Előfizetés

Így múlik el egy mozi dicsősége

Csejtei Orsolya
Publikálás dátuma
2020.02.29. 17:49

Fotó: hulladekvadasz.hu
Évek óta árulja, mégsem tudja értékesíteni az önkormányzat Rákosszentmihályon az egykori Világ Mozi épületét (korábban Világmozgó, később Holdvilág Kamaraszínház), melynek megmaradásáért időről időre összefog a kerület.
Hiába tiltakoznak a helyiek, hol csak csendben, hol hangosabban, a lerobbant állapotban lévő, patinás hírű egykori mozi, majd színház elkótyavetyélése ellen, az önkormányzat újra és újra meghosszabbítja a XVI. kerület, Krenedits Sándor u. 3. szám alatti, úgynevezett „kivett színház” megnevezésű ingatlan értékesítésére kiírt pályázat benyújtási határidejét. Most épp február 17-éről március 4-ére tolta át annak a lehetőségét, hogy alig 60 millió forintért újra magánkézbe juttassa a kerület valamikori, képeslapokon hirdetett büszkeségét. Már az 1910-es évek elején voltak itt vetítések – 1916. január 23-án például hírül adta a napi sajtó is, hogy „Nádler József, a rákosszentmihályi Világmozgó tulajdonosa mozielőadásait rendszeresen 100-150 katona nézte díjtalanul, akik hálás szívvel köszönték az ingyenes élvezetet a gavallér tulajdonosnak.” A ’20-as évektől már 400 fős vetítésekről szóltak a korabeli híradások. 1945-ben államosították a filmszínházat, és mivel az azt követő 15 évben hagyták lerohadni a kissé historizáló, klasszicista épületet, csak úgy tudott továbbra is mozi maradni, hogy az akkor modernnek számító szocstílusban átalakították a portálját – cserébe szélesvásznú vetítőteret kapott. Még ma is nosztalgiával emlékeznek ott egymásra talált nagymamák és nagypapák a filmhíradó előtti artista műsorokra, a pereces nénire, aki körbe-körbe járva kiabálta a film alatt is, hogy „Perecet tessék!”, vagy a mozi épülete előtti gesztenyés bácsira, akinél a hatvanas években 1 forintért volt kapható egy egész zacskó sült gesztenye.
1993-ban, amikor a Budapest Film bezárta, illetve megpályáztatta a mozijait, a Holdvilág Kamaraszínház alapítványa nyerte el a bérleti jogot. Két évvel később egy olyan multikulturális központ jött létre a XVI. kerületi kertvárosban, azaz a budapesti kultúrmag peremén is jócskán túl, ahol a színház mellett igény szerint mozi is működött, ahol először alakítottak ki internet-pontot, ahol meg tudott valósulni a közösségitér-funkció is, s ahol rendre szívesen maradtak együtt az alkotók a nézőkkel egy kis előadás utáni csevelyre. Míg 1997-ben a színház éves nézőszáma alig haladta meg a 2 000 főt, addig 2012-re jóval túlnőtt a 10 000-res álomhatáron is. Ezért is volt annyira fájdalmas, amikor az önkormányzat, amely 2009-ben megvette a Budapest Filmtől az épületet, nem hosszabbított szerződést a Holdvilágosokkal. Akkor arra hivatkoztak, hogy egyéb módon kívánják hasznosítani az ingatlant, de erre az egyéb módon történő hasznosításra 8 év alatt nem került sor. 2017 óta árulják, értékén alul, valamiért mégsem találja meg az új tulajdonosa. Bár a helyiek még mindig reménykednek benne, hogy egyszer talán kultúrház lehet az egyre romosabb épületből, az önkormányzat továbbra is befektetőket keres: a cél érdekében megszüntették az épület helyi védettségét – kérdés nélkül lebontható –, és mára a szabályozást is sikerült úgy kanyarítani, hogy az esetlegesen legyalult telekre akár társasház is épülhessen.

