A kalapos prímás boldogsága

Publikálás dátuma
2020.02.14. 07:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Így is lehet: Borsodbótán nyolc cigány család új házba költözött, és ebből az egész falunak haszna lesz.
A tíz éves Váradi Zolika háromszor fürdik egy nap: mielőtt elmegy iskolába, a zuhany alá áll, amikor hazajön, újra tusol, és így tesz este is, mielőtt lefekszik. A szülei egyelőre hagyják, és nem számolgatják a vízóra fogyasztását, lényeg, hogy a tehetségesen hegedülő kisfiú boldog. Eddigi életét egyetlen kis szobában töltötte apjával, anyjával és két évvel idősebb nővérével, bádoglavórban mosdott, rendszerint hideg vízzel, és gyakorolni sem tudott anélkül, hogy zavarta volna a többieket. Most saját gyerekszobájuk van, hűtővel, mikróval és beépített szekrénnyel felszerelt konyha, s ami mindennél fontosabb: távhő fűti a lakást, a csapot pedig bármikor megnyitják, folyik belőle a víz, nem kell vödörrel a közkútra járni. Ők is azon nyolc család közé tartoznak, akik az elmúlt hetekben a putrijukból új házba költözhettek az Ózdhoz közeli, hátrányos helyzetű térségben lévő Borsodbótán, miután a közel kilencszáz fős település sikerrel pályázott a szegregált élethelyzetek felszámolására kiírt programra. Ez az a lehetőség, amit a Heves megyei Kerecsend – mint arról a Népszava elsőként beszámolt – már megnyert pályázatként visszautasított, részben arra hivatkozva, hogy a szociális bérlakásépítés feszültséget szítana és megosztaná a helyi közösséget. Akadt, aki egyenesen úgy fogalmazott, hogy a romák nem illenek bele a faluképbe. Gyöngyöspatán pedig, ahol egy lepukkant telepen, a többségtől elzárva él a cigányok jó része, meg sem próbálták a hátrányokat egy ilyen pályázattal csökkenteni: a városban nem találtuk nyomát romák számára kialakított szociális bérlakásnak, a polgármesteri hivatal pedig lapzártánkig nem válaszolt arra, indultak-e ilyen támogatásért uniós programokon, s ha nem, annak mi volt az oka?
A program 200-200 milliót, azaz összesen 400 millió forintot nyert el Borsodbóta önkormányzata. A pénz felét felzárkóztató jellegű, szociális programokra költötték, és költik még egészen 2021-ig: ebből indítanak például hamarosan gyógynövényismereti tanfolyamot, de segítették a romákkal foglalkozó szociális munkások képzését-továbbképzését is. A másik kétszázmillió forintból megvettek, felújítottak és kompletten berendeztek nyolc házat, illetve megépítették a Csillagpont-házat, amely egyfajta közösségi térként fogadja be a helyieknek szánt programokat, klubokat, felzárkóztató tanfolyamokat.
Borsodbótán a falu közepén lévő úgynevezett szegregátumban százharmincan élnek komfort nélküli, rossz állapotú házakban, s most közülük közel harmincan kaptak lehetőséget egy másfajta életre. Van, aki tíz gyerekkel költözik egy felújított, négyszobás házba, akad, aki kerekesszékben élő testvérével folytathatja jobb körülmények között mindennapjait, de jutott új otthon nyugdíjas napszámosnak, közmunkásnak, enyhén értelmi fogyatékos idősebb asszonynak is. Váradi Zolika nagyszülei is egy újonnan átalakított otthonban laknak: Győző, a nagypapa fiatalabb korában Gyöngyösön egy étteremben zenélt, majd a királdi bányában dolgozott, de a környékben mindenki csak a „kalapos prímásként” ismeri, a helyiek szerint ő a térség utolsó megmaradt hegedűse, a többiek meghaltak, vagy elköltöztek rég. Borsodbóta arról is híres, hogy a száztagú cigányzenekarban legalább nyolc itt felnevelkedett prímás, brácsás vagy bőgős zenélt az idők során. Felesége, Sári a ma is létező gyöngyösi cigánytelepről, a Durandáról követte ide férjét, s együtt nevelték fel nemcsak saját közös gyereküket, hanem az asszony első házasságából született kislányt is, aki ma már egyetemista Debrecenben, jegyzőnek vagy ügyvédnek készül. A házak használatáért jelképes ezer forintos bérleti díjat kér havonta az önkormányzat, a rezsit a lakóknak kell kigazdálkodniuk, öt év elteltével pedig töredékáron vagy ingyen a tulajdonukba kerülhetnek az ingatlanok: erről majd a képviselő-testület később dönt. – Nem akartunk nyerészkedni, az a lényeg, hogy ezek a családok mostantól egy kicsit más szemmel nézhessék a világot, és jobban beilleszkedjenek a falu életébe – mondja Gulyás János, Borsodbóta munkáspárti polgármestere, aki 1986. május 1-től vezeti a települést, előbb tanácselnökként, a rendszerváltás óta pedig következetesen „kommunista” polgármesterként. – Nekem ez nem szitokszó, lehet a „kommunistát” és a „cigányt” is úgy mondani, hogy az elfogadható, s lehet úgy is, hogy sértő legyen, a közlő szándéka szerint – teszi hozzá. A bérlakásépítés szavai szerint jó az egész közösségnek, hiszen eddig negyven ház üresen állt a faluban, most legalább nyolcat sikerült megmenteni és benépesíteni. Errefelé nagyon alacsonyak az ingatlanárak, így a kiszemelt épületeket jellemzően 1,5-3 millió forintból meg tudták venni a tulajdonosoktól, akik így szintén jól jártak. A romos viskókról pedig az önkormányzat javára lemondtak a felújított házakba költözők, így e házak eldózerolása után a közel egy hektáros területet akár parkként, vállalkozások beindítására vagy egyéb beruházásra is használhatják majd.

