Előfizetés

Misusztyin miniszterelnök rejtélyes milliói

Horváth Gábor
Publikálás dátuma
2020.02.19. 11:10

Fotó: Youtube
A jellegtelen bürokratából lett politikus védelmezői változó, de egyaránt irreális magyarázatokkal állnak elő a pénz eredetéről.
Senki sem várja el, hogy Oroszország miniszterelnöke egy kétszobás lakótelepi lakásban lakjon és Ladával közlekedjen. Azt azonban nehezen emészti meg a közvélemény, hogy az adóhivatal éléről váratlanul a kormányfői székbe emelt, 53 éves Mihail Misusztyin családjának csak moszkvai ingatlanokban több tíz millió dollárra becsült vagyona legyen. Azt meg talán még nehezebben, hogy a jellegtelen bürokratából lett politikus védelmezői változó, de egyaránt irreális magyarázatokkal állnak elő a pénz eredetéről. Az egyik ilyen az volt, hogy korábbi, tisztességes üzleti tevékenységéből származik, a másik az, hogy előrelátó gazdasági szakemberként „konzervatív” pénzügyi alapokba fektetett be. A rendszerszervező mérnökként végzett Misusztyin a 90-es évek robbanásszerűen bővülő számítógép piacán szerezte első tapasztalatait – az akkoriban forgalomba kerülő üzleti szoftverek több mint 90 százalékát az illegális másolatok tették ki, a haszonkulcs pedig 300 százalék körül mozgott. A fiatal szakember később a szövetségi adóhivatal komputerizálását irányította. Innen az állami ingatlanügynökséghez vezetett az útja, ahonnan 2008-ban az UFG nevű magán alapkezelő üzletág igazgatója lett. Itt azonban alig két évet töltött, s ekkor már akkora vagyona volt, hogy annak kezelésére családi alapkezelőt hozott létre. Ez kezdetben vezető beosztásban szintén az UFG-nél dolgozó felesége, Vladlena (a keresztnevet a száz évvel ezelőtti forradalmi hevületben Vlagyimir Leniné után képezték) tulajdonaként futott. 2010-ben, amikor rövid kitérő után visszatért az állami szolgálatba, az anyjára és nővérére íratta át a sok milliárd rubel értékű, és egyre gyarapodó portfóliót. Az orosz oknyomozó portálok szerint érthetetlen, hogy az UFG-nél miért bántak Misusztyinnal ennyire bőkezűen. Dollárban számolva évi két és fél milliós fizetése mellé valamiért az egész cég negyedét is megkapta. Ennek csak akkor lett volna értelme, ha kapcsolatrendszere révén óriási hasznot hozó üzleteket szerez – ami viszont utólag súlyos etikai kérdéseket vet fel. Az is elképzelhető, hogy már alkalmazása előtt is segítette az UFG-t – ez azonban aligha volt lehetséges az állami tisztviselőkre vonatkozó törvények megsértése nélkül. Miniszterelnöki kinevezése előtt Misusztyin neve a közvélemény előtt szinte ismeretlen volt. Azt követően viszont rövid időn belül kiderült, hogy ő és felesége az elmúlt tíz évben összesen valamivel több mint egymilliárd rubeles (dollárban 15 milliós) jövedelmet vallott be, ám a házaspárnak csak a magas kerítés mögé dugott, 860 négyzetméteres, tenisz- és futballpályával kiegészülő háza több mint 10 millió dollárt ér, miközben két fiuk egy fejenként évi 130 ezer dollárba kerülő bentlakásos svájci  magániskolában pallérozódik. A kormányfő nővérének 750 négyzetméteres házát és két másik ingatlanát egütt 16 millió dollárra becsülik. Ő fiatalon az Aeroflotnál dolgozott, utána csak annyit tudni róla, hogy volt egy csődbe ment vendéglője. A ház és a két lakás papíron a család üzleti partnereitől származó ajándék. A korrupcióellenes aktivista és ellenzéki politikus Alekszej Navalnij azt állítja, hogy öt éve vezet dossziét Mihail Misusztyin vagyonosodásról, s minden állítását bizonyítékokkal tudja alátámasztani. Az általa a youtube-ra feltett 21 perces videót két hét alatt több mint ötmillióan nézték meg.

