Előfizetés

Most lehet segíteni, hogy ne tűnjenek el a kártevőirtó fecskék

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.02.17. 11:30

Fotó: Cyril Ruoso/Biosphoto / AFP
2010 év óta kétmillió példány tűnt el, a Magyar Madártani Egyesület felhívásából kiderül, mit lehet tenni a klímaváltozás hatásait ellensúlyozó madarakért.
A klímaváltozással új kártevő és betegségterjesztő rovar- és szúnyogfajok, valamint az általuk terjesztett kórokozók jelennek meg Magyarországon, az ellenük történő biológiai védekezésben is óriási szerepe van azoknak az állatoknak, például a fecskéknek (és a denevéreknek), amelyek természetes úton csökkentik ezek számát – olvasható az MME közleményében. Ezért is aggasztó a települési fecskeállomány ezredfordulót követő megfeleződése, amelynek hátterében az élőhelyek átalakítása, a táplálékbázis csökkenése, a klímaváltozás, és ami a legmeglepőbb, a kedvezőtlen társadalmi változások, a fecskefészkek leverése, a madarak elzavarása áll. 
Mérési adatokon alapuló becslés alapján minden fecske körülbelül 1 kg, muslicától a nagyobb légy mérettartományba tartozó repülő rovart fogyaszt el csak a költési időszak alatt. Figyelembe véve, hogy Magyarországról akár kétmillió fecske is hiányozhat 2010 óta a nyár második felében, ez azt is jelenti, hogy legalább kétmillió kg, azaz kétezer tonna kártevő és betegségeket terjesztő rovar évről évre a környezetünkben marad.
A fecskék jelenléte a klímaváltozás miatt egyre fontosabbá válik az emberek, társ- és haszonállataink egészségvédelme szempontjából is. A védelmüket a meglévő, aktív természetes fészkek és telepek fokozott védelmével, a fészekleverések hatósági bejelentésével, valamint az ezek mellé még március-áprilisban kihelyezett műfészkekkel, sárgyűjtőhelyek létesítésével, valamint az ember-fecske konfliktusok hátterében álló ürülékpotyogást megszüntető fecskepelenkák felszerelésével érhetjük el. A parti fecskéket költőfalaik felújításával, ásóval, lapáttal függőlegesre faragásával lehet segíteni.

Már vizsgálják az utántöltős illatszervásárlás itthoni bevezethetőségét

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.02.15. 11:11

Fotó: Marco Riebler / DM
Munkacsoportot alakított az egyik drogérialánc, hogy megvizsgálja a csomagolásmentes illatszereket adagoló automaták magyarországi kihelyezésének lehetőségeit.
34 ezren már aláírták a Szabad aHangon azt a petíciót, ami arra kéri a két nagy drogérialáncot, hogy Csehország, Szlovákia, Ausztria és Románia után itthon is vezesse be az olyan csomagolásmentes illat- és tisztítószereket árusító automatákat, amelyekből mosószert, sampont és tusfürdőt, mosogatószert lehet vásárolni, hogy lényegesen csökkenthető legyen a felesleges műanyaghulladék. 
Az Index megkérdezte a két legnagyobb céget, hogy a környező országokhoz hasonlóan tervezik-e a rendszer bevezetését. A Rossmanntól két nap alatt nem kaptak választ, a DM marketing és PR menedzsere, Kanyó Roland azt válaszolta, már vizsgálják az utántöltő automaták kihelyezésének lehetőségét. Létrehoztak egy munkacsoportot, hogy „alaposan meg tudjuk vizsgálni a jogi hátteret és a költségvonzatot, valamint az operatív megvalósítás lehetőségeit.” Ez fogja meghatározni, hol fogják tesztelni az új rendszert, amelyről tájékoztatni fogják a sajtót és a vásárlókat.
A drogériahálózat azt is közölte, Ausztriában olyan sikeresnek bizonyultak a tesztek, hogy a jelenlegi 28 üzletről 100-ra szeretnék bővíteni az utántöltő automatákkal felszerelt üzletek számát. Hozzátették azt is, hogy más módokon is igyekeznek környezetbarátabb megoldásokat alkalmazni; például, hogy újra felhasználható alapanyagokat használnak, optimalizálják a flakonokat, és ahol tudják, kartonra cserélik a műanyagokat. A német DM pedig klímasemleges termékek fejlesztésébe kezdett.    

Február végéig lehet szavazni a kaposvári Szabadságfára

MTI
Publikálás dátuma
2020.02.14. 16:16

Fotó: Facebook/Kaposvári Szabadságfa
A tavaly októberi magyarországi versenyt megnyerő kocsányos tölgy indul az Európai év fája címért.
Február 29-ig lehet szavazni az Európai év fája elnevezésű verseny magyarországi jelöltjére, a kaposvári Szabadságfára. A Berzsenyi Dániel Tagiskola udvarán álló kocsányos tölgyre bárki voksolhat – olvasható a somogyi megyeszékhely polgármesteri hivatalának tájékoztató anyagában. Mint írták, Kaposvár jó lehetőségnek tartja a közösségi alapú környezetvédelmi és helyi fejlesztési projektek támogatásával foglalkozó, brüsszeli székhelyű Environmental Partnership Association (EPA) által meghirdetett megmérettetést, hogy a Szabadságfán keresztül egész Európának megmutassa helyi értékeit, az igazi zöld várossá válás irányába tett lépéseit.
A Szabadságfát 1929. április 18-án ültették az 1848-49-es forradalomra és szabadságharcra emlékezve, a csemete az Írott-kőről került Kaposvárra, a gyökereire Kassa, Kolozsvár és Nagyvárad földjét hintették. A fa az évek múltával csodálatos koronát növesztett, és mivel ott él, ahol az iskolai ünnepségeket tartják, több ezer berzsenyis diák életének vált a részévé.
A Szabadságfa tavaly októberben 4431 szavazattal lett a magyarországi Év fája cím birtokosa, és jó esélyekkel vesz részt az idén tizedik alkalommal megrendezett Európai év fája versenyben is, ahol ezúttal 16 ország fái vetélkednek egymással – tájékoztatott korábban a versenyt szervező Ökotárs Alapítvány. A tizedszer meghirdetett európai megmérettetésben - akárcsak tavaly - mindenki két fára szavazhat. A versenytársak között található Hollandia jelöltjeként a boszorkánytölgy és a lengyelországi 200 éves bodzafa is. A voksolás állását folyamatosan lehet követni, de az utolsó héten a szavazás titkossá válik, az eredményt a március közepén rendezett brüsszeli díjátadón hozzák nyilvánosságra a szervezők.
Magyarország eddig négyszer nyerte el az Európai év fája címet valamely különleges történetű fájával. Tavaly a 135 éves, csavart törzsű pécsi havihegyi mandulafa győzött.