A borsodbótai iskolapélda

Az itteni, hegyháti mikrorégióban régebben több településen működött iskola, mára egyedül Borsodbótán van ilyen. Itt százhatvanan tanulnal – hatvan százalékuk helybéli, a többiek a környező falvakból jönnek – cigányok és nem cigányok vegyesen. A pedagógusok jó része is helyi, de akad, aki Ózdról jár át ide tanítani. A végzősök mindegyike továbbtanul, s minden második gyerek érettségit adó középfokú intézménybe megy – ez egyértelműen jelzi az integrált oktatás sikerét még egy ilyen nehéz sorsú és adottságú, közösségben is. D. J.

Szerző
Témák
integráció
Frissítve: 2020.02.14. 11:22

Nemzeti konzultáció – „Ez egy Finkelstein-béta verzió”

Publikálás dátuma
2020.02.14. 06:35

Fotó: Soós Lajos / MTI
A most meghirdetett újabb konzultáció témái világosan jelzik a Fidesz radikalizálódását – állítja a politikai elemző.
Márciustól indítja el újabb nemzeti konzultációját a kormány, várhatóan kilenc kérdést tesznek fel az embereknek – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki tájékoztatóján. A lakosságnak körülbelül négy hete lesz arra, hogy a válaszokat visszaküldje. A kérdéssort az interneten is elérhetővé teszik. Az újabb nemzeti konzultációt a miniszter azzal magyarázta, hogy ugyan a kormánynak világos válasza van az elmúlt hónapokban társadalmi vitákat generáló ügyekben, de annak nemzetközi és hazai képviseletéhez társadalmi felhatalmazásra van szüksége. A konkrét kérdéseket a sajtó hiába firtatta, a miniszter szerint ugyanis a kormány egyelőre csak a konzultáció témaköreiről döntött. Néhány példát azért mondott: szerinte a gyöngyöspatai ügy kapcsán kérdésként vetődik fel, segítség-e, ha a kártérítés az adott közösség békéjét bontja meg. Vagy jár-e annak az összeg, akinek tucatnyi igazolatlan napja volt az iskolában. A nem megfelelő börtönállapotok miatt megítélt kártérítésekről azt mondta: a kormány az európai követelmények közül meg kíván felelni azoknak, amelyek az emberi méltóságot szolgálják és a józan ésszel összeegyeztethetők. Szerinte viszont nem tartozik ide, hogy Magyarországnak évi 8 milliárd forintnyi fizetési kötelezettsége származzon abból, hogy 3 vagy 4 négyzetméternyi hely jut-e egy fogvatartottnak. Gulyás Gergely szerint a kormány a bíróságok függetlenségét a demokratikus jogállam elengedhetetlen részének tartja. De éppen a függetlenség miatt fontos az, hogy a függetlenségüknek még a látszata se sérüljön, akár egy üzleti érdekeltség miatt. A válaszok függvényében még a tavaszi ülésszak alatt megszülethetnek a szükséges törvénymódosítások. – Ez a mostani nemzeti konzultáció is bizonyítja, hogy mennyire nélkülözi a Fidesz kommunikációs és politikai eszköztára az innovációt – mondta a Népszavának Krekó Péter. A Political Capital vezetője – a Fidesz néhai kampánytanácsadójára utalva – azt mondta: amit most látunk a párttól, „az a régi jó finkelsteini recept, bár inkább annak egy Finkelstein-béta verziója, vagyis a népszerűségvesztésre reagálva kezdődik a népszerű ellenségek keresése és ezek támadása”. Az elemző ugyanakkor csodálkozna, ha mostani, sokadik konzultáció hatása ugyanaz lenne, mint a kezdetekben. – Meglepne, ha a legelkötelezettebb fideszeseken túl bárkit megmozgatna. Összességében kínos ötlettelenséget sugall az egész – mondta Krekó Péter. A konzultáció témái ugyanakkor jól jelzik a Fidesz radikalizálódását: kormányon lévő pártok ritkán szoktak jogerős bírósági ítéletek ellen uszítani és ilyen nyíltan egy kisebbség ellen hangulatot kelteni. - Ez a legveszélyesebb eleme a mostani akciónak, mindenféle önbíráskodó csoportok, Gárda-utódszervezetek narratíváját erősíti. Az államszervezet működésére is komoly negatív hatása lehet, ez a Fidesz eddigi egyik legfelelőtlenebb lépése – mondta Krekó Péter a Népszavának.

