Szexuális visszaélés a bicskei gyermekotthonban: kártérítés helyett hárít a fenntartó

Publikálás dátuma
2020.02.26. 07:00
Képünk illusztráció.
A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság egyelőre nem fizet azoknak az áldozatoknak, akiket a bicskei gyermekotthon volt igazgatója molesztált.
A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságnak (SZGYF) "nem áll módjában" teljesíteni a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthonban elkövetett szexuális bűncselekmények áldozatainak kártérítési igényét és annak 30 napon belüli megfizetését – derül ki a lapunk birtokába jutott főigazgatói válaszból. A bicskei gyermekotthon volt igazgatója, Vásárhelyi János áldozatai ugyanis kártérítési igényt nyújtottak be azokhoz az intézményekhez, amelyek fenntartói vagy felügyelői voltak az otthonnak. Az SZGYF 2013 óta fenntartója az intézménynek. A sértettek a hivatalok megkeresésével párhuzamosan a bíróságra is benyújtják polgári peres kártérítési igényüket. (Ahhoz nem járultak hozzá, hogy közöljük a kért összeg nagyságát.) Benedek István Zsolt, az SZGYF főigazgatója azt írta, hogy a gyermekotthon fenntartójaként megtettek minden szükséges intézkedést – így azonnali hatállyal leváltották az intézmény igazgatóját – amikor a tudomásukra jutott az ügy.
- Az nagyon rossz, ha az az irány, hogy a magyar állam nem felelős, különösen az áldozatsegítés évében. A csapból is az folyik, hogy a hatóságok és intézmények kiállnak az áldozatok mellett, mégsem vesznek rólunk tudomást. Mulasztottak, mégis azt mondják, hogy nincs felelősségük és nem fizetnek – reagált a hírre lapunknak Pop Mert Julián, aki áldozatként a botrány egyik kirobbantója volt.
Boros Ilona, a Társaság a Szabadságjogokért jogi munkatársa lapunk érdeklődésére elmondta, hogy várhatóan polgári per lesz az ügyből, és a bíróság állapítja majd meg, hogy követett-e el mulasztást az SZGYF. Amennyiben igen, akkor a kártérítés összegét is meghatározza a jogszabályok alapján. Megjegyezte, hogy jogerős ítélet nélkül nem kötelezhető egy intézmény kártérítés fizetésére, de lehetőség van peren kívüli megegyezésre. A jogvédő azonban nem tud olyan esetről, hogy ez megtörtént volna.
A jogász emlékeztetett arra, hogy több bejelentés is érkezett a fenntartó felé, 2011-ben és 2016-ban is. - Azt majd az SZGYF-nek kell bizonyítania, hogy minden esetben kellő alapossággal kivizsgálta a bejelentést. Ha nem vizsgálta ki, és egyértelmű a mulasztás, akkor a bíróság megállapítja a jogsérelmet és a főigazgatóságnak kártérítést kell fizetnie a sértetteknek – mondta lapunknak Boros Ilona.
A szakember hangsúlyozta, hogy arra nem hivatkozhat a főigazgatóság, hogy az első nyomozáskor még a Fővárosi Önkormányzat volt a fenntartó, mivel jogutódként felel a jogelőd mulasztásaiért is. Véleménye szerint ebben az esetben az is gyenge védekezési pont, hogy a volt igazgató ellen zajló első nyomozást bűncselekmény hiányában lezárták, hiszen az évek során többször is felmerült a bántalmazás gyanúja, és a fenntartónak minden, tudomására jutott jelzést azonnal és alaposan ki kellett volna vizsgálnia, hogy biztos lehessen abban, nem történt jogsértés.
Kérdéseinket elküldtük az SZGYF-nek, ám cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.

