Előfizetés

Kis üzlet még a házhoz szállítás

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2020.02.20. 11:00

Fotó: Népszava
Akár a hétvégi grillezés hozzávalóit is meg lehet már rendelni a netről, a magyarok azonban egyelőre inkább csak ásványvizet vagy tartós tejet vesznek webáruházból. Most egy cseh cég változtatna ezen.
Új online élelmiszerbolt jelent meg januárban Budapesten: a Kifli.hu azzal igyekszik megkülönböztetni magát a versenytársaktól, hogy akár 3 órán belül házhoz szállítja a vasárnapi ebéd minőségi hozzávalóit. A cég nem kisebb célt tűzött ki maga elé, minthogy egy éven belül az első számú online élelmiszer-áruház legyen Magyarországon is. A példát mindehhez a cseh tulajdonos, Tomas Cupr Prágában és Brnoban már piacvezetőnek számító, napi 7-8 ezer kiszállítást végző, és a tavalyi évet 180 millió eurós árbevétellel záró Rohlik.cz nevű élelmiszer webáruháza szolgáltatja. Kérdés, a magyar vásárlóknál működik-e majd ez a modell? A Kifli.hu-val együtt immár hatra bővült azon nagy élelmiszerboltok száma, amelyeknél online is be lehet vásárolni. A piac hipersebességgel, évi 18-20 százalékkal bővül, ám ez főként annak tudható be, hogy az élelmiszer-házhozszállítás gyakorlatilag a nulláról indult pár évvel ezelőtt. A terület magyarországi úttörője és sokáig egyetlen szereplője a G-Roby volt a 2000-es években, ők ma már főként cégeket és irodákat szolgálnak ki. Hét éve a Tesco, majd a CBA Prima és 2016-ban az Auchan is indított ilyen szolgáltatást, tavaly februárban pedig a Spar is bekapcsolódott a versenybe. A Kifli.hu ugyanakkor több szempontból is másként működik, mint a fenti hipermarketek online bevásárlási szolgáltatása. „Kiváló minőségű áruk, gyors kiszállítás és extra kényelmi szolgáltatások különböztetik meg a Kifli.hu-t a versenytársaktól” – áll a cég közleményében, amely szerint az online boltban jelenleg mintegy 7 ezer féle terméket lehet megvásárolni, és ezek fele prémium vagy felsőkategóriás. A cég logisztikai rendszerét az online kereskedelemre optimalizálták, nem pedig fizikai boltok kiszolgálására, ennek köszönhetően a vevő csak azt a terméket választhatja ki és teheti virtuális kosarába, amely a Jászberényi úti raktárban valóban rendelkezésre áll – hangsúlyozza a webáruház. Míg a Kifli.hu tehát kifejezetten az online bevásárlást megcélozva jött létre, így gyorsabban – hétköznap akár 4, hétvégén akár 3 órán belül – és pontosabban tudja kiszolgálni vásárlóit, addig a hipermarketek a hagyományos boltjaik mellett hoztak létre webes szolgáltatásokat is. Ők egyelőre csak másnapra vállalnak házhozszállítást, és nem is egy központi raktárból viszik ki a megrendelt árut, hanem az adott vásárlóhoz legközelebb eső üzletből A hiperláncoknál az online bevásárlás olyan, mintha valakit leküldenénk magunk helyett a boltba, hogy vegye meg nekünk azokat az élelmiszereket, amiket az akciós újságból kinéztünk. Ahogy a szórólapon kiválasztott termék, úgy az interneten „kosárba tett” áru is elfogyhat azonban éppen az adott boltban, így elfordulhat, hogy a futár mégsem tud mindent kiszállítani, amit rendeltünk. A másik lényeges különbség, hogy egy ténylegesen webáruházként működő boltnak nem kell a termékválasztékát a hagyományos üzleteinek jóval szélesebb rétegeket célzó kínálatához igazítania. Ezért tud a Kifli.hu drágább prémium termékeket is kínálni – magyarázza Madar Norbert, a GKI Digital vezető tanácsadója. Hogy mindez hoz-e a konyhára új vásárlókat, például azokat az egyszemélyes háztartásokat, amelyek ily módon vennék meg az esti steakhoz való húst, a szakértő szerint a mostani erős kampány lefutása után, legkorábban év végére derülhet ki. Az eddigiek alapján az online élelmiszerházhozszállítást kínáló cégek egymástól happolják el a vásárlókat, de nem tudnak igazán újakat bevonzani. Az online szegmensben az FMCG-piac (fast moving consumer goods, azaz napi fogyasztási cikkek), azon belül is az élelmiszer-házhozszállítás így még szinte kiaknázatlan területnek számít. A mintegy 3,3 millió internetes vásárló közül nagyjából félmillióan rendeltek már netről élelmiszert, számuk azonban alig emelkedett az elmúlt években. Ráadásul ez a félmillió fogyasztó sem napi szinten vásárol be az online boltokban, hanem havi egy alkalommal jellemzően inkább a nehezebb tartós árucikkeket - mint például a dobozos tej vagy az ásványvíz - rendeli házhoz. Az online boltok kínálatában ugyan szinte az összes, a hagyományos üzletekben kapható termék