Palotaharcok az Andrássy úton

Publikálás dátuma
2020.03.01. 09:46

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Nem nyughatnak az Andrássy úti paloták. Perek, egymást váltó tulajdonosok, a rendszerváltozás után harminc évvel is omladozó épületek. Pedig az Andrássyn ma már minden, valamire való NER-lovagnak van egy vagy több ingatlana.
Az év tervezett lakóprojektje címre pályázott idén a hányatott sorsú Andrássy út 47. felújítója. A pálmát ugyan egy III. kerületi új lakópark elvitte előle, de a sugárúti paloták szerelmesei minden bizonnyal így is örülhetnek, mivel 16 év és sok per után végre megkezdődött az 1878-ban épült neoreneszánsz-eklektikus palota felújítása. Az aládúcolt épületet már 1993-ban azzal kapta meg a terézvárosi önkormányzat, hogy tíz éven belül fel kell újítani. De inkább eladták. 2004-ben a ház 30 százalékát bérlő Ennet Kft. vette meg nettó 150 millió forintért, vállalva a bérlők kiköltöztetését és a felújítást. Ám alig jegyezték be a tulajdonjogot, a házban szintén helyiséget bérlő Oktogon Kft. megtámadta a szerződést. Hosszú és bonyodalmas pereskedés kezdődött, amelynek a végén semmisnek ítélték a korábbi adásvételt. A ház lakói egyébként azt kérték a bíróságtól, hogy ne adja vissza az önkormányzatnak a házat, mert akkor még évekig egy romos épületben kénytelenek lakni. Igazuk lett. Az épület felújításához csak idén kezdtek hozzá. Az épületet a korábbi palotaeladásokat hevesen támadó Hassay Zsófia volt polgármester vezette fideszes többségű önkormányzat hirdette meg ismét. A BBID Ingatlanfejlesztő Kft. 2017-ben nettó 1,2 milliárd forintot fizetett érte és vállalta, hogy 5 éven belül felújítja. Idén láttak hozzá a munkához. (Rögvest meg is bírságolták a kivitelezőket, lévén engedély nélkül foglalták el a ház körüli közterületet.) A ház alapvetően lakóház marad, a tetőtérben tíz prémium lakást alakítanak ki, míg a földszinten az eredeti épület funkcióit követve éttermek, boltok nyílnak.
Hassayék az Andrássy 21. épületét is újra dobra verték. Ugyanaz a cég vette meg, mint 2004-ben. Akkor egy fürdőszobaszalont és nettó 295 milliót adott érte az Amelus Kft. ( a szerződés itt is semmis lett ), míg 2016-ban 1,37 milliárd forintot, de ebből 733 millió forint kártérítésként visszajárt a cégnek, amely közben tulajdonost váltott és Jellinek Dániel ingatlanmogulhoz került. Nem ő az egyetlen nagyvállalkozó, aki felismerte a sugárúti paloták értékét. Az Andrássyn ma már minden valamire való NER-lovagnak van egy, vagy több palotája. Bevásárolt itt Tiborcz István, Mészáros Lőrinc, a Paár Attila birtokolta WHB Kft. és a Terror Házát vezető Schmidt Mária érdekeltsége, a BIF Nyrt is. A Lukács cukrászda feletti épületre Csányi Sándor OTP-vezér vetett szemet, de a Miniszterelnökség elorozta előle. Akadt neki más. Az építőipari nagyvállalkozó Garancsi Istvánnal és a MOL-t irányító Hernádi Zsolttal alkotott triójuk