Előfizetés

Palkovics László egy győri panelt adott cserébe a budai vári lakásért

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.02.20. 07:50

Fotó: Népszava
Havi 40 ezer forintot fizet a Halászbástya közelében található lakásért.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter még a tavaly őszi önkormányzati választások után azt nyilatkozta, hogy szívesen nyilvánosságra hozza a budavári önkormányzattól bérelt lakásának szerződését, és kész az ingatlanért magasabb bérleti díjat is fizetni. A hvg.hu kikérte nemcsak a bérleti szerződését, hanem az általa lakott önkormányzati ingatlan minden más, közérdekű adatát. Miután a 24.hu 2019 tavaszán beszámolt arról, hogy a miniszter is olcsón bérel lakást a Budai Várban, Palkovics László azt mondta, hogy egy lakáscserének köszönhetően azért költözött ide még 2013-ban, mert régóta ott élnek az anyósáék, és feleségének fontos a szülők segítsége. Az iratbetekintésnek köszönhetően kiderült a lakbér pontos összege: Palkovics 2013. június 1-től kezdve határozatlan ideig 40 824 forintot fizet a bérletért. A hvg.hu a frissen kikért dokumentumok alapján azt írja, hogy a politikus valóban lakáscserés megoldással jutott a Halászbástyától alig 200 méterre fekvő, önkormányzati tulajdonú műemlék ingatlanhoz, azonban az iratokban több az ellentmondás, néhol pedig életszerűtlen az ügylet. A miniszter lakcímeként több hivatalos iratban is egy szintén a Budai Várban található, Úri utcai cím szerepelt. Ez a jelenlegi, Táncsics utcai bérlakásától alig 500 méterre, sétatávolságra található, ugyanabban az utcában, mint ahol Bayer Zsolt kormányoldali publicista is lakást szerzett.
Ebből pedig úgy tűnik, mintha az akkor még „egyetemi tanár, akadémikus”-ként dolgozó Palkovics Lászlónak már akkor is ott volt a hivatalos, bejelentett lakcíme, amikor az önkormányzati tulajdon bérlését intézte.

Az egyik hivatalos formanyomtatványban az Úri utcai lakásról azt írta, hogy ott szívességi alapon lakik.
Az iratokból az is kiderült, hogy a politikus a 63 négyzetméteres műemlék lakás bérleti jogáért egy győri lakótelepen található, távfűtéses panellakás bérleti jogát cserélte el az önkormányzati bérleményre.

A majdnem ugyanakkora, 67 négyzetméteres, Cuha utcai lakás Győr nem éppen frekventált, Marcalváros 1-nek nevezett részén található. A portál megtalálta azt az iratot is, amiben a politikussal csereszerződést kötő, 60 év körüli házaspár is úgy nyilatkozott, a Táncsics utcai önkormányzati bérlakásuknak a határozatlan időre szóló, vagyis a határidő nélkül érvényes bérleti jogát „arányosnak” tartják a győri panellakás bérleti lehetőségével. Az évtizedek óta a Várban élő család ezt az önkormányzat felé azzal indokolta, hogy velük élő lányuk második gyermekével várandós, így szűkössé vált számukra a 63 négyzetméteres bérlemény, de azt nem részletezték, miért pont Győrbe, az alig nagyobb, viszont 2 plusz 2 félszobás lakásba költöznének. A két lakás bérletét annyira egyenrangúnak nevezték, hogy leszögezték, a cserén kívül más követelésük egymással szemben nincs.
Egy külön nyilatkozatban még azt is „visszavonhatatlanul” tudomásul vették, hogy a győri lakásban ők egy „magánbérleti szerződést” kapnak, ami „nem tartalmaz olyan jogi garanciákat, mint az önkormányzati bérleti szerződés”.

A Táncsics utcában bérlakást szerző budavári fideszes polgármester, Nagy Gábor Tamás 2013 áprilisában a tulajdonos önkormányzat nevében rábólintott a lakáscsere szerződésükre, ezzel „határozatlan időre bérbe adva” Palkovicsnak az ingatlant.