Megint összeomlás fenyeget Rómában

Gál Mária
Publikálás dátuma
2020.02.19. 10:45
Giuseppe Conte
Fotó: Andrea Pirri / AFP / NurPhoto
Patthelyzetbe került Giuseppe Conte olasz miniszterelnök második kormánya is, ezúttal az Ötcsillag Mozgalom által erőltetett igazságügyi reform, azon belül is az elévülési idők újraszabályozása miatt.
A Matteo Salvini vezette Liga tavaly nyári kilépése következtében alakult új, baloldali-ötcsillagos (PD-M5S) kormány pártjai megállapodtak a reformban, ám a jelenleg a Viva Italia nevű, kis baloldali formáció élén álló volt demokrata párti miniszterelnök, Matteo Renzi hevesen szembeszegült: bojkottálta a kormányülést és a kabinet megbuktatásával fenyeget. Renziék nélkül nincs kormányzati többség, ám múlt hét csütörtöke óta az ex-kormányfő álláspontja is módosult, kedden már jelezte, hogy nem Conte kormányfő, csupán a reformot előterjesztő ötcsillagos miniszter, Alfonso Bonafede menesztését követeli. Akihez viszont, akárcsak az elévülési idők módosításához, ragaszkodik az M5S, a római parlament legnagyobb pártja.
A kérdéses elévülési határidő büntetőeljárás esetén jelenleg 6, közigazgatási eljárásban pedig 4 év. Az új javaslat szerint a büntetőeljárásokban az elsőfokú tárgyalás esetében az elévülés meghosszabbodna, másodfokon pedig teljesen eltörölnék, mindaddig nem lenne vége az eljárásnak, amíg nem születik jogerős ítélet. A bírák és ügyészek sem egységesek az ügyben, ám legtöbben egyetértenek azzal, hogy az elévülési idő teljes eltörlése nem serkentené hatékonyságra az igazságszolgáltatást, inkább megbénítaná azt. A korrupcióellenes mozgalomként indult M5S-nek azonban az elévülési határidő meghosszabbítása ugyanolyan jelképes üzenete, mint a feltétel nélküli alapjövedelem. Jobb csillagzat alatt viszonylag sok voksot hozhatott volna a pártnak a módosítás, hiszen a korrupció Olaszországnak is komoly gondja, az emberek pedig még elevenen emlékeznek arra, hogy Silvio Berlusconi ellen több mint tíz esetben azért szüntették meg az eljárást, mert a nyomozás kifutott a hatályos – és az európai 10 éves átlaghoz viszonyítva rövid - elévülési időből. De emlékeznek még az 1992-ben kirobbant Tangentopoli botrányra, a Tiszta kezek bírósági vizsgálatsorozatra is, amikor a korrupció és az illegális pártfinanszírozás miatt gyanúba keveredett miniszterek, parlamenti képviselők és üzletemberek fele ellen  fel kellett függeszteni az eljárást az elévülési idő lejárta miatt. Ilyen kontextusban előszeretettel hangsúlyozza is az M5S, hogy Renzi, akárcsak Berlusconi pártja, nem a jogállamiságot, hanem a bűnözőket védelmezi. Arról viszont nem beszél, hogy a Tangentopoli vártnál kisebb eredményessége egyben annak is köszönhető, hogy a bíróságok képtelenek voltak kezelni annyi eljárást, amennyit a Tiszta kezek a nyakukba zúdított. „Ha kormányválságot akar Conte, meg fogja kapni”, hangoztatta Renzi, ám aligha fogja – legalábbis szándékosan – az előrehozott választások felé tolni az eseményeket, hiszen annak  nyertese a szélsőjobb lenne. A legutóbbi, hétfőn közzétett felmérés is azt mutatja, hogy az újabb válság máris kedvezőtlenül csapódik le a koalíciós pártok támogatottságán. Megtorpant az eddig emelkedő Demokrata Párt: 21 százalékon mérik. A Liga viszont stabil, növekedni ugyan nem tudott, de nem is csökkent, 30 és 32 között mozog, az M5S zsugorodik, 13-14 százalékra számíthat, Rezni Viva Italiaja pedig az 5 százalékos küszöb alatt maradt. Az újabb politikai válság eddigi legnagyobb nyertese a római parlament legszélsőségesebb pártja, a Fratelli d’Italia, amely közel két százalékos növekedést ért el és immár 11-13 százalék között mérik.  A gazdasági gondok is szaporodnak, de elemzők szerint az elévülési határidőkön marakodó koalíciót végül az fogja elsöpörni, ha – amint azt tervezik – tényleg eltörlik a Salvini féle menekültellenes „biztonsági” csomagot. Akkor ugyanis a Liga újra azzal támadna, hogy a kormány utat enged egy újabb migrációs hullámnak Afrika felől.