Szabályozzák az e-rollereket

M. I.
Publikálás dátuma
2020.02.29. 15:25

Fotó: Béres Márton / Népszava
Közel egy évvel az elektromos kétkerekű-bérlés fővárosi indulása után a Fideszben felötlött az új közlekedési forma szabályozásának gondolata.
Megkezdődött a közúti forgalomban részt vevő elektromos rollerek szabályozásának előkészítése – közölte a múlt héten a jobbikos Farkas Gergely írásbeli kérdésére Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára. Az előkészítés során az ITM egyeztet az érintett szakmai és társadalmi szervezetekkel – teszi hozzá az államtitkár. Az elmúlt hónapokban az elektromos rollerek megjelenésével kapcsolatban komoly szabályozási kérdések és hiányosságok merültek fel – fogalmazott az ellenzéki képviselő. Az új közlekedési eszköz sok vitát szül a járókelők közötti cikázással, a leparkolt járművek rossz elhelyezésével, vagy épp a gépjárműforgalomban. A jelenleg érvényes közlekedési jogszabályok nem tartalmazzák a rollerek, elektromos rollerek és más elektromos eszközök használatát – teszi hozzá. Milyen fázisban tart jelenleg a szabályozás előkészítése és pontosan milyen formában egyeztetnek? – tudakolta Farkas Gergely. Megjegyzendő: Schanda Tamás nem jelölte meg sem a határidőt, sem a társadalmi egyeztetés pontos formáját. Valóban épp ideje rendezni a leginkább a fővárosban működő Lime elnevezésű rollerbérlő szolgáltatás okozta komoly feszültségeket. Miután tavaly júliusban az V. kerületi önkormányzat tiltotta meg, hogy a Belvárosban parkolják le a járműveket, novemberben pedig a Kossuth teret nyilvánították tiltott övezetnek, január végén a VII., majd a VI. kerület is lépett a szanaszét hagyott járművek miatt. Erzsébetváros önkormányzata először bejelentette, hogy az e-rollereket talált tárgyként kezelik és begyűjtik. Egy bő hétre rá pedig Terézváros képviselő-testülete kötötte közterület-használati engedélyhez a járművek utcai tárolását. Az új KRESZ-szabályozás iránya nem ismert, de Pintér Sándor belügyminiszter tavaly novemberi parlamenti válaszában segédmotoros kerékpárként sorolta be az e-rollereket. Révész Máriusz, a kerékpározás és az aktív kikapcsolódás fejlesztéséért és népszerűsítéséért felelős kormánybiztos januárban a köztévének abbéli reményének adott hangot, hogy a kormány még idén tárgyalhatja a csomagot. A Lime 200 eszközzel tavaly májusban indította szolgáltatását. Augusztusban néhány tucat járművel elindult a konkurens Breezy is, de honlapjuk közleménye szerint azóta „átmenetileg” bevonták rollereiket.

A Csengery-irkák névadója

N. Kósa Judit
Publikálás dátuma
2020.02.29. 10:34
1938. Magyarország, Budapest XIV.,Városliget Regnum Marianum templom. Előtte az 1938-ban felállított Csengery Antal szobor.
Fotó: Fortepan
Ha adhatok egy jó tanácsot, azt javaslom, intézzék úgy, hogy mikor majd felállítják a szobrukat, a köz még emlékezzen önökre. Mert itt van például Csengery Antal, akinek Almássy téri emlékművét látva még csak-csak eszébe jut az embernek, hogy őróla nevezték el a közeli Csengery utcát; de amikor a bronzalakot eredeti helyén, a Városliget szélén pillantjuk meg, legfeljebb tanakodhatunk, miért száműzték őt a fák közé.
Pedig amikor Csengery 1880-ban elhunyt – egy évvel később meg is kapta az utcáját – még mindenki tudta, hogy a megelőző negyven évben neki mindenhez (is) köze volt. Kossuth Pesti Hírlapját szerkesztette, Deák tanácsadója volt a kiegyezés idején, részt vett a főváros egyesítésében, ő hozta létre a polgári iskolákat, akárcsak a tanítók segélyegyletét és az Országos Földhitelintézetet. És persze azzal is tisztában volt mindenki, hogy a nyarakat a városszéli nyaralójában töltötte: abban a nagy kertben rejtőző villában, amelynek helyén ma egy óriási bérház áll a Dózsa György úton, a Dembinszky és a Peterdy utca között. (Az már kevésbé volt körtudomású, hogy a tüdőbeteg és nem különösebben módos Csengery az Andrássy út szabályozására bazírozva a mai Lendvay utcánál is vett egy hatalmas telket – türelmes örököseinek szép pénzt fialt az ügylet.)
Csengery Antal szobra Budapesten az Almássy téren
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Nos tehát, a szobor helyét a Regnum Marianum szomszédságában az egykor átellenben állt nyaraló jelölte ki. A felállításának dátumát pedig alighanem a közférfiú halálának ötvenedik évfordulója: legalábbis a húszas évek végétől találunk adatokat a napisajtóban a Csengery-szoboralap működéséről. A szoborállítás kezdeményezője láthatóan Havas István volt. A polgári iskolai tanáregyesület elnöke, a Petőfi Társaság tagja nemcsak buzdított a szükséges pénz összegyűjtésére, hanem azt is elvárta a kollégáktól, hogy a felárral kapható, úgynevezett Csengery-irkák használatára ösztönözzék a tanulókat. Ami a válságos harmincas években dühös újságcikkeket is szült, és az indulatok csak akkor simultak el, amikor 1938 májusában végre felavatták Zsákodi Csiszer János művét a liget szélén. A szobor azonban mindössze tizenkét évig állt itt, a templom bontása és a felvonulási tér kialakítása előtt átvitték az Almássy térre. A Wesselényi utcai oldalról a tér legutóbbi felújításakor, 2015-ben szállították át a Barcsay utca torkolatába.