Előfizetés

Brexit: folytatódik a vita az új bevándorlási szabályokról

R. Hahn Veronika (London)
Publikálás dátuma
2020.02.23. 17:15
Boris Johnson
Fotó: WIktor Szymanowicz / AFP / NurPhoto
A munkaerőpiac várhatóan legalább két nemzedéket érintő változásainak legnagyobb vesztesei a szociális ellátás és a vendéglátóipar lehetnek.
Priti Patel brit belügyminiszter „történelminek” nevezte a pillanatot, amikor az elmúlt ötven év legjelentősebb bevándorláspolitikai döntésével befejeződik az Európai Unió tagországaiból érkező olcsó munkaerő szabad beáramlása és helyére egy pontokon alapuló rendszer lép. Múlt szerdán tette közzé végre a Johson-kormány a külföldiekre vonatkozó, korábban széles körben kiszivárogtatott, lapunkban is többször ismertetett új munkavállalói feltételeket. A kabinet kivételes esetekben évi 23 ezer fontban (9,25 millió forint), de alapvetően 25.600 fontban (10,3 millió forint) állapította meg azt az összeget, amekkora konkrét fizetési ajánlattal a szigetországban munkát kereső dolgozók beutazási vízumra lesznek jogosultak. Brit cégek így nem bazírozhatnak többé az olcsó közép-kelet-európai munkaerőre, mint ahogy ezt a 2004-es EU-csatlakozási hullám óta tehették. Mindez azt jelenti, hogy a The Daily Telegraph becslése szerint legalább két nemzedékre a jelenleg az Egyesült Királyságban tevékenykedő 3,2 millió EU-állampolgár alulfizetett kontingensét kell alkalmazniuk az alacsony képzettséget igénylő munkák elvégzésére. A bevándorlás felrázása a készülő szabadkereskedelmi megállapodások mellett alighanem a két legsúlyosabb Brexit-utáni döntésnek számít. Érthető, hogy nagy vitát váltott ki, mind támogatói, mind ellenzői erős érveket fogalmaznak meg. Az új éra lelkes hívei megtapsolják az olcsó munkaerőtől való megválást. Sokan már eddig is „botrányosnak” tartották például, hogy több pénzt lehet keresni egy szupermarketben üres polcok feltöltésével, mint gondozóként egy idősek otthonában. Priti Patel belügyminisztériuma keresetlen szavakkal hozta a munkaadók tudomására, hogy a bevándorlást nem lett volna szabad a beteg- és idősellátás problémáinak megoldásaként kezelni, vagy olcsó munkaerővel helyettesíteni az automatizálást. Boris Johnson is úgy gondolja, hogy nem a kormány feladata gondoskodni az alacsony fizetésű dolgozók folyamatos beáramlásáról. A migrációs szigorítások üzenettel érnek fel a munkaadók felé: jobban teszik, ha emelik a szintet, mind dolgozóik magasabb képesítését, mind megemelt bérét biztosítva. Remények szerint az új intézkedéseknek a kezdeti fájdalmak után pozitív lesz a hozamuk, amennyiben a gazdaságot magasabb hatékonyságú és termelékenységű irányba, a jobban fizető iparágak felé terelik. Az üzleti élet több képviselője fejezte ki aggodalmát az alacsony fizetésű bevándorlók kizárásával kapcsolatban. Kate Nicholls, a UK Hospitality vendéglátóipari érdekképviseleti szervezet vezérigazgatója iparága szempontjából „katasztrofálisnak” minősítette az utánpótlás megnyirbálását, különösen egy érdemi átmeneti időszak nélkül. Carolyn Fairbairn, a CBI brit ipari kamara vezetője üdvözölte, hogy a kormány nem korlátozza a beérkező magas képzettségű munkaerő számát. Átérzi viszont bizonyos szektorok félelmét, hogy nehézségekbe ütköznek majd feladataik teljesítése során. A vesztesek között említik a gombamódra szaporodó kávézókat, melyekben nagyítóval sem lehet brit munkaerőt találni. Képletesen szólva még meg sem száradt a tinta a bevándorlási reformot tartalmazó dokumentumokon, amikor kiderült, a kormány hagyott egy kiskaput. Arra gondolva, hogy 2022-re az érintett ágazatok komoly válságba kerülnek, kidolgozza a „második fázis” tervét, melynek értelmében az építőipar és a szociális ellátás rövid lejáratú vízumra jogosult dolgozókat alkalmazhat. Felmerült magának a pontrendszernek a rugalmassága is, amennyiben fiatal jelentkezők kedvezőbb elbírálásban részesülhetnek majd. 

