A klímaváltozás okozza Ausztrália súlyos szárazságát

Publikálás dátuma
2020.02.14. 11:40

Fotó: Hinrich Bäsemann/dpa Picture-Alliance / AFP
Tudósok kimutatták, hogy az az indiai-óceáni időjárási jelenség, amely a 33 ember és mintegy egymilliárd állat halálát okozó bozóttüzek kialakulása a globális felmelegedés következménye.
Az Ausztráliai Nemzeti Egyetem és a CISRO tudományos kutatószervezet tudósai kimutatták, hogy az indiai-óceáni dipólus pozitív fázisa a globális felmelegedés eredménye. Az indiai-óceáni dipólus (IOD) az Indiai-óceán nyugati és keleti medencéjének tengerfelszíni hőmérsékletében évről évre bekövetkező változásokat méri. Pozitív állapotban akkor van, amikor az Afrika szarva térségében az átlagosnál melegebb a tengervíz felszíne, miközben Ausztrália partjai mentén hűvösebb, ami ott kevesebb csapadékot és magas hőmérsékleteket eredményez.
A kutatók a csütörtökön megjelent tanulmányukban azt találták, hogy az 1960-as évek óta egyre gyakoribb és egyre erősebb a pozitív IOD. Az Ausztráliát 2019-ben sújtó rendkívüli szárazság idején, amely az ország történelmében a legsúlyosabb volt, az indiai-óceáni dipólus rekord pozitív állapotban volt, ami viszont Afrikai keleti részén áradásokat eredményezett. "Az esősávok odahúzódnak, ahol a tenger hőmérséklete a maximumon van. A légáramlás mindig olyan térségek felé mozog, ahol az óceán hőmérséklete a maximumon van" – magyarázta Wenju Cai, a CISRO déli féltekei óceánkutató központjának az igazgatója.
Cai előrejelzése szerint ha a globális hőmérséklet 1,5 Celsius-fokkal lesz magasabb, Ausztráliában megkétszereződnek a pozitív IOD okozta szárazságok. Ez növeli a nagyon meleg és száraz évek és a bozóttüzek kockázatát.
Ausztrália keleti és déli részén tavaly szeptember óta mintegy százezer négyzetkilométeres - Magyarországnál is nagyobb - területen pusztítottak bozóttüzek, amelyek 33 ember halálát okozták, mintegy 2500 embernek kellett elhagynia lakhelyét, egymilliárd állat pusztult el.
Szerző

Macron megígérte, szabályozzák, hányan mehetnek fel egyszerre a Mont Blanc-ra

Publikálás dátuma
2020.02.14. 10:17

Fotó: LUDOVIC MARIN / AFP
Franciaország köztársasági elnöke ellátogatott Nyugat-Európa legmagasabb hegycsúcsának lábához és bejelentette: új természetvédelmi övezetet hoznak létre.
Új természetvédelmi övezetet hoz létre a Mont Blanc hegycsúcsnál Franciaország – jelentette be csütörtökön Emmanuel Macron köztársasági elnök, miután látogatást tett Nyugat-Európa legmagasabb hegycsúcsának lábánál. 2020-at döntő évnek nevezte a környezet szempontjából és közölte, hogy a jövőben egy új intézmény, a Biodiverzitás Francia Hivatala fogja óvni és helyreállítani a környezetet – adta hírül a BBC honlapja. A köztársasági elnök megtekintette a 4808 méter magas Mont Blanc egyre gyorsabb mértékben zsugorodó Mer de Glace gleccserét. 
"Ezen gleccser olvadása a globális felmelegedés megcáfolhatatlan bizonyítéka"

– mondta Macron Chamonix-ban újságíróknak.

 A biodiverzitásért folytatott harcot "a túlélésünkért folytatott harcként" jellemezte. Macron ígéretet tett arra, hogy az új természetvédelmi térséget az év végéi létrehozzák és szabályozni fogják azt, hány ember keresheti fel egy időben - különösen nyáron - a hegycsúcsot.
A francia köztársasági elnök azért látogatott csütörtökön a Mont Blanchoz, mert még ősszel a térségbeli Saint-Gervais polgármestere felszólította a kormányt a hegycsúcs nagyobb védelmére. A francia hatóságok múlt év májusában kénytelenek voltak korlátozni a feljutást a Mont Blancra a zsúfoltság és a környezetszennyezés miatt. Pierre Lambert, Haute-Savoie megye prefektusa azzal indokolta a szigorú korlátozást, hogy a csúcsra vezető út melletti szálláshelyek gyakran túlzsúfoltak és kudarcba fulladt minden olyan eddigi kísérlet, amely adminisztratív intézkedés nélkül próbálta megoldani a problémát.
Szerző

Abnormális hőmérsékletet mértek az Antarktiszon

Publikálás dátuma
2020.02.13. 16:33

Fotó: Ozge Elif Kizil/Anadolu Agency / AFP
Először emelkedett 20 Celsius-fok fölé a hőmérséklet az Antarktiszon az időjárási feljegyzések kezdete óta.
Brazil kutatók február 9-én mérték a rekordmagas hőmérsékletet, amely egy Celsius-fokkal magasabb az előző, 19,8 Celsius-fokos rekordnál, ezt 1982-ben mértek a Signy-szigeten – adta hírül a The Guardian honlapja. A brit napilap emlékeztetett arra, hogy múlt héten az Argentína által működtetett Esperanza kutatóállomáson 18,3 Celsius-fok meleget mértek, ami a legmagasabb volt a térségben az időjárási feljegyzések 1961-es kezdete óta. Egy másik argentin kutatóállomáson, a Marambión 1971 óta a legmagasabb februári hőmérsékletet észlelték, 14,1 fokkal.
A brazil kutatók, akik három naponként gyűjtik össze az adatokat a Seymour-szigeti időjárási megfigyelő államosokról, „hihetetlennek és abnormálisnak” nevezték a 20 Celsius-fok fölötti hőmérsékletet. „Látjuk a melegedés trendjét sok ellenőrző állomásunkon, de ilyet még soha nem tapasztaltunk” – mondta Carlos Schaefer. A brazil kutató elmondta, hogy a Dél-Shetlandi-szigeteken és a James Ross-szigetcsoporton, amelynek a Seymour is tagja az elmúlt 20 évben szokatlan hőmérsékleteket jegyeztek fel. A mostani évszázad első tíz évében lehűlést tapasztaltak, ám azóta meredeken emelkedik a hőmérséklet. A kutatók szerint ez valószínűleg az óceáni áramlatok elmozdulása és az El Nino-jelenség hatására történt.
Szerző