Milliárdok Fidesz-kampányra

2010. szeptember: konzultáció a nyugdíjakról. Költség: 220-230 millió forint. 2011. február: konzultáció az alaptörvényről. Költség: 750-800 millió forint. 2011. május: Szociális konzultáció. Költség: 750-800 millió forint. 2012. szeptember: Gazdasági konzultáció. Költség: 979 millió forint. 2015. május: A bevándorlásról és a terrorizmusról szóló konzultáció. Költség: 1,2 milliárd forint. 2016. október: Kvótanépszavazás. Költség: 5 milliárd forint. 2017. április: „Állítsuk meg Brüsszelt” konzultáció. Költség: 949 millió forint. 2017. október: Konzultáció a „Soros-tervről”. Költség: 1-1,2 milliárd forint.

Témák
konzultáció

Hitelbe hajszolt főváros: kész a büdzsé tervezete

Publikálás dátuma
2020.02.14. 06:00

Fotó: MARKOSZOV SZERGEJ
Az új városvezetés részvételi költségvetést készített, és 2023-ig lehívná a 99 milliárdos hitelkeret megmaradt részét.
A korábbiaktól eltérően a fővárosi képviselők ma éppen akkor kapják kézhez a 2020-as költségvetés-tervezetét, amikor az érdeklődő budapestiek számára is elérhetővé válik az önkormányzat honlapján. Az is eltér az előző évektől, hogy a Fővárosi Közgyűlés ülése előtt a költségvetési bizottság mellett a Fővárosi Érdekegyeztető Tanács is megtárgyalja a tervezetet. – Az új városvezetés részvételi költségvetést készített, vagyis a fővárosiak is beleszólhatnak a kiadások egy részének elosztásába – mondta lapunknak Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes, a büdzséért felelős terület vezetője. Kitért arra is: olyan szűkre szabták Budapest mozgásterét, hogy a főváros 2023-ig lehívná a 99 milliárdos az Európai Beruházási Bank (EIB) hitelkeretének megmaradt részét, 59 milliárdot. Csak összehasonlításul: a Tarlós-korszakban 2015 és 2019 között 113 milliárd hitelt vett fel a város saját szabad források híják beruházásokra, például a 3-as metró. 2020-ban Működési kiadásokra 260,4 milliárd forintot terveztek be, a beruházásokra, felújításokra 148,1 milliárd forintot, a meglévő hitelek tőketörlesztésére pedig 6,1 milliárd forintot. A költségvetés kiadási fő összege így 415 milliárd forint, ami csaknem 30 milliárd forinttal több, mint a 2019-ben volt. A város működtetése csaknem 18 milliárddal kerül többe ebben az évben. Mivel az önkormányzati törvény miatt hiány nem tervezhető, így a bevételi fő összeg a kötelező tartalékkal együtt 415 milliárd forint.
A tavalyi költségvetésben a bevételi oldal biztosítására szerepelt egy 52 milliárd forintos kereskedelmi banki hitel. Hitelt azonban csak kormányzati jóváhagyással vehet fel önkormányzat. A főváros azonban nem kapott erre engedélyt, igaz nem is kért – idézte fel Kiss Ambrus, és a történteket azzal magyarázta: –  A beruházások csúszása, a közbeszerzési eljárások elhúzódása, a támogatási szerződések késlekedése miatt végül nem volt szükség erre. Ha jogilag nem is, politikai értelemben mindenképpen fedezet nélküli kötelezettségvállalásról beszélhetünk, hiszen úgy ígértek beruházásokat a budapestieknek, hogy arra nem volt pénz és a városvezetés korántsem lehetett biztos benne, hogy a kormánytól megkapja a hozzájárulást. A tarlósi költségvetés végig ebben a szellemben készült: beírunk valamit, azután majd lesz valami. Ezzel szemben Kiss Ambrus állította, Karácsony Gergely kabinetje nem ígérget fedezet nélkül és kereskedelmi hitelt sem vesz fel. A források szűkössége miatt azonban igen aprócska a mozgástér. Olyannyira, hogy Kiss Ambrus úgy fogalmazott: az a baj, hogy most abból kell kiindulni, mennyi pénz jut a fővárosra és nem abból, hogy mire lenne szükség. A szükséglet elvű költségvetéshez évente 85-86 milliárd forinttal többre lenne szükség megvalósult fejlesztések kapcsán. 