Végképp Bernie Sanders vált a demokrata párti verseny éllovasává

Horváth Gábor
Publikálás dátuma
2020.02.23. 16:59
Bernie Sanders vermonti szenátor
Fotó: FREDERIC J. BROWN / AFP
A mérsékelt tábor ereje túl sok jelölt között oszlik meg.
Novemberben, az elnökválasztás idején Bernie Sanders már 79 éves lesz, ám ez egyáltalán nem akadályozza abban, hogy teljes gőzzel haladjon a jelöltség felé. Iowai és New Hampshire-i sikerei után a nevadai jelöltállító gyűléseken a korábbinál is szélesebb választói réteget tudott maga mögé állítani. A fiatalok és egyetemet végzettek legnagyobb részén kívül rá szavazott a spanyol ajkúak több mint fele és sok fizikai dolgozó is, akiket pedig szakszervezeteik igyekeztek a mérsékeltebb politikusok felé terelni. Nevadában a voksok 60 százalékos összesítésénél Sanders a delegátusok 46 százalékát szerezte meg, Joe Biden volt alelnök 20, Pete Buttigieg volt polgármester 15 százalékon állt. A többiek nem érték el a 15 százalékos küszöböt és így nem szereztek delegátusokat. Bár továbbra is igaz, hogy a Demokrata Párt szimpatizánsai leginkább azt keresik, ki győzheti le minél nagyobb valószínűséggel Donald Trumpot, most már úgy tűnik, hogy ezt a némelyek által túl radikálisnak tartott Sandersről is feltételezik. A vermonti szenátor még azt is megengedhette magának, hogy az elmúlt napokban Nevada helyett Kaliforniában és Texasban kampányoljon. A két nagy államban a március 3-i, „szuperkedden” lesz előválasztás, és ha a latínók ott is úgy szavaznak, mint Nevadában, akkor Sanders szinte biztos befutónak érezheti magát. Fő programpontjai, az általános egészségbiztosítás bevezetése, az állami egyetemek ingyenessé tétele és a jövedelmi különbségek mérséklése elsősorban a fiatalok és a kevésbé jómódúak körében népszerűek, míg az aggodalmaskodók szerint kevésbé alkalmasak a középosztály és a Trumpban csalódott szavazók megszólítására. Más elemzők viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy Sanders és Trump potenciális szavazói között van átfedés, pártjaik hagyományos támogatói mellett mindketten a rendszer kárvallottjaira hegyezik ki a mondanivalójukat. Nevadai második helyével mindenesetre Biden is versenyben maradt. A jelölőgyűlésekre érkezők között végzett felmérés szerint a feketék többsége őt részesítette előnyben, vagyis bejönni látszik az a jóslat, hogy a több mint 90 százalékban fehér Iowa és New Hampshire után következő, színesebb demográfiájú államokban neki is lehet keresnivalója. Bidennek az a legnagyobb baja, hogy nincsenek Sanderséhoz hasonló, könnyen megjegyezhető és konkrét programpontjai. Arra hagyatkozik, hogy a Barack Obama oldalán eltöltött nyolc évet dicsérje és annak folytatását ígérje. Ezzel együtt Buttigieg és Amy Klobuchar szenátor esélyeinek elhalványulásával lassan ő válik a mérsékelt tábor vezéralakjává, és ha azon az oldalon néhány jelölt még a „szuperkedd” előtt visszalép, akkor még beérheti Sanderst. Ehhez azonban az is kell, hogy az addig hátralévő egyetlen előválasztáson, Dél-Karolinában nagy különbséggel verje Sanderset, ami egyre valószínűtlenebb. A radikális oldalhoz sorolt Elizabeth Warren szenátor esetleges visszalépése pedig ismét csak Sandersnek jönne jól. Az összképet bonyolítja, hogy Michael Bloomberg volt New York-i polgármester, bár kihagyja az első négy előválasztást, továbbra is masszív tévékampányt folytat és a március 3-án választó 14 államban (továbbá a piciny Szamoán) próbál áttörni. Ha ez sikerül neki, akkor könnyen előállhat az a helyzet, amelyben a júliusban esedékes elnökjelölt-állító konvención kezdetben senkinek sem lesz 50 százaléknál több küldötte, és esetleg csak viták után, több fordulóban sikerül kiválasztani Donald Trump kihívóját. Másrészt Bloomberg is mérsékelt politikusnak számít, így ha netán ő lépne vissza, az Bident erősítené. Kettejük és Buttigieg, valamint Klobuchar összesített tábora már elég lehetne Sandersszel szemben, de a választás, mint azt Trump 2016-os, a republikánus előválasztásokon aratott váratlan győzelme is bizonyította, nem csak matematika.   

