A drogbáró súlyos öröksége

Publikálás dátuma
2020.02.23. 15:29

Fotó: JOAQUIN SARMIENTO / AFP
A Nílus partjairól kihalt a víziló, Afrika többi részén veszélyeztetett fajként tartják számon. Ám hazájától távol, Dél-Amerikában terjeszkedik. A hírhedt kolumbiai drogbáró, Pablo Escobar privát állatkertjéből indult hódító útjára.
Don Pablo szerette a fényűzést. Amint meggazdagodott a kokaincsempészésből, hatalmas birtokot vásárolt Medellín mellett, egy festői völgyben, az Andok lábánál. A Hacienda Nápolesben erődített villát építtetett, hozzá minirepülőteret és helikopterleszálló pályát. Kiállította azt a kis légcsavaros gépet, amelyen először szállított kábítószert az Egyesült Államokba. Autócsodák és dinoszauruszszobrok díszítették a parkot, a környék jótevőjének szerepében tetszelgő bűnöző látogatókat fogadott, köztük iskoláscsoportokat.

Távol Afrikától

Egzotikus állataira volt a legbüszkébb. Elefántot, zsiráfot, orrszarvút és ritka trópusi madarakat is tartott. Négy vízilovát, három nőstényt és egy hímet, egy kaliforniai állatkertből importálta. Miután 1993. december 2-án kommandósok agyonlőtték a drogbárót, az állam lefoglalta a birtokot. Néhány épületet fosztogatók ürítettek ki, azután a terület lepusztult. Az állatok zöme elkelt, csak a vízilovakért nem jelentkezett senki. Befogásuk körülményesnek tűnt, ráadásul addigra már vagy kéttucatnyian voltak. Néhány példány letaposta a kidőlt kerítés maradványait és elkóborolt. Eljutottak Kolumbia legnagyobb folyójához, a Karib-tengerbe ömlő Magdalenához. Tizennégy évvel Escobar halála után, 2007-ben döbbent halászok értesítették a hatóságokat, hogy különös, nagy, sosem látott állatok lubickolnak a part közelében. A szakemberek maguk is elképedtek, amikor megállapították, hogy vadon élő víziló-populáció alakult ki. Az elárvult haciendától 250 kilométerre megtelepedett csapatot is találtak. Ideális élőhelynek bizonyult a vidék. A Magdalena lassú folyású, vize sekély. Bőséggel akad legelnivaló a nagyrészt növénnyel táplálkozó emlősöknek, az éghajlat meleg, ráadásul nincsenek aszályos időszakok, mint a fekete kontinensen. Hogy milyen kiválóan érzik magukat a vízilovak, arról szaporaságuk árulkodik. Normális esetben csak a hetedik életévük táján válnak ivaréretté, ám az amerikai szökevények már háromévesen párosodni kezdenek. A termékeny tehenek évente hoznak világra újabb borjakat. Őrült visszavadítási kísérlet zajlik, méghozzá teljesen véletlenül, fogalmazott Rebecca Lewison, a San Diegó-i Egyetem ökológusa a BBC-nek 2014-ben. Akkoriban ötven-hatvan példányra becsülték az állatok számát, de a szakemberek elismerték, senki sem tudja pontosan, hány víziló kószál szabadon Kolumbiában. Az nem kétséges, hogy az állomány gyorsan növekszik, mostanra már száznál is többen lehetnek. Ha így megy tovább, újabb két évtized múlva az ezres nagyságrend is reális lehet. 

Időzített bomba

A víziló invazív fajként terjeszkedik új hazájában. A legfrissebb, a National Geographic Society által pénzelt kutatások megállapítása szerint a változások egyelőre „mérhetők, de nem drámaiak”. A kontroll nélküli szaporulat „időzített bomba”, felrobbanthatja a kényes ökoszisztémát. Félő, hogy a vízilovak ürülékétől elalgásodó vízben pusztulni kezdenek a halak, veszélybe sodródik a kivételesen gazdag élővilág. Az ártéri esőerdőkben élő majmok, iguánák, arapapagájok, lamantinok, óriásteknősök, kajmánok, vidrák bajba kerülhetnek a betolakodók miatt. Akárcsak az emberek. A többtonnás állatok letapossák a szántóföldeket, a területüket védő bikák pedig agresszívak, félelmetes agyarukkal Afrikában több száz halálesetet okoznak évente. Nem könnyű kordában tartani az állományt. 2009-ben kilőttek egy Pepe nevű hímet, de a tetem mellett pózoló katonák fényképe közfelháborodást keltett, így a két másik, levadászásra kijelölt állat (Matilda és kicsinye, Hip) megúszta. A gyilkos drogháborúk emlékétől szabaduló Kolumbia nem akar erőszakos országimázst. Megenni sem tanácsos a víziló húsát – íze állítólag a sertésére hasonlít –, mert ha fertőzött, agyhártyagyulladást okozhat. Hazaszállításuk méregdrága lenne, ráadásul kórokozókat hurcolhatnának magukkal. Sterilizálásuk szintén költséges, bonyodalmas és veszélyes. És jó eséllyel értelmetlen is, mert a vízilovak háremben élnek, így akár egyetlen megmaradt nemzőképes bika képes gondoskodni a szaporulatról. Carlos Valderrama, a Webconserva természetvédő alapítvány aktivistája egy kasztrálási akció után azt hallotta a helyiektől, hogy „inkább a politikusokat kéne kihe­rélni”. Rezervátum létesítésére nincs pénz a szegény országban, amennyi pedig van, azt helyesebb volna az őshonos fajok védelmére fordítani, mondja Patricio von Hildebrand biológus.