Ismét kapható vény nélkül az Algopyrin

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.02.20. 06:57

Fotó: Népszava
A legnépszerűbb hazai fájdalomcsillapító és a hatóanyagát tartalmazó másolatok közül 9 vált mától szabadon, azaz recept nélkül is kiadhatóvá a patikákban.
2007 óta receptköteles volt, mától azonban ismét szabadon vásárolható az Algopyrin és a hatóanyagát tartalmazó kilenc másik termék. Az erről szóló közlemény szerdán késő délután került ki a gyógyszerhatóság honlapjára. A változásról a patikák a lakossággal azonos időben értesültek. A gyógyszer hatóanyagát a német Hoechst gyár fejlesztette ki 98 évvel ezelőtt, ám maga az Algopyrin magyar fejlesztésű és gyártású termék, a márkanév is csak itthon van forgalomban. Európában a Sanofi valamennyi metamizol hatóanyagú készítménye vényköteles, Magyarországon viszont már többször is volt szabadon megvásárolható státuszban. Először 1992-ig volt vényköteles, akkor azonban a kormány úgy döntött, hogy a nem támogatott és biztonságos gyógyszereket recept nélkül is meg lehet vásárolni a patikákban. A szabad hozzáférést 2007-ben a gyógyszerpiac liberalizálásakor korlátozta ismét a hazai a gyógyszerhatóság. E döntés nem hivatalos magyarázata szerint: az akkor évente 9-10 millió doboz Algopyrint értékesítő patikák jelentős piacot veszíthettek volna, ha az egyéb láz- és fájdalomcsillapítókhoz hasonlóan ez a szer is forgalmazhatóvá vált volna a benzinkutakon, illetve a drogériákban. Hivatalosan maga a gyártó, a Sanofi Aventis kezdeményezte a vény nélkül kapható metamizol-tartalmú gyógyszerek státuszának a felülvizsgálatát. A szakmai érv pedig az volt, hogy a metamizol tartós fogyasztása a vérképző szervek zavarát, a fehérvérsejtek csökkenését, s ezáltal az immunrendszer gyengülését okozhatja. Ám most hiába kérdeztük a Sanofit, hogy mi változott, amiért most megint a termék vény nélkül forgalmazhatóságát kérték, valódi választ nem kaptunk. A cég a Népszavának is elküldött közleményében csak azt írta: a gyógyszer előnyeinek és lehetséges kockázatainak gondos értékelése után az OGYÉI engedélyezte az Algopyrin recept nélküli kiadhatóságát. - A jóváhagyó határozat február 14-én lépett életbe, ennek értelmében a jelenleg nagykereskedelmi és gyógyszertári forgalomban, illetve készleten lévő termékek már vény nélkül adhatók ki – közölte Asztalos Andrea, az Algopyrint gyártó Sanofi-Aventis kommunikációs igazgatója. Magyarországon az Algopyrin ma is az egyik legkedveltebb fájdalomcsillapító, évente körülbelül 9 millió doboz fogy belőle. Valószínűleg erre a sikerre alapozva, az utóbbi években mind több hazai gyártó kezdte a hatóanyagát csökkentett hatáserősségben, más márkanéven forgalmazni. Ezek közül azok, amelyek tablettáinak a hatáserőssége csak fele akkora volt, mint az eredeti Algopyriné recept nélkül is megvásárolhatók voltak.

Az alábbi készítményekhez nem kell csütörtöktől recept

ALGOPYRIN 500 mg tabletta ALGOZONE 500 mg tabletta FLAMBORIN 500 mg/ml belsőleges oldatos cseppek METAPYRIN 500 mg filmtabletta NODORYL FORTE 500 mg tabletta PANALGORIN 500 mg tabletta SUPPOSITORIUM ANALGETICUM FoNo VII. PARMA SUPPOSITORIUM NORAMINOPHENAZONI 100 mg FoNo VII. PARMA SUPPOSITORIUM NORAMINOPHENAZONI 200 mg FoNo VII. PARMA TABLETTA ANALGETICA FoNo VII. PARMA

