Előfizetés

Terror Delhiben – 27 ember meghalt és több százan megsérültek az összecsapásokban

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2020.02.26. 17:52

Fotó: SAJJAD HUSSAIN / AFP
Vascsövekkel, botokkal és baseball ütőkkel felfegyverkezett hindu nacionalista bandák vették át az uralmat az utcák felett muszlim többségű negyedeiben. Lincseltek, rongáltak és gyújtogatottak, a helyiek egy része pedig szembeszállt velük. Az érintett területek anarchiába süllyedtek, a rendőrök tétlenül nézték az atrocitásokat.
Indiában már tavaly év vége óta pattanásig feszült a helyzet, a decemberben elfogadott állampolgársági törvény miatt. A muszlimokkal szemben diszkriminatívnak tartott jogszabály elleni tiltakozásokat eleinte véres zavargások kísérték, azóta viszont békés demonstrációk váltak rendszeressé, amit a rendelkezés támogatói láthatóan egyre nehezebben tűrnek. Olaj volt a tűzre, hogy február elején Delhiben tartományi választásokat tartottak, amelyre a kormányzó, hindu nacionalista Indiai Néppárt (BJP) politikusai esetenként gyújtó hangú beszédekkel és szlogenekkel kampányoltak. „Az árulókat le kell lőni” – skandáltatta például egy gyűlésen Anurag Thakur pénzügyminiszter. Néhány napon belül két különböző alkalommal egy-egy fegyveres lőtt rá az állampolgársági törvény ellen tüntetőkre Újdelhiben. Az indulatok azonban igazán a hétvégén szabadultak el. A törvény ellen tiltakozók a múlt héten folyamatos lezárva tartották az utakat Delhi egyik kerületében. Vasárnap azonban a jogszabály mellett felvonulók gyűlésén a BJP egyik politikusa Kapil Mishra ultimátumot adott a rendőröknek: a következő három napban számolják fel az útlezárásokat vagy a tömeg a saját kezébe veszi a dolgokat. A beszéd azonban annyira feltüzelt egyes szélsőségeket, hogy ők nem várták meg a kiszabott határidőt: már aznap este megtámadták az állampolgársági törvény ellen tüntetőket. Az összecsapások másnap csak fokozódtak, ekkor jelentek meg az utcákon a hindu nacionalista bandák, akik muszlimok otthonait, boltjait és imahelyeit gyújtották fel. A Delhiben évtizedek óta nem látott vallási alapú erőszakban legkevesebb 27-en haltak meg és több mint 200-an sebesültek meg. Narendra Modi indiai miniszterelnök három napig egyáltalán nem reagált az eseményekre. Végül szerdán közösségi oldalán törte meg a csendet, a béke és a testvériesség megtartására szólított fel Delhiben. Az Indiából kedden hazatérő Donald Trump amerikai elnök csak szűkszavúan reagált az atrocitásokra. Újságírói kérdésre elmondta, hogy hallott a tomboló erőszakról, de az nem került szóba Modival folytatott tárgyalásokon. Mára a rend látszólag helyreállt, a kormányzat katonai rendőrök ezreit vezényelte az érintett negyedekbe. A helyi muszlimok azonban ennek ellenére félnek a hindu nacionalista bandák visszatérésétől. Sokan ezért inkább összeszedték holmijukat és elmenekültek otthonaikból.

Terjedésnek indult a koronavírus az egyik legnépesebb német tartományban

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.02.26. 17:40
Karl-Josef Laumann tartományi egészségügyi miniszter
Fotó: FEDERICO GAMBARINI / AFP
A hatóságok két fertőzést regisztráltak és több tucat vizsgálathoz kezdtek hozzá fertőzésgyanú miatt 24 óra alatt.
Terjedésnek indult az új típusú koronavírus Németország legnépesebb és legsűrűbben lakott tartományában, a 18 milliós Észak-Rajna-Vesztfáliában. A hatóságok szerdai nap közbeni összesítése szerint két fertőzést regisztráltak és több tucat vizsgálathoz kezdtek hozzá fertőzésgyanú miatt 24 óra alatt. Karl-Josef Laumann tartományi egészségügyi miniszter düsseldorfi tájékoztatóján úgy fogalmazott: bekövetkezett, amire az első bajorországi esetek óta számítani kellett, a vírus Észak-Rajna-Vesztfáliában is megjelent. Hangsúlyozta: a hatóságok teljes erővel dolgoznak, hogy „amennyire csak lehet, megállítsák a koronavírus további terjedését”. Mint mondta, fontos elkerülni a pánikot, azért is, mert egy esetleges „hisztéria” révén gyorsan kimerülnének a vírus jelenlétének vizsgálatára szolgáló laboratóriumi kapacitások. Szerdára virradóra egy 47 éves férfinál állapították meg a kórokozó jelenlétét. Düsseldorfban kezelik intenzív osztályon súlyos tüdőgyulladással. Feleségénél nap közben mutatták ki a vírust. Egyelőre nem tudni, miként fertőződtek meg. Fertőzésgyanús eseteket jelentettek Kölnből, Leverkusenből és Moersből is.