megtalálható, az impulzívabb, napi szükségleteket kielégítő bevásárlás azonban még nem az interneten zajlik. A magyar vásárlók szeretik ugyanis a saját szemükkel vagy orrukkal is megvizsgálni a kosárba kerülő termékeket, főképp, ha friss áruról, húsokról vagy zöldségekről, gyümölcsökről van szó. Ezzel úgy tűnik, az új cseh szereplő is tisztában van. Mint James McQuillan, a Kifli.hu ügyvezető igazgatója fogalmazott: a piac mérete miatt lett Budapest a nemzetközi terjeszkedés első állomása. Ugyanakkor tisztában vagyunk azzal, hogy a siker eléréséhez szemléletformálásra van szükség, hiszen a magyarok jelenleg kevésbé szívesen vásárolnak élelmiszert online, mint a környező országok lakói – mondta. A friss élelmiszerek házhoz-szállításában a másik nagy kihívást a rendkívül precíz és éppen ezért drága logisztika jelenti. Ezt az áruházak nem is bízzák külső futárcégekre, hanem saját sofőröket és hűtésre is alkalmas gépkocsikat vetnek be. A vevők viszont mindezért tulajdonképpen bagatell összeget fizetnek az ezer forint körüli - olykor akár 0 forintos - házhoz szállítási díjjal. Ebben a helyzetben az online élelmiszer-házhozszállítás legfeljebb működési szinten térül meg, de beruházási szinten semmiképp sem – hangsúlyozza Madar Norbert. A hipermarketek részéről az online szegmens felé nyitás inkább egyfajta előremenekülés volt, ezek az üzletek az utóbbi időben ugyanis nemcsak egymással versenyeznek, hanem a diszkontokkal is. Míg a kilencvenes években a vevők ritkábban vásároltak, de nagyobb tételben, addig ma a jóval gyakoribb, minőségi termékeket kereső vásárlás a jellemzőbb. Ez utóbbi igényeket elégítik ki a város egyre több pontján könnyen megközelíthető diszkontok, az Aldi és a Lidl. A városon kívüli hipermarketekben ugyanakkor egyre kevésebben szeretnek órákat eltölteni a nagybevásárlással – mondja Madar Norbert. Márpedig, ha a vevő nem jön a bolthoz, kénytelen a bolt jönni a vevőhöz, így az online szolgáltatás lényegében a vevők megtartását szolgálja a hiperláncoknál. Ezzel együtt nem kérdés, hogy a ma felnövő generációk már magától értetődő alapszolgáltatásként tekintenek majd az élelmiszerek házhozszállítására, így a cégeknek megéri ezen a téren beruházni. A piac erőteljes fejlődését mutatja az is, hogy a Tesco 2018-ban a nyolcadik, az Auchan pedig a tizennegyedik legnagyobb forgalmú webáruháznak számított az online boltok összesített rangsorában.      

A falvakba nem éri meg szállítani

A vidéken élő vevők jelentős része számára egyelőre csak álom marad az online élelmiszerbevásárlás, aminek fő oka, hogy a kisebb településekre egyszerűen nem éri meg szállítani. A GKI Digital adatai szerint Budapesten kívül a Kifli.hu jelenleg Budaörsre szállít, az Auchan szolgáltatása több mint 65, a Prímáé több mint 50, a G-Robyé pedig 35 fővároskörnyéki településen érhető el. Jelenleg csupán a Tesco viszi ki az élelmiszereket a nagyobb vidéki városokba is. Az áruházlánc sajtóosztálya érdeklődésünkre azt közölte: jelenleg Budapest, Szeged, Győr, Veszprém, Székesfehérvár, Debrecen, Pécs és Kecskemét régióival együtt összesen 129 településen mintegy 1,6 millió háztartás számára érhető el a szolgáltatásuk. A Tesconál élelmiszer-házhozszállítást kérők 85 százaléka nő, a többség 24-45 év közötti. A kiszállítás díja 600-1600 forint között terjed, de ha a kiszállított termékek végösszege nem haladja meg a 10 ezer forintot, 750 forint alap bevásárlási díjat is felszámítanak. Az átlagos kosárérték egyébként 25 ezer forint körül mozog. A vásárlók akár három hétre előre, de legkorábban másnapra adhatják le rendelésüket a több mint 10 ezer féle termékre. A Spar tavaly májusban indította el online shopját. Akkor év végéig 56 ezer megrendelésre és 15 ezer forintos átlagos kosárértékre számítottak. Érdeklődésünkre, hogy teljesültek-e ezek a várakozások, a Spar azt közölte: még túl is szárnyalták, hiszen 57 ezer kiszállításuk és az üzleti terv feletti forgalmuk volt. Naponta 350-400 rendelés érkezik be a Spar online shopjába, 70 százalékban nők vásárolnak. A cég mintegy 20 ezer árucikket kínál online, amelyek közül elsősorban a nehezebb termékek, az ásványvíz, az üdítő iránt nagy a kereslet, de a friss termékekre is egyre nagyobb az igény. A Spar online szolgáltatásának tavalyi indulásakor 36 településre szállítottak 799-1299 forintos áron, az idén további tucatnyi településsel bővítik a kiszállítási területet – igaz, továbbra is Budapest és környékére fókuszálnak.  

