Bayer Zsolt ingatlanszerző trükkjét vetette be az egyik miniszter barátja a Budai Várban

Publikálás dátuma
2020.02.14. 08:11
Az Úri utca a budai Várban (képünk illusztráció)
Akinek akad egy bármilyen ingatlana (faház is lehet) és kormányközeli kapcsolatokkal bír, akkor bagóért bérelhet önkormányzati lakást Budapest legmenőbb placcain.
A budai Vár szívében fekvő Úri utcában, egy műemléképületben bérel jutányos áron önkormányzati lakást a Szijjártó Péter baráti köréhez tartozó Kuna Tibor, derítette ki a 24.hu. 
A korábban milliárdos állami megrendelésekkel kitömött kommunikációs ügynökségeket vezető, egykori kormányközeli üzletember a Budavári Önkormányzattól kikért közérdekű adatok alapján 2018 nyarán – még a kerület fideszes vezetése idején – lakáscserével jutott hozzá az ingatlanhoz. A 74 négyzetméteres lakásért havonta 48 ezer forint bérleti díjat fizet a kerületnek, és az Opten cégadatbázis adatai szerint tavaly november óta a hivatalos lakcíme is itt található. Az önkormányzat tájékoztatása és a földhivatali adatok alapján Kuna Tibor 2018. június 5-én kötött lakáscsere-szerződést az Úri utcai ingatlanra, amihez az önkormányzat hozzájárult, június 6-án pedig már ismét az ő tulajdonában volt a cserealapként biztosított XVIII. kerületi lakás. Az ügylet végén a bérlők tehát pénzt kaptak, a csereszerződésre pedig azért volt szükség, mert a lakástörvény szerint az önkormányzati lakások bérleti joga kizárólag másik lakás bérleti vagy tulajdonjogára cserélhető, magyarán pénzért nem megvásárolható. (A 24.hu kereste Kuna Tibort is, ám nem érte utol.)   Nem Kuna Tibor az egyetlen, aki ezt a manővert hajtotta végre, hogy önkormányzati lakáshoz jusson a budai Várban. Mint a 24.hu korábban írta, Bayer Zsolt kormánypárti publicista ugyanezt a trükköt játszotta meg. A Fidesz ötös számú párttagkönyvének tulajdonosa és családja egy pilisszentkereszti faházat adott egy szintén Úri utcai ingatlanért cserébe, ami két hónappal az üzlet nyélbeütése után ismét a fideszes publicista családja – az egyik fia – tulajdonába került. Az esetről akkor megkérdeztük Bayer Zsoltot is, aki előbb hazudott a lakásszerzés körülményeiről, majd elismerte a történteket, és közölte, hogy mindezek ellenére szerinte nem játszották ki a lakáscsere szabályait.
Szerző