Összehangolt európai választ sürget az EU

A koronavírus elleni összehangolt európai fellépést sürgette Sztella Kiriakídisz, az Európai Bizottság egészségügyi biztosa szerdán Rómában, újságírók előtt. Hans Kluge, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai igazgatója ugyanott elmondta, hogy a fertőzöttek száma 80 988. A fertőzés 33 országban jelent meg. Kiriakídisz és Kluge egyaránt azt hangoztatta, hogy nincs ok pánikra. Az olasz egészségügy-miniszterrel közösen tartott sajtótájékoztatón Kiriakídisz azt is elmondta, hogy az EU általános irányelveket dolgoz ki az utazók tájékoztatására. „Minden tagállamnak tájékoztatnia kell bennünket a felkészülései terveiről” – hangsúlyozta az uniós biztos. „El kell kerülni az eltérő megoldásokat” – mondta, hozzátéve, hogy az Európai Bizottság kész összehangolni a válaszokat. Kluge elmondta, hogy az új koronavírus halálozási rátája mintegy 2 százalékos, Kínában, ahol az összes esetek 96,5 százalékát észlelték, jelenleg pedig 1 százalékos. A WHO európai igazgatója hozzátette, hogy felgyorsítják a járványban való reagálás területén az együttműködést annak érdekében, hogy Olaszország valamennyi régiónja egyformán felkészült legyen, miután az ország északi részében erőteljesen megnőtt a megbetegedések száma.

Az alkotmánnyal játszik a román politikum

Gál Mária
Publikálás dátuma
2020.02.26. 16:40
Klaus Johannis román államfő
Fotó: JOHN THYS / AFP
Újra egyeztetésre hívta a parlamenti pártokat Klaus Johannis román államfő, miután kedden, döntésképtelenség miatt elmaradt a szavazás a második Orban-kormányról és rövidesen ismét meg kell bíznia valakit kormányalakítással.
Johannisnak nincs könnyű dolga, amennyiben nem mond le az előrehozott választások kierőszakolásáról, hiszen Ludovic Orban újbóli kormányfőként való nevesítése olaj lenne az amúgy is tomboló politikai tűzre, miután az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a megbuktatott kormányfő ismételt jelölését. Más jelölt esetén viszont nem biztosított a voksolás előrehozása.
Romániában november végén rendeznének parlamenti választásokat, de az államfő és a mögötte álló Nemzeti Liberális Párt (PNL), amelynek Ludovic Orban az elnöke, minden áron szeretné a júniusi helyhatósági választásokkal egyidőben a parlamentit is megszervezni azzal a nem titkolt céllal, hogy, amint Johannis fogalmazott, „mielőbb megszabadítsák” a parlamentet a PNL-kormány minden kezdeményezését elgáncsoló szociáldemokrata (PSD-s) többségtől. Ezt egészen nyíltan hirdették már a Dancila-kormány megbuktatása után, tavaly november 4-én felálló első Orban-kabinet létrejöttekor is, majd gyakorlatilag kiprovokálták annak bukását. Az előrehozott választásokhoz azonban két sikertelen kormányalakítási kísérlet kell, az államfő csak ezután oszlathatja fel a parlamentet és írhatja ki az előrehozott választást. A rendszerváltás utáni Románia történetében még soha nem került sor előrehozott voksolásra, s bár számtalan kormány bukott el bizalmatlansági indítványokon, vagy mondott le, mint Victor Ponta és kabinetje, eddig mindig ügyvivő kormány alakult a rendes választásokig fennmaradó időszakra. Ez esetben azonban Johannis és a jobbközép Nemzeti Liberális Párt már a tavalyi EP-választások óta sürgeti a voksolás előrehozását. Az EP-választást már a liberálisok nyerték, a tavaly év végi elnökválasztást fölényesen húzta be a szintén PNL-s Johannis, a parlamentben viszont PSD-s többség van, a 2016-os erőviszonyokat tükrözve. Ludovic Orban kisebbségi kabinetje megkapta a parlamenti támogatást létrejöttéhez, kormányzati döntései viszont sorra elbuknak a szociáldemokrata többségen. Orban eddig azt tette, amit leginkább bírált pártja is ellenzékből – sürgősségi kormányrendeletekkel és felelősségvállalással próbált kormányozni. Az alkotmánybíróság viszont rendre alkotmányellenesnek találta ezeket a jogszabályokat, az első Orban-kormány felállását lehetővé tevő többség többek között az RMDSZ-nek is köszönhetően szűnt meg a választási törvény módosítása miatt. Az Orban-Johannis páros nem titkoltan azért nyúlt bele a választási törvénybe, egyfordulóssá téve a polgármesterválasztást, mert az számukra kedvező, míg a PSD számára nem. De nem kedvez az RMDSZ-nek sem. A pártérdekeken túlmenően pedig jogállamban nem lehet, vagy legalábbis nem szokás választási törvényt módosítani az utolsó egy évben, Orban és a PNL viszont a júniusi voksolás szabályozását változtatta meg. Ez a kezdeményezés is elbukott az alkotmánybíróságon, mind ahogy Orban második kormányalakítási kísérletét is alkotmányellenesnek nevezte a taláros testület, miután mind az államfő, mind a kinevezett kormányfő egyértelművé tették, nem akarnak működő kormányt , csupán azt, hogy mielőbb túl legyenek a két sikertelen kormányalakítási kísérleten, hogy felosztható legyen a parlament és júniusra kiírható az előrehozott választás. Az idő viszont egyre fogy. Hogy mi múlhat néhány hónapon? Sok minden. A lej gyengélkedik, a költségvetés kiigazításra szorul, népszerűtlen intézkedésekre lesz szükség legkésőbb az őszi parlamenti ciklus kezdetén, ami igencsak megnyirbálhatja a PNL jelenlegi 40 százalék fölötti támogatottságát is, szertefoszlathatja az önálló kormányalakítási esélyeit.