Éveken keresztül napi szinten molesztálták a gyerekeket

Az RTL Klub Házon Kívül című műsora 2016 októberében mutatta be riportfilmjét, amelyben Pop Mert Julián és Illés Levente beszélt a gyermekotthonban történt szexuális zaklatásokról. Így derült ki, hogy az intézményben éveken keresztül napi szinten molesztáltak gyerekeket. Vásárhelyi Jánost szexuális erőszak, annak kísérlete és szexuális visszaélés miatt jogerősen nyolc év fegyházbüntetésre, egy volt nevelőt, K. Bélát felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a bíróság 2019. szeptemberben. Vásárhelyi János és egykori helyettese első fokon kényszerítés miatt is börtönbüntetést kapott, mert a vád szerint már felfüggesztett igazgatóként helyettese segítségével a vallomása visszavonására próbálta rávenni az egyik gyereket. Kétszer nyomoztak szexuális zaklatás gyanúja miatt Vásárhelyi János ellen, az első eljárást 2012-ben bűncselekmény hiányában megszüntették, miután a gyerekek visszavonták vallomásaikat. Pop Mert Julián 2016. szeptember 7-én tett feljelentést a férfi ellen, ezután az érintett fiatalok értesítették a gyermekvédelmi gyámot. A főigazgatóság az ő jelzésére függesztette fel az igazgatót 2016. szeptember 23-án, belső vizsgálatot rendelt el és feljelentést tett.

