Alkotmánybírósághoz fordult a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzési törvény miatt

Publikálás dátuma
2020.02.13. 12:58

Fotó: Népszava
Véleményük szerint a szakképzésről szóló törvény rendelkezései nem illeszkednek a magyar jogrendbe, nem segíti, hanem hátráltatja az ország műveltségi szintjének emelkedését, a tanítás és tanulás szabadságát.
Egyszerre két alkotmányjogi panaszbeadványt is készített a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a tavaly novemberben elfogadott, és már idén januárban hatályba lépett szakképzési törvénnyel kapcsolatban – derült ki a szakszervezet csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján. Az egyiket január végén be is nyújtották, ebben azt kérik az Alkotmánybíróságtól (Ab), hogy a törvény valamennyi rendelkezését a hatályba lépés napjától visszamenőleg semmisítse meg. A PSZ szerint a törvény sérti az alaptörvény rendelkezéseit, egyebek mellett sérül a tanítás szabadságához való jog, a hátrányos megkülönböztetés tilalma. A törvény elfogadása és hatályba lépése között túl kevés idő telt el, az érintettek nem tudtak felkészülni. A szakképző intézményeknek úgy kellene átalakítaniuk pedagógiai programjukat, hogy a szakmai követelmények nem ismertek. A szülőknek és gyermekeiknek pedig úgy kell iskolát választaniuk, hogy a jelentkezés időszakában nem tudható, milyen pedagógiai munka indulhat a 2020/2021-es tanévben. A szakszervezeti tevékenységek joga is sérül, miután a szakképzésben dolgozó pedagógusok jogorvoslat lehetősége nélkül elveszítik közalkalmazotti státuszukat, foglalkoztatásuk átkerül a Munka törvénykönyve (Mt) hatálya alá. 
Szabó Zsuzsa
Fotó: Népszava
A PSZ másik beadványa ezért arra irányul, hogy az Ab visszamenőleges hatállyal semmisítse meg az erre vonatkozó rendelkezéseket. A szakszervezet szerint az Mt hatálya alatt a dolgozók helyzete bizonytalanná válik, nincs számukra garantált előmeneteli rendszer, mindenki egyéni béralkukra kényszerül, a foglalkoztatottak díjazása, munkaideje sem tisztázott. Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke rámutatott: bár a kormány átlagosan 30 százalékos béremelést ígér a szakképzésben dolgozó tanároknak, ennek pénzügyi fedezete eddig még sehol nem jelent meg. A beadványt az érintett munkavállalók aláírásával terjesztik az Ab elé, ezért arra kérik a szakképzésben dolgozókat, aláírásukkal adjanak meghatalmazást a szakszervezet honlapjáról letölthető nyomtatványon. Szabó Zsuzsa PSZ-elnök arról is beszélt: sztrájkbizottsági tárgyalásokat kezdeményeztek a kormánnyal, az erről szóló levelet január 29-én küldték el Orbán Viktor miniszterelnöknek, akinek a törvények szerint öt napja lett volna arra, hogy kijelölje a kabinet tárgyalódelegációját, ám ezt azóta sem tette meg. A PSZ közben a társszakszervezetekkel is egyeztetést indított a sztrájkbizottság kibővítéséről. Szabó Zsuzsa elmondta azt is, február 18-ra meghívást kaptak a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal ülésére, ahol az első napirendi pontban egy új köznevelési stratégia tervezetéről lesz szó. 
Totyik Tamás
Fotó: Népszava
A PSZ másik alelnöke, Totyik Tamás arra hívta fel a figyelmet: a kormány mulasztásos törvénysértést követett el azzal, hogy úgy fogadta el az új Nemzeti alaptantervet (NAT), hogy a 2012-ben bevezetett NAT-ot felül sem vizsgálta az oktatásért is felelős miniszter, holott ez törvényi kötelessége lenne. Így nem tudni, pontosan mi okból, milyen szempontok alapján kellett átírni az alaptantervet. A PSZ az új NAT bevezetésének elhalasztását kéri. Bár az Emberi Erőforrások Minisztériuma cáfolta, Totyik szerint mégis napirenden lehet az óvodák államosításának terve is. Állítása szerint a Belügyminisztériumban elkezdtek fejleszteni egy oktatási osztályt, továbbá ha a kormány a terveknek megfelelően valóban csökkenti a helyi iparűzési adót, az nagy érvágást jelent majd az óvodák mostani fenntartóinak, az önkormányzatoknak, az óvodák finanszírozása veszélybe kerülhet. Szerinte mindez abba az irányba mutat, hogy a kormány az iskolákhoz hasonlóan az óvodákat is központi irányítás alá akarja vonni.