Esélyt is ad Európának a Brexit

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.02.19. 08:55
A francia elnök ambiciózus reformokat szeretne bevezetni Európában, de a német támogatás nélkül meg van kötve a keze
Fotó: IAN LANGSDON / AFP
Emmanuel Macron ugyan a Nyugat gyengeségéről beszélt múlt hétvégén Münchenben, ezzel azonban Németországnak üzent: nincs alternatívája a német-francia tengelynek.
Emmanuel Macron láthatóan nagyon otthonosan mozog az európai politika színpadán. Miközben otthon, Franciaországban számos válsággal kell szembenéznie, s munkájával honfitársainak csak mintegy harmada elégedett, előremutató javaslatokat tesz az Európai Unió reformját illetően, s a múlt heti müncheni biztonságpolitikai konferencia is azt mutatta, ő vált az EU legfőbb vezetőjévé. Nem csak az uniós résztvevők körében örvendett népszerűségnek, hanem az amerikai kongresszusi képviselők is az ő társaságát keresték. Ez is arra utalt, hogy a Brexitnek nem csak hátrányai vannak, Macron az előnyeit is látja: felgyorsíthatja az EU reformjait. Angela Merkel kancellár is profitálhat a britek kilépéséből - függetlenül attól, hogy Németországnak, alakuljanak bárhogyan is a következő hétéves büdzséről szóló tárgyalások, mélyen a zsebébe kell nyúlnia. Macron számára nyilvánvaló, hogy német támogatás nélkül nincs esély az Unió reformjára. Frank-Walter Steinmeier német államfő ezért elsőként a Berlin-Párizs tengely megerősítését javasolta. Ez azonban egyelőre nem lesz egyszerű a CDU válsága, Annegret Kramp-Karrenbauernek a kereszténydemokraták éléről való lemondása miatt. Egy sor kérdőjel merült fel, például az, hogy egy új CDU-elnök megválasztása esetén Angela Merkel kitöltheti-e 2021 végéig szóló mandátumát. Ha ugyanis a CDU tagság favoritját, Friedrich Merzet választanák meg, ő mindent elkövetne azért, hogy Merkel minél hamarabb vonuljon nyugdíjba. A hatalmi harcban az uniós testvérpárttal, a CSU-val is számolni kell. Armin Laschet, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke, akit a CDU vezetői pártfogolnának jövőbeni pártelnöknek, hiszen a politikus vérbeli „merkelistának” nevezi magát, 2018-ban azért nem indult el a párt elnökségéért, mert úgy vélte, ez a tisztség, illetve a kancellári poszt nem választható el egymástól. Kramp-Karrenbauer esete is mutatja, hogy igaza volt, ugyanakkor Merkel eddig nem sok hajlandóságot mutatott az idő előtti távozásra. Sok idő nincs. Bár a CDU számára most háttérbe szorul az Európa-politika, júliustól Berlin tölti be az EU soros elnöki tisztségét, s várhatóan ekkor fogadják majd el az Unió következő, hétéves büdzséjét, amely a csütörtöki, rendkívüli uniós csúcstalálkozó egyetlen témája is lesz. Berlin mindenképpen jóval többet fizet az EU kasszájába, mint amennyit kivehet belőle, de nem mindegy, mennyivel. Ezért különösen érdekes lesz, hogy az esetleges CDU elnökjelöltek milyen uniós politikát folytatnának. Macron a müncheni biztonságpolitikai konferencián azt közölte, kezd türelmetlenné válni amiatt, hogy Németország európai ügyekben háttérbe vonult. Már nem jellemző rá az a kezdeményezőkészség, mint egy-két évvel korábban. Párizs vezető szerepre törekszik, de Berlin nélkül meg van kötve a keze. Franciaország szerepe mindenképpen felértékelődik a britek távozásával, hiszen az egyedüli uniós tagország maradt, amely atomfegyverekkel rendelkezik. Több mint háromszáz nukleáris robbanótöltetet raktároz, mintegy kétszázzal kevesebbet, mint a kilencvenes évek első felében. A francia elnök másfél hete ismertette nukleáris stratégiáját. Bár a tömegpusztító fegyverek bevetését lehetővé tevő titkos kódot nem kívánja megosztani az uniós partnerekkel, stratégiai párbeszédet kezdeményez a nukleáris elrettentésről. A nukleáris együttműködésbe vélhetően azt a kilenc országot kívánja bevonni, amelyek 2018-ban közös intervenciós katonai erő létrehozásáról állapodtak meg. Az Európai Intervenciós Kezdeményezés nevű fegyveres erő felállítását Macron szorgalmazta 2017 szeptemberében, a Sorbonne egyetemen mondott beszédében. Feladata a gyors beavatkozás lenne az európai határok közelében kialakult konfliktusokba. Macron a nukleáris együttműködéssel