Kalandpark és szafari

Hogy még nehezebb legyen eligazodni, más szakemberek kimondottan örülnek a víziló térhódításának. A dán Jens-Christian Svenning, az Aarhusi Egyetem biológusa szerint űrt töltenek be az ökoszisztémában, növelik a biodiverzitást, használnak a növényvilágnak, tehát egyelőre békén kellene hagyni őket. Ausztrál kollégája, Arian Wallach (University of Technology, Sydney) „a túlélés, a működés, a felfedezés csodájának” tekinti a vastag bőrű óriásemlős újvilági sikertörténetét. Idegenforgalmi vállalkozók hasznot remélnek a „cocaine hippos” néven elhíresült állatoktól, vízilósza­farikat szerveznek a Kolumbiába látogatóknak. A turizmus ugyanis negyedszázados bénultság után lassanként éledezik, tavaly a National Geographic szerint már ötvenezren keresték fel a néhai kokainbáró birtokát. Az időközben rendbe hozott Hacienda Nápolesben újra megnyitották a kis állatkertet, kalandparkot építettek. Egy vízparti étterem teraszáról vízilovakban gyönyörködhet a szerencsés vacsoravendég. A hely fő vonzereje azonban továbbra is Escobar kultusza. Szülőföldjén máig Robin Hood-szerű népi hősként tartják számon a drogbárót, aki mesés vagyonából gyakran adakozott, lakótelepeket és kivilágítható focipályákat építtetett a szegényeknek. Temetésén 25 ezres tömeg tolongott. Juan Pablo Villalobos mexikói író szerint a szökevény vízilovak a néplélekben élő ellentmondást testesítik meg: „A múlt jelen van, és a kolumbiaiak nem tudják, mit kezdjenek az emlékeikkel, Escobar örökségével.”

Medellín Robin Hoodja

A kolumbiai Medellín-kartellt alapító Pablo Escobar (1949–1993) nem hétköznapi díler volt. A kriminológia „narkoterroristaként” tartja számon, vagyonát 30 milliárd dollárra becsülték hatalma tetőpontján. Sokáig korlátlan úr volt az Egyesült Államok kokainpiacán, tonnaszám terítette az anyagot. Kocsilopással és hamis lottószelvények árusításával kezdte, zsarolással és emberrablással folytatta, mielőtt a drogbiznisz császárává emelkedett. Rettegett magánhadseregét négyezer ember meggyilkolásáért tartják felelősnek. Polgárháborúba taszította az országot, három elnökjelölt és egy utas­szállító repülőgép lelövésére adott parancsot. Egy időben jacuzzival felszerelt luxusbörtönből irányította a kartellt. Ügyelt rá, hogy adományaival elnyerje szülőföldje nyomorgó lakóinak rokonszenvét. Bőkezűen támogatta például a medellíni Atlético Nacional focicsapatát, amely meg is nyerte a dél-amerikai Libertadores-kupát. Végül egy kommandós rajtaütés végzett a 44 éves Don Pablóval.

A nílusi víziló (Hippopotamus amphibius) – akárcsak az elefánt, az orrszarvú és a zsiráf – egy letűnt korszak tanúja. A szárazföldeket benépesítő óriásemlősök túlnyomó része 12 ezer évvel ezelőtt kipusztult, köztük a mamut, a kardfogú tigris és a földi lajhár. A víziló akár négy tonnát is nyomhat, napi fél mázsa növényi táplálékot fogyaszt, ám meglepően fürge. A legutóbbi jégkorszakig Európában is honos volt. Napjainkban, élőhelyének szűkülése miatt, állománya drámaian csökken a Szaharától délre. Neve ellenére nincs sok köze a lófélékhez, genetikai elemzések szerint legközelebbi rokonai a bálnák. Az ókori Egyiptomban kultikus lényként tisztelték, Tauret istennőt vízilótesttel, krokodilfejjel ábrázolták. A négyezer éves, parányi kék kerámia vízilószobrocskák a párizsi Louvre múzeum kincsei. Lehetséges, hogy az ifjú Tutanhamon fáraó vízilóvadászat közben szenvedett halálos sérülést. Az „aranyos” víziló számos mese hőse. Nálunk természetesen Hugó a leghíresebb, 1975-ös bemutatója óta nemzedékek zokogták végig a rajzfilmet. Még szomorúbb emlék a víziló bőréből készült korbács, a chicotte, amellyel a fehér ember „a civilizációt terjesztette” afrikai gyarmatain.