2014 és 2018 között ez az összeg évi átlagban 31 milliárd forint volt. Ennek jelentős része hitelből. Saját bevételek nélkül a városvezetés nem tehet mást, minthogy „kihangosítja” az erről szóló vitát. A főváros ugyanakkor nem tud és nem is akar beszállni abba a versenybe, hogy ki tud több pénzt önteni betonba és vasba, mi az emberekre, a szolgáltatások minőségének javítására összpontosítunk – összegezte az új városvezetés költségvetési filozófiáját Kiss Ambrus. A fővárosnak egy hitelfelvételi lehetősége van: az EIB 99 milliárd forintos keretösszege, amelyet a kormány már korábban jóváhagyott. Ebből az előző városvezetés közel 40 milliárdot hívott le. A Karácsony-kabinet 2023 végéig teljes egészében lehívná a megmaradt összeget. 2020-ban 28,3 milliárd forintot terveztek be. A kölcsönből megvalósuló projekteket 2023 végéig le kell zárni. Jövőre a Lánchíd mellett például útépítésre, akadálymentesítésre, a Budapest Galéria költöztetésére, a Városháza Madách tér felőli homlokzatának, illetve szociális intézmények és idősotthonok a felújítására jut belőle. A biodómra egyetlen fillért sem terveztek be saját forrásból, de 8,9 milliárdot elkülönítettek a főváros és a kormány közös projektjeinek önrészére. A főváros jelenlegi hitelállománya 113 milliárd forint. Kereskedelmi hitelt egyáltalán nem vesznek fel, mivel nem akarják a kormány döntésének kiszolgáltatni Budapestet. A 2023-ig terjedő időszak legfontosabb projektje az M3-as metróvonal korszerűsítésének befejezése lesz az aluljáró szintek felújításával és akadálymentesítésével, amely korábbi becslések alapján mintegy 17 milliárdba kerül. A másik nagy beruházás a Lánchíd felújítása, amelyre 23,4 milliárdot terveztek be, ez nem több, mint a korábbi összeg, de szükség esetén a tartalékból is átcsoportosítható ide némi pénz. A költségvetésbe nem tervezték be a kormány buszvásárlásra ígért 3,2 milliárdos támogatását, mivel erről egyelőre nincs szerződés.
Az általános főpolgármester-helyettes úgy vélte, súlyos csapás lenne a főváros költségvetésére az iparűzési adó mértékének belengetett csökkentése, az értékcsökkenés és a kutatás-fejlesztési költségek jelentősebb arányú leírása, illetve az év végi adófeltöltési kötelezettség eltörlése. Konzervatív becslés szerint ennek a megszorításnak az egyszeri hatása mintegy 40 milliárdos, majd évente 18-20 milliárdos veszteség. Csakhogy viszonyításul: ez az összes BKV dolgozó 6,5 havi bére. A források szűkössége miatt látványos nagy beruházások helyett az esélyteremtő város képét kezdik el kialakítani. Idén bevezetik az évi egyszeri 20 ezer forintos rezsitámogatást, amelyet a leghátrányosabb helyzetű 20 ezer család kap meg. A támogatást a Hálózat Alapítványon keresztül fizetik ki oly módon, hogy jóváírják a rezsiben. Külön juttatást adnának a közfoglalkoztatottaknak. Ennek összegét és formáját még nem találták ki, de bizonyosan nem jelent majd nagy kiadást, hiszen alig százan vannak Budapesten. Január elsejétől ingyen BKV-bérletet kapnak a regisztrált munkanélküliek, álláskeresőket segítő iroda nyílik a Városházán és igyekeznek ledolgozni valamicskét az intézményekben dolgozók elmúlt években felhalmozódott bérhátrányán. A fővárosért évek óta dolgozó munkavállalók, köztisztviselők és közalkalmazottak részére 2020-ban bevezetik a „Budapest pótlékot”, mely elismeri a város érdekében, a város lakóiért végzett munkát és kompenzálja az alacsony keresetűek jövedelmét.

A budapestiek is döntenek

Ez a költségvetés a részvételiségről is szól – emelte ki a főpolgármester-helyettes. Egyrészt megteremtették a szervezeti feltételeit a Fővárosi Érdekegyeztető Tanács megalakításával, amelynek első munkaértekezlete nem véletlenül a költségvetést vitatja meg. Elindul a részvételi költségvetés-tervezés, a budapestiek évente 1 milliárd forintról dönthetik el, hogy milyen beruházásokra, felújításokra költse a város. SZ. A. A.

Szerző