kapcsolatos ajánlatát hétvégén Münchenben is megismételte, de eddig Németország nem mutatott különösebb lelkesedést. Röviddel Macron nukleáris doktrínájának ismertetése előtt Johann Wadephul, a CDU frakcióvezető helyettese azt közölte, Németország részt vehetne a francia nukleáris elrettentő programban, ha ez az Európai Unió és a NATO égisze alatt történne. A francia elnök erre csak annyit közölt, mivel a francia atomfegyverek amúgy is Európát védik, nincs szükség arra, hogy a parancsnokságot ne az ország, hanem más szervezet gyakorolja felette. Franciaország tehát az Európai Unió nukleáris hatalmává vált. Ám nem csak ez az oka annak, hogy Emmanuel Macron nem siránkozik a britek távozása miatt. Még tavaly októberben, az uniós csúcson úgy foglalt állást, hogy a Brexit a lehető leghamarabb történjen meg. Ezzel távolról sincs egyedül a franciák között. Két hete, a Sciences Po elitegyetem Európa-szakértője, Patrick Martin-Genier kijelentette, egyenesen megkönnyebbült a Brexit miatt, mert a britek 47 éves uniós tagságuk alatt folyvást az EU gyengítésén dolgoztak. Macron meggyőződése, hogy London távozásával, jobban meg tudja valósítani hatalmi törekvéseit. Szerinte az EU csak akkor kerülheti el a szétesést, ha megreformálják, elmélyítik az együttműködést és nagyobb összhangba hozzák a tagországok törekvéseit. Ezek közé tartozik, hogy – amint 2017-ben felvetette – közös költségvetése legyen az euróövezetnek. A francia cél a befektetések, az adórendszer koordinálása.  Berlin nem túl lelkes a felvetések ügyében. Elsősorban azért, mert Németország attól fél, a gazdaságilag gyengébb lábakon álló Franciaországnak a német tőkére fáj a foga. Valójában már Francois Mitterrand is hasonló célokat tűzött ki maga elé. Illetve nem csak anyagi előnyöket remélt a németektől, hanem hazája geopolitikai helyzetét is erősíteni kívánta a francia-német-lengyel „weimari háromszög” létrehozásával. Macron most ennek a kezdeményezésnek is új lendületet kíván adni, de még tovább megy: a visegrádi kormányfőknek ígéretet tett arra, hogy az uniós csúcsok előtt velük is konzultál. Külpolitikai törekvései közé tartozik az Oroszországgal való viszony új alapokra helyezése is, bár szakértők úgy vélik, hogy a keleti nyitás a legjobb esetben is csak korlátozott eredményekkel kecsegtet.

Merkel nagy kihívás előtt

Macron maga sem tagadja, nagyobb határozottságot vár el Németországtól európai ügyekben. De várható-e komolyabb kezdeményezés Berlintől a CDU válsága nyomán? Mennyire tekinthető béna kacsának a politikai palettáról jövőre távozó Angela Merkel? Egyelőre nem szabad leírni a német kancellárt: a Brexitből és a CDU kríziséből is előnyt kovácsolhat, hiszen még inkább tudatosíthatja az európai szereplőkben, hogy ő az EU működésének legfőbb garanciája. Örökre beírhatja magát az EU történelemkönyvébe, mint egykor Francois Mitterrand, Helmut Kohl, vagy Margaret Thatcher. Tekintélyét csak növeli, hogy az év második felében, 13 év után, ismét hazája tölti be az EU soros elnökségét, így még inkább reflektorfénybe kerül majd. Németország, amint ezt Heiko Maas külügyminiszter kiemelte, erős, szuverén és szociális Európát akar. A legfontosabb tárgyalásokat a következő hétéves uniós költségvetésről folytatják majd, amely éppen Németország számára a legkényesebb kérdés. Berlin nettó befizetőként abban érdekelt, hogy minél kisebb hátránya származzék abból, hogy a britek távozása miatt évi 14 milliárd eurós hiány keletkezik az uniós kasszában, ám szerencsés is, mert ezt a mammutfeladatot az EU állam- és kormányfői Angela Merkel vezetésével oldhatják meg. A klíma- és a migráció kérdésében is vezető szerephez juthatnak a németek 2020-ban – mutat rá elemzésében az osztrák Der Standard. A kancellár igazságos kereskedelmi politikát kíván megvalósítani, illetve csúcstalálkozót tervez Kínával és Afrikával is. Egyértelmű tehát, hogy minden szempontból megnő Németország szerepe. Angela Merkel pedig nem adta fel nemzetközi ambícióit, amit az is jelez, hogy januárban Németország adott otthont a Líbia-konferenciának és neki köszönhető, hogy az EU az eddiginél aktívabb szerepet kíván játszani az ottani válság megoldásában.