A kalapos prímás boldogsága

Publikálás dátuma
2020.02.14. 07:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Így is lehet: Borsodbótán nyolc cigány család új házba költözött, és ebből az egész falunak haszna lesz.
A tíz éves Váradi Zolika háromszor fürdik egy nap: mielőtt elmegy iskolába, a zuhany alá áll, amikor hazajön, újra tusol, és így tesz este is, mielőtt lefekszik. A szülei egyelőre hagyják, és nem számolgatják a vízóra fogyasztását, lényeg, hogy a tehetségesen hegedülő kisfiú boldog. Eddigi életét egyetlen kis szobában töltötte apjával, anyjával és két évvel idősebb nővérével, bádoglavórban mosdott, rendszerint hideg vízzel, és gyakorolni sem tudott anélkül, hogy zavarta volna a többieket. Most saját gyerekszobájuk van, hűtővel, mikróval és beépített szekrénnyel felszerelt konyha, s ami mindennél fontosabb: távhő fűti a lakást, a csapot pedig bármikor megnyitják, folyik belőle a víz, nem kell vödörrel a közkútra járni. Ők is azon nyolc család közé tartoznak, akik az elmúlt hetekben a putrijukból új házba költözhettek az Ózdhoz közeli, hátrányos helyzetű térségben lévő Borsodbótán, miután a közel kilencszáz fős település sikerrel pályázott a szegregált élethelyzetek felszámolására kiírt programra. Ez az a lehetőség, amit a Heves megyei Kerecsend – mint arról a Népszava elsőként beszámolt – már megnyert pályázatként visszautasított, részben arra hivatkozva, hogy a szociális bérlakásépítés feszültséget szítana és megosztaná a helyi közösséget. Akadt, aki egyenesen úgy fogalmazott, hogy a romák nem illenek bele a faluképbe. Gyöngyöspatán pedig, ahol egy lepukkant telepen, a többségtől elzárva él a cigányok jó része, meg sem próbálták a hátrányokat egy ilyen pályázattal csökkenteni: a városban nem találtuk nyomát romák számára kialakított szociális bérlakásnak, a polgármesteri hivatal pedig lapzártánkig nem válaszolt arra, indultak-e ilyen támogatásért uniós programokon, s ha nem, annak mi volt az oka?
A program 200-200 milliót, azaz összesen 400 millió forintot nyert el Borsodbóta önkormányzata. A pénz felét felzárkóztató jellegű, szociális programokra költötték, és költik még egészen 2021-ig: ebből indítanak például hamarosan gyógynövényismereti tanfolyamot, de segítették a romákkal foglalkozó szociális munkások képzését-továbbképzését is. A másik kétszázmillió forintból megvettek, felújítottak és kompletten berendeztek nyolc házat, illetve megépítették a Csillagpont-házat, amely egyfajta közösségi térként fogadja be a helyieknek szánt programokat, klubokat, felzárkóztató tanfolyamokat.
Borsodbótán a falu közepén lévő úgynevezett szegregátumban százharmincan élnek komfort nélküli, rossz állapotú házakban, s most közülük közel harmincan kaptak lehetőséget egy másfajta életre. Van, aki tíz gyerekkel költözik egy felújított, négyszobás házba, akad, aki kerekesszékben élő testvérével folytathatja jobb körülmények között mindennapjait, de jutott új otthon nyugdíjas napszámosnak, közmunkásnak, enyhén értelmi fogyatékos idősebb asszonynak is. Váradi Zolika nagyszülei is egy újonnan átalakított otthonban laknak: Győző, a nagypapa fiatalabb korában Gyöngyösön egy étteremben zenélt, majd a királdi bányában dolgozott, de a környékben mindenki csak a „kalapos prímásként” ismeri, a helyiek szerint ő a térség utolsó megmaradt hegedűse, a többiek meghaltak, vagy elköltöztek rég. Borsodbóta arról is híres, hogy a száztagú cigányzenekarban legalább nyolc itt felnevelkedett prímás, brácsás vagy bőgős zenélt az idők során. Felesége, Sári a ma is létező gyöngyösi cigánytelepről, a Durandáról követte ide férjét, s együtt nevelték fel nemcsak saját közös gyereküket, hanem az asszony első házasságából született kislányt is, aki ma már egyetemista Debrecenben, jegyzőnek vagy ügyvédnek készül. A házak használatáért jelképes ezer forintos bérleti díjat kér havonta az önkormányzat, a rezsit a lakóknak kell kigazdálkodniuk, öt év elteltével pedig töredékáron vagy ingyen a tulajdonukba kerülhetnek az ingatlanok: erről majd a képviselő-testület később dönt. – Nem akartunk nyerészkedni, az a lényeg, hogy ezek a családok mostantól egy kicsit más szemmel nézhessék a világot, és jobban beilleszkedjenek a falu életébe – mondja Gulyás János, Borsodbóta munkáspárti polgármestere, aki 1986. május 1-től vezeti a települést, előbb tanácselnökként, a rendszerváltás óta pedig következetesen „kommunista” polgármesterként. – Nekem ez nem szitokszó, lehet a „kommunistát” és a „cigányt” is úgy mondani, hogy az elfogadható, s lehet úgy is, hogy sértő legyen, a közlő szándéka szerint – teszi hozzá. A bérlakásépítés szavai szerint jó az egész közösségnek, hiszen eddig negyven ház üresen állt a faluban, most legalább nyolcat sikerült megmenteni és benépesíteni. Errefelé nagyon alacsonyak az ingatlanárak, így a kiszemelt épületeket jellemzően 1,5-3 millió forintból meg tudták venni a tulajdonosoktól, akik így szintén jól jártak. A romos viskókról pedig az önkormányzat javára lemondtak a felújított házakba költözők, így e házak eldózerolása után a közel egy hektáros területet akár parkként, vállalkozások beindítására vagy egyéb beruházásra is használhatják majd.

A borsodbótai iskolapélda

Az itteni, hegyháti mikrorégióban régebben több településen működött iskola, mára egyedül Borsodbótán van ilyen. Itt százhatvanan tanulnal – hatvan százalékuk helybéli, a többiek a környező falvakból jönnek – cigányok és nem cigányok vegyesen. A pedagógusok jó része is helyi, de akad, aki Ózdról jár át ide tanítani. A végzősök mindegyike továbbtanul, s minden második gyerek érettségit adó középfokú intézménybe megy – ez egyértelműen jelzi az integrált oktatás sikerét még egy ilyen nehéz sorsú és adottságú, közösségben is. D. J.