Mindig a határokat feszegetni

Publikálás dátuma
2020.02.23. 13:41

A kertvégi budin, napilapból készített WC-papíron tanult meg olvasni. Oknyomozó újságíró lett, rengeteg necces és veszélyes ügybe beleállt. Cikkeivel az egyenlő bánásmódért és az átláthatóságért is küzdött – Pulitzer-emlékdíj lett a „vége”. Marketing- és pr-ügynökséget alapított, de most a jövő társadalma érdekli. A cégvezetésen kívül kríziskommunikációt is oktat, nőknek tart kommunikációs tréningeket Varró Szilvia kommunikációs szakember.
„Szeretettel köszöntök mindenkit 2035-ben. Pont ma vagyok 61 és fél éves, tudom, évtizedeket letagadhatnék. Ma a 80 az új 40” – így kezdte előadását a TEDx Bátor és Briliáns Nők decemberi rendezvényén Varró Szilvia, ahol kreatív humorral skiccelte föl, milyen lehet egy nő élete tizenöt év múlva. Évek óta szenvedélyesen olvas a jövőről, lenyűgözi a technológiai fejlődés, egy amerikai intézményben képezte is magát e témában. Igazi tech-optimista: szerinte a jövő jobb, egyszerűbb, elérhetőbb és demokratikusabb lesz például a mesterséges intelligencia használatával. Azt vallja: ha jól tereljük a gyereket és vannak korlátok, akkor igenis hasznos az okostelefon és a számítógép. „A tinédzser lányom megnézi a kedvenc mangáiból készített anime filmeket, de a Rómát vagy Csernobilt is. Követi a K-pop sztárokat az Instán, de olvassa a robotikával vagy tudománnyal foglalkozó oldalakat is. A fiam is néz youtubereket, de jár mellé egy kis orvostudomány meg fizika.”

Horolóra szerelt Newton

Szilvia eredetileg a mesterséges intelligencia és az ember viszonyáról beszélt volna a TED-en, de a szervezők noszogatására jóval személyesebb hangvételű előadással állt színpadra. Amiből kiderült például, hogy kisgyerekként egy Pest megyei faluban szegénységben, fürdőszoba és vezetékes víz nélkül éltek. Családjukban létezett egy bensőséges, tiszteletteljes ragaszkodás a földhöz, minden e köré rendeződött: a teendők, az idő, az energia. Szilvi a horolóra speciálisan rögzített könyvvel haladt a szőlőben a napi normával, Newton és Kepler egyenleteit meg a disznóól ajtajára rögzítette. „WC-papírt a napilapokból gyártottunk a nagymamámmal, abból tanultam meg olvasni. Hallgattam a baromfiudvar zsivaját, próbáltam értelmet keresni a szótengerben – minden idilli volt. De dilemmát okozott, hogy mindezt elmondjam-e a TED-en, tartottam például édesanyám reakciójától. Nehéz büszkének lenni a csóróságra.” Végül nem csak a közönségtől kapott vastapsot, a mama is elégedett volt a szerepléssel. Szilviát szülei rendőrnek szánták, édesanyja gyógyszertárban, édesapja a tűzoltóságnál dolgozott – innen az egyenruhához való „ragaszkodás”. Alsós volt, amikor a család Budapestre költözött, mert édesapját áthelyezték, húga már a fővárosban született. Szilvia hamar beilleszkedett a nagyvárosi forgatagba, csillagásznak, majd színésznek készült, de ezt a szülei nem támogatták, úgy vélték, utóbbi könnyűvérű lányoknak való. Nagy harc árán az ELTE-re ment, ahol német, holland, majd média szakon végzett, és a Népszabadsághoz került gyakornoknak. „Nyelveket beszélő fia­talokat kerestek. Én sosem akartam újságíró lenni, de kellett a pénz. Hat évig írtam ott, tanultam a legendás nagy öregektől és a középko­rúaktól is. De mindig renitens voltam, kilógtam a sorból.” Továbbállt és a Magyar Narancsnál érezte magát igazán otthon: oknyomozó riportjain heteket dolgozott, bevállalta a legrizikósabb helyzeteket, például prostituáltnak állt, külföldi tüntetésekre ment, vagy erőszakos, szélsőjobbos meneteléseken vett részt. Nem ismerte a félelmet. „Pont addig, amíg hét hónapos várandósan egy szélsőjobboldali ren­dezvényen az egyik ismert náci le akart ütni egy cikksorozatom miatt, csak azért sikerült megúsznom, mert egy másik neves szélsőjobboldali a testével védett meg. Akkor lezárult egy korszak, az anyaság kiszorította a kalandvágyat.” 