Visszaszól a kulturális szakma

Tölgyesi Gábor
Publikálás dátuma
2020.02.20. 06:30

Fotó: Ladjánszki Máté
Sok múzeum és közgyűjtemény költözése mögött egy ok áll: az Orbán-kormány kinézte a helyüket a hatalmi reprezentációs céljaira - véli több akadémikus.
"Ha egy légvédelmi üteget áthelyeznek, érthető a kormány titkolózása, de ha egy évente több százezer ember által látogatott közintézményt, közgyűjteményt költöztetnek el, totálisan indokolatlan". Az Akadémiai Dolgozók Fóruma és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) szerdai kerekasztal-beszélgetésén Podani János biológus, akadémikus így jellemezte azt, hogy a kormány januárban titkos határozatban döntötte el: a Magyar Természettudományi Múzeumnak év végéig ki kell költöznie a budapesti Ludovika épületéből Debrecenbe, egy meg nem nevezett helyre. Bár a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár, Fürjes Balázs bő egy héttel ezelőtt már úgy nyilatkozott, a múzeumnak csak évek múlva kell költöznie, ha már felépült új, tágasabb otthona – egy meg nem nevezett helyen,meg nem nevezett városban −, a több akadémikust is soraiban tudó kerekasztal-beszélgetés résztvevői ezt a koncepciótlanság újabb bizonyítékaként értékelték: a kormány közgyűjteményeket helyez ide-oda anélkül, hogy a terveket megismerhetné a nyilvánosság, a szakma érdemben megvitathatná, és megkérdeznék az érintetteket is.  Mélyi József művészettörténész szerint a számos közgyűjtemény billegő helyzete abból fakad, hogy az Orbán-kormány 2010 óta a hatalmi reprezentáció szempontjából fontos területeket metsz ki Budapestből, amelyeken nagyon hasonló átalakításokat végez, mindegyiknél az 1944 előtti állapotok helyreállításán munkálkodik. Azonban mindhárom területen − a budai Várban, a Kossuth téren és a Ludovikán is – múzeumok, közgyűjtemények vannak. A szakmai kritika ezekbe a kormányzati elképzelésekbe ütközik bele. A művészettörténész szerint nem kérdéses, ha az önkormányzati választások másként alakulnak Budapesten, már a Magyar Nemzeti Galériának is csomagolnia kellene. „Három nagy múzeum zárva van, átépítés alatt áll, komoly veszélye van annak, hogy a közlekedési múzeum, a Néprajzi és az Iparművészeti csak több mint tíz év múlva fog elkészülni. A késlekedés az Iparművészetit fenyegeti leginkább. Ha már becsomagoltak ezek a közgyűjtemények, ezek elkészültét kell megsürgetni. Az előkészületben lévő, javaslatban megfogalmazott átalakításokat − például Nemzeti Galéria, Petőfi Irodalmi Múzeum, Országos Széchényi Könyvtár, természettudományi múzeum − azonban le kell állítani, amíg nincs egy nyilvánosan megvitatott, épkézláb koncepció ezekkel kapcsolatban” – fogalmazott Mélyi József. (Az OSZK kapcsán elhangzott: az intézmény költöztetésére nincs elég szakember, a munkatársak 47 százaléka bérminimumon van, miközben egyes keresetek között tízszeres különbség is lehet.) Marosi Ernő művészettörténész, akadémikus több esettanulmányban azt kifogásolta, hogy a gyűjtemények alapítóinak, örökhagyóinak akaratát is semmibe veszi a kultúrpolitika. „Az 1860-as években az egyik első nagy műemléki vállalkozás volt, hogy a kiváló biológus, Haynald Lajos kalocsai érsek ásatásokat végeztetett Henszlmann Imrével, a leleteket a Magyar Nemzeti Múzeumra hagyta. Ezek aztán a Magyar Nemzeti Galériába kerültek. A Szépművészeti főigazgatója ezeket minden további nélkül visszavágta Kalocsára az érseknek, aki el is dugta szépen a székesegyház alatt létesített műemléki pincében. Attól kezdve élő ember nem látogathatja azokat. Hasonló történt a tudományos akadémia művészeti gyűjteményével is. Alapítványok, gyűjtemények sérültek, olyan privilégiumok, amiket az egykori adományozók pontosan kimértek abban a boldog hiszemben, hogy az általuk összegyűjtött javak a köz érdekében rendelkezésre állnak majd. Ez törvénykezési, nem pedig végrehajtói probléma: az állam nem csinálhat ánuszt a szájából. Kinek van joga felülbírálni azt, amit az előző nemzedékek elfogadtak, szentesítettek, esküvel erősítettek meg? Székesfehérvárnak volt egy országos jelentőségű kőtára. Történeti forrásokat pótolt. Átvészelt sok mindent, az utóbbi harminc évet nem. Szétbontották a kőtárat, raktározták, végül egy lerobbant szovjet laktanyában kötött ki, amelyet az akkori tulajdonosa megőrizte. Most az utcára kerül. És azt is tessék megmondani, a jáki templomnak először a homlokzatáról, aztán a szentélyéről leszedett, gyakorlatilag a teljes Árpád-kori szobrászati anyagnak a kétszeresét jelentő szobrászati dísz most hol látható?” – tette fel a kérdést Marosi Ernő.