Előfizetés

Ausztria lemondhat az Eurofighterekről

Földvári Zsuzsa (Bécs)
Publikálás dátuma
2020.02.15. 10:30

Fotó: Nicolas Economou / AFP
Bécs is szeretne részesedni abból a hatalmas büntetési összegből, amelyet az Airbus konzorcium kénytelen kifizetni egykori vesztegetései miatt. A zöldek ennél tovább mennének, le is cserélnék az ország eurofightereit.
Feltűnően hatalmas összegben, 3,6 milliárd euróban egyezett ki a katonai repülőgépeket gyártó Airbus csoport az amerikai igazságügyi hatóságokkal. Sok éves nyomozás hatására a francia, német, spanyol és többségében tőzsdei tulajdonú cég beismerte, hogy becstelen eszközökkel, elsősorban vesztegetések révén mozdította elő harci gépeinek értékesítését az USA-ban, Nagy-Britanniában és Franciaországban. A 3,6 milliárdos összeg kifizetésével megszűnnek az Airbussal szembeni kártérítési követelések. A 2000-ben alakult, akkor még EADS-nek nevezett cég Ausztriában is hírhedt. Utoljára 2017-ben, az akkori hadügyminiszteri tisztséget betöltő, most Burgenland tartomány abszolút többséget szerzett miniszterelnöke, a szociáldemokrata Hans Peter Doskozil állapította meg róla, hogy becsapta országát. Méghozzá nem csupán a vételárral, hanem az eladott repülőgépek technikai színvonalával, felszerelésével is. A semleges osztrák légteret 1985-től a svéd SAAB cég használtan vett Sárkányai, a Drakenek védték, az ezredfordulón határozott úgy az osztrák katonai vezetés, hogy új, korszerűbb gépeket szerez be. Eredetileg öt cég indult harcba a megrendelésért, 2002 nyarán már csak a Gripen és az EADS gépei maradtak állva. Ez utóbbi nem csupán azt vállalta be, hogy 18 darab katonai gépet szállít 1,79 milliárdért, de garantálja, hogy 200 százalékon, azaz közel 4 milliárd euróért olyan termékeket vásárol osztrák cégektől, amelyek a vadászgépek szállításával függnek össze. Beígért továbbá rengeteg extra felszerelést, az átmenetinek mondott első fejlesztésű változat lecserélését a modernebb második verzióval, mihelyst az új modell elkészül. A gépek minden versenytársnál drágábbak voltak, de az eladó belement a 18 részletben történő, 2007-ben megkezdett törlesztésbe. Az osztrák számvevőszék azonban már 2005-ben átláthatatlannak minősítette az ellenüzleteket. Később parlamenti vizsgálóbizottság alakult, ahol a szakértők által a többi géptípusnál négyszer nagyobb működési költségű Eurofighterek ejtése is felmerült. A Peter Pilz, akkor még zöld párti képviselő által vezetett bizottság nyolc hónap alatt számos visszaélést, lefizetést, korrupciót leplezett le – szóba került például a burgenlandi félig magyar gróf, Alfons Mensdorf-Pouilly vesztegetési tevékenysége is. De a szociáldemokraták, akik ellenzékben lelkesen támogatták az Airbus-üzlet átvizsgálását, 2007-ben ismét kormányra kerültek, s nem érdeklődtek többé a képviselőházi vizsgálatok iránt. Ráadásul a szociáldemokrata Norbert Darabos lett a védelmi tárca vezetője, aki 18-ról 15-re vette vissza a vásárolandó vadászgépek számát, de hat modernebb Eurofighter 2 típusú gép szállításáról teljesen lemondott, s azt is elfogadta, hogy az 1-es, kevésbé felszerelt típusból 6 darab ne vadonatúj, hanem használt legyen. Idővel Darabos eltűnt a színről, a keménykezű Doskozil is Burgenlandba húzódott vissza. Tavaly nyári statisztikák szerint az osztrák légteret 15, szuperszonikus Eurofighterből álló és 12 darab 105-és Saab gépből álló flotta védi. A szupergépek nincsenek teljesen felszerelve, főleg éjjel vagy rossz időjárási körülmények között látnak rosszul, a Sárkányokat ez év végén ki kell vonni a forgalomból, végérvényesen elöregedtek. Pótlására három elképzelés kering: az Airbus gépeinek utólagos felszerelése, ami 1 milliárd eurót emésztene fel, vagy a hasonló kétségeket okozó vásárlás Gripenekből, F-16-os repülőkből. Az Airbus beismerő vallomása az amerikai hatóságokkal szemben az osztrákok figyelmét is felkeltette. Wolfgang Peschorn az állam pénzügyeit védő Finanzprokuratur elnöke, aki a decemberig működött átmeneti kormány belügyminisztere volt, pert sürget az óriáscég ellen, s jóvátételt követel az új védelmi miniszter, Klaudia Tanner is. Egyelőre csak 55 millió euróról és 14 olyan személyről, tanácsadóról, szervezetről tudni, akik pénzt kaptak a repülőgép-üzlet előmozdításáért. Bár nevüket az amerikai dokumentumok „kifeketítették”, sejteni lehet például, hogy az eddig is 17 millió euró szétosztásával gyanúsított EADS-lobbista, Erhard Steinigernek 2,75 milliós saját honorárium is jutott. Vélhetően ő adott 87600 eurót az osztrák légierő volt vezetője, a szintén sárosnak talált, majd felmentett Erich Wolf feleségének üzletéhez. A prokuratúra szerint az osztrák államnak összesen 183, 4 millió eurós követelése van az Airbus-szal szemben. A kormányon lévő zöldek szerint az Airbus-botrány alkalmat teremthet arra, hogy Ausztria kiszálljon a nyomasztó Eurofighter-szerződésből. Az elöregedett Saabokat amúgy is olasz Leonardo M346-os vadászgépekre cserélnék, s ezek a nem szuperszonikus, de megbízható repülők az Eurofighterek helyébe is léphetnének. A drága légi járgányok éves üzemköltsége 65 millió euró, míg a Saabé csak négy millió, s a Leonardoé sem sokkal több.  