Felszabadító ugrás a semmibe

De azért mindig szerette közelről szagolni, mi történik. 2006-ban például friss anyukaként, két szoptatás között bringára pattant, hogy megnézze az őszödi beszédet követő utcai zavargásokat és a tévészékház ostromát. Másnap éles hangú publicisztikában bírálta a kormányt. Délután egy ismert televíziós csalta be a műsorába egy áltémával, majd másodmagával félórán át pofozták verbálisan, az akkori kormányzati narratíva szerint. „Lassan esett le, hogy megbüntettek, mert kibeszéltem az akkor uralkodó balliberális kánonból” – így értékeli utólag a helyzetet. 2010-ben, pályája csúcsán, közvetlenül a Pulitzer-emlékdíj átvétele után felhagyott az újságírással. „A Pulitzertől kicsit fejre álltam. Nem csak a megállás és öröm, hanem a szembenézés pillanata is volt: mit értem el, hova fejlődött a szakmám és hova fejlődhetek tovább én magam. Egyáltalán érvényesek-e még azok a keretek, amikbe a pályám elején beleszerettem, tudok-e hatással lenni a világra?” Úgy döntött, hogy egy marketingkommunikációs céget alapít. Azt mondja, felszabadító volt kiugrani a semmibe, felhúzni egy saját világot. XKK néven társadalmi ügyek kommunikációját segítették, Hello90 néven például fia­talokat érzékenyítettek társadalmi témák iránt. 15 fős Y és Z generációs csapatuk a saját kortársaiknak a saját nyelvükön mesélték el, miért számít a politika. A projekttel taroltak a kreatív versenyeken csakúgy, mint korábban egy érzékenyebb témával: Szilvia még újságíróként éveken át oknyomozta a romagyilkosságokat, majd az XKK-s csapattal Bőrük volt a bűnük címmel videós és közösségimédia-kampányt indítottak az áldozatok emlékére. „Nekem mindig a határok feszegetése volt a fontos, és hogy az egyes ügyeket kivigyem a gettóból. Itt az számított nagy eredménynek, amikor több fővárosi templomban, szentmise után mutatták be a filmjeinket: végre eljutottunk olyan helyekre is, ahol korábban ez a téma alig létezett.”

Vissza az iskolapadba

Pár éve profilt váltottak, és Aeffect Communications and Consulting néven elsősorban cégeknek készítenek marketing- és közösségimédia-kampányokat. „Csapatunk másik szenvedélye a HR: milyen munkák lesznek, hogyan működik együtt az ember a mesterséges intelligenciával, hogyan motiváljuk mindeközben a munkaerőt és egyáltalán, miért kelünk ki reggel az ágyból?” Szilvia speciális kommunikációs tréningeket is tart nőknek, mert sok éve figyeli, hogy mennyire másképp kell őket felkészíteni a szereplésre, előadásra, vitára, mint a férfiakat. Mivel a saját bőrén is megtapasztalta, hogy kell kiállnia magáért a nyilvánosság előtt, hitelesnek tartják és szívesen tanulnak tőle az üzleti élet nagyasszonyai is. Negyvenévesen visszacsábult az iskolapadba, és a CEU Business Schoolban MBA-diplomát szerzett. „Húzós volt a végigdolgozott hét után háromhetente hétvégére újra iskolában ülni és tanulni. Esténként szédülten és bűntudattal álltam a fakanál mellett.” Ha muszáj lenne, ma is le tudna vágni egy tyúkot, ahogy a nagymamájától tanulta, és neveltetéséből fakadóan lelkiismeret-furdalása van, ha hetente csak kétszer tud főzni – támogató férj ide vagy oda. És hogy maradt-e még álom, amit nem valósított meg? Azt mondja, hogy mint sok írástudó ember, szeretne egyszer ő is egy történelmi regényt írni, ám ez az ábránd csak addig tart, amíg ki nem nyit egy Tompa Andrea- vagy Dragomán György-kötetet, mert akkor elszégyelli magát. De van egy jóval konkrétabb ötlete is. „Az első szakmám tanár. Ezért jó lenne egy új céget felhúzni, ami mesterséges intelligenciát és a legújabb technológiákat (AR, VR, 3D) használva valóban személyre szabott oktatással támogatná, hogy a gettóban élő kissrác ugyanúgy megértse a bonyolult fizikai elméleteket, mint a Rózsadombon felcseperedő kortársa. Nyakunkban egy új világ, szeretnék részt venni a felkészülésben.”
Témák
portré
Frissítve: 2020.02.24. 13:47

