, hamvazószerdán felkínált étel a természetesen hús nélküli, szerényen elkészített bableves. A böjti szokások is változnak. A korábbi századokban a böjti időszak alatt a katolikusok egyáltalán nem vettek magukhoz húst, kivéve a hamvazószerda utáni „csonkacsütörtökön”, amit Székelyföldön kövér csütörtöknek, Kolozsváron böjtfőcsütörtöknek, Székesfehérváron pedig torkoscsütörtöknek neveznek. A köztudatba ez utóbbi elnevezése került be. Ez valóságos gasztronómiai ünnepnappá vált Magyarországon, az eltelt két évtizedben, hiszen ilyenkor egy sor étterem kedvezményesen, legalább 33 százalékos – gyakran 50 százalékos – kedvezménnyel kínálja az étlapon szereplő ételeket. Bizonyos tekintetben „Torkos Csütörtök” a nyár hírnöke is, hiszen ilyenkor a Balaton is éledezni kezd: idén például a magyar tenger hét települése csatlakozott a kezdeményezéshez, északi és déli partiak egyaránt. A mai értelemben vett Torkos Csütörtököt egyébként országszerte 2006 óta tartják, s időpontja természetesen a Húsvététól függ. Sok étterem mindenesetre ilyenkor többféle böjti ételt is felvesz a menübe.
Témák
böjt

Félelmek a töltés árnyékában

Publikálás dátuma
2020.02.23. 11:43

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Új vágánnyal bővül az ország első vasúti Duna-hídja, emiatt az oda vezető, a budai oldalon lakókörnyezetben haladó vasútvonalat is át kell építeni. Az újbudaiak attól tartanak, hogy a töltés bővítését parkjuk sínyli majd meg.
Talán még a finanszírozási viták kereszttűzébe került Lánchíd felújításánál is fontosabb a Déli összekötő vasúti Duna-híd rekonstrukciója. Az ok prózai: az átkelőhely egyszerűen elöregedett, és már messze nem felel meg a növekvő vasúti forgalom igényeinek. (Mióta a szomszédságában lévő Rákóczi-hidat 1995-ben átadták, a gyalogos forgalmat is megszüntették.) Magyarország első vasúti Duna-hídja – és Budapest harmadik átkelőhelye a Széchenyi Lánchíd és a Margit-híd után – a pesti Ferencvárost, vagyis a Soroksári utat és az újbudai Nádor-kertet köti össze, főként a Keleti pályaudvar és a Dunántúl között teremti meg a kapcsolatot, bár Kőbánya-Kispest érintésével az Alföldről is gördülnek erre szerelvények. A rekonstrukció tervei arról szólnak, hogy a jelenlegi két, egyvágányos hídszerkezet mellé a Rákóczi-híd felől egy újabb hídszerkezetet építenek, a meglévő kettőt pedig átépítik. Mivel a nagy forgalom miatt két vágány forgalomban tartása mindenképpen szükséges, így előbb megépítik az újat, majd ezt követően a meglévők egyikét lezárják, majd ha ez elkészült, akkor ezen haladnak a szerelvények és a harmadikat újítják fel. Tavaly ősszel eldőlt, hogy a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. által meghirdetett közbeszerzési pályázat nyertese – ez aligha okozott bárkinek is meglepetést – az a Duna Aszfalt Kft. lett, amelynek tulajdonosa a leggazdagabb magyar vállalkozók élmezőnyében szereplő Szíjj László László lett, akit Mészáros Lőrinc barátjaként tartanak számon, és közös vállalkozásaik is vannak. Az első vasúti hidat ezen a helyen még 1877-ben adták át. A híd csak viszonylag rövid ideig, mindössze 36 évig állt – akkorra már nem volt képes kiszolgálni a megnövekedett forgalmat és a korrózió is jóvátehetetlen károkat okozott. Közvetlenül az első világháborút megelőző évben, 1913-ban új híd épült a régi helyén. Azonban ennek még kevesebb, 31 év adatott meg, a második világháborúban a visszavonuló németek csapatok, akárcsak a többi Duna-hidat, felrobbantották. A helyébe felépített két pálya 1948-ra, illetve 1950-re készült el, és bár az eltelt mintegy hét évtizedben voltak kisebb-nagyobb felújítások, átfogó rekonstrukciót nem végeztek. Bár a pesti oldalon, a vasúti töltés közelében – volt Közvágóhíd helyén – éppen most épül egy lakópark, ott ma még nincs lakóövezet. A MÜPA, a Nemzeti Színház vagy az üzletláncok látogatóit aligha zavarja, ha eggyel több vágányon közlekednek majd a vonatok. Ám ez nem mondható el a budai részről, ahol az Infoparktól eltekintve mindenütt lakókörnyezet mellett robognak el a vasúti szerelvények. Különösen a Hamzsabégi út környéken élők körében tapasztalható a többletvágány megépítése miatti nyugtalanság. Amikor a 19. század utolsó negyedében a 6-8 méter magas, egyenes vonalú vasúti töltést megépítették, itt mocsaras, lápos terület volt, mára azonban Újbuda sűrűn beépített övezete lett. Kialakult egy – a Fehérvári útig húzódó – 700 méteres párhuzamos sáv, amely egybefüggő parknak tekinthető. Olyan sétány, ahol játszóterek, kutyafuttatók, sőt, egy futópálya is létesült. Nem véletlenül maradt üresen ez a terület a vasúti töltés északi felén. A 20. század közepén ugyanis még azt tervezték, hogy itt vezetik el az M1/M7-es autópálya bevezető szakaszát – a Budaörsi úttól az akkor még csak elképzelt lágymányosi hídon át egészen a Hungária körútig. Erről a tervről csak 1991-1992-ben mondtak le. A levezető út szerepét – sokkal szerényebb kivitelben – ma a Szerémi út – Egér út vonal tölti be. Ahhoz, hogy a vasúti töltésen a harmadik vágány is elférjen, a töltést 6-10 méterrel ki kellene szélesíteni észak felé, ahol most a 30 méter széles park található – állították lapunknak a Hamzsabégi út környékén lakók. A félelmeket a NIF Zrt. egy közleménnyel kívánta eloszlatni: „A töltést nem szélesítik. A tervezett harmadik vágány a mai vasúti területen valósulhat meg. (…) A park területéből a vasúti töltéshez közelebb eső 6,4 méteres sávot átmenetileg, a kivitelezés időtartama alatt veszik igénybe. A park területe a harmadik vágány építése miatt érdemben nem csökken.” A protestálók mindenesetre most kíváncsian várják, miként történik meg mindez. Aggódnak azért is, hogy csaknem 200 fa esik áldozatul az építkezésnek, bár az is igaz, hogy helyette 1700 újat ígérnek a kerületben.

Új megállók

A vasútvonal szélesítése után Újbudán egy új vasúti megállót alakítanak ki - a tervek szerint - Nádorkert elnevezéssel. Ennek is valahol a töltésen el kell férnie. Lesz Pesten is két új megálló, a Közvágóhídnál és a Népliget oldalában, amely a Fradiváros névre hallgatna. (A Ferencváros nevet már viseli egy megállóhely.) A mostani elképzelések szerint a Hamzsabégi út mentén nem csak zajvédő falat építenek, hanem az ingyenes ablakcserét is lehetővé tennék. Lesznek a töltés alatt új kerékpáros és gyalogos aluljárók is. Emellett egy új "szárazföldi" híd is épül a Tétényi út felett, amely a 70 éves, elöregedett átjárót váltja majd fel.

Szerző