immáron három palotát is magáénak tudhat. Az Andrássy út 8. és 52. alatti épületeket eredetileg három terézvárosi lakásra, valamint egy II. kerületi lakóházra cserélte el az önkormányzat, ám az ügyészség ezt a szerződést végül nem bolygatta. Hassayék itt is panasszal éltek, de nem találtak meghallgatásra. Az épületek akkor már a három NER-közeli üzletember érdekeltségében voltak. A palotákban elegáns szállodákat alakítanak ki, akárcsak az Andrássy út 3. szám alatti épületben. Utóbbi 2005-ös adásvételből ugyan bírósági ügy lett, még Garancsit is behívták tanúskodni, de az épület nem került vissza az önkormányzathoz. 2021 végére ebből is hotel lesz. Luxusszállóvá alakítanák át a Balettintézetnek egykor otthont adó Drechsler-palotát is. Az épület hatszor cserélt gazdát az elmúlt 23 évben, tervek is születtek az átépítésre, de a kivitelezés soha nem kezdődött el. Hiába akadt meg Orbán Viktor kormányfő szeme 2013-ban a pusztuló palotán az emlékezetes Andrássy úti buszozáson és biztatta Tarlós István főpolgármestert, hogy adjon be törvényjavaslatot az épület visszaszerzése érdekében. Az épület jelenlegi tulajdonosa a katari uralkodócsalád érdekeltségében lévő, luxembourgi bejegyzésű Balett Properties SA. A cég 2020-ra ígérte a hotel átadását, de legutóbb már 2022-re csúsztatták a dátumot. Az Andrássy út másik végén vett másik villából viszont már ki is alakították a katari követséget. Jobbra fordult viszont a MÚOSZ székház sorsa: a kormány 2 milliárdért megvette, majd 4 milliárdért felújíttatta a Magyar Művészeti Akadémiának. Nem volt ennyire szerencsés a Kodály Körönd délkeleti oldalán álló, Andrássy út 83-85. szám alatti épület, amelynek tetőzete 2014 nyarán égett le. A terézvárosi önkormányzat 2017 őszén adta el a tulajdonrészét a külföldi tulajdonú Körönd Koncepció Ingatlanfejlesztő Kft-nek, amely azután az Átlátszó információi szerint az összes harmadik emeleti, a tűzben elpusztult lakást felvásárolta és 2019-ben luxuslakások kialakításába kezdett. A munkát 2021-re fejeznék be. Nem ilyen szerencsés az Andrássy út 1. alatti társasház. A Stein-palota tetőterében is lakásokat alakított volna ki egy vállalkozó, 2001-ben bele is kezdett az építkezésbe, de egy elszámolási vita miatt a kivitelező 2003-ban levonult a munkaterületről. Az épület 2011-re életveszélyessé vált. Azóta kapott egy ideiglenes tetőt, de más nem történt. Évek óta hiába vár új tulajdonosra és felújításra a MÁV egykori Andrássy úti székháza is. Az MNV Zrt.-nek tavaly novemberben sem sikerült túladnia rajta. De ezenkívül is akad még mostoha sorsú épület a sugárúton. A Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ 2015-ben 298 ingatlant vizsgált meg az Andrássy úti „magterületen”, amelyből 26-ot súlyosan, 67-et pedig mérsékelten veszélyeztetettnek talált. A központot azóta felszámolták, az Andrássy úti épületeket meg azóta is rendületlenül adják-veszik.