Megállíthatatlan sarlatánok – A terapeutákon csattan a kuruzslóknak szánt ostor

Publikálás dátuma
2020.02.23. 08:00

A tanácsadó pszichológusok akár egy évre is börtönbe kerülhetnek, ha egy elégedetlen páciens feljelenti őket, hála a február 15-től életbe lépett büntető törvénykönyv (Btk.) módosításának. Ennek célja a kuruzslás visszaszorítása lett volna, de úgy tűnik, a törvényalkotók a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntötték. A pszichológusszakma forrong, miközben a ku­ruzslókat és a hatástalan szerek forgalmazóit valószínűleg nem sikerül megállítani – virágkorát éli a bizonyítottan hatástalan homeopátia és akupunktúra, a rákgyógyítónak mesélt gyógygomba és a lúgosító víz is. Százmilliós üzlet a betegek megtévesztése, és csak nagyon ritkán lesz büntetőügy egy esetből.
„Mikor elolvastam a törvény módosításának tervezetét, az volt a benyomásom, hogy sajnos továbbra is legitimálja az orvosok által végzett, hatástalan áltudományos terápiákat, mint például a homeopátia és a kínai orvoslás. Utóbbit a kormány feltehetően a Kínával való jó kapcsolatok jegyében támogatja. Már egyetemeken is oktatják, pedig valójában hatástalan” – kezdi az új törvény elemzését Boldogkői Zsolt moleku­láris biológus, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára, aki évek óta küzd az áltudományok és a kuruzslók ellen. A Magyar Tudományos Akadémia két éve közleményt adott ki, mely szerint elengedhetetlen, hogy a terápiás eredményeket az alternatív medicina esetében is tudományos módszerekkel bizonyítsák. Éppen ezért biztatónak tűnt, amikor 2018 novemberében az Emberi Erőforrások Minisztériuma törvénymódosító javaslatot nyújtott be, ami kiterjesztette a kuruzslás vétségét a büntető törvénykönyvben. Most mégis úgy tűnik, hogy az új szabályozás sem a „vajákosokat”, sem a hatástalan módszereket alkalmazó orvosokat nem fogja megfékezni.  A törvény módosításának pozitív hozadéka lehetne, hogy egyértelműen jelzi, milyen büntetés vár azokra, akik például talpmasszázst végeznek azt ígérve, az majd segít legyőzni a különféle betegségeinket vagy késlelteti a daganat terjedését. Valódi változást azonban nem biztos, hogy hoz, tekintve, hogy a büntethetőséget már a korábbi törvény is tartalmazta. Ennek ellenére az Országos Kriminológiai Intézet honlapján található 2018-as összefoglaló szerint 15 év alatt mindössze 45, a kuruzslás vétsége és/vagy bűntette miatt indult és jogerős ítélettel zárult büntetőeljárás volt. Végrehajtandó szabadságvesztést pedig a HVG.hu szerint csak olyan elkövetők kaptak, akik más bűncselekményeket is elkövettek, például csalást, sikkasztást, testi sértést, vagy bűn­ismétlők voltak. Vagy­is: önmagában a betegek megtévesztéséért nem gyakran járt börtönbüntetés. „Azokat, akiket végül mégis megbüntetnek, többnyire nem azzal a váddal ítélik el, hogy nem működik a »terápiájuk«, hanem azért, mert csak orvosok által végezhető tevékenységet folytatnak” – mondja Boldogkői Zsolt. „Az orvosláson belül is rendet kellene tenni, de sajnos ez a törvénymódosítás ezt nem teszi meg, helyette továbbra is legalizálja az áltudományos, orvosok által végzett hatástalan kezeléseket” – foglalja össze a professzor. 

Az orvosok is elhiszik

Az orvosi diplomával rendelkezők leggyakrabban az akupunktúra és a homeopátia területén lépik át a tudomány határait. Az ausztrál Nemzeti Egészség- és Orvostudományi Kutatóintézet (NHMRC) szakemberei már 2015-ben bebizonyították, hogy a homeopá­tia nem hatékony egyetlen betegség kezelésére sem, pusztán placebóként funkcionál. Ugyanerre jutott az MTA is két évvel ezelőtt, amikor az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének véleményéhez csatlakozva kijelentette: a homeopátia esetében „nincs evidencia arra”, hogy a placebónál hatékonyabb. Mégis, a gyógyszerként nyilvántartott készítményeket azóta is felírhatják az orvosok és a gyógyszerészek is gyakran javasolják a betegeknek. Ez a módosítást követően sem változik, továbbra is legálisan kiválthatók lesznek a gyógyszertárakban. Boldogkői Zsolt hasonlóan vélekedik a manapság nálunk is divatos akupunktúráról is. Olyan tudományos vizsgálatokat végeztek a módszerrel kapcsolatban, melyek egyértelműen igazolták, hogy valójában nincs a placebótól elkülöníthető hatása a tűszúrásoknak. „Ez volt az alternatív orvoslás egyik utolsó bástyája. A kutatások során volt, akit nem szúrtak meg elég mélyen vagy megfelelő helyen, esetleg teleszkópos tűt használtak, hogy »becsapják« a pácienst. Így sikerült megfelelő kontrollcsoportot alkotni. Az eredmények pedig bizonyították, hogy nincs lényeges különbség aközött, hogy valaki csak álakupunktúra-kezelést kapott, és aközött, aki valódi kezelést” – állítja a tanszékvezető. Ugyan a szakembereknek határozottabban kellene fellépniük az áltudományok és a hatástalan szerek, kuruzslók ellen, ezt sokszor azért nem teszik, mert tartanak a következményektől. Egy tőkeerős cég ugyanis tönkre tudja tenni az embert azzal, hogy bárkit beperel becsület vagy a jó hírnév megsértése miatt. „Erre is figyelmet kellene fordítani a törvényhozásnál, és a hatóságoknak is aktívabbnak kellene lenniük” – mondja Boldogkői.  

