Előfizetés

Dobog, kihagy, kalimpál – Nem minden szívritmuszavar kóros

Barabás Júlia
Publikálás dátuma
2020.02.12. 15:15

Fotó: B. BOISSONNET/BSIP / AFP
Az egészséges szívritmust általában észre sem vesszük, de nem biztos, hogy betegséget jelez, ha szabálytalan a szív ritmusa. Bizonyos esetekben viszont minél előbb érdemes orvoshoz fordulni.
Az egészséges szív ritmusos összehúzódását normál esetben észre sem vesszük, pedig percenként számtalanszor megtörténik. Pulzusunk nyugalmi állapotban lassabb (akár 45/perc), fizikai vagy érzelmi terhelésre pedig szaporábbá (akár 170/perc) válik. 
A szívritmus bármilyen szabálytalanságát ritmuszavarnak hívják. Fiatal felnőtteknél is jelentkezhetnek félreütések, amelyek általában kezelést sem igényelnek. Viszont ép szívű embereknél is előfordulhatnak olyan ritmuszavarok, amelyek gyógyszeres vagy katéteres beavatkozással orvosolhatóak. Idősebb életkorban a lassú szívritmuszavarokat gyakran szívritmus-szabályozóval, idegen szóval pacemakerrel szükséges kezelni – mondta Bógyi Péter, a Budai Egészségközpont kardiológusa a Népszavának.
A szívritmuszavar tünetei lehetnek: nyugalomban jelentkező szapora szívdobogásérzés, melléütés, csökkent terhelhetőség, fulladás, gyengeség, hirtelen jelentkező megszédülés, eszméletvesztés.

Kütyüzzünk!

Célszerű az észlelt rendellenességeket feljegyezni – tanácsolta a szakorvos. Ha van kéznél olyan eszköz, amellyel pulzust lehet mérni, azt érdemes használni. Ilyen például az automata vérnyomásmérő, de alkalmas lehet erre a célra egyéb okoseszköz is. Elsőként a háziorvoshoz érdemes fordulni, mivel a ritmuszavarok legnagyobb része jóindulatú és legfeljebb gyógyszeres kezelést igényel. Ha indokolt, a háziorvos kardiológiai vagy speciális, ritmusgyógyászati szakrendelésre irányítja a beteget.
Súlyos tünetek (pl. eszméletvesztés) és idősebb életkorban, valamint egyéb társbetegségek (magas vérnyomás, cukorbetegség, dohányzás) fennállásakor érdemes mihamarabb segítséget kérni – tette hozzá Bógyi Péter. 
A ritmuszavarok előfordulásának csökkenését a stresszes életmód elkerülésével, az energiaital-, kávé- és alkolholfogyasztás mérséklésével, megfelelő mennyiségű és minőségű alvással, rendszeres, nem túl megerőltető testmozgással lehet elősegíteni.

Antibiotikum-rezisztencia is veszélyezteti a keskenyszájú orrszarvúkat

MTI
Publikálás dátuma
2020.02.12. 12:09

Fotó: TONY KARUMBA / AFP
Az aggasztó szintű, új veszély oka a kutatók szerint a Kenyában az emberek és a haszonállatok féktelen antibiotikum-használata.
Új veszély fenyegeti a kenyai Ruma Nemzeti Parkban élő keskenyszájú orrszarvúkat: az antibiotikum-rezisztencia, amelynek oka a kutatók szerint az antibiotikum féktelen használata mind az emberek, mind a haszonállat-állomány körében a kelet-afrikai országban. A Viktória-tó partján lévő nemzeti parkban élő, súlyosan veszélyeztetett faj egyedeinél az EcoHealth amerikai tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint aggasztó szintű az antibiotikum-rezisztencia.
A kutatók, köztük a kenyai Maseno Egyetem szakemberei 16 keskenyszájú orrszarvú ürülékmintáit tanulmányozták az antibiotikumokkal szembeni ellenállóképesség vizsgálatakor. E. coli baktérium génjeit izolálták mind a rinocéroszok, mind emberek ürülékéből, és tanulmányozták, mennyire ellenállók ezek a baktériumok nyolc általános használatú antibiotikummal – köztük az ampicillinnel, a gentamicinnel és a tetraciklinnel – szemben. 
Négy antibiotikum esetében az ember és az orrszarvúak ellenállóképessége hasonló volt, kettő esetében az orrszarvúk ellenállóbbak voltak. „Ez azért ad aggodalomra okot, mert az orvvadászat által súlyosan veszélyeztetett orrszavú hajlamos a szarvasmarha-gümőkórra, amely egy bakteriális betegség, és amelynek kezelését az antibiotikum-rezisztencia megnehezíti. Ha a rinocéroszok betegek, kezelni kell őket. Milyen orvosságot adjunk ezen állatoknak?” – tette fel a kérdést Collins Kipkorir Kebenei, a tanulmány társszerzője.
Az orrszarvú súlyosan veszélyeztetett faj, mintegy 29 ezer egyed él a Földön, öt százalékuk Kenyában. A kutatók nem tudják, hogy alakulhatott ki az antibiotikummal szembeni ellenállás. Feltételezik, hogy a nemzeti parkot átszelő Lambwe folyó vizéből ihattak, amely antibiotikum-rezisztens baktériumokat hordozó hulladékkal szennyezett. Azt is lehetségesnek tartják, hogy az orvvadászoktól védő parkőrökkel való érintkezés következtében alakulhatott ki az antibiotikum-rezisztencia.