Menyhárt József: A megosztottságunk politikai luxus

Fenes Gábriel írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2020.02.19. 10:15
Menyhárt József
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Kormányváltás várható a választás után Szlovákiában. A nagy kérdés az, hogy valamelyik magyar pártnak lesz-e beleszólása a koalíciós tárgyalásokba. A Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ) esélyeiről Menyhárt József, az MKP elnöke nyilatkozott a Népszavának.
Tíz éve parlamenten kívüli pártként politizál a Magyar Közösség Pártja (MKP, korábbi nevén Magyar Koalíció Pártja), amely ezúttal nem egyedül, hanem a Magyar Fórummal és az Összefogás Mozgalommal együtt indul a február 29-ei szlovák parlamenti választáson. A három párt Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ) néven egy választási pártot hozott létre, amelynek az öt százalékos küszöböt kellene megugrania. Ez a közvélemény-kutatásokon mért támogatottságukat tekintve (3,9%) nem lesz egyszerű feladat. „Szerintem a megosztottságunk politikai luxus. Lehetett volna erősebb is ez az összefogás, amennyiben a Híd kimondja, hogy a Smerrel nem akarnak tovább együttműködni” – mondta a Népszavának Menyhárt József. Az MKP és a Bugár Béla által 2009-ben létrehozott, a magyar kormánypártok által csak vegyes pártként emlegetett Híd-Most többszöri tárgyalás után sem tudott megállapodni a közös indulásról. Az egyik oldalon azt várták, hogy határolódjanak el a volt szlovák miniszterelnök, Robert Fico vezette Smertől (Irány), míg a másik oldalon azt kérték, hogy az ellenzéki, populista üzenetekkel kampányoló Igor Matovic vezette OĽANO-val (Egyszerű Emberek és Független Személyiségek) ne működjenek együtt. „A Smer az elmúlt négy évben bizonyította, hogy egy maffiakormányt működtet, ahol az újságírókat úgy rendezik le, hogy megölik őket, és ehhez valaki mindig asszisztál” – utal az MKP pártelnöke a Ján Kuciak szlovák oknyomozó újságíró és menyasszonya meggyilkolására, ami meghatározó témája a választási kampánynak. A 2018 februárjában történt gyilkosság – melyben Smerhez közeli vállalkozók is érintettek – utáni tüntetések következtében Robert Fico kormányfőnek és Robert Kalinák belügyminiszternek is le kellett mondania. Új koalíció Menyhárt azt mondja, az MKP a választások után egészen biztosan nem működik együtt a Smerrel, erről megállapodást is kötött a két szövetséges párttal. „Kormányváltás következik, az egyetlen kérdés az, hogy ki fog kormányt alakítani. Úgy gondolom, hogy az MKÖ bejut a parlamentbe, utána meg fogjuk találni a partnereinket.” - vélekedik Menyhárt a választási lista esélyeiről, melyen korábbi hidas képviselők is szerepelnek.         