Címercsere az „arányosság” jegyében

Publikálás dátuma
2020.02.29. 18:37

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Ismét állványok jelentek meg a Parlament épületének déli szárnyának homlokzatán.
Aki a szinte kopárrá tett Kossuth téren jár, meglepetéssel tapasztalhatja, hogy a Parlament épületének déli szárnyának homlokzatán ismét állványok jelentek meg, alig több, mint hat esztendővel az ország eddigi leghosszabb, 65 esztendeig tartó épületfelújítását követően. Idén ugyanis a Nemzeti Összetartozás Évéhez kapcsolódóan az Országgyűlés Hivatala némileg módosíttatja az Országház homlokzatán lévő, mészkőből készült címergalériát – közölte lapunk érdeklődésére az Országgyűlés Sajtóirodája. Emlékeztetettek rá, hogy az Országház építésekor a homlokzatokat összesen 386 címerrel díszítették. Az ország címere mellett az országrészek és társországok, valamint – gyakori ismétlődésekkel – a törvényhatóságok (vármegyék, egyes városok) mészkőből kifaragott jelvényei sorakoztak, azt a szimbolikus üzenetet hordozva, hogy a törvényhozás palotája az egész ország háza. A címerek ismétlődési gyakorisága azonban furcsaságokat mutat: míg egyesek tízszer, mások csupán háromszor szerepelnek, megint mások viszont egyszer sem. A címergaléria kivitelezése eleve sem lehetett hibátlan, ráadásul a 20. századi homlokzatfelújítások során egyes címerpajzsokat összecseréltek, ami tovább torzította az arányokat. A duplikációk megszüntetése révén 121 új város címerének elhelyezésére nyílik lehetőség, amelyekben összesen több mint hárommillió ember él, miközben egyetlen település sem tűnik el a homlokzatról. Olyan települések jelképei jelennek most meg az épületen, mint például Eger, Miskolc, Kaposvár, Munkács, Szolnok, Szombathely, Veszprém, Losonc, Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Békéscsaba, Székelyudvarhely. Az újrarendezett címergalérián az épület főpárkánya alatt a vármegyék címere kétszer, valamennyi település címere pedig egyszer szerepel majd. A tervek szerint a kivitelező Reneszánsz Zrt. május 29-re végez a munkákkal. 
Arra a kérdésünkre, hogy a mostani, nettó 277,2 millió forintos címercserét miért nem a 2014-ben befejeződött homlokzati felújítások során végezték el, az Országgyűlés Sajtóirodája azt a választ adta, hogy „csak annak során szembesültünk az eredeti állapot anomáliáival, és időbe telt a művészettörténeti kutatás, illetve ezt követően a javasolt változtatások kidolgozása illetve elfogadtatása.”  A Steindl Imre műegyetemi tanár tervei alapján emelt Országház építése egyébként annak idején mindössze 19 évig, 1885-től 1904-ig tartott, és az építkezésnél fontos szempont volt, hogy lehetőség szerint az impozáns épület minden eleme magyar alapanyagból készüljön. Eredeti kőanyaga puha sóskúti mészkő volt, ami az időjárás viszontagságainak nemigen tudott ellenállni, így az elemeket az évek során folyamatosan keményebb süttői mészkőre cserélték ki. Ez a folyamat évtizedekig tartott.  Volt olyan olyan kő, aminek a javításához már az 1930-as években hozzá kellett fogni, olyan gyorsan romlott az állapota. Az 1990-es évek végére viszont az összes 15-30 centiméter vastag kő  elkopott és sötétszürkére színeződött, sőt a szobrok egy részét is újra kellett faragni.
Szerző
Témák
Országház
Frissítve: 2020.03.01. 14:39