Csodás gyógyulások meséi

Csupor Dezső a kuruzslókkal foglalkozó Ködpiszkáló blog szerkesztőjeként a jogi szabályozás egy újabb vakfoltjára is rámutat: ha valaki bizonyíthatóan nem kap pénzt azért, hogy elmondja egy videóban, besze­dett valamit és az szerinte pozitív hatást gyakorolt az egészségére, az jogilag nehezen támadható, hiszen szólásszabadság van. Így lehetséges például, hogy az országban 23 üzletben kapható, Varga Gábor által forgalmazott gyógygombák honlapján több olyan videót is találunk, amelyekben korábban állítólag rákkal diagnosztizált betegek arról beszélnek: több hónapnyi fogyasztás után milyen csodálatos javulást hozott számukra a gyógygomba, és még a nem műthető daganat esetében is meggyógyultak. Egyikük például az udvaron egy kisszéken ülve, teljes sminkben elmeséli: nem kapott sem kemoterápiát, sem sugárkezelést, orvosságot sem szedett, csak a gyógygombát, mégis jobban lett, és ezen az orvosok is csodálkoztak. „Ennek a terméknek a forgalmazását nem érinti a jogszabály-módosítás, mi­vel élelmiszernek számít. Gyógyhatást nem tulajdoníthatnának hozzá úgy, hogy az tudományosan nem igazolt, de mivel nem minősül reklámnak az, ha valaki véleményt nyilvánít úgy, hogy azért bizonyíthatóan nem fizettek, nem lehet mit tenni. Ettől persze még sokakat félrevezethet egy ilyen videó, mivel azt hihetik, hogy a daganatellenes hatás garantált. Ugyan van, amit szigorúbban szankcionál a módosítás után a törvény, de előtte is megfoghatóak lettek volna olyan étrend-kiegészítők, amiknek gyógyhatást tulajdonítanak, mégis nagyon kevés eljárás volt. Ennek egyik oka, hogy nagyon sok, szinte áttekinthetetlen számú termék van a piacon” – mondja Csupor Dezső. Kitért arra is: sokan gyógyhatás reményében fogyasztják a speciális gyógyászati célra szánt élelmiszert, a Culevitet is. Ezt is leginkább a daganatos betegek vásárolják, pedig klinikailag nem igazolt az emberekre vonatkozó daganatellenes gyógyhatása. Emlékezetes dr. Dávid Tamás esete is, akit a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) néhány éve már 35 millió forintra büntetett, ugyanis rákgyógyítóként hirdette az általa forgalmazott teakeveréket (Cod-tea). A cégének egyébként a tea 2007-ben 311 millió forint árbevételt hozott, így valószínűleg a bírság nem viselte meg nagyon. A férfi egy év felfüggesztett börtönbüntetést is kapott kuruzslásért és a rákbetegek megtévesztéséért még 2017-ben. Mégis, ahogy arra az Index cikke felhívta a figyelmet: mindezek után a Hatos Csatorna nevű kábeltévé Gyógyultak Klubja című magazinműsorában is szerepelhetett, ahol olyan állításokat fogalmazott meg, mint „a negatív érzések okozzák a krónikus betegségeket, és ezt a nők 80 százaléka tudja is, a férfiaknak csak a 20 százaléka”; vagy: „egy páciense 5 éves korában szerelmes volt az óvodában egy lányba, de nem talált viszonzásra, ez pedig olyan lelki traumát okozott, hogy 50 évvel később rákos lett tőle”. De érdemes kiemelni azt is, hogy „a mellrák leggyakoribb oka a nőknél a rossz főnök és a rossz férj”, „Amerikában hiányzik az emberekből a szeretet és a tisztelet”. A videó persze mára már nem elérhető, de a „legjobb” részeket idézte a portál. Egyébként a férfi állatorvos és onkológiai vagy bármilyen, emberorvosi végzettségének, tudományos munkájának semmi nyoma nincs.

Haldoklóval haknizni

Nem mindennapi Vargha Zoltán ügye sem (ő egy másik „Varga”), aki a róla elnevezett metodikával kábítja a mai napig az embereket. Cége honlapján korábban azt írták, hogy az általa megalkotott, talpi és lábfeji idegleképeződések ingerlésén alapuló módszerrel rossz- és jóindulatú tumorok, áttétes daganatok, nőgyógyászati, vese-, máj- és egyéb ciszták, miómák, agyi katasztrófák, szklerózis multiplex, inkontinencia, meddőség, bénulás és más visszafordíthatatlannak tartott egészségkárosodás egyaránt kezelhető. Ezek az állítások már nem elérhetőek, de ez nem változtat azon, hogy betegek tömegeit tévesztették meg. A férfi korábban hamis diplomát nyújtott be a hazai nyilvántartó központhoz is, ezt korábban a Privát Kopó bűn­ügyi magazin nyomozta ki. Ő volt az az ember, aki Bajor Imrét is kezelte, és gyakorlatilag végighaknizta az országot a haldokló színésszel, hogy magát és módszerét népszerűsítse. A GVH végül 12 millió forintra büntette a céget 2015-ben, ami szintén nem rengette meg a „bizniszt”. Léteznek olyan termékek is, amik ugyan nem károsítják az egészséget, nem súlyos betegeknek szánják őket, mégis bosszantó, hogy miképpen igyekeznek pénzt kicsikarni az emberekből. Ilyen például a néhány éve megjelent lúgosító-savasító kúra is, amire egyébként egy egészséges szervezet esetében semmi szükség. A szervezet ugyanis nagyon pontosan állítja be a vér pH-ját, ha ez akár pár tizeddel elmozdul, az már nagyon súlyos egészségügyi következményekkel jár. Vagyis a lúgosításnak azért nincs sok értelme, mert a szervezet nem tud elsavasodni. Mint arra Boldogkői Zsolt felhívja a figyelmet, léteznek olyan, a témával folyamatosan foglalkozó honlapok és blogok, ahol a laikusok is tájékozódhatnak arról, melyek a valóban hatásos módszerek, és mi számít kuruzslásnak. Többek között a Magyar Tudományos Akadémia is indított egy olyan honlapot, ahol a témával kapcsolatos cikkeket gyűjtötték össze. Ezeknek azonban csak egy része jelent meg. Boldogkői egyébként a Szegedi Tudományegyetemen 12 éve tart olyan választható kurzust is, aminek témája részben az áltudományok. „Egyértelmű változást látok abban, hogy az orvostanhallgatók, a gyógyszerészek és a biológusok hogy állnak a kérdéshez. Kezdetben sokan negatívan álltak a témához, de az utóbbi években változott a hozzáállás” – bizakodik.  