Etnikai politizálás A pártelnök azt mondja, az elmúlt évek megmutatták, hogy Szlovákiában csak az etnikai politizálással lehetnek eredményesek a magyarok. „Képzeljünk el három pohár vizet, az egyikbe beleteszünk egy követ, a másikba beleteszünk egy pezsgőtablettát, a harmadikba pedig egy csepp tintát. Ezzel a példával körülbelül érzékeltetni lehet, hogy az etnikai politizálás a kő, amely Wass Albert-i módon marad, egyben van és olthatatlan” – magyarázza Menyhárt, aki szerint a szlovák pártok észrevették, hogy ha egy-egy díszmagyart felvesznek a pártjukba, azzal szavazatokat szerezhetnek a magyar közösségtől. A pártelnök a nemrégiben PS-Spolu (Progresszív Szlovákia - Együtt) Magyar Platformját hozza példaként, amely szerinte nem ad valós képviseletet a magyarságnak, ahogy egy-egy magyar politikus sem ad, aki szlovák párt színeiben politizál. „A Híd vegyes politizálása is azt mutatja, hogy csak félmegoldások születtek az elmúlt 10 évben, és egy következő kormány simán el tudja törölni a kormányon elért eredményeket. Ez nem kritika, ezt mutatják a tények” – mondja a pártelnök. Hozzáteszi, hogy ők eddig önkormányzati és megyei szinten is erősek tudtak maradni, miközben a Híd csak országos szinten volt az. A pártelnök szerint presztízsértékű, hogy gazdaságilag egy-egy térségben mennyire vannak jelen a magyarok, és fontos, hogy Dél-Szlovákia a jövőben ne egy leszakadó régió legyen. „Fontos a nemzetpolitikának az az irányultsága, hogy megerősítse a térséget. Sokat köszönhet a felvidéki magyarság a Baross-programnak, de ugyanilyen fontos az óvodaprogram is” – jegyzi meg a pártelnök, aki vállalja, hogy az MKP a Fidesz stratégiai partnere, és ennek látható eredményei vannak. Régiók önrendelkezése 2020. június 4-én lesz az első világháború végén aláírt trianoni békeszerződés 100. évfordulója, ami a szlovák választási kampányban is előkerült. Az ellenzéki szlovák pártok körében van némi félelem az MKP korábbi autonómiatörekvései miatt, de Menyhárt azt mondja, leendő partnereiknek nincs oka az aggodalomra: „Az autonómia a szlovákok körében területi önrendelkezést jelent” – hangsúlyozza a pártelnök, megjegyezve, hogy az MKÖ programjában szerepel egy önrendelkezési modell, amely tartalmazza, hogy biztosítani kell a kisebbségek kulturális, oktatási és mediális önigazgatását. „Ezért is elengedhetetlen az erős politikai képviselet, mert a nemzeti ügyeket egy őshonos közösségnél csak az adott politikai képviselet tudja biztosítani. Más helyettük nem fog sem érezni sem vérezni” – mondja Menyhárt, aki szerint egy térség csak akkor tud fejlődni, ha a javait a saját maga fejlesztésére tudja fordítani.     

Menyhárt József

1976. szeptember 15-én született Dunaszerdahelyen. A csallóközi Nyékvárkonyban nevelkedett. A pozsonyi Comenius Egyetem magyar–német szakán szerzett tanári oklevelet, majd az ELTE doktorandusza volt. Aktívan politizálni a nyékvárkonyi önkormányzatban kezdett, 26 évesen. 2015 februárjában választották meg az MKP Dunaszerdahelyi járási elnökének, 2016-tól pedig a párt országos elnöke lett.