Szerző

Lex Sitt: nem hajtja végre az ítéleteket a kormány

Publikálás dátuma
2020.02.26. 06:00
Magyarország 1992 óta ismeri el az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntéseit
Fotó: Népszava
Még a jogerősen megítélt kártérítéseket sem fizeti ki a kabinet az elítélteknek. A törvény veszélyezteti a jogbiztonságot.
A tiltakozások ellenére kedden megszavazta a kormánytöbbség a rossz börtönviszonyok miatt megítélt kártérítések kifizetésének felfüggesztéséről szóló törvényt. A jogbiztonságot súlyosan veszélyeztető módosítás szerint június 15-ig még a jogerősen megítélt pénzeket sem fizetheti ki az állam a fogvatartottaknak, a kormánynak pedig május 15-ig új törvényben kell szabályoznia a kérdést a témában indított nemzeti konzultáció eredményének ismeretében. Ez azonban előre borítékolható, a válaszadók többsége várhatóan amellett foglal majd állást, hogy a magyar állam ne fizessen fogva tartottaknak a rossz börtönviszonyok miatt, vagy ha mégis, akkor az összeg az áldozatokhoz kerüljön. A tegnapi módosítás értelmében a kormánynak szeptember 30-ig fel kell számolnia a túlzsúfoltságot a börtönökben, ami vélhetően csak jogi trükközéssel lesz elérhető: jelenleg több büntetés végrehajtási intézet építése zajlik, ám ezek nem készülnek el időben. - A tagállamok és igazságügyi hatóságaik feladata az alapvető jogok hatékony tiszteletben tartásának a biztosítása, összhangban nemzeti törvényeikkel és nemzetközi kötelezettségeikkel, köztük az Emberi Jogok Európai Egyezményéből fakadó vállalásaikkal. Így reagált az Európai Bizottság szóvivője lapunknak a fogvatartottaknak megítélt kártérítéssel kapcsolatos magyar kormányzati bejelentésekre. Az Emberi Jogok Európai Bírósága már több éve kimondta, hogy Magyarországon rendszerszintű gondokat okoz a túlzsúfoltság, a kormányt pedig arra kötelezte, hogy oldja meg a problémát. Az ennek következtében létrejött akcióterv keretében fogadta el a kormánypárti többség azt a fideszes törvényjavaslatot, amelyre hivatkozva kártérítéseket állapítottak meg az elítélteknek.
Az emberi jogi konvenciót Magyarország 1992-ben ratifikálta,vagyis azóta tartja magára nézve kötelezőnek az egyezmény tiszteletben tartását biztosító Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) döntéseit. A bíróság az Európai Uniótól teljesen független intézmény. Feladata, hogy garantálja az európai emberi jogi konvencióban foglaltak érvényesülését mind a 47 részes tagállamban. Ezt személyek, esetenként államok által benyújtott panaszok megvizsgálásával látja el. Ha megállapítja, hogy valamely tagállam megsértette az egyezménybe foglalt jogokat és biztosítékokat, ítéletet hoz, amely kötelező jellegű: az érintett országok kötelesek végrehajtani azokat.  Az elmúlt hetekben több kormánypárti politikus is arról beszélt, hogy el kell gondolkodni a strasbourgi bíróság hatályának felfüggesztésén, az Európai Emberi Jogi Egyezmény felmondásán. Vejkey Imre, a KDNP frakcióvezető-helyettese például azt mondta: a strasbourgi döntések súlyosan sértik a szuverén Magyarország kompetenciáját, „úgy tűnik, hogy a strasbourgi ítéletek mögött globális hatalmi érdekek és csoportok érdekei húzódnak meg”. Később a kabinet azt közölte, a kormány soha nem tárgyalt olyan előterjesztést, amely az Emberi Jogok Európai Egyezményének felfüggesztésére vagy felmondására irányult volna. Ennek egyébként súlyos következményei lennének. Elvileg van lehetőség rá, hogy egy tagállam felmondja a konvenciót, és ezzel együtt felfüggessze a strasbourgi bíróság hatályát. Ennek módja, hogy a távozás tervezett időpontja előtt hat hónappal tájékoztatja a szándékáról az egyezmény aláíróinak otthont adó Európa Tanács (ET) főtitkárát. E félév alatt azonban ugyanúgy vonatkoznak rá a bíróság döntései, mint korábban. A felmondásra eddig csak egyszer került sor, amikor a görög katonai junta 1969. decemberében bejelentette, hogy kilép az Európa Tanácsból és az emberi jogi konvencióból, amit meg is tett 1970. júniusában. Ennek előzménye az volt, hogy egy sor tagállam panaszt nyújtott be az ET vezető szerveinél, amiért az athéni kormány megsérti a konvenció számos előírását. Megelőzve a kizárást, a görög ezredesek inkább felmondták az egyezményt. A mediterrán ország végül négyéves szünet után, a katonai junta bukását követően, 1974 végén visszatért az emberi jogi szervezetbe és ismét csatlakozott az egyezményhez. Az Emberi Jogok Európai Egyezményének ratifikálása az EU-tagság egyik feltétele. Nem csatlakozhat az Unióhoz olyan ország, amely nem részese a konvenciónak. Más kérdés, hogy megteheti-e egy tagállam az egyezmény felmondását, és az emberi jogi bíróság hatályának felfüggesztését, súlyos következmények nélkül. Jogászok véleménye megoszlik arról, hogyan reagálna egy ilyen lépésre az Európai Bizottság. Korábbi brit kormányok többször eljátszottak a gondolattal, hogy felmondják az egyezményt, mert annak alapján olyan bírósági ítéletek születtek, amelyekkel mélyen nem értettek egyet. Akkor még nem volt szó a Brexitről, ezért a szigetországiak megpróbálták kipuhatolni, mit szólna egy ilyen lépéshez Brüsszel. Az Európai Bizottság első válasza 2007-ből való: eszerint az Emberi Jogok Európai Egyezményébe foglalt alapvető jogok kötelezettségeket rónak az Unió számára, azok az EU Alapjogi Kartájának a részét képezik. “Bármely tagállam, amely úgy határoz, hogy kilép az egyezményből, és ezért már nem köteles tiszteletben tartani annak végrehajtási eljárásait, bizonyos körülmények között aggályokat vethet fel azzal kapcsolatban, hogy a hatóságai hatékonyan védelmezik-e az alapvető jogokat” — áll az írásos dokumentumban, amely leszögezi, hogy egy ilyen helyzetet az Európai Unióról szóló szerződés meghatározott cikkei alapján kell megvizsgálni. Vagyis nagy esély van rá, hogy a szerződések őreként működő Európai Bizottság kötelezettségi eljárást indítana vagy egyéb súlyos szankciókat foganatosítana az érintett tagállammal szemben a konvenció felmondása és a bíróság hatályának a felfüggesztése miatt.

