Ausztriában és Horvátországban is megjelent a koronavírus

Publikálás dátuma
2020.02.25. 13:55
Utasok a trieszti repülőtéren
Fotó: Jacopo Landi / AFP/NurPhoto
Kedden két beteget jelentettek Tirol tartományban. Az első horvátországi fertőzött egy fiatal férfi, aki február 19-e és 21-e között Milánóban tartózkodott.
Megjelent Horvátországban az új típusú koronavírus. Andrej Plenkovic horvát kormányfő az MTI tudósítása szerint a koronavírussal foglalkozó válságstáb zágrábi ülését követően jelentette be, hogy az első fertőzött egy fiatal férfi, aki február 19-e és 21-e között Milánóban tartózkodott. Vili Beros horvát egészségügyi miniszter a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a férfit jelenleg egy zágrábi kórház fertőzőosztályán tartják karanténban, az állapota kielégítő. 
Vili Beros horvát egészségügyi miniszte
Fotó: JOHN THYS / AFP
A Guardian eközben arról számolt be: két koronavírussal fertőzött beteget jelentettek be Ausztriában, Tirol tartományban. Az IndexWiener Zeitung cikke alapján azt írja: mindkét beteg 24 éves és Innsbruckban él és mindketten jártak nemrég Lombardiában, az olaszországi koronavírus-gócpontban, ahol azóta karantént rendeltek el.

Bezártak a múzeumok hét olasz tartományban

A Covid-19 vírus észak-olaszországi terjedése miatt Lombardia, Piemont, Veneto, Emilia-Romagna, Liguria, Trentino-Alto Adige és Friuli-Venezia Guilia magán- és közgyűjteményeit arra szólította fel az egészségügyi hatóság, hogy tartsanak zárva. Ezzel egy időben a kulturális miniszter az egész országban törölte a hónap első vasárnapjára érvényes ingyenes múzeumi belépés lehetőségét is egyelőre. Velence minden múzeuma – köztük a Dózse-palota és a Correr Múzeum, de a muranói Üvegmúzeum is – bezárt hétfőn. Szóvivőjük a lapnak elmondta, kedden dönt a kormány és a tartomány arról, hogy meddig maradnak zárva, de vasárnapig valószínűleg így lesz. Honlapján közölte a velencei Peggy Guggenheim-gyűjtemény, hogy március elsejéig szintén nem fogad látogatókat. A velencei karneválnak, mely keddig tartott volna, már vasárnap véget vetettek. Lombardia tartomány egy illetékese, Giulio Gallera azt közölte, hogy a milánói múzeumok legalább egy hétig, a Brera-képtár március 3-áig zárva tart. Piemont fővárosa, Torinó múzeumait is arra utasították, hogy legalább szombatig ne nyissanak ki. A Ferrari autógyár mindkét múzeumát, a maranellóit és a modenait is bezárta. Egyelőre nem tudni, az intézkedések mennyire érintik a Forma-1-es csapat munkáját a négyszeres világbajnok Sebastian Vettellel.