Magyar tudós is közreműködik a Nap vizsgálatában

MTI
Publikálás dátuma
2020.02.12. 11:00

Fotó: HANDOUT / AFP
A Napot még soha nem látott közelségből és szögből vizsgáló Solar Orbiter műhold hétéves projektjében Erdélyi Róbert, a Sheffieldi Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) csillagászprofesszora is részt vesz.
A magyar kutató a Nap ultraibolya hullámhosszán vizsgálja majd az égitestből kiáramló plazmát – olvasható az ELTE közleményében. A tudósok először 1999-ben vetették fel a Nap plazmakitöréseit tanulmányozó műhold szükségességét, a European Space Agency (ESA) a küldetést 2008 és 2013 között tervezte. A szonda felépítése során azonban technikai akadályokba ütköztek.
Az egyik nagy kihívást az űrhajó hőszigetelése jelentette, ahhoz ugyanis több éves fejlesztésre volt szükség, hogy a berendezések 520 Celsius-fokig bírják a hőséget. A február 10-én fellőtt Solar Orbiter hűtőtartományát végül szendvicsszerűen rétegezett titániumból készítették el, amelyet a SolarBlacknek nevezett, speciális, fekete színű anyaggal vontak be. Az űrjárművek borítását a fényvisszaverés miatt általában fehérre tervezik, de a fehér szín az ultraibolya sugárzás hatására elszürkül, ez pedig jelentősen megváltoztatja a szonda hőtulajdonságait, és hátrányosan befolyásolhatja műszereit. Különleges védőborítása miatt a Solar Orbitert a tudósok már el is nevezték Blackbirdnek, azaz fekete rigónak.
A rendkívüli hőség elviselésére alkalmas borításra azért volt szükség, hogy a Solar Orbiter képes legyen egészen közelről vizsgálni a Napot. A tudósok ugyanis arra kíváncsiak, hogy a Nap hogyan hozza létre és tartja működésben a Naprendszert körülölelő óriási védőbuborékot, a helioszférát, és miért változik ez a buborék időről időre. A Nap aktivitási ciklusának feltárásához a kutatók szerint a Nap sarkvidékei adhatnak kulcsot, a Solar Orbiter pedig az első űrszonda, amelyik erről a rejtélyes régióról képet adhat.
A hétéves misszióra felbocsátott Solar Orbiter előtt valamennyi Napot vizsgáló műhold az ekliptika mentén haladt, vagyis azon a síkon mozgott, amelyen a Föld kering Naprendszerünk központi csillaga körül. Most azonban felülről nézhetnek le a tudósok a Napra, és láthatják a pólusokat is. Ennek azért van jelentősége, mert csak a Nap globális mágneses mezejének kellően pontos modelljével lehet előre jelezni az űridőjárási eseményeket.
A Solar Orbiter mindeddig példátlan részletességgel szolgáltathat adatokat arról a kapcsolatról, amely a Nap és a helioszféra eseményei között áll fenn. A mérések alapján a tudósok képet kaphatnak arról, mi köze van annak, ami a Nap felszínén történik, ahhoz, amit a Föld közelében megfigyelünk.
Erdélyi Róbert, a Sheffieldi Egyetem és az ELTE Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program (FIKP) csillagászprofesszora a projektben a SPICE Team tagja. A SPICE az a műszer, amely a Nap ultraibolya hullámhosszán vizsgálja majd a Napból kiáramló plazmát, azaz az univerzum anyagának 4. halmazállapotát. A műszer fontos szerepet játszik a napkitörések gócpontjainak, úgynevezett aktív régióinak feltárásában és azok kialakulásának előrejelzésében. Továbbá – a műhold egyedi pályájából adódóan – a SPICE kamera feladata a Nap felszínén kialakuló igen nagyszámú, kollimált mágneses plazmakilövellések fizikai körülményeinek vizsgálata.
A SPICE műszert az angliai Rutherford Appleton Laboratory (RAL) vezetésével nemzetközi konzorcium fejlesztette ki. A műhold február 10-i sikeres fellövését követően a RAL-ban a kutatók ünnepségen tájékoztatták a nyilvánosságot a napműhold küldetéséről. Erdélyi Róbert tudományos előadásában kiemelte: a műhold segít megérteni a Nap pólusaiból rendkívüli sebességekre, akár több ezer kilométer/szekundumra is felgyorsuló anyagáramlást, a napszelet, amely meghatározó faktora űridőjárásunknak.
A kutatók szerint az előzetes eredményekre már májusban lehet számítani, de az adatok teljes körű, tudományos feldolgozása várhatóan 2021 novemberében kezdődik.