Soha véget nem érő perek

A Fővárosi Főügyészség február közepén 14 egykori önkormányzati képviselővel és két egykori jegyzővel szemben emelt vádat a Fővárosi Törvényszék előtt. A vádirat szerint a vádlottak a kötelező versenyeztetésre vonatkozó törvényi rendelkezést megsértve, 2003-2005 között több terézvárosi ingatlant - Anker köz 1-3., Andrássy út 21., 23., 35., 45., Liszt Ferenc tér 7. és Oktogon tér 4. - valós forgalmi értéken alul értékesítettek. Az okozott vagyoni hátrány – vádlottanként differenciáltan – 220 és 953 millió forint között van. A Fővárosi Főügyészség indítványozta, hogy a bíróság egyesítse ezt az eljárást a Jókai utca 10. szám alatti ingatlan eladásának ügyével. Ez utóbbi a Pesti Központi Kerületi Bíróságon indult.

Szerző
Témák
Andrássy út
Frissítve: 2020.03.01. 09:47

Címercsere az „arányosság” jegyében

Publikálás dátuma
2020.02.29. 18:37

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Ismét állványok jelentek meg a Parlament épületének déli szárnyának homlokzatán.
Aki a szinte kopárrá tett Kossuth téren jár, meglepetéssel tapasztalhatja, hogy a Parlament épületének déli szárnyának homlokzatán ismét állványok jelentek meg, alig több, mint hat esztendővel az ország eddigi leghosszabb, 65 esztendeig tartó épületfelújítását követően. Idén ugyanis a Nemzeti Összetartozás Évéhez kapcsolódóan az Országgyűlés Hivatala némileg módosíttatja az Országház homlokzatán lévő, mészkőből készült címergalériát – közölte lapunk érdeklődésére az Országgyűlés Sajtóirodája. Emlékeztetettek rá, hogy az Országház építésekor a homlokzatokat összesen 386 címerrel díszítették. Az ország címere mellett az országrészek és társországok, valamint – gyakori ismétlődésekkel – a törvényhatóságok (vármegyék, egyes városok) mészkőből kifaragott jelvényei sorakoztak, azt a szimbolikus üzenetet hordozva, hogy a törvényhozás palotája az egész ország háza. A címerek ismétlődési gyakorisága azonban furcsaságokat mutat: míg egyesek tízszer, mások csupán háromszor szerepelnek, megint mások viszont egyszer sem. A címergaléria kivitelezése eleve sem lehetett hibátlan, ráadásul a 20. századi homlokzatfelújítások során egyes címerpajzsokat összecseréltek, ami tovább torzította az arányokat. A duplikációk megszüntetése révén 121 új város címerének elhelyezésére nyílik lehetőség, amelyekben összesen több mint hárommillió ember él, miközben egyetlen település sem tűnik el a homlokzatról. Olyan települések jelképei jelennek most meg az épületen, mint például Eger, Miskolc, Kaposvár, Munkács, Szolnok, Szombathely, Veszprém, Losonc, Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Békéscsaba, Székelyudvarhely. Az újrarendezett címergalérián az épület főpárkánya alatt a vármegyék címere kétszer, valamennyi település címere pedig egyszer szerepel majd. A tervek szerint a kivitelező Reneszánsz Zrt. május 29-re végez a munkákkal. 
Arra a kérdésünkre, hogy a mostani, nettó 277,2 millió forintos címercserét miért nem a 2014-ben befejeződött homlokzati felújítások során végezték el, az Országgyűlés Sajtóirodája azt a választ adta, hogy „csak annak során szembesültünk az eredeti állapot anomáliáival, és időbe telt a művészettörténeti kutatás, illetve ezt követően a javasolt változtatások kidolgozása illetve elfogadtatása.”  A Steindl Imre műegyetemi tanár tervei alapján emelt Országház építése egyébként annak idején mindössze 19 évig, 1885-től 1904-ig tartott, és az építkezésnél fontos szempont volt, hogy lehetőség szerint az impozáns épület minden eleme magyar alapanyagból készüljön. Eredeti kőanyaga puha sóskúti mészkő volt, ami az időjárás viszontagságainak nemigen tudott ellenállni, így az elemeket az évek során folyamatosan keményebb süttői mészkőre cserélték ki. Ez a folyamat évtizedekig tartott.  Volt olyan olyan kő, aminek a javításához már az 1930-as években hozzá kellett fogni, olyan gyorsan romlott az állapota. Az 1990-es évek végére viszont az összes 15-30 centiméter vastag kő  elkopott és sötétszürkére színeződött, sőt a szobrok egy részét is újra kellett faragni.
Szerző
Témák
Országház
Frissítve: 2020.03.01. 14:39