A kancellár előre bejelentett búcsúja sem jelenti a német ambíciók végét
Fotó: GONZALO FUENTES / AFP
Angela Merkel belpolitikai előnyöket is kovácsolhat a soros elnökségből. Ha nyárig megválasztják a CDU elnökének utódát, aki a kancellári posztot is rögtön magáénak akarja, a német szövetségi kormány feje hivatkozhat arra, hogy Berlin nemzetközi tekintélyét csorbítaná, ha egy kormányválság a soros elnökség alatt. A két koalíciós partner, az SPD és a CSU is jelezte, hogy csak Merkellel hajlandóak együttműködni a kormányban. A német-francia tengely tehát nem halott, de komoly megközelítésbeli különbségek merülnek fel. Merkel például finoman bírálta Macront a „NATO agyhalott állapotban van” kijelentéséért. Ellentétek tapasztalhatóak az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat 2 gázvezeték megépítése miatt is. Az is szíven ütötte a kancellárt, hogy Macron megakadályozta a csatlakozási tárgyalások megkezdését Macedóniával és Albániával. Ezen különbségek ellenére mind Merkel, mind Macron tisztában van azzal: együttműködésüknek nincs alternatívája.

Kevesebb kéményellenőrzés - több halál

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.02.15. 11:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Tavaly megugrott a szén-monoxid-mérgezéses halálesetek és sérülések száma. Ezt a kéményszakszervezet a kötelező ellenőrzések ritkításának tudja be, katasztrófavédelem szerint a jelzőberendezések terjedésével nő a bejelentések száma.
Tavaly 50 százalékkal nőtt a szén-monoxid-mérgezésben elhunytak és közel harmadával a sérültek száma - derül ki a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) által a Népszava rendelkezésére bocsátott 2019-es értékek elemzéséből. Eszerint tavaly 15-en hunytak el és 375-en sérültek meg a főként fűtés kapcsán képződő, alattomos méregtől. A nyolc évre visszatekintő adatsor szerint ennél csak 2016-ban haltak meg többen. A sérültek száma a 2018-as, erőteljes csökkenés után újfent emelkedésnek indult. A (sérüléssel nem feltétlenül járó) esetek száma a több év alatti, szinte töretlen emelkedés után, minden korábbi rekordot megdöntve 684-en tetőzött, a halállal járó események száma eggyel tízre nőtt. Ezt az elhunytak számával összevetve arra juthatunk, hogy nőtt az egyszerre több halálos áldozatot követelő esetek száma. A főigazgatóság külön kimutatást vezet a szén-monoxid-érzékelők arányáról is, ami folyamatos és örvendetes bővülést mutat. Eszerint, míg 2012-ben csak a bejelentések kevesebb mint ötödében találtak a helyszínen ilyen berendezést, addig az arány ma már 80 százalék. A halálos mérgezéses eseteknél nem csupán az elhunytak száma, hanem ama helyszínek száma is irányadó, ahol haláleset történt - fogalmazott az üggyel kapcsolatos megkeresésünkre Mukics Dániel tűzoltó alezredes, az OKF szóvivője. Egy helyiségben többen is szenvedhetnek mérgezést egyetlen fűtőeszköz vagy vízmelegítő miatt, attól függően, hogy hányan tartózkodnak az adott szobában. Felsorolása alapján arra juthatunk, hogy az ilyen esetek száma évi tíz körül mozog. A többes halálesetek számának megugrását nem indokolta. A szóvivő az egyre több sérültet egyértelműen a szén-monoxid-érzékelők elterjedésével indokolta. Ha valahol megszólal a műszer és az ott élők akár csak enyhe fejfájásra is panaszkodnak, a tűzoltókkal együtt a mentőszolgálat is kiszáll. Kimutatásaikban nem tesznek különbséget súlyos és könnyű mérgezések között. A növekedés elsősorban utóbbi körbe sorolható, amelyek érzékelő nélkül akár súlyosabb kimenetelűek is lehettek volna. 