Börtön vár a pszichológusokra?

Van egy olyan terület, ahol az új törvény mégiscsak jelentős változást hoz, bár nem kizárólag pozitívat. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete hívta fel a figyelmet arra, hogy a pedagógiai szakszolgálatokban eddig végzett pszichoterápiás jellegű szakértői tevékenységért is börtönbüntetés járhat a Btk. módosítása miatt. A törvény szövege szerint ugyanis: „Aki ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen az orvosi gyakorlat, az egészségügyi szakképesítéshez kötött pszichoterápiás gyakorlat vagy a nem­konvencionális gyógyító és természetgyógyászati eljárások körébe tartozó tevékenységet jogosulatlanul fejt ki, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” A módosító azzal indokolta a szöveget, hogy egyrészt a pszichoterápia is gyakori terepe a ku­ruzslóknak, másrészt mivel ezt orvosok mellett klinikai szakpszichológusok is végezhetik, érdemes volt ezt a tevékenységet különválasztani az orvosi gyakorlattól. A szakma azonban aggódik, hiszen az új kitétel akár a legitim lelki segítségnyújtást végző szakemberek ellehetetlenítéséhez is vezethet. „Értem, hogy mostantól van egy vélt jogi háttértámogatása a betegeknek, és a védelmükben törvényt hoztak, csak az a probléma, hogy előtte a szakmával, pszichiáterekkel és pszichológusokkal nem egyeztettek. Így viszont több szempontból is hibás a jelenlegi szöveg. Hiába mondom én, hogy csak tanácsadást végeztem, ha a kliens feljelent, mert szerinte az terápia. A pszichológia egy tudomány, ezért is fontos, hogy legyenek kompetenciahatárok és csak az tartson terápiát, akinek ehhez van megfelelő jogosultsága, de a törvény jelenlegi formájában ebben sem segít. Így összemosódhat, hogy valami valójában mi, és minek mondják” – mondja Józsa Tamás klinikai gyermek-szakpszichológus, család- és párterapeuta, PhD-doktorjelölt. Azt, hogy egy páciens pszichoterápián, vagy segítő beszélgetésen vesz részt, azt mutatja, hogy milyen mélységben foglalkoznak az adott témákkal, mások a foglalkozások fókuszpontjai. Míg egy tanácsadás esetén csak a felszínt karcolgatják, a terápia olyan, mintha olajat fúrnának. A szakemberek egyébként ötéves BA- és MA-képzés után csak klinikai, egészség-, munka- vagy tehetséggondozással foglalkozó pszichológusi képzettséget kapnak. Ilyenkor még nem foglalkozhatnak a pszichológiai rendellenességek diagnosztikájával és terápiájával. Ehhez szükség van további 4 éves, klinikai szakpszichológusi képzésre, amikor már szakosodhatnak a hallgatók család- és párterápiára, hipnoterápiára vagy mozgás- és táncterápiára. Ha pedig valaki pszichoterapeuta-végzettséget is szeretne, az még két év tanulást jelent. Vagyis: egy képzett szakember legalább 9–11 évig tanul, mielőtt terapeutának mondhatja magát. Az új salátatörvény miatt felháborodott az egész szakma. A Facebookon szerveződött Mental-For Csoport A Mentális Segítők Jogbiztonságáért nemrégiben konferenciát is szervezett a témában, Pánik vagy helyzet? címmel. A szakemberek attól tartanak, hogy a sarlatánok a törvény ellenére is zavartalanul folytathatják kétes működésüket. Arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a törvény szövegét finomítani kell, most ugyanis az sem derül ki belőle, pontosan mit is kell érteni a pszichoterápia fogalma alatt. Szerintük, ha a törvényszöveg így marad, több ezer mentális segítő munkája és a hozzájuk segítségért fordulók gyógyulása lehetetlenülhet el. Az új törvény a kuruzslóktól hivatott védeni az embereket, de arra a kérdésre, hogy miért fordulnak ilyen emberekhez a betegek, szintén a pszichológia ad választ. „A magyarok fokozottan érzékenyek erre, hiszen van bennük egyfajta csodavárás, külső kontroll. Ha megnézzük, történelmileg szinte mindig uralkodott itt egy másik nép, tatárok, törökök, németek, osztrákok, oroszok. Mindig volt egy külső befolyás, ami egy tanult tehetetlenségbe, passzivitásba szorított minket. Sokkal könnyebb azt hinni, hogy majd jön valaki, aki bead egy kapszulát vagy rám olvas, és én jobban leszek, mint azt, hogy ezért tenni kell, kemény és fájdalmas módon. Érdekes, hogy míg sokan csak olyan gyógyszert hajlandóak bevenni, ami gyógyszertárban kapható és engedélyezett, ugyanez az alaposság már nincs meg akkor, mikor az ember rábízza az életét egy kuruzslóra” – mondja Józsa Tamás. Ezen mindenképp változtatni kellene, ehhez azonban szükség van a betegek józanságára és alaposságára is.