Fordulatot hozhat Joe Biden kampányában a nevadai és a dél-karolinai voksolás

MTI
Publikálás dátuma
2020.02.15. 09:37
Joe Biden
Fotó: JOSEPH PREZIOSO / AFP
Amerikai sajtójelentések szerint a nagy finanszírozók közül többen is fontolgatják, hogy a továbbiakban nem az Obama-kormányzat egykori alelnökét támogatják.
Nevadában is Bernie Sanders a legnépszerűbb demokrata párti elnökjelölt-aspiráns, és pénteken Bill de Blasio, New York polgármestere is bejelentette, hogy őt támogatja. A Nevada Poll nevű közvélemény-kutató intézet és a Las Vegas Review-Journal című helyi lap pénteken nyilvánosságra hozott közös felmérése szerint a nevadai demokrata párti választók 25 százaléka Bernie Sanders vermonti szenátort látná a legszívesebben a demokraták elnökjelöltjeként. Joe Bident, az Obama-kormányzat egykori alelnökét a megkérdezettek 18 százaléka, míg Elizabeth Warren massachusettsi szenátort 13 százalékuk támogatja. A nyugati Nevadában a jövő szombaton, február 22-én csakis a demokraták választanak, mégpedig jelölőgyűlések (caucus) útján. Elemzők szerint ez lesz az első komolyabb erőfelmérés a számukra a spanyolajkú amerikaiak körében. Hasonlóan fontos próba lesz a következő héten, február 29-én tartandó előválasztás Dél-Karolinában, ahol pedig sok afroamerikai él. Elemzők szerint a nevadai és a dél-karolinai megmérettetés valószínűleg eldönti Joe Biden kampányát. A volt alelnök ugyanis a várakozásokkal ellentétben gyengén szerepelt mind az iowai jelölőgyűlésen, mind a New Hampshire-i előválasztáson, és valamennyi felmérés azt tanúsítja, hogy lemaradóban van a népszerűségi listákon. Amerikai sajtójelentések szerint a Biden-kampány nagy finanszírozói közül többen is fontolgatják, hogy a továbbiakban nem őt támogatják. Március 3-án, az úgynevezett szuperkedden tucatnál is több tagállamban választanak, a szuperkeddi voksolásokon száll be az elektorokért folytatott küzdelembe a kampányra már eddig is több mint 250 millió dollárt költő milliárdos, Mike Bloomberg, New York volt polgármestere is. New York jelenlegi polgármestere, Bill de Blasio pénteken Bernie Sanders szenátort biztosította támogatásáról. De Blasio maga is pályázott az elnökjelöltségre, de tavaly szeptemberben kiszállt a versenyből.