2019. januárjában egy budapesti irodaházban egyetlen nyílt égésterű eszköz miatt 50 ember lett rosszul - indokolta a kiugrást Mukics Dániel. A szóvivő a riasztások számának szaporodását is az érzékelők terjedésének tudja be. Az ilyennel felszerelt lakásokban nem történt haláleset vagy komolyabb sérülés: ekkor csak néhányan szenvedtek enyhébb fokú mérgezést - fejtette ki. Arra a kérdésünkre, hogy a kedvezőtlen folyamatok megfékezésére tart-e szükségesnek jogszabályváltoztatást, annyiban reagált, hogy a helyzet megoldásának kulcsa "nem csupán a szabályozásban", de az emberek magatartásában is rejlik. A legfontosabb annak tudatosítása, hogy ahol valamilyen nyílt lánggal működő eszköz üzemel, kifejlődhet a mérgező gáz. Amint nincs megfelelő mennyiségű levegő, életveszélyes helyzet alakulhat ki. Egy PB-ről üzemeltetett sziesztakályha például nem igényel semmilyen engedélyt, mégis okozhat mérgezést - tette hozzá. Olyan esetet is felidézett, amikor egy jól szigetelt szobában, zárt ajtók mögött többen vízipipáztak, és emiatt fejlődött szén-monoxid. Az érzékelő mindazonáltal csupán jelzi a gáz jelenlétét, a problémát nem oldja meg - jegyezte meg Mukics Dániel. A nyílt égésterű fűtőeszközeinket - mint a kandalló, cserépkályha, vegyes tüzelésű vagy gázkazán, kombicirkó, fali vízmelegítő -, rendszeresen karban kell tartani és gondoskodnunk kell az elegendő mennyiségű levegő utánpótlásáról - szögezte le. Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a katasztrófavédelem, az általa létrehozott Országos Tűzmegelőzési Bizottság és annak területi megfelelői tavaly 2471 eseményen ismertették a veszélyeket és a megelőzés módozatait. Élesen másként látja a helyzetet Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szakszervezete (KOSZ) elnöke. Az elhunytak és a sérültek számának emelkedését egyértelműen az ellenőrzéseket ritkító 2016-os, illetve a családi házak ellenőrzési kötelezettségét eltörlő 2018-as módosításokra vezeti vissza. Határozottan sürgetik, hogy az Orbán-kormány állítsa helyre legalább a gáztüzelés éves, illetve a szilárd tüzelés fél éves, családi házak esetében is kötelező ellenőrzését. Ha marad a mostani helyzet, az a halálos áldozatok és a sérültek számának további emelkedését hozhatja - véli. A négy éve bevezetett ingyenesség ellen nincs kifogásuk és abba is belenyugodtak, hogy a kéményseprést a legtöbb megyében már a katasztrófavédelem végzi. A szakmailag minimálisan vállalható szint visszaállítása becslése szerint legfeljebb évi 5-8 milliárd forinttal drágítaná meg a jelenleg 10-12 milliárd forintra rúgó költségeket. Ez szerinte - különösen a hazai látványberuházások tükrében - nem érdemi tétel, ha ezzel emberéletek menthetők meg. Kifogásolja, hogy az OKF az ellenőrzések - amúgy is összeférhetetlenség-gyanús - hatósági felügyeletébe nem von be kéményseprő-mestereket. Az OKF, amely saját tapasztalatai alapján a jelek szerint nem él jogszabály-módosítási kezdeményezéssel, a "civilek" javaslataira a kormánnyal együtt süket. Hiányolja az OKF statisztikáiból a kéménytüzek nyilvántartását, miközben szakmai körökben nyílt titok ezek folyamatosan emelkedő száma. A kéményseprők nemcsak a kéményeket, de a tüzelőberendezéseket is alaposan ellenőriznék, kiszűrve akár a szabálytalan bekötéseket, a hulladékégetést vagy épp azokat az észrevétlenül is életveszélyes helyzeteket, amikor a lakás "túl" jól szigetelt, nincs megfelelő légcsere, netán a jelentős oxigén-igényű fűtőberendezés közelébe telepítettek szagelszívót, központi porszívót vagy épp klímát. Bár a KOSZ nem vezet baleseti nyilvántartást, biztos benne, hogy egyes elmaradottabb térségekben, ha az nem kötelező, a családiház-tulajdonosok többsége feltehetőleg nem rendeli meg az ellenőrzést. Miközben itt a legnagyobb a szakszerűtlen, illegális bekötések, így az életveszély valószínűsége. Felvetésünkre nem zárta ki, hogy a kötelezéssel járó lakossági kényelmetlenségek is csökkenthetők lennének, ám amíg az érdekeltek között nincs párbeszéd, ez sem rendeződik - szögezte le. A szakszervezeti vezető azt is fontosnak tartotta, hogy ismét vonzóvá tegyék a pályát a fiatalok számára. A közmunkások átképzési programja ugyanakkor szavai szerint hamvába holt. Vámos Csaba kérdésünkre elismerte, hogy a fűtési rendszerek korszerűsítése nagyságrendekkel több összeget igényelne. Ehhez mindenképp szükség lenne állami támogatásokra. A jelenleg vagy a közelmúltban futó, hasonló programokat ugyanakkor úgy jellemezte, hogy "nesze semmi, fogd meg jól". Ráadásul kifejezett kéménykorszerűsítésre nem indult állami program. Mindazonáltal Vámos Csaba szerint kellő akarattal és párbeszéddel megcélozható akár a szén-monoxid okozta, mindig különösen tragikus és értelmetlen halálesetek számának teljes lenullázása is.