Szerző
Témák
integráció
Frissítve: 2020.02.14. 11:22

Nemzeti konzultáció – „Ez egy Finkelstein-béta verzió”

Publikálás dátuma
2020.02.14. 06:35

Fotó: Soós Lajos / MTI
A most meghirdetett újabb konzultáció témái világosan jelzik a Fidesz radikalizálódását – állítja a politikai elemző.
Márciustól indítja el újabb nemzeti konzultációját a kormány, várhatóan kilenc kérdést tesznek fel az embereknek – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki tájékoztatóján. A lakosságnak körülbelül négy hete lesz arra, hogy a válaszokat visszaküldje. A kérdéssort az interneten is elérhetővé teszik. Az újabb nemzeti konzultációt a miniszter azzal magyarázta, hogy ugyan a kormánynak világos válasza van az elmúlt hónapokban társadalmi vitákat generáló ügyekben, de annak nemzetközi és hazai képviseletéhez társadalmi felhatalmazásra van szüksége. A konkrét kérdéseket a sajtó hiába firtatta, a miniszter szerint ugyanis a kormány egyelőre csak a konzultáció témaköreiről döntött. Néhány példát azért mondott: szerinte a gyöngyöspatai ügy kapcsán kérdésként vetődik fel, segítség-e, ha a kártérítés az adott közösség békéjét bontja meg. Vagy jár-e annak az összeg, akinek tucatnyi igazolatlan napja volt az iskolában. A nem megfelelő börtönállapotok miatt megítélt kártérítésekről azt mondta: a kormány az európai követelmények közül meg kíván felelni azoknak, amelyek az emberi méltóságot szolgálják és a józan ésszel összeegyeztethetők. Szerinte viszont nem tartozik ide, hogy Magyarországnak évi 8 milliárd forintnyi fizetési kötelezettsége származzon abból, hogy 3 vagy 4 négyzetméternyi hely jut-e egy fogvatartottnak. Gulyás Gergely szerint a kormány a bíróságok függetlenségét a demokratikus jogállam elengedhetetlen részének tartja. De éppen a függetlenség miatt fontos az, hogy a függetlenségüknek még a látszata se sérüljön, akár egy üzleti érdekeltség miatt. A válaszok függvényében még a tavaszi ülésszak alatt megszülethetnek a szükséges törvénymódosítások. – Ez a mostani nemzeti konzultáció is bizonyítja, hogy mennyire nélkülözi a Fidesz kommunikációs és politikai eszköztára az innovációt – mondta a Népszavának Krekó Péter. A Political Capital vezetője – a Fidesz néhai kampánytanácsadójára utalva – azt mondta: amit most látunk a párttól, „az a régi jó finkelsteini recept, bár inkább annak egy Finkelstein-béta verziója, vagyis a népszerűségvesztésre reagálva kezdődik a népszerű ellenségek keresése és ezek támadása”. Az elemző ugyanakkor csodálkozna, ha mostani, sokadik konzultáció hatása ugyanaz lenne, mint a kezdetekben. – Meglepne, ha a legelkötelezettebb fideszeseken túl bárkit megmozgatna. Összességében kínos ötlettelenséget sugall az egész – mondta Krekó Péter. A konzultáció témái ugyanakkor jól jelzik a Fidesz radikalizálódását: kormányon lévő pártok ritkán szoktak jogerős bírósági ítéletek ellen uszítani és ilyen nyíltan egy kisebbség ellen hangulatot kelteni. - Ez a legveszélyesebb eleme a mostani akciónak, mindenféle önbíráskodó csoportok, Gárda-utódszervezetek narratíváját erősíti. Az államszervezet működésére is komoly negatív hatása lehet, ez a Fidesz eddigi egyik legfelelőtlenebb lépése – mondta Krekó Péter a Népszavának.

Milliárdok Fidesz-kampányra

2010. szeptember: konzultáció a nyugdíjakról. Költség: 220-230 millió forint. 2011. február: konzultáció az alaptörvényről. Költség: 750-800 millió forint. 2011. május: Szociális konzultáció. Költség: 750-800 millió forint. 2012. szeptember: Gazdasági konzultáció. Költség: 979 millió forint. 2015. május: A bevándorlásról és a terrorizmusról szóló konzultáció. Költség: 1,2 milliárd forint. 2016. október: Kvótanépszavazás. Költség: 5 milliárd forint. 2017. április: „Állítsuk meg Brüsszelt” konzultáció. Költség: 949 millió forint. 2017. október: Konzultáció a „Soros-tervről”. Költség: 1-1,2 milliárd forint.

Témák
konzultáció