Titkoszolgálati figyelmeztetés: az oroszok két kapura fociznak

A nevadai forduló előtt az amerikai titkosszolgálatot tájékoztatták Bernie Sanders stábját, hogy az oroszok az ő oldalán avatkoznak be az előválasztásba. A Kreml négy éve is rájátszott a Sanders hívei körében a Demokrata Párt mérsékeltebb vezetőivel szemben kialakult bizalmatlanságra, és ennek is volt szerepe abban, hogy közülük végül sokan nem mentek el szavazni. Hillary Clinton akkor minimális különbséggel maradt le az elnökségről, összesen 80 ezer Wisconsinban, Michiganben és Ohióban leadott szavazat hiányzott az ellentétes végeredményhez. Most még mindig sokan vélik úgy, hogy a jelenlegi elnököt legbiztosabban a szürke és sokat bizonytalankodó, de széles körben elfogadható, tapasztalt politikusnak tartott Biden tudná megverni. Ha Moszkva valóban szeretné még négy évig a Fehér Házban tartani Trumpot - mint ahogyan az két hete elhangzott egy kongresszusi tájékoztatón -, akkor logikus, hogy a verseny eme szakaszában Sanderset támogatja, illetve a 2016-os recept szerint igyekszik minél jobban elmérgesíteni a Demokrata Párton belüli viszonyokat. Az orosz elnök szóvivője mindenesetre cáfolta, hogy a Kreml be akarna avatkozni. A Reutersnek nyilatkozó Dmitrij Peszkov a paranoia újabb megnyilvánulásának minősítette az erről szóló híreket, amelyeknek szerinte semmi közük nincs az igazsághoz. Sanders pedig kemény szavakkal szólította föl Oroszországot, hogy ne ártsa magát az amerikai belügyekbe, és megígérte, hogy amikor elnök lesz, gondoskodni fog ennek a lehetőségnek a kizárásáról.

Sturgeon: Pusztító hatású lehet Skóciában a brit kormány által felvázolt bevándorlási szabályozás

MTI
Publikálás dátuma
2020.02.23. 14:05
Nicola Sturgeon skót miniszterelnök
Fotó: Ilyas Tayfun Salci / AFP / Anadolu Agency
A skót miniszterelnök hivatalos levelet is küldött az ügyben Boris Johnsonnak.
„Pusztító” hatású lehet Skóciában a brit kormány által felvázolt jövőbeni bevándorlási szabályozás – mondta vasárnap a skót miniszterelnök. Nicola Sturgeon a BBC televízió heti politikai interjúműsorának nyilatkozva kijelentette: demográfiai helyzete miatt Skóciának továbbra is szüksége van a külföldi munkavállalókra. Sturgeon vasárnap
hivatalos levelet is küldött az ügyben Boris Johnson brit miniszterelnöknek, melyben kifejtette: a skót üzleti munkáltatók fele, a szociális ellátást nyújtó szervezetek 90 százaléka nem tudja teljesíteni az új brit bevándorlási rendszer által a külföldi munkavállalók alkalmazásához megszabott éves bérminimumot.

