Előfizetés

Szabályozzák az e-rollereket

M. I.
Publikálás dátuma
2020.02.29. 15:25

Fotó: Béres Márton / Népszava
Közel egy évvel az elektromos kétkerekű-bérlés fővárosi indulása után a Fideszben felötlött az új közlekedési forma szabályozásának gondolata.
Megkezdődött a közúti forgalomban részt vevő elektromos rollerek szabályozásának előkészítése – közölte a múlt héten a jobbikos Farkas Gergely írásbeli kérdésére Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára. Az előkészítés során az ITM egyeztet az érintett szakmai és társadalmi szervezetekkel – teszi hozzá az államtitkár. Az elmúlt hónapokban az elektromos rollerek megjelenésével kapcsolatban komoly szabályozási kérdések és hiányosságok merültek fel – fogalmazott az ellenzéki képviselő. Az új közlekedési eszköz sok vitát szül a járókelők közötti cikázással, a leparkolt járművek rossz elhelyezésével, vagy épp a gépjárműforgalomban. A jelenleg érvényes közlekedési jogszabályok nem tartalmazzák a rollerek, elektromos rollerek és más elektromos eszközök használatát – teszi hozzá. Milyen fázisban tart jelenleg a szabályozás előkészítése és pontosan milyen formában egyeztetnek? – tudakolta Farkas Gergely. Megjegyzendő: Schanda Tamás nem jelölte meg sem a határidőt, sem a társadalmi egyeztetés pontos formáját. Valóban épp ideje rendezni a leginkább a fővárosban működő Lime elnevezésű rollerbérlő szolgáltatás okozta komoly feszültségeket. Miután tavaly júliusban az V. kerületi önkormányzat tiltotta meg, hogy a Belvárosban parkolják le a járműveket, novemberben pedig a Kossuth teret nyilvánították tiltott övezetnek, január végén a VII., majd a VI. kerület is lépett a szanaszét hagyott járművek miatt. Erzsébetváros önkormányzata először bejelentette, hogy az e-rollereket talált tárgyként kezelik és begyűjtik. Egy bő hétre rá pedig Terézváros képviselő-testülete kötötte közterület-használati engedélyhez a járművek utcai tárolását. Az új KRESZ-szabályozás iránya nem ismert, de Pintér Sándor belügyminiszter tavaly novemberi parlamenti válaszában segédmotoros kerékpárként sorolta be az e-rollereket. Révész Máriusz, a kerékpározás és az aktív kikapcsolódás fejlesztéséért és népszerűsítéséért felelős kormánybiztos januárban a köztévének abbéli reményének adott hangot, hogy a kormány még idén tárgyalhatja a csomagot. A Lime 200 eszközzel tavaly májusban indította szolgáltatását. Augusztusban néhány tucat járművel elindult a konkurens Breezy is, de honlapjuk közleménye szerint azóta „átmenetileg” bevonták rollereiket.

A Csengery-irkák névadója

N. Kósa Judit
Publikálás dátuma
2020.02.29. 10:34
1938. Magyarország, Budapest XIV.,Városliget Regnum Marianum templom. Előtte az 1938-ban felállított Csengery Antal szobor.
Fotó: Fortepan
Ha adhatok egy jó tanácsot, azt javaslom, intézzék úgy, hogy mikor majd felállítják a szobrukat, a köz még emlékezzen önökre. Mert itt van például Csengery Antal, akinek Almássy téri emlékművét látva még csak-csak eszébe jut az embernek, hogy őróla nevezték el a közeli Csengery utcát; de amikor a bronzalakot eredeti helyén, a Városliget szélén pillantjuk meg, legfeljebb tanakodhatunk, miért száműzték őt a fák közé.
Pedig amikor Csengery 1880-ban elhunyt – egy évvel később meg is kapta az utcáját – még mindenki tudta, hogy a megelőző negyven évben neki mindenhez (is) köze volt. Kossuth Pesti Hírlapját szerkesztette, Deák tanácsadója volt a kiegyezés idején, részt vett a főváros egyesítésében, ő hozta létre a polgári iskolákat, akárcsak a tanítók segélyegyletét és az Országos Földhitelintézetet. És persze azzal is tisztában volt mindenki, hogy a nyarakat a városszéli nyaralójában töltötte: abban a nagy kertben rejtőző villában, amelynek helyén ma egy óriási bérház áll a Dózsa György úton, a Dembinszky és a Peterdy utca között. (Az már kevésbé volt körtudomású, hogy a tüdőbeteg és nem különösebben módos Csengery az Andrássy út szabályozására bazírozva a mai Lendvay utcánál is vett egy hatalmas telket – türelmes örököseinek szép pénzt fialt az ügylet.)
Csengery Antal szobra Budapesten az Almássy téren
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Nos tehát, a szobor helyét a Regnum Marianum szomszédságában az egykor átellenben állt nyaraló jelölte ki. A felállításának dátumát pedig alighanem a közférfiú halálának ötvenedik évfordulója: legalábbis a húszas évek végétől találunk adatokat a napisajtóban a Csengery-szoboralap működéséről. A szoborállítás kezdeményezője láthatóan Havas István volt. A polgári iskolai tanáregyesület elnöke, a Petőfi Társaság tagja nemcsak buzdított a szükséges pénz összegyűjtésére, hanem azt is elvárta a kollégáktól, hogy a felárral kapható, úgynevezett Csengery-irkák használatára ösztönözzék a tanulókat. Ami a válságos harmincas években dühös újságcikkeket is szült, és az indulatok csak akkor simultak el, amikor 1938 májusában végre felavatták Zsákodi Csiszer János művét a liget szélén. A szobor azonban mindössze tizenkét évig állt itt, a templom bontása és a felvonulási tér kialakítása előtt átvitték az Almássy térre. A Wesselényi utcai oldalról a tér legutóbbi felújításakor, 2015-ben szállították át a Barcsay utca torkolatába.