Tanulságos tavalyi esetek

január 2. - Szén-monoxid-mérgezés gyanúja miatt tett bejelentést egy VI. kerületi, Király utcai lakásban élő, 45 éves férfi. Mire a tűzoltók kiértek, ő és 15 éves lánya is eszméletlenek voltak. A férfi életét sikerült megmenteni, a lány viszont a helyszínen meghalt. A tragédiát a viharos szél okozhatta, amely a kéményen keresztül visszafújta a mérgező gázt. A lakásban nem volt szén-monoxid-jelző. (RTL Klub) február 9. - Szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy ember Székesfehérváron - közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. A mentők két embert szén-monoxid-mérgezés gyanújával kórházba vittek, ahol egyikük életét vesztette. (MTI) április 23. - Az újszegedi temetőgondnoki irodában két holttestet találtak. Az alkalmazottak minden bizonnyal szén-monoxid-mérgezést szenvedtek, ami a nyílt égésterű kazánba áramlott vissza a kéményből. A tűzoltók rendkívül magas a szén-monoxid koncentrációt mértek. (Szeged.hu)   május 6. - Szén-monoxid-mérgezés gyanújával szállítottak kórházba a mentők három embert hétfő délelőtt a Vas megyei Ikervárról, az Ady utca egyik családi házából. A helyszínre a sárvári hivatásos és az ikervári önkéntes tűzoltók érkeztek ki, akik a gázszolgáltató szakemberével magas koncentrációt mértek az épületben. (Vaol.hu) június 18. - Bejelzett a szén-monoxid-érzékelő egy egri családi ház földszintjén lévő kazánházban vasárnap délután. A mérgező gázra a készülék időben figyelmeztette a lakókat, akik értesítették a katasztrófavédelmet a 112-es segélyhívó számon. Az egri hivatásos tűzoltók a vízmelegítő közelében kimutatták a mérgező gázt a levegőben, majd a készüléket a gázszolgáltató szakembere lezárta. Személyi sérülés nem történt, az érzékelő helyesen jelzett – számol be a megyei katasztrófavédelem. (Heol.hu) július 13. - Időben jelzett a második emeleti lakásban a szén-monoxid érzékelő Sopronban, az Ógabona téren. A tűzoltók és a gázszolgáltató szakembereinek mérései egyaránt igazolták a helyszínen a mérgező gáz jelenlétét. A szolgáltató szakemberei a vízmelegítésre szolgáló kazán felülvizsgálatát írták elő és felhívták a figyelmet a szellőztetés fontosságára. A szén-monoxid-érzékelőnek köszönhetően nem történt személyi sérülés a helyszínen. (Kisalfold.hu) szeptember 26. - A kapuvári hivatásos tűzoltókat szerdán délelőtt Fertődre, a Vasút sor egyik ingatlanába riasztották, ahol megszólalt a szén-monoxid-érzékelő. Az épületben, ahol egy gázkazán üzemelt, a tűzoltók, majd a gázszolgáltató mérései is igazolták a mérgező gáz jelenlétét, ezért a szolgáltató leszerelte a gázkészüléket és előírta annak felülvizsgálatát. Sérülés a jól működő érzékelőnek köszönhetően nem történt. (Sopronmedia.hu) október 6. - Szén-monoxid-szivárgás gyanúja miatt vonultak a tűzoltók szombaton egy társasházi lakásba. A kazincbarcikai hivatásos tűzoltók gázérzékelő készülékkel méréseket végeztek az Építők útján található lakásban, amely során megemelkedett szén-monoxid-szintet mutatott ki a műszer. Az egység átvizsgálta és átszellőztette a helyiségeket, a mentők két embert kórházba szállítottak. A szén-monoxid-szivárgást egy meghibásodott gázüzemű fűtőberendezés okozta (Boon.hu)  november 22. - A gázkazán meghibásodása miatt szén-monoxid-mérgezést szenvedett egy gyermek november 21-én este Polgárdin. A gázfűtéses társasházi lakásban többen rosszul érezték magukat, és arra figyeltek fel, hogy az előszobában a nyílt égésterű, kombi gázkazán leállt. A két