ITM: a szakképzési törvény a tanároknak kedvez

Tény, a szakképzési törvény nem a szakszervezetnek, hanem a pedagógusoknak kedvez, és nagy béremelést hoz – reagált a PSZ sajtótájékoztatójára az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). Mint írták, „a szakszervezetnek nyilvánvalóan nem érdekük, hogy 32 ezer szakképzésben dolgozó pedagógus jogállása változzon, és ezzel a szakszervezet gyengüljön, de a szakképzésben dolgozó tanároknak egyértelműen érdeke, és számukra előrelépést hoz az, hogy rugalmasabb munkaviszonyban magasabb bért fognak kapni”. A minisztérium szerint egy egyetemi diplomával és tíz év szakmai gyakorlattal rendelkező, pedagógus II. besorolású szakmai tanár illetménye a jelenlegi bruttó 300 ezer forint helyett júliustól akár a bruttó 400 ezer forintot is meghaladhatja. Egy húsz éve tanító szakoktató a jelenlegi 274 ezer forint helyett 356 ezer forintot vagy akár többet is kereshet majd.

Szerző
Frissítve: 2020.02.13. 17:06

Távolodjon el - válaszolta Mészáros Lőrinc arra a kérdésre, hogy mennyiért adta el a Mátrai Erőművet

Publikálás dátuma
2020.02.13. 11:55

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Nagyon titkolják.
Távolodjon el, hagyjon békén, fáradjon el - ennél többet nem válaszolt a hvg.hu újságírójának Mészáros Lőrinc, amikor a Mátrai Erőmű eladásáról kérdezték. Oroszi Babett a Fehován találkozott a nemzet nagyvállalkozójával, aki nagyon nem akart szóba állni vele, mert "ő csak egy polgár, nem közszereplő". (A hvg.hu eredeti cikke a párbeszéd hangfelvételével hangfelvétellel ide kattintva érhető el.) Pedig a kérdés jogos, sem az állam, sem Mészáros cége nem árulja el sem a vételárat, sem annak kiszámítási módját. Az erőmű tavaly majdnem hatmilliárd forintos veszteséget termelt, 2017-ben majdnem, kilencmilliárdot (miközben évtizedekig busás nyereséget hozott). A veszteségek dacára Mészárosék mintegy nyolcmilliárdos osztalékot vittek haza a korábbi tulajdonos által felhalmozott tartalékokból. A számítások szerint ezzel és az ismeretlen összegű vételárral az üzlet már meg is térült számukra.
Szerző
Frissítve: 2020.02.14. 09:46

Az MSZP magyarázatot követel a gyenge forintra

Publikálás dátuma
2020.02.13. 11:51

Fotó: Népszava
Ez csak a multiknak jó, Magyarországnak és a magyaroknak rossz.
Az MSZP felszólítja a kormányt és a jegybankot, hogy adjon magyarázatot arra, miért gyengült történelmi mélypontjára a forint az euróval szemben, és milyen árfolyamra lehet számítani a jövőben - mondta Szakács László szocialista országgyűlési képviselő csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón. Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott, a gyenge forint kizárólag a multinacionális cégeknek jó, míg Magyarországnak és a magyaroknak rossz. Az euróban gazdálkodó nemzetközi nagyvállalatok bérköltségei ugyanis nagyban csökkennek a 340 forint fölé dráguló európai fizetőeszközzel, miközben a magyar családoknak gyakorlatilag az élet minden területén drágulással kell szembenézniük - fejtette ki. Szakács László szerint az Orbán-kormány adóparadicsomot hozott létre a multinacionális vállalkozásoknak, amelyek tized annyi közterhet fizetnek, mint az ott dolgozók. Az MSZP szerint ezzel szemben a bérekre rakodó adókat kell csökkenteni, a tőkét sújtó terheket pedig nem kell tovább mérsékelni. Frakciótársa, Bangóné Borbély Ildikó ugyanitt azt mondta, az Orbán-kormány népesedés- és családpolitikája is megbukott, mivel azok sem biztonságot, sem kiszámíthatóság, sem pedig tervezhetőséget nem nyújtanak. Kiemelte, egy kormány sikerességét jól mutatja a születésszám, ami az elmúlt években folyamatosan csökken Magyarországon, ráadásul mára minden hatodik magyar gyermek külföldön születik meg. Ez is azt mutatja, hogy a magyar fiatalok előtt két választás van: a vándor- vagy a koldusbot - mondta Bangóné Borbély Ildikó. A szocialista politikus elfogadhatatlannak nevezte, hogy a magyar családok adóbefizetéseik után nem kapnak megfelelő egészségügyi, oktatási szolgáltatásokat az államtól és ezért újabb kiadásokkal kell magánorvosokhoz és magántanárokhoz fordulniuk.
Szerző
Témák
forint infláció