Lezuhant egy szaúdi harci gép Jemenben

Publikálás dátuma
2020.02.15. 15:18
Ilusztráció
Fotó: Christophe Gateau / AFP / dpa Picture-Alliance
A jemeni felkelők azt állítják, hogy ők lőtték le a repülőt, és az arab koalíció megtorlásul légicsapásokat hajtott végre, megölve harminc embert, köztük több civilt is.
Lezuhant egy szaúdi harci repülőgép Jemenben – közölte szombaton a szaúd-arábiai SPA hírügynökség a Rijád vezette katonai szövetség szóvivőjére hivatkozva. A jemeni felkelők azt állítják, hogy ők lőtték le a repülőgépet, és az arab koalíció megtorlásul légicsapásokat hajtott végre, megölve harminc embert, köztük több civilt is. A Tornado típusú harci gép péntek este zuhant le az észak-jemeni al-Dzsauf tartományban a húszi síita lázadók ellen harcoló jemeni kormányerők támogatására indított műveletben. Az SPA által idézett illetékes nem tett említést sem a szerencsétlenség okáról, sem személyzetének sorsáról. Turki al-Maliki, a koalíció szóvivője később közölte, hogy mentőakciót indítottak a pilóták felkutatására. Az iráni támogatást élvező húszi lázadók azt állították, hogy ők lőtték le a harci repülőgépet. A felkelők tévéje, a Szanaából sugárzó al-Maszirah arról számolt be a lázadók „egészségügyi minisztériumára” hivatkozva, hogy a megtorló bombázásokban nők és gyerekek is életüket vesztették. Jemenben 2014 augusztusa óta dúl polgárháború a húszi felkelők és a rijádi száműzetésben élő Abed Rabbó Manszúr Hádi jemeni elnökhöz hű erők között, amelyeket 2015 óta támogat a Szaúd-Arábia által vezetett arab koalíció.
Szerző
Frissítve: 2020.02.15. 20:18

Kilenc civil halt meg egy amerikai dróntámadásban Afganisztánban

Publikálás dátuma
2020.02.15. 14:37
A kép illusztráció
Fotó: WAKIL KOHSAR / AFP
A tálibok ellenőrzése alatt lévő területen akartak végezni lázadókkal, de a két gépjárműben, amelyet célba vettek, nem ők, hanem piknikről hazatérő civilek, köztük egy gyerek utazott.
Tálib lázadók helyett kilenc civil halálát okozta egy amerikai dróntámadás péntek este a kelet-afganisztáni Nangarhar tartományban – közölték helyi tisztségviselők. Az Afganisztánban állomásozó amerikai erők a tálibok ellenőrzése alatt lévő területen akartak végezni lázadókkal, de a két gépjárműben, amelyet célba vettek, nem ők, hanem piknikről hazatérő civilek, köztük egy gyerek utazott. A tálibok egyik szóvivője közölte, hogy a két gépkocsiban 11 civil volt. Egy afgán tisztségviselő szerint tálib fegyveresek is voltak a közelben, ellenőrző pontot állítottak fel éppen az úton. Az amerikai erők egyelőre nem válaszoltak a balul sikerült támadást firtató kérdésre – közölte a dpa hírügynökség. Az afgán védelmi minisztérium vizsgálatot indított. Az északi Tahár tartományban viszont az afgán hadsereg légiereje megölt hét tálibot – köztük két helyi parancsnokot – péntek éjjel. A támadásban további három tálib megsebesült – közölték tisztségviselők. A tálibok a héten ultimátumban követeltek választ az Egyesült Államoktól arra a javaslatukra, amely szerint egy hétnapos időszakra csökkentenék a harci cselekményeket Afganisztánban. Azzal fenyegették az amerikai felet, hogy máskülönben felhagynak a tárgyalásokkal. A felajánlott időszak azért ilyen rövid, mert nem akarják elkötelezni magukat egy hivatalos tűzszünet mellett, amíg a végső megállapodás többi elemét a felek nem rendezték. Mark Esper amerikai védelmi miniszter csütörtökön közölte, hogy tárgyalnak a hétnapos ajánlatról. Az AFP hírügynökség úgy értesült, hogy a megállapodás már meg is született, de egyelőre nem lehet tudni, mikor kezdődik a szóban forgó hét nap.
Szerző