felnőtt és egy gyermek az udvaron várta meg a polgárdi önkormányzati és a székesfehérvári hivatásos tűzoltókat, akik a kazán ismételt elindítása után szén-monoxid-koncentrációt mértek a levegőben. A gyermek enyhe szén-monoxid-mérgezést szenvedett. A lakásban szén-monoxid-érzékelő nem volt. (Feol.hu) november 25. - Szén-monoxid érzékelő riasztotta vasárnap délelőtt a biharnagybajomi Pákász utcai családi ház lakóit. A püspökladányi hivatásos tűzoltók szén-monoxidot mutattak ki a helyszínen. A gázszolgáltató kizárta a fűtőberendezést a rendszerből. Négy embert kórházba szállítottak. (Hajdupress.hu)    december 7.  - Rosszul lett egy ember az otthonában szén-monoxid mérgezés miatt Erdőtelken. A mentők a hevesi hivatásos tűzoltók segítségét kérték, akik a fürdőszobában az egészségügyi határérték feletti szén-monoxid-koncentrációt mutattak ki. A házban nem volt szén-monoxid érzékelő. A mentők a sérültet kórházba szállították. (Egrihirek.hu) december 8. - Délben Hajdúszoboszlón, a Madách utcában egy első emeleti lakásban a szénmonoxid-érzékelő jelzéseket adott le. Az ott lakók értesítették a hajdúszoboszlói hivatásos tűzoltókat. Az egység méréseket végzett, amelyek kimutatták a szén-monoxid jelenlétét. A tűzoltók kiszellőztették a lakást, a gázszolgáltató elzárta ideglenesen a fűtést. Az eset idején otthon tartózkodó két embert a mentőszolgálat kórházba szállította. (Civishir.hu) december 11. - Riasztották a tűzoltókat szén-monoxid-szivárgás miatt Tapolcán egy Kossuth utcai lakóházhoz szerdán este, közölte a katasztrófavédelem. A mérések kimutatták a mérgező gázt a levegőben. A ház két lakóját kórházba szállítottak szén-monoxid-mérgezés gyanújával. (Veol.hu)   december 12. - Szén-monoxid mérgezésben vesztette életet az az ásotthalmi, német nyugdíjas férfi, aki a grillsütővel akarta felmelegíteni a lakását. (Borsonline.hu)    december 13. - Egy négytagú család szenvedett szén-monoxid-mérgezést csütörtökön Szegeden. A lakásban nem működött szén-monoxid-érzékelő. (Delmagyar.hu) december 22. - Holtan találtak egy budapesti hostelben egy baskírföldi zongoraművészt, a 27 éves Elina Valijevát, írja az RT.com. A budapesti orosz nagykövetség munkatársa szerint valamiféle gázmérgezés történhetett. Valijeva kisérőjét, egy orosz állampolgárt, aki vele volt az újlipótvárosi hostelben, szintén mérgezéses tünetekkel ápolják a Péterfy Kórházban, az ő állapota súlyos, de nem életveszélyes. A BRFK tájékoztatása szerint a halálesetet, amelyet az elsődleges adatok szerint egy fürdőszobában elhelyezett gázkészülék hibás működése okozott, a rendőrség közigazgatási eljárás keretén belül vizsgálja, az idegenkezűség gyanúját kizárták. (Index.hu) december 24. - Szén-monoxid-mérgezés gyanújával szállítottak kórházba egy embert a mentők kedd késő délután Budapest VIII. kerületében, a Népszínház utca egyik társasházi lakásából. (Katasztrofavedelem.hu) december 24. - Négyen kerültek kórházba szén-monoxid mérgezés miatt a Fejér megyei Bodajkon. Egy idős nő és egy férfi már életveszélyes állapotban volt, mire a mentők kiértek hozzájuk. A férfi azért hívta őket, mert felesége elájult. Erdőkertesen is rosszul lett két ember, ők is hívták a mentőket, a tűzoltók pedig kimutatták a házban a mérgező gázt. A viharos szél visszafújta a házba a szén-monoxidot. (Tenyek.hu)       december 30.- Szén-monoxid-mérgezés gyanújával kórházba szállítottak négy embert a mentők Gyomaendrődről, a Móra Ferenc utca egyik lakóházából. (Katasztrofavedelem.hu)