Készül a végtelen háború vége

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2020.02.15. 09:30

Fotó: KARIM JAAFAR / AFP
Jól haladnak a béketárgyalások az Egyesült Államok és a tálibok között, ám a szélsőségesek véres hadjárattal fenyegetnek, ha nem születik hamarosan megállapodás.
Robbanás, majd mentőautók szirénái visszhangzottak Kabul utcáin kedden korra reggel. Három hónap viszonylagos nyugalom után az afgán főváros lakói ismét terrortámadásra riadhattak fel - egy öngyilkos merénylő pokolgépet hozott működésbe egy katonai akadémia közelében. A detonációban négy kadét, egy oktató és egy járókelő halt meg, illetve mintegy tucatnyian megsebesültek. Az Afganisztán iszlamizációjáért erőszakkal harcoló tálibok korábban büszkén vállalták magukra az ilyen akciókat, ezúttal azonban szóvivőjük a Reuters megkeresésére elhatárolódott a merénylettől. Mindez nem jelenti azt, hogy a szélsőséges csoport felhagyott volna a vérengzésekkel - továbbra is rendszeresen támadják az országban állomásozó amerikai csapatokat, illetve az afgán biztonsági erőket. A tálibok azonban az elmúlt hetekben kerülték a városközpontok elleni, civil áldozatokkal járó akciókat, nehogy azokkal veszélybe sodorják az újfent küszöbön álló békemegállapodást az Egyesült Államokkal. A washingtoni kormány diplomatái és az iszlamista szélsőségesek küldöttei még 2018-ban kezdtek el tárgyalni a katari Dohában, tavaly szeptemberben pedig már közel volt az áttörés - készen állt egy elvben mindkét félnek megfelelő tervezet. Sajtóértesülések szerint az egyezség értelmében az amerikai hadsereg mintegy 13 ezer katonáról 8 ezerre csökkentette volna afganisztáni kontingensét, cserébe pedig a tálibok béketárgyalásokat kezdeményeztek volna a kabuli kormánnyal, valamint ígéretet tettek volna arra, hogy nem fognak az Egyesült Államokra veszélyes terroristákat bujtatni. Donald Trump számára a kiharcolt alku egyértelmű győzelmet jelentett volna, hiszen 2016-ban az egyik fő kampányígérete volt, hogy véget vet a “végtelen háborúknak”, amelyeket talán legjobban éppen az afganisztáni konfliktus testesít meg. Az elnök azonban beiktatása után az amerikai csapatok kivonása helyett újabb katonákat küldött a közép-ázsiai országba. Trumpot akkori kormányzatának kulcsfontosságú tagjai - három nyugalmazott tábornok - John Kelly kabinetfőnök, Herbert Raymond McMaster nemzetbiztonsági főtanácsadó, illetve Jim Mattis védelmi miniszter győzték meg. A tiszti triumvirátus azóta távozott a Fehér Házból. Az Egyesült Államok és a tálibok közötti szeptemberi megállapodás az utolsó pillanatban meghiúsult. Trump megszakította a tárgyalásokat az iszlamisták támadására hivatkozva, amelyben 12 ember - köztük egy amerikai katona - is életét vesztette. A The New York Times értesülései szerint azonban az elnök döntésében közrejátszott az is, hogy már eltervezte, miként tálalhatná látványos diadalként az alkut az amerikai közvéleményének, de a szélsőségesek elutasították ezt a forgatókönyvet. Pedig Trump igazán kitett magáért: a Camp David-i elnöki nyaralóba hívta meg a tálib vezetőket, hogy ott közösen jelentsék be az Egyesült Államok történetének leghosszabb - 18 éve tartó - háborújának lezárását célzó megállapodást. Az előre megírt koreográfia azonban meghiúsult, a párbeszéd megszakadása után pedig rekord méreteket öltött az erőszak Afganisztánban. Az ország újjáépítését megfigyelő amerikai kormányzati szervezet (SIGAR) 2010 óta vezetett nyilvántartása szerint egyetlen negyedév sem volt olyannyira véres, mint a tavalyi esztendő utolsó szakasza. Ez idő alatt szélsőségesek összesen 8204 alkalommal támadtak civilekre vagy katonákra; a merényletek túlnyomó részét tálibok követték el, de más csoportok, köztük az Iszlám Állam helyi ága is kivette részét az öldöklésből. A biztonsági helyzet romlása ellenére a washingtoni kormányzat próbálta újraindítani a békefolyamatot; gesztusokkal igyekezett visszaszerezni azt a bizalmat, amelyet a tárgyalások megszakításával rendített meg. 2019 novemberében például egy fogolycserében egyeztek meg: a tálibok egy amerikai, illetve egy ausztrál túszt engedtek el, cserébe az iszlamista csoport három tagja távozhatott afgán börtönökből. A párbeszéd decemberben újraindult, és mostanra ismét sikerült elérni egy áttörés küszöbére. Mark Esper amerikai védelmi miniszter szerint jelenleg egy “erőszak-csökkentést” előirányzó, egy hétre szóló egyezség van napirenden, ami egy hellyel-közzel betartott kölcsönös tűzszünetet jelent. Amennyiben ezt kihirdetik, és a benne foglaltakat betartják, akkor az megnyitja az utat a békealku megkötése előtt is. Ezzel egyrészt elkerülhető, hogy megismétlődjön a korábbi fiaskó, vagyis az, hogy a tálibok egy támadása keresztbe tegyen a békefolyamatnak, másrészt pedig az is kiderül, hogy a szélsőségesek vezetői mennyire tudják kordában tartani azokat a keményvonalasokat, akik ellenzik az Egyesült Államokkal való kiegyezést. Az utóbbi napokban megjelent nyilatkozatok alapján mindkét fél bizakodó. Trump az interneten sugárzott iHeart Radionak adott interjúban azt mondta, hogy jó esélye van a megállapodásnak, és a tálibok részéről is hasonló nyilatkozatok születtek. Az iszlamisták azonban azt is jelezték, fogy a türelmük. Azzal fenyegették az Egyesült Államokat, hogy ha február végéig nem írják alá a békemegállapodást, akkor megindítják szokásos “tavaszi hadjáratukat”, amelyre - saját bevallásuk szerint - már több mint 6000 harcost és öngyilkos merénylőt toboroztak.