Virágporral együtt borostyánkőbe ragadt krétakori méhet találtak

Publikálás dátuma
2020.02.14. 08:53

Fotó: Xu Zheng/Imaginechina / AFP
A 100 millió éves felfedezés értékes információkkal szolgálhat arról, hogyan váltak bizonyos darazsak pollenevőkké.
Először találtak virágporral együtt megőrződött primitív méhet a kutatók egy 100 millió éves mianmari borostyánkőben. Az Oregoni Állami Egyetem kutatója, George Poinar Jr. egy új család (Discoscapidae) és faj (Discoscapa apicula) képviselőjeként azonosította a kréta időszak derekán élt nőstény méhet – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
A méhek ősei a szitásdarazsakhoz hasonló fajok voltak és más rovarokra vadásztak. Keveset tudni azonban arról a folyamatról, amely során a húsfogyasztásról átálltak a pollengyűjtésre. A BioOne Complete című folyóiratban publikált tanulmány szerint a fosszilis méh mai modern rokonainak, valamint darázsőseinek ismertetőjegyeit is magán hordozza, ami azonban egyedülálló az új családban az a csáp kettéágazó része.
"A méhfosszíliák száma meglehetősen magas, ám többségük az elmúlt 65 millió évből származik és nagyon hasonlít a modern méhekre. A mostani tanulmányban leírt fosszília értékes információkkal szolgálhat azokról a változásokról, amelyek révén bizonyos darazsak pollenevőkké váltak" – magyarázta Poinar. A Discoscapa apicula testén talált virágpor arra utal, hogy a rovar nem sokkal azután repült bele a vesztét okozó gyantába, hogy egy vagy több virágot is meglátogatott. Poinar szerint a borostyánkő azért is különleges, mert ez az első lelet, amely a modern méheken is megtalálható parazitákat is magában rejt. A szakember szerint nagy a valószínűsége annak, hogy a rá kapaszkodott potyautasok miatt repült bele véletlenül a méh a gyantába.
Szerző
Témák
méhek darázs

Elárverezik a limuzint, amelyen Gagarin az űrutazás után bevonult Moszkvába

Publikálás dátuma
2020.02.13. 15:27

Fotó: - / AFP
2,9 millió dollár a kikiáltási ár, az eseményen mintegy húsz másik muzeális autóra is licitálni lehet.
Elárverezik szombaton Moszkvában azt a ZIL-111V típusú limuzint, amelyen Jurij Gagarin, a világ első űrhajósa történelmi űrutazása után diadalmasan bevonult a szovjet fővárosba 1961. április 14-én felesége, Valentyina, és a szovjet vezető, Nyikita Hruscsov társaságában. A nyitható tetejű, 2,6 tonnás limuzint kifejezetten ünnepi parádékra, protokollrendezvényekre fejlesztették ki a Szovjetunióban a Pacard Caribbean amerikai autómodell alapján, melytől egyebek közt abban különbözött, hogy kettő- helyett négyajtós volt, és több – hét – ember számára kínált helyet. A nyolchengeres, 5980 köbcentis V-motorjával maximálisan 170 kilométeres óránkénti sebességre képes, automata sebváltós ZIL-111V-ből mindössze 12 darabot gyártottak 1960 és 1962 között. A Litfund aukciósház szerint egy-egy példányt Fidel Castro kubai és Erich Honecker keletnémet kommunista vezetőnek ajándékoztak. A most árverésre kerülő autót 1964-ben Örményország fővárosába, Jerevánba vitték, hogy ott Reza Pahlavi iráni sahot szállítsa annak hivatalos látogatása idején. Jelenlegi tulajdonosa, egy bizonyos Andrej Kovaljov szerint a gépkocsi 40 éven át egy állami garázsban állt, és úgy néz ki, mintha vadonatúj lenne, minden eredeti rajta, még a gumiabroncsok is. Kovaljov 2005-ben vásárolta meg az egykori állami limuzint, de nem árulta el, hogy mennyiért. Szombaton 2,9 millió dolláros kikiáltási áron bocsátják árverésre egy moszkvai kiállítóteremben, ahol mintegy húsz másik muzeális autóra is licitálni lehet. Gagarin egyetlen alkalommal ült a ritka kocsiban, pontosabban állt, mert gyakorlatilag állva tette meg a vnukovói repülőtérről a moszkvai belvárosig tartó 30 kilométeres utat az őt őt ünneplő tömegnek integetve, virágfüzérektől és szovjet zászlóktól övezve.
Szerző

Gyerekbetegség lyukaszthatta ki egy fiatal dinoszaurusz farokcsigolyáját

Publikálás dátuma
2020.02.13. 11:41

Fotó: CARL DE SOUZA / AFP
Jóindulatú daganatot azonosítottak izraeli kutatók egy 60 millió éve élt fiatal dinoszaurusz két megkövült farokcsigolyáján – közölte a Tel-Avivi Egyetem.
A Langerhans-sejtes histiocytosis (LCH) daganatot egy több mint 60 millió éve a mai kanadai Alberta tartomány déli részén élt dinoszaurusz fosszíliáin találták. Ez a daganat egy ritka betegség, amely mai is megtalálható az embernél, különösen a tíz éven aluli gyermekeknél. A Scientific Report tudományos folyóiratban közzétett tanulmány szerint ez a betegség nemcsak az emberre jellemző, hosszú evolúciós folyamaton ment át a dinoszauruszoktól az emberekig.
Az izraeli kutatókkal együtt dolgozó észak-amerikai szakemberek, akik a közelmúltban tanulmányozták a fosszíliát, azonosítottak a fiatal dinoszaurusz két farokcsigolyáján két nagy lyukat, amelyet minden bizonnyal a daganat okozott. A lyukak formája nagyon hasonlatos az LCH tumor által okozott lyukakhoz. Ez a jóindulatú daganat, amely 2 és 10 év közötti gyermekek csontjait sújthatja, fájdalmat okoz és gyakran magától eltűnik.
Az izraeli kutatók a csigolyacsontokat mikro-CT-vel vizsgálták, amely néhány ezredmilliméteres felbontású felvételeket készít. A kutatók rekonstruálták a daganat háromdimenziós képét és a hozzá vezető ereket, és a felvétel nagy valószínűséggel megerősítette, hogy a dinoszaurusz LCH betegségben szenvedett.
Szerző
Témák
dinoszaurusz