A konzervatív párti brit kormány az Európai Unióból és az unión kívüli országokból érkezőkre egyformán érvényes, pontozásos elbírálásra alapuló bevándorlási szabályozást kíván életbe léptetni a brit EU-tagság január 31-i megszűnése után kezdődött 11 havi átmeneti időszak lejártával, vagyis 2021 januárjától. A brit belügyminisztérium által a minap részletesen ismertetett szabályozási elvek alapján az egyes megszabott kritériumok teljesítésével 130 pont szerezhető, és ebből 70 pontot mindenképpen meg kell szerezni ahhoz, hogy a külföldi kérelmező munkavállalási folyamodványát a brit hatóságok jóváhagyják. A javadalmazással 20 pont szerezhető, de az ennek eléréséhez szükséges éves bérminimumot a brit kormány 25 600 fontban (több mint 10 millió forint) jelölte ki. Igaz ugyanakkor, hogy ha a felkínált éves bérezés ettől elmarad, más kritériumok teljesítésével pótolható a kieső pontszám, például akkor, ha a külföldi munkavállaló az elbírálási rendszerben hiányszakmaként meghatározott munkahely betöltésére – például kórházi ápolói állásra – jelentkezik. Nicola Sturgeon a brit kormányfőnek küldött vasárnapi levelében hangsúlyozza: a skót gazdaság számos szektora egyértelműen azon az állásponton van, hogy a szabad munkaerő-áramlás nagy-britanniai érvényesítésének megszüntetése nem szolgálja Skócia érdekeit. A skót miniszterelnök szerint ez mindenekelőtt a világszínvonalú skót étel- és italgyártó ágazat, az építőipar és a vendéglátó szektor esetében igaz. Sturgeon a Johnsonhoz intézett személyes levélben
felveti a külön „skót vízum” bevezetésének lehetőségét e probléma áthidalására.

A skót kormány ezt az elképzelést már korábban is előterjesztette. Ennek lényege az lenne, hogy a Skóciában letelepedni kívánó külföldiek munkavállalási folyamodványait közvetlenül a skót hatóságok vennék át és bírálnák el, ugyanakkor a kérelmeket a brit bevándorlási hatóságoknak is elküldenék biztonsági ellenőrzésre. Nicola Sturgeon a BBC televízió vasárnapi interjúműsorában kijelentette:
skót üzleti vezetők társaságában személyesen kívánja felkeresni Boris Johnsont, hogy előterjeszthesse neki az önálló skóciai bevándorlási rendszer mellett szóló érveket.

A brit belügyminisztérium által ismertetett új szabályozási terv hangsúlyozza azonban, hogy a jövő évtől mindenképpen véget ér a szabad munkaerő-áramlás uniós alapelvének nagy-britanniai érvényesítése, és a brit üzleti szektornak ehhez kell majd alkalmazkodnia. A dokumentum úgy fogalmaz: meg kell szüntetni a brit gazdaság függését az Európából érkező olcsó munkaerőtől. A vasárnapi BBC-interjúban Sturgeon óvatosan fogalmazott az újabb skót függetlenségi népszavazásról, türelemre intve a függetlenné válás híveit. Kijelentette: a referendum csak törvényes keretek között rendezhető meg. Ez utalás volt arra, hogy Johnson nemrégiben határozottan visszautasította az újabb népszavazás lehetőségét, Nicola Sturgeon pedig már korábban is egyértelműen kizárta, hogy Skóciában – Katalónia példáját követve – nem hivatalos, a brit kormánnyal nem egyeztetett módon rendezzenek újabb függetlenségi népszavazást. A skót kormányfő azonban többször kifejtette azt a véleményét is, hogy Skócia önálló országként viszonylag gyorsan visszatérhetne az Európai Unióba. A skót függetlenségről 2014-ben már tartottak egy népszavazást, a résztvevők 55 százaléka akkor azonban arra voksolt, hogy Skócia ne szakadjon el Nagy-Britanniától.