Torkos rajttal fordulnak a böjtre

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.02.23. 18:00

Bizonyos tekintetben „Torkos Csütörtök” a nyár hírnöke is, hiszen ilyenkor a Balaton is éledezni kezd.
Jövő héten lesz hamvazószerda, amikor megkezdődik a negyven napig tartó böjti időszak, amely Húsvétig, Krisztus feltámadásának ünnepéig tart. A II. Vatikáni Zsinattól (1962-1965) jelentősen enyhült a böjti szigor, így hamvazószerdán és nagypénteken kell tartani szigorú böjtöt, és péntekenként tartózkodni kell a hús fogyasztásától. Ugyanakkor – szemben a korábbi századokkal – minden további nélkül lehet tejtermékeket is fogyasztani. (A hamvazószerdát egyes tájegységeken szárazszerdának, vagy böjtfogadó szerdának is nevezik). Kedden húshagyókedd lesz, ilyenkor a hagyomány szerint zsíros ételeket esznek, nem véletlenül nevezi a napot a francia nyelv „mardi gras”-nak, azaz „kövér keddnek”, vagy az angol „pancake Tuesday”-nak, vagyis palacsinta keddnek. Itthon tájegységektől függ, mit is fogyasztanak e napon. egyes dunántúli térségekben például húslevest főznek, esetleg kocsonyát. A déli Szerémségben kizárólag krumplievest és úgynevezett bodagot (lepényféle ételt) fogyasztanak. Ha megmarad valami a finomságokból, azt csütörtökön szokták elfogyasztani. Szerdán viszont igen szerény ételek kerülhetnek az asztalra, például a cibereleves, e régi savanyú levesfajta, amelyet ecettel, vagy tejföllel ízesítettek. Szárított, aszalt vagy friss, de savanykás gyümölcsökből, máskor kovászolt árpaléből, esetleg cefréből készítették. Egyes hazai vidékeken a népi konyha ma is készíti és kínálja. Szintén jellegzetes, hamvazószerdán felkínált étel a természetesen hús nélküli, szerényen elkészített bableves. A böjti szokások is változnak. A korábbi századokban a böjti időszak alatt a katolikusok egyáltalán nem vettek magukhoz húst, kivéve a hamvazószerda utáni „csonkacsütörtökön”, amit Székelyföldön kövér csütörtöknek, Kolozsváron böjtfőcsütörtöknek, Székesfehérváron pedig torkoscsütörtöknek neveznek. A köztudatba ez utóbbi elnevezése került be. Ez valóságos gasztronómiai ünnepnappá vált Magyarországon, az eltelt két évtizedben, hiszen ilyenkor egy sor étterem kedvezményesen, legalább 33 százalékos – gyakran 50 százalékos – kedvezménnyel kínálja az étlapon szereplő ételeket. Bizonyos tekintetben „Torkos Csütörtök” a nyár hírnöke is, hiszen ilyenkor a Balaton is éledezni kezd: idén például a magyar tenger hét települése csatlakozott a kezdeményezéshez, északi és déli partiak egyaránt. A mai értelemben vett Torkos Csütörtököt egyébként országszerte 2006 óta tartják, s időpontja természetesen a Húsvététól függ. Sok étterem mindenesetre ilyenkor többféle böjti ételt is felvesz a menübe.