Hiába az új NAT, múlt századi módszerekkel tanítják a matekot

Publikálás dátuma
2020.02.14. 08:15

Fotó: ROBERT KNESCHKE
A matematikaoktatás az új Nemzeti alaptantervben is tananyagközpontú maradt, ami nem teszi lehetővé a modernebb tanítási módszerek alkalmazását – állítják szakértők. Hasonló a helyzet a természettudományoknál.
Bár az új, módosított Nemzeti alaptanterv (NAT) egyik célkitűzése volt, hogy a matematikát és a természettudományokat életközelibbé, s ezáltal befogadhatóbbá, népszerűbbé tegye a diákok számára, a lapunk által megkérdezett szakértők szerint az a néhány, haladó szelleműnek is nevezhető elképzelés, amelyek ebbe az irányba mutatnának, legfeljebb csak az alapelvek szintjén érvényesülhetnek. – A 2012-es NAT-hoz képest nincs lényegi változás a matematika területén. Az alaptanterv továbbra is tananyagcentrikus, nem a logikus gondolkodásra helyezi a hangsúlyt – mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Totyik harminc éven keresztül tanított matematikát, földrajzot és informatikát, az országos kompetenciamérés matematikai feladatíró csapatának munkájában is részt vett. Véleménye szerint, noha történtek belső átcsoportosítások, például az általános iskolában egy-egy részterület (mint a százalékszámítás vagy az absztrakt algebrai feladatok) a felsőbb évfolyamokba kerültek, az előírt tananyagmennyiséget heti 3-4 órában továbbra is nehéz teljesíteni. Hasonlóan vélekedett Pilz Olivér matematika-fizika-biológia szakos tanár, a Miskolci Herman Ottó Gimnázium közalkalmazotti tanácsának elnöke is. A matematikaoktatás reformját ő sem olvassa ki az új NAT-ból. A digitáliseszköz-használat ugyan hangsúlyosabb célként jelenik meg (gimnázium végére például dinamikus geometriai és grafikus szoftverek magabiztos használatát is elvárnák a diákoktól), ám Pilz szerint jó, ha arra van idő, hogy előbb körzővel, vonalzóval megtanítsák a gyerekeket szerkeszteni. Úgy véli, a modernebb elképzeléseknek teljesen ellentmondanak a NAT tananyagot részletező fejezetei. Hozzátette: a természettudományok legnagyobb vesztese a fizika, amit három helyett két évig tanulhatnak majd a diákok középiskolában – miközben a tananyagmennyiség ugyanakkora maradt. – Az a baj, hogy sokan még mindig azt gondolják, hogy a matematika különböző feladatok megoldását jelenti. A problémamegoldás, a tudáskonstrukció fejlesztése, vagyis az, hogy a diák saját maga építse fel a tudását, nem jelenik meg a NAT-ban – erről Nahalka István oktatáskutató beszélt a Népszavának. Szerinte az elavult tanulásszemlélet az alaptanterv teljes természettudományi részére jellemző. Bár vannak pozitívumok, mint a fenntarthatóság, egészség, a hétköznapi természettudomány vagy a technika szerepének hangsúlyozása, a „tananyagtúltengés” ezen a területen sem teszi lehetővé korszerű módszerek alkalmazását. Az oktatáskutató szerint probléma az is, hogy 1-2. osztályban nincs természettudományos tantárgy. A fizika, biológia, kémia összevont oktatására is lehetőséget adna az új NAT egy integrált természettudományos tantárgy keretében. A diákok választhatnak majd, hogy ebben a formában akarják-e tanulni a természettudományokat. Nahalka István ezt merész, ám alapvetően pozitív lépésnek tartja. Ugyanakkor rámutatott: erre a feladatra jelenleg nincsnek képesített pedagógusok, taneszközök, oktatási programok, helyi tantervi minták. A feltételek megteremtése, kipróbálása, értékelése a kutató szerint minimum öt évet igényelne – beleértve a pedagógusképzést és továbbképzést is. A helyzetet nehezíti, hogy természettudományos szaktanárokból egyre nagyobb hiány van. 

Egyre szélesebb a tiltakozás

Egyre többen emelik fel hangjukat az új NAT ellen. Az oktatásban érdekelt szakmai szervezetek mellett egyetemi tanszékek és gimnáziumi tantestületek is tiltakoznak az egyoldalú, ókonzervatív ideológiával átitatott alaptanterv ellen. A NAT visszavonását követelő petíciót már több mint 16 ezren írták alá. Noha a kormány propagandamédiája igyekszik „liberális lázadásnak” beállítani a NAT elleni tiltakozást, a Válasz.hu-nak két konzervatív gimnáziumigazgató is úgy nyilatkozott: borzalmasnak tartják, hogy a NAT nem pedagógusszakmai, hanem politikai kérdéssé vált. Az Atv.hu a Fidesz balatonfüredi zárt üléséről kiszivárgó hírek alapján azt írta: Orbán Viktor miniszterelnök nem tervezi a NAT visszavonását.  