Így múlik el egy mozi dicsősége

Publikálás dátuma
2020.02.29. 17:49

Fotó: hulladekvadasz.hu
Évek óta árulja, mégsem tudja értékesíteni az önkormányzat Rákosszentmihályon az egykori Világ Mozi épületét (korábban Világmozgó, később Holdvilág Kamaraszínház), melynek megmaradásáért időről időre összefog a kerület.
Hiába tiltakoznak a helyiek, hol csak csendben, hol hangosabban, a lerobbant állapotban lévő, patinás hírű egykori mozi, majd színház elkótyavetyélése ellen, az önkormányzat újra és újra meghosszabbítja a XVI. kerület, Krenedits Sándor u. 3. szám alatti, úgynevezett „kivett színház” megnevezésű ingatlan értékesítésére kiírt pályázat benyújtási határidejét. Most épp február 17-éről március 4-ére tolta át annak a lehetőségét, hogy alig 60 millió forintért újra magánkézbe juttassa a kerület valamikori, képeslapokon hirdetett büszkeségét. Már az 1910-es évek elején voltak itt vetítések – 1916. január 23-án például hírül adta a napi sajtó is, hogy „Nádler József, a rákosszentmihályi Világmozgó tulajdonosa mozielőadásait rendszeresen 100-150 katona nézte díjtalanul, akik hálás szívvel köszönték az ingyenes élvezetet a gavallér tulajdonosnak.” A ’20-as évektől már 400 fős vetítésekről szóltak a korabeli híradások. 1945-ben államosították a filmszínházat, és mivel az azt követő 15 évben hagyták lerohadni a kissé historizáló, klasszicista épületet, csak úgy tudott továbbra is mozi maradni, hogy az akkor modernnek számító szocstílusban átalakították a portálját – cserébe szélesvásznú vetítőteret kapott. Még ma is nosztalgiával emlékeznek ott egymásra talált nagymamák és nagypapák a filmhíradó előtti artista műsorokra, a pereces nénire, aki körbe-körbe járva kiabálta a film alatt is, hogy „Perecet tessék!”, vagy a mozi épülete előtti gesztenyés bácsira, akinél a hatvanas években 1 forintért volt kapható egy egész zacskó sült gesztenye.
1993-ban, amikor a Budapest Film bezárta, illetve megpályáztatta a mozijait, a Holdvilág Kamaraszínház alapítványa nyerte el a bérleti jogot. Két évvel később egy olyan multikulturális központ jött létre a XVI. kerületi kertvárosban, azaz a budapesti kultúrmag peremén is jócskán túl, ahol a színház mellett igény szerint mozi is működött, ahol először alakítottak ki internet-pontot, ahol meg tudott valósulni a közösségitér-funkció is, s ahol rendre szívesen maradtak együtt az alkotók a nézőkkel egy kis előadás utáni csevelyre. Míg 1997-ben a színház éves nézőszáma alig haladta meg a 2 000 főt, addig 2012-re jóval túlnőtt a 10 000-res álomhatáron is. Ezért is volt annyira fájdalmas, amikor az önkormányzat, amely 2009-ben megvette a Budapest Filmtől az épületet, nem hosszabbított szerződést a Holdvilágosokkal. Akkor arra hivatkoztak, hogy egyéb módon kívánják hasznosítani az ingatlant, de erre az egyéb módon történő hasznosításra 8 év alatt nem került sor. 2017 óta árulják, értékén alul, valamiért mégsem találja meg az új tulajdonosa. Bár a helyiek még mindig reménykednek benne, hogy egyszer talán kultúrház lehet az egyre romosabb épületből, az önkormányzat továbbra is befektetőket keres: a cél érdekében megszüntették az épület helyi védettségét – kérdés nélkül lebontható –, és mára a szabályozást is sikerült úgy kanyarítani, hogy az esetlegesen legyalult telekre akár társasház is épülhessen.
Szerző
Témák
mozi