Macron szerint az Oroszország elleni szankciók mindenkinek ártanak

Publikálás dátuma
2020.02.15. 12:48

Fotó: ABDULHAMID HOSBAS / AFP / Anadolu Agency
Változtatni kell az EU Oroszországgal szembeni „dacoskodásával” – fogalmazott a francia államfő.
Eredménytelenek az Oroszország ellen az ukrajnai válságban folytatott tevékenysége miatt kivetett európai uniós (EU-) szankciók, és mindenkinek ártanak – jelentette ki Emmanuel Macron francia államfő szombaton az 56. Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián (MSC), változást sürgetve az EU Oroszország-politikájában. Kiemelte, hogy nem ellenzi a szankciókat, de úgy véli, be kell látni, hogy haszontalanok és mindkét félnek csak ártanak. Ezért is változtatni kell az EU Oroszországgal szembeni „dacoskodásával”, amely nem is politika, hanem „a hatékonyságot teljességgel nélkülöző rendszer”.
„Egyre kevesebbet beszélünk egymással, a konfliktusok viszont sokasodnak, és képtelenek vagyunk megoldani őket”

– fogalmazott a francia államfő.

Mivel senki sem akar közvetlenül konfrontálódni Moszkvával, a jelenlegi megoldások pedig eredménytelenek, fordulatra van szükség. Nincs más lehetőség, mint a „stratégiai párbeszéd újraindítása” – mondta Macron. Hozzátette: a „demográfiailag hanyatló” és csupán középhatalmi pozíciót megengedő hazai össztermékkel rendelkező Oroszország egyedül nem tud helytállni a világban, Kína hegemóniáját pedig nem fogja elfogadni, de partnerre találhat az EU-ban, ezért úgy kell alakítani a folyamatokat, hogy a közösség „stratégiai opció” lehessen Moszkva számára. A francia elnök – aki első alkalommal vett részt a biztonságpolitika első számú nemzetközi fórumaként számon tartott MSC-n – kifejtette, hogy az Egyesült Államok egyre inkább visszahúzódik a világpolitikából és átértékeli kapcsolatait Európával, ami „a Nyugat gyengülésével” jár. Ezt a folyamatot az EU megerősítésével kell ellensúlyozni. Meg kell erősíteni az unió önállóságát, „szuverenitását”, korszerűbb, hatékonyabb döntéshozatali rendszerre kell áttérni és közös válaszokat kell adni mindazon kihívásokra, amelyekkel a tagállamok egyedül nem tudnak megbirkózni – mondta. Ezek között említette a technológiai változásokat, a biztonság- és védelempolitika területét, a migráció ügyét és a klímaváltozást. Nem szükséges valamennyi törekvésben részt vennie az összes tagállamnak. Hasznos volna, ha kialakulna egy szűkebb kör, amelynek tagjai gyorsabban, nagyobb lépésekkel haladnak előre, mint a többiek – jelentette ki. Hozzáfűzte, hogy a védelempolitikában elengedhetetlennek tartja a közösségből távozott Egyesült Királyság bevonását is, és „egyfajta európai biztonsági tanács” felállítását. Emmanuel Macron a többi között az EU bővítéspolitikájáról is szólt. Jelezte, hogy nem ellenzi feltétlenül Albánia és Észak-Macedónia csatlakozását. Ha kedvező fejleményekről számol be az Európai Bizottság márciusra várható jelentése a tagjelöltek felkészültségéről, akkor el lehet kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat – mondta.
Szerző