Szerző
Frissítve: 2020.02.14. 08:32

Bayer Zsolt ingatlanszerző trükkjét vetette be az egyik miniszter barátja a Budai Várban

Publikálás dátuma
2020.02.14. 08:11
Az Úri utca a budai Várban (képünk illusztráció)
Akinek akad egy bármilyen ingatlana (faház is lehet) és kormányközeli kapcsolatokkal bír, akkor bagóért bérelhet önkormányzati lakást Budapest legmenőbb placcain.
A budai Vár szívében fekvő Úri utcában, egy műemléképületben bérel jutányos áron önkormányzati lakást a Szijjártó Péter baráti köréhez tartozó Kuna Tibor, derítette ki a 24.hu. 
A korábban milliárdos állami megrendelésekkel kitömött kommunikációs ügynökségeket vezető, egykori kormányközeli üzletember a Budavári Önkormányzattól kikért közérdekű adatok alapján 2018 nyarán – még a kerület fideszes vezetése idején – lakáscserével jutott hozzá az ingatlanhoz. A 74 négyzetméteres lakásért havonta 48 ezer forint bérleti díjat fizet a kerületnek, és az Opten cégadatbázis adatai szerint tavaly november óta a hivatalos lakcíme is itt található. Az önkormányzat tájékoztatása és a földhivatali adatok alapján Kuna Tibor 2018. június 5-én kötött lakáscsere-szerződést az Úri utcai ingatlanra, amihez az önkormányzat hozzájárult, június 6-án pedig már ismét az ő tulajdonában volt a cserealapként biztosított XVIII. kerületi lakás. Az ügylet végén a bérlők tehát pénzt kaptak, a csereszerződésre pedig azért volt szükség, mert a lakástörvény szerint az önkormányzati lakások bérleti joga kizárólag másik lakás bérleti vagy tulajdonjogára cserélhető, magyarán pénzért nem megvásárolható. (A 24.hu kereste Kuna Tibort is, ám nem érte utol.)   Nem Kuna Tibor az egyetlen, aki ezt a manővert hajtotta végre, hogy önkormányzati lakáshoz jusson a budai Várban. Mint a 24.hu korábban írta, Bayer Zsolt kormánypárti publicista ugyanezt a trükköt játszotta meg. A Fidesz ötös számú párttagkönyvének tulajdonosa és családja egy pilisszentkereszti faházat adott egy szintén Úri utcai ingatlanért cserébe, ami két hónappal az üzlet nyélbeütése után ismét a fideszes publicista családja – az egyik fia – tulajdonába került. Az esetről akkor megkérdeztük Bayer Zsoltot is, aki előbb hazudott a lakásszerzés körülményeiről, majd elismerte a történteket, és közölte, hogy mindezek ellenére szerinte nem játszották ki a lakáscsere szabályait.
Szerző