Szerző
Frissítve: 2020.02.25. 13:58

Meghalt Hoszni Mubarak

Publikálás dátuma
2020.02.25. 12:58

Fotó: KHALED DESOUKI / AFP
A volt egyiptomi elnök kilencvenegy éves korában, a kairói Galaa kórházban hunyt el.
Alaa nevű fia szombaton azt írta a Twitteren, hogy apját intenzív osztályon ápolják, de "jól van". A volt elnökön hetekkel ezelőtt műtétet hajtottak végre - tette hozzá, de részletekről nem szólt. A keddi hivatalos hír szerint Mubarak a kairói Galaa kórházban hunyt el, családtagjai körében. Az elnöki hivatal közleményt adott ki, amelyben részvétét nyilvánította a hozzátartozóknak, az Izrael elleni 1973-as háború egyik hősének nevezte őt, és tudatta, hogy magára vállalja a temetés megszervezését. Megbuktatása óta számos olyan meg nem erősített, illetve ellentmondásos információ került napvilágra, miszerint Hoszni Mubarak különböző betegségekben szenvedett: súlyos depressziója, rák-, szív- és tüdőbetegsége volt. Ezek miatt többször ápolták kórházban, sőt intenzív osztályon is. Mubarak az általa vezetett Egyiptom a Nyugat (ezen belül is az Egyesült Államok) megbízható szövetségesének, az arab világon belül a mérsékelt irányzat szóvivőjének, valamint a közel-keleti stabilitás jelképének számított, miután kitartott az Izraellel megkötött békemegállapodás mellett. Több tízezer fiatal egyiptomi szemében azonban, akik 2011 januárjában - nem sokkal az arab tavasz tunéziai kezdete után - 18 napon át tüntettek Kairóban a hatalom ellen, Mubarak már ereklye, brutális, modern kori fáraó volt. A súlyos rendőri erőszakkal dacoló, kitartó tüntetések hatására a hadsereg, amely végig fő támasza volt az elnöknek, az év február 11-én félreállította őt, és tábornokai vették át a hatalmat, remélve, hogy fent tudják tartani rendszerét. Noha a tunéziai elnök előbb bukott meg, mint ő, Mubarak bukása látványosabb volt. Mindeddig ő az egyetlen államfő ebben az arab forradalmi hullámban, akit bebörtönöztek. 2012 júniusában azért ítélték életfogytig tartó börtönbüntetésre - belügyminiszterével együtt -, mert nem akadályozták meg, hogy a rendfenntartó erők 900 tüntető halálát okozzák a 2011-es tüntetéseken. Fellebbeztek, és egy felsőbíróság 2014-ben tisztázta őket a vád alól. 2015-ben azonban három évi börtönbüntetésre ítélték Hoszni Mubarakot közpénzek elsikkasztása miatt. Ebből a büntetésből szabadult ki 2017-ben.
Szerző
Frissítve: 2020.02.25. 14:26

Újabb halálos áldozatai vannak az indiai tüntetéseknek

Publikálás dátuma
2020.02.25. 09:57

Fotó: Imtiyaz Khan / AFP/Anadolu Agency
Keddre virradóra újabb összecsapásokat jelentettek, a körzetben zárva maradtak az iskolák, legalább öt környékbeli metróállomást lezártak, és gyújtogatásokról is érkeztek hírek.
Legalább hét ember meghalt, további 150-en pedig megsebesültek Újdelhiben az állampolgársági törvény módosítása elleni tüntetésen – közölték indiai rendőrségi források kedden. Anil Mittal rendőrtiszt újságíróknak hozzátette, hogy a hétfői tüntetés halálos áldozatai közt egy rendőr is van. Az összecsapások Újdelhi északkeleti körzetében törtek ki a törvénymódosítás támogatói és ellenzői között. A rendőrség az oszlatás során könnygázt és füstgránátokat is bevetett, az emberek pedig kövekkel dobálták meg őket – illetve egymást –, valamint több járművet felgyújtottak. Orvosi források szerint a sebesültek közt többeket lőtt sebbel szállítottak kórházba. Keddre virradóra újabb összecsapásokat jelentettek, a körzetben zárva maradtak az iskolák, legalább öt környékbeli metróállomást lezártak, és gyújtogatásokról is érkeztek hírek. Újdelhi államminisztere, Arvind Kedzsrival a rend helyreállítására szólította fel a lakosokat, hangsúlyozva: erőszakkal nem érnek el eredményt. Indiában azt követően kezdődtek tiltakozások, hogy a belügyminiszter december 9-én benyújtotta az állampolgársági törvény módosítására vonatkozó javaslatot a parlamentben. A decemberben elfogadott jogszabály értelmében indiai állampolgárságot adnak a Bangladesből, Pakisztánból és Afganisztánból 2015 előtt – vallási üldöztetés miatt – elmenekült buddhistáknak, szikheknek, dzsainistáknak, zoroasztriánusoknak és keresztényeknek, de a muszlimoknak nem. Bírálói szerint az Indiai Néppárt (Bháratíja Dzsanata Párt, BJP) nevű hindu nacionalista kormánypárt által kezdeményezett jogszabály muszlimellenes. A módosítást különösen ellenzéki muszlim politikusok bírálták, elsősorban azt vetve a kormány szemére, hogy hátrányosan megkülönbözteti a muszlim menekülteket és a 170 milliós helyi muszlim kisebbséget.
Szerző
Témák
India tüntetés