Így múlik el egy mozi dicsősége

Publikálás dátuma
2020.02.29. 17:49

Fotó: hulladekvadasz.hu
Évek óta árulja, mégsem tudja értékesíteni az önkormányzat Rákosszentmihályon az egykori Világ Mozi épületét (korábban Világmozgó, később Holdvilág Kamaraszínház), melynek megmaradásáért időről időre összefog a kerület.
Hiába tiltakoznak a helyiek, hol csak csendben, hol hangosabban, a lerobbant állapotban lévő, patinás hírű egykori mozi, majd színház elkótyavetyélése ellen, az önkormányzat újra és újra meghosszabbítja a XVI. kerület, Krenedits Sándor u. 3. szám alatti, úgynevezett „kivett színház” megnevezésű ingatlan értékesítésére kiírt pályázat benyújtási határidejét. Most épp február 17-éről március 4-ére tolta át annak a lehetőségét, hogy alig 60 millió forintért újra magánkézbe juttassa a kerület valamikori, képeslapokon hirdetett büszkeségét. Már az 1910-es évek elején voltak itt vetítések – 1916. január 23-án például hírül adta a napi sajtó is, hogy „Nádler József, a rákosszentmihályi Világmozgó tulajdonosa mozielőadásait rendszeresen 100-150 katona nézte díjtalanul, akik hálás szívvel köszönték az ingyenes élvezetet a gavallér tulajdonosnak.” A ’20-as évektől már 400 fős vetítésekről szóltak a korabeli híradások. 1945-ben államosították a filmszínházat, és mivel az azt követő 15 évben hagyták lerohadni a kissé historizáló, klasszicista épületet, csak úgy tudott továbbra is mozi maradni, hogy az akkor modernnek számító szocstílusban átalakították a portálját – cserébe szélesvásznú vetítőteret kapott. Még ma is nosztalgiával emlékeznek ott egymásra talált nagymamák és nagypapák a filmhíradó előtti artista műsorokra, a pereces nénire, aki körbe-körbe járva kiabálta a film alatt is, hogy „Perecet tessék!”, vagy a mozi épülete előtti gesztenyés bácsira, akinél a hatvanas években 1 forintért volt kapható egy egész zacskó sült gesztenye.
1993-ban, amikor a Budapest Film bezárta, illetve megpályáztatta a mozijait, a Holdvilág Kamaraszínház alapítványa nyerte el a bérleti jogot. Két évvel később egy olyan multikulturális központ jött létre a XVI. kerületi kertvárosban, azaz a budapesti kultúrmag peremén is jócskán túl, ahol a színház mellett igény szerint mozi is működött, ahol először alakítottak ki internet-pontot, ahol meg tudott valósulni a közösségitér-funkció is, s ahol rendre szívesen maradtak együtt az alkotók a nézőkkel egy kis előadás utáni csevelyre. Míg 1997-ben a színház éves nézőszáma alig haladta meg a 2 000 főt, addig 2012-re jóval túlnőtt a 10 000-res álomhatáron is. Ezért is volt annyira fájdalmas, amikor az önkormányzat, amely 2009-ben megvette a Budapest Filmtől az épületet, nem hosszabbított szerződést a Holdvilágosokkal. Akkor arra hivatkoztak, hogy egyéb módon kívánják hasznosítani az ingatlant, de erre az egyéb módon történő hasznosításra 8 év alatt nem került sor. 2017 óta árulják, értékén alul, valamiért mégsem találja meg az új tulajdonosa. Bár a helyiek még mindig reménykednek benne, hogy egyszer talán kultúrház lehet az egyre romosabb épületből, az önkormányzat továbbra is befektetőket keres: a cél érdekében megszüntették az épület helyi védettségét – kérdés nélkül lebontható –, és mára a szabályozást is sikerült úgy kanyarítani, hogy az esetlegesen legyalult telekre akár társasház is épülhessen.
Szerző
Témák
mozi

Szabályozzák az e-rollereket

Publikálás dátuma
2020.02.29. 15:25

Fotó: Béres Márton / Népszava
Közel egy évvel az elektromos kétkerekű-bérlés fővárosi indulása után a Fideszben felötlött az új közlekedési forma szabályozásának gondolata.
Megkezdődött a közúti forgalomban részt vevő elektromos rollerek szabályozásának előkészítése – közölte a múlt héten a jobbikos Farkas Gergely írásbeli kérdésére Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára. Az előkészítés során az ITM egyeztet az érintett szakmai és társadalmi szervezetekkel – teszi hozzá az államtitkár. Az elmúlt hónapokban az elektromos rollerek megjelenésével kapcsolatban komoly szabályozási kérdések és hiányosságok merültek fel – fogalmazott az ellenzéki képviselő. Az új közlekedési eszköz sok vitát szül a járókelők közötti cikázással, a leparkolt járművek rossz elhelyezésével, vagy épp a gépjárműforgalomban. A jelenleg érvényes közlekedési jogszabályok nem tartalmazzák a rollerek, elektromos rollerek és más elektromos eszközök használatát – teszi hozzá. Milyen fázisban tart jelenleg a szabályozás előkészítése és pontosan milyen formában egyeztetnek? – tudakolta Farkas Gergely. Megjegyzendő: Schanda Tamás nem jelölte meg sem a határidőt, sem a társadalmi egyeztetés pontos formáját. Valóban épp ideje rendezni a leginkább a fővárosban működő Lime elnevezésű rollerbérlő szolgáltatás okozta komoly feszültségeket. Miután tavaly júliusban az V. kerületi önkormányzat tiltotta meg, hogy a Belvárosban parkolják le a járműveket, novemberben pedig a Kossuth teret nyilvánították tiltott övezetnek, január végén a VII., majd a VI. kerület is lépett a szanaszét hagyott járművek miatt. Erzsébetváros önkormányzata először bejelentette, hogy az e-rollereket talált tárgyként kezelik és begyűjtik. Egy bő hétre rá pedig Terézváros képviselő-testülete kötötte közterület-használati engedélyhez a járművek utcai tárolását. Az új KRESZ-szabályozás iránya nem ismert, de Pintér Sándor belügyminiszter tavaly novemberi parlamenti válaszában segédmotoros kerékpárként sorolta be az e-rollereket. Révész Máriusz, a kerékpározás és az aktív kikapcsolódás fejlesztéséért és népszerűsítéséért felelős kormánybiztos januárban a köztévének abbéli reményének adott hangot, hogy a kormány még idén tárgyalhatja a csomagot. A Lime 200 eszközzel tavaly májusban indította szolgáltatását. Augusztusban néhány tucat járművel elindult a konkurens Breezy is, de honlapjuk közleménye szerint azóta „átmenetileg” bevonták rollereiket.
Szerző