A kalapos prímás boldogsága

Publikálás dátuma
2020.02.14. 07:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Így is lehet: Borsodbótán nyolc cigány család új házba költözött, és ebből az egész falunak haszna lesz.
A tíz éves Váradi Zolika háromszor fürdik egy nap: mielőtt elmegy iskolába, a zuhany alá áll, amikor hazajön, újra tusol, és így tesz este is, mielőtt lefekszik. A szülei egyelőre hagyják, és nem számolgatják a vízóra fogyasztását, lényeg, hogy a tehetségesen hegedülő kisfiú boldog. Eddigi életét egyetlen kis szobában töltötte apjával, anyjával és két évvel idősebb nővérével, bádoglavórban mosdott, rendszerint hideg vízzel, és gyakorolni sem tudott anélkül, hogy zavarta volna a többieket. Most saját gyerekszobájuk van, hűtővel, mikróval és beépített szekrénnyel felszerelt konyha, s ami mindennél fontosabb: távhő fűti a lakást, a csapot pedig bármikor megnyitják, folyik belőle a víz, nem kell vödörrel a közkútra járni. Ők is azon nyolc család közé tartoznak, akik az elmúlt hetekben a putrijukból új házba költözhettek az Ózdhoz közeli, hátrányos helyzetű térségben lévő Borsodbótán, miután a közel kilencszáz fős település sikerrel pályázott a szegregált élethelyzetek felszámolására kiírt programra. Ez az a lehetőség, amit a Heves megyei Kerecsend – mint arról a Népszava elsőként beszámolt – már megnyert pályázatként visszautasított, részben arra hivatkozva, hogy a szociális bérlakásépítés feszültséget szítana és megosztaná a helyi közösséget. Akadt, aki egyenesen úgy fogalmazott, hogy a romák nem illenek bele a faluképbe. Gyöngyöspatán pedig, ahol egy lepukkant telepen, a többségtől elzárva él a cigányok jó része, meg sem próbálták a hátrányokat egy ilyen pályázattal csökkenteni: a városban nem találtuk nyomát romák számára kialakított szociális bérlakásnak, a polgármesteri hivatal pedig lapzártánkig nem válaszolt arra, indultak-e ilyen támogatásért uniós programokon, s ha nem, annak mi volt az oka?
A program 200-200 milliót, azaz összesen 400 millió forintot nyert el Borsodbóta önkormányzata. A pénz felét felzárkóztató jellegű, szociális programokra költötték, és költik még egészen 2021-ig: ebből indítanak például hamarosan gyógynövényismereti tanfolyamot, de segítették a romákkal foglalkozó szociális munkások képzését-továbbképzését is. A másik kétszázmillió forintból megvettek, felújítottak és kompletten berendeztek nyolc házat, illetve megépítették a Csillagpont-házat, amely egyfajta közösségi térként fogadja be a helyieknek szánt programokat, klubokat, felzárkóztató tanfolyamokat.
Borsodbótán a falu közepén lévő úgynevezett szegregátumban százharmincan élnek komfort nélküli, rossz állapotú házakban, s most közülük közel harmincan kaptak lehetőséget egy másfajta életre. Van, aki tíz gyerekkel költözik egy felújított, négyszobás házba, akad, aki kerekesszékben élő testvérével folytathatja jobb körülmények között mindennapjait, de jutott új otthon nyugdíjas napszámosnak, közmunkásnak, enyhén értelmi fogyatékos idősebb asszonynak is. Váradi Zolika nagyszülei is egy újonnan átalakított otthonban laknak: Győző, a nagypapa fiatalabb korában Gyöngyösön egy étteremben zenélt, majd a királdi bányában dolgozott, de a környékben mindenki csak a „kalapos prímásként” ismeri, a helyiek szerint ő a térség utolsó megmaradt hegedűse, a többiek meghaltak, vagy elköltöztek rég. Borsodbóta arról is híres, hogy a száztagú cigányzenekarban legalább nyolc itt felnevelkedett prímás, brácsás vagy bőgős zenélt az idők során. Felesége, Sári a ma is létező gyöngyösi cigánytelepről, a Durandáról követte ide férjét, s együtt nevelték fel nemcsak saját közös gyereküket, hanem az asszony első házasságából született kislányt is, aki ma már egyetemista Debrecenben, jegyzőnek vagy ügyvédnek készül. A házak használatáért jelképes ezer forintos bérleti díjat kér havonta az önkormányzat, a rezsit a lakóknak kell kigazdálkodniuk, öt év elteltével pedig töredékáron vagy ingyen a tulajdonukba kerülhetnek az ingatlanok: erről majd a képviselő-testület később dönt. – Nem akartunk nyerészkedni, az a lényeg, hogy ezek a családok mostantól egy kicsit más szemmel nézhessék a világot, és jobban beilleszkedjenek a falu életébe – mondja Gulyás János, Borsodbóta munkáspárti polgármestere, aki 1986. május 1-től vezeti a települést, előbb tanácselnökként, a rendszerváltás óta pedig következetesen „kommunista” polgármesterként. – Nekem ez nem szitokszó, lehet a „kommunistát” és a „cigányt” is úgy mondani, hogy az elfogadható, s lehet úgy is, hogy sértő legyen, a közlő szándéka szerint – teszi hozzá. A bérlakásépítés szavai szerint jó az egész közösségnek, hiszen eddig negyven ház üresen állt a faluban, most legalább nyolcat sikerült megmenteni és benépesíteni. Errefelé nagyon alacsonyak az ingatlanárak, így a kiszemelt épületeket jellemzően 1,5-3 millió forintból meg tudták venni a tulajdonosoktól, akik így szintén jól jártak. A romos viskókról pedig az önkormányzat javára lemondtak a felújított házakba költözők, így e házak eldózerolása után a közel egy hektáros területet akár parkként, vállalkozások beindítására vagy egyéb beruházásra is használhatják majd.

A borsodbótai iskolapélda

Az itteni, hegyháti mikrorégióban régebben több településen működött iskola, mára egyedül Borsodbótán van ilyen. Itt százhatvanan tanulnal – hatvan százalékuk helybéli, a többiek a környező falvakból jönnek – cigányok és nem cigányok vegyesen. A pedagógusok jó része is helyi, de akad, aki Ózdról jár át ide tanítani. A végzősök mindegyike továbbtanul, s minden második gyerek érettségit adó középfokú intézménybe megy – ez egyértelműen jelzi az integrált oktatás sikerét még egy ilyen nehéz sorsú és adottságú, közösségben is. D. J.

Szerző
Témák
integráció
Frissítve: 2020.02.14. 11:22