Ügyészség: Orbán Viktor nem uszított

A gyöngyöspatai ügyben tett kijelentései miatt Horváth Aladár polgárjogi politikus a közelmúltban feljelentette Orbán Viktor miniszterelnököt. A Központi Nyomozó Főügyészség elutasította a feljelentést. Az ügyészség megállapítása szerint a feljelentés tárgyát képező miniszterelnöki közlések nem minősülnek uszítónak, mert a szenvedélyeket nem tüzelték fel oly mértékben, hogy azok gyűlöletet váltsanak ki, ezzel pedig a társadalmi rend és béke megzavarásához vezessenek. 

Koronavírus: nagyon súlyos a helyzet Dél-Koreában, már Budapesten is mérik az onnan érkezők lázát

Publikálás dátuma
2020.02.25. 22:06

Fotó: Béres Márton / Népszava
10 másik ország viszont meg is tiltotta, hogy onnan bárki beutazzon.
A koronavírus-fertőzés terjedése miatt a Budapest Airport szerdától megkezdi a Szöulból érkező utasok testhőmérsékletének mérését. A Budapest Airport kedd esti közleményében arról is tájékoztatott, hogy az első érintett járat szerdán 12:20-kor landol Budapesten. A dél-koreai fővárosból a LOT lengyel légitársaság üzemeltet közvetlen járatot heti három alkalommal, amelyek hétfőn, szerdán és szombaton érkeznek Budapestre - írták, arra is kitérve, hogy az intézkedést hatósági döntés alapján rendelték el. Emlékeztettek arra, hogy a korábbi rendelkezések értelmében
január 31. óta a közvetlen járattal Kínából érkező, február 23. óta pedig a közvetlen járattal Olaszországból érkező utasokon végeznek egészségügyi vizsgálatot a repülőtéren.

Az intézkedések elrendelése óta összesen 2676 utast és a repülőgépek 209 fős személyzete esett át hőmérős szűrésen. A szűrést a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság irányítása mellett a Budapest Airport szerződött egészségügyi szolgáltató partnere végzi. Egy járat esetében az utasok vizsgálata átlagosan 10 percet vesz igénybe.

Dél-koreai elnök: "nagyon súlyos" a helyzet

A héten mindenképpen meg kell állítani az új koronavírus-járványt Dél-Koreában, már nem elég, hogy esetleg "katasztrófa sújtotta övezetté" nyilvánítják a Szöultól 300 kilométerrel délkeletre lévő Tegú várost, ahol a fertőzés gyorsan terjedt az utóbbi napokban - jelentette ki Mun Dzse In dél-koreai elnök kedden a városban. Az államfő egy lehetséges intézkedésre utalt, miután már "különleges egészségügyi ellátási övezetté" nyilvánították a Tegúhoz közeli Csöngto várost. Hozzátette, hogy "nagyon súlyos" a helyzet, gyorsan kell cselekedni, és a kormány minden pénzügyi segítséget megad ehhez.
Már mintegy 10 ország megtiltotta, hogy Dél-Koreából bárki külföldi beutazzon a területére, több másik pedig megszigorította a beutazást onnan.

Keddre 84 új esettel már 977-re nőtt a fertőzöttek száma az országban. Az esetek többségét a negyedik legnagyobb városában, a Szöultól mintegy 300 kilométerre délkeletre fekvő, 2,5 millió lakosú Tegúban regisztrálták, egy keresztény gyülekezet tagjaihoz kapcsolódóan.