Még mindig stigmatizál a pszichológus

A mostani bizonytalan helyzet a kezelésre jelentkezők hajlandóságát is befolyásolhatja, pedig itthon már most is csak a problémákkal küszködők töredéke kér pszichológusi segítséget, mivel még mindig erősen stigmatizált ez a terület. Az érintettek többnyire titkolják, ha ilyen segítséget vesznek igénybe. Miközben például a most zajló amerikai elnökválasztási kampányban szinte nincsen olyan demokrata jelölt, aki ne kampányolna valamilyen formában azzal, hogy javítja/átalakítja a mentális ellátórendszer ottani formáját. Sőt az egyik jelölt, Seth Moulton nyíltan vállalja, hogy ő szenvedett is pszichés betegségben (PTSD), de például az Obama házaspár sokáig párterápiára járt. Ezzel szemben mikor Puzsér Róbert elmondta, hogy segítő szakemberhez fordult és kezelik, kapott hideget és meleget. Pedig itthon a serdülők 25 százalékának lenne szüksége mentális segítségre, mégis csak töredékük jut el egy-egy rendelőbe, és akkor a többi korosztályról még nem is beszéltünk. „Az utóbbi időben a videojáték-függőség okoz komoly bajokat a gyerekeknél, az ezzel küzdők száma Magyarországon is hatalmas méreteket ölt. Egy friss amerikai felmérés szerint a 0–3 éves gyerekek 50 százaléka rendszeres kütyü- (tablet, telefon, okostévé stb.) használó. Efölött pedig jobb nem is belegondolni. Miközben a Szilícium-völgyben ezeknek az eszközöknek a gyártói 10 éves korukig nem adják oda a termékeiket a gyerekeiknek, mert tudják, hogy mennyire károsak és addiktívak” – meséli Józsa Tamás. Sokan nincsenek tisztában azzal sem, hova lehetne ingyenes segítségért fordulni. „A nevelési tanácsadókban vagy a családsegítőkben vannak a gyerekek támogatására képzett szakemberek. Létezik egy olyan kereső is, ahol bárki megnézheti, hogy pontosan milyen szakképesítésekkel rendelkezik az a személy, akihez fordulni szeretne, van-e etikai vétsége, eltiltása, de ezt is kevesen ismerik. Pedig itt ellenőrizni lehet az orvosokat és a klinikai szakpszichológusokat is. Kiderülhet, ha valaki 5 évente nem újítja meg a diplomáját. A honlap elérhetősége: https://kereso.enkk.hu/” – mondja Józsa Tamás.

Kinek mit lehet?

A természetgyógyászati tevékenység gyakorlásának egyes kérdéseiről szóló 11/1997. minisztériumi rendelet szerint csak orvos által végezhető tevékenységek a manuálterápiás eljárások (ehhez a gerincmanipulációs műfogások kivételével a gyógytornászi végzettség is elég), a hagyományos kínai orvoslás, a neurálterápiás módszerek és minden egyéb olyan módszer, amelyből orvosi egyetemen végezhető tanfolyam. Orvosi végzettség nélkül, de szakképesítéssel végezhető az akupresszúra, alternatív mozgás- és masszázsterápiák, életmód-tanácsadás és terápia, reflexzóna-terápia. Emellett továbbképzéssel végezhető az alternatív fizioterápiás, a bioenergiát alkalmazó módszerek, a fitoterápia, a fülakupunktúrás addiktológiai eljárások, a kineziológiai módszerek és a szemtréningeljárások. Egy másik minisztériumi rendelet (2/2004. [XI. 17.]) kitér arra is, hogy csak orvos által végezhető tevékenység a homeopátia, az ájurvédikus eljárások, a méregtelenítő módok, a tibeti gyógyító eljárások. Probléma az is, hogy a törvény szerint azok a módszerek, amik nem sorolhatók a fenti kategóriákba, kívül esnek a törvény fókuszán. Így könnyen előfordulhat, hogy ha valaki megfelelő képesítés nélkül végez akupresszúrát, az kuruzsló, miközben az az ember, aki szellemsebészettel házal, az nem.

Szerző