Magyar tudós is közreműködik a Nap vizsgálatában

Publikálás dátuma
2020.02.12. 11:00

Fotó: HANDOUT / AFP
A Napot még soha nem látott közelségből és szögből vizsgáló Solar Orbiter műhold hétéves projektjében Erdélyi Róbert, a Sheffieldi Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) csillagászprofesszora is részt vesz.
A magyar kutató a Nap ultraibolya hullámhosszán vizsgálja majd az égitestből kiáramló plazmát – olvasható az ELTE közleményében. A tudósok először 1999-ben vetették fel a Nap plazmakitöréseit tanulmányozó műhold szükségességét, a European Space Agency (ESA) a küldetést 2008 és 2013 között tervezte. A szonda felépítése során azonban technikai akadályokba ütköztek.
Az egyik nagy kihívást az űrhajó hőszigetelése jelentette, ahhoz ugyanis több éves fejlesztésre volt szükség, hogy a berendezések 520 Celsius-fokig bírják a hőséget. A február 10-én fellőtt Solar Orbiter hűtőtartományát végül szendvicsszerűen rétegezett titániumból készítették el, amelyet a SolarBlacknek nevezett, speciális, fekete színű anyaggal vontak be. Az űrjárművek borítását a fényvisszaverés miatt általában fehérre tervezik, de a fehér szín az ultraibolya sugárzás hatására elszürkül, ez pedig jelentősen megváltoztatja a szonda hőtulajdonságait, és hátrányosan befolyásolhatja műszereit. Különleges védőborítása miatt a Solar Orbitert a tudósok már el is nevezték Blackbirdnek, azaz fekete rigónak.
A rendkívüli hőség elviselésére alkalmas borításra azért volt szükség, hogy a Solar Orbiter képes legyen egészen közelről vizsgálni a Napot. A tudósok ugyanis arra kíváncsiak, hogy a Nap hogyan hozza létre és tartja működésben a Naprendszert körülölelő óriási védőbuborékot, a helioszférát, és miért változik ez a buborék időről időre. A Nap aktivitási ciklusának feltárásához a kutatók szerint a Nap sarkvidékei adhatnak kulcsot, a Solar Orbiter pedig az első űrszonda, amelyik erről a rejtélyes régióról képet adhat.
A hétéves misszióra felbocsátott Solar Orbiter előtt valamennyi Napot vizsgáló műhold az ekliptika mentén haladt, vagyis azon a síkon mozgott, amelyen a Föld kering Naprendszerünk központi csillaga körül. Most azonban felülről nézhetnek le a tudósok a Napra, és láthatják a pólusokat is. Ennek azért van jelentősége, mert csak a Nap globális mágneses mezejének kellően pontos modelljével lehet előre jelezni az űridőjárási eseményeket.
A Solar Orbiter mindeddig példátlan részletességgel szolgáltathat adatokat arról a kapcsolatról, amely a Nap és a helioszféra eseményei között áll fenn. A mérések alapján a tudósok képet kaphatnak arról, mi köze van annak, ami a Nap felszínén történik, ahhoz, amit a Föld közelében megfigyelünk.
Erdélyi Róbert, a Sheffieldi Egyetem és az ELTE Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program (FIKP) csillagászprofesszora a projektben a SPICE Team tagja. A SPICE az a műszer, amely a Nap ultraibolya hullámhosszán vizsgálja majd a Napból kiáramló plazmát, azaz az univerzum anyagának 4. halmazállapotát. A műszer fontos szerepet játszik a napkitörések gócpontjainak, úgynevezett aktív régióinak feltárásában és azok kialakulásának előrejelzésében. Továbbá – a műhold egyedi pályájából adódóan – a SPICE kamera feladata a Nap felszínén kialakuló igen nagyszámú, kollimált mágneses plazmakilövellések fizikai körülményeinek vizsgálata.
A SPICE műszert az angliai Rutherford Appleton Laboratory (RAL) vezetésével nemzetközi konzorcium fejlesztette ki. A műhold február 10-i sikeres fellövését követően a RAL-ban a kutatók ünnepségen tájékoztatták a nyilvánosságot a napműhold küldetéséről. Erdélyi Róbert tudományos előadásában kiemelte: a műhold segít megérteni a Nap pólusaiból rendkívüli sebességekre, akár több ezer kilométer/szekundumra is felgyorsuló anyagáramlást, a napszelet, amely meghatározó faktora űridőjárásunknak.
A kutatók szerint az előzetes eredményekre már májusban lehet számítani, de az adatok teljes körű, tudományos feldolgozása várhatóan 2021 novemberében kezdődik.
Szerző
Témák
NASA űrszonda Nap ESA

Kutatják, miért kerüli el a gyerekeket a koronavírus

Publikálás dátuma
2020.02.11. 11:14

Fotó: Sunil Pradhan/Anadolu Agency / AFP
A gyerekeknek még az erős az immunrendszere, ezért a tudósok szerint jobban véd, de ha meg is kapják, enyhe tünetekkel átvészelik a fertőzést.
A tudósok arra a jelenségre keresik a magyarázatot, miként lehet, hogy a gyerekek könnyebben "megússzák" a betegség súlyosabb következményeit és kevesebb tünettel kell megküzdeniük. Az új típusú koronavírus (nCoV-2019) megjelenése óta több mint 900 embert ölt meg, a fertőzöttek között azonban elenyésző a gyerekek száma. Nagyon kevesen betegek annyira, hogy diagnosztizálják náluk a vírust. A Journal of the American Medical Association című szaklapban megjelent egyik tanulmány szerint a betegek átlagéletkora 49 és 56 év között van. Egyelőre nem teljesen tisztázott, mi az oka, hogy a gyerekeket elkerüli a betegség. Hasonló jelenség figyelhető meg egyébként a SARS- és a MERS-vírus esetében is.
"Nem értjük teljesen a jelenséget, de lehetséges, hogy a gyerekek és a felnőttek immunrendszere közti különbségből adódik. Az egyik feltételezés az, hogy sokkal aktívabb a velük született immunválasz, vagyis a kórokozók csoportjait célzó korai reakciójuk" – fejtette ki Andrew Pavia, a Utah-i Egyetem szakértője. Ha az nCoV-2019 vírusnak kitett gyerekek veleszületett immunválasza erősebb, akkor sokkal könnyebben győzik le a fertőzést és csak enyhe tünetek jelentkeznek náluk.
Krys Johnson, a philadelphiai Temple University College of Public Health kutatója kifejtette: nem arról van szó, hogy a gyerekeknél nem jelentkeznek tünetek, hiszen vírusos tüdőgyulladásuk is lehet. De mivel 
immunrendszerük annyira erős, nem gyűri le őket annyira a betegség, mint a felnőtteket.

Ez hasonló ahhoz, hogy a felnőtteknek 25-ször nagyobb esélyük van arra, hogy meghaljanak bárányhimlőben, mint a gyerekeknek. És míg az influenza súlyos következményekkel járhat a csecsemőknél, a nagyobb gyerekek sokkal könnyebben vészelik át, mint a felnőttek. 
Az immunrendszer ereje mögött több lehetséges tényező is állhat a tudósok szerint. Egyrészt a gyerekeknek sokkal egészségesebbek a légzőszerveik, mivel jóval kevésbé voltak kitéve a cigarettafüstnek és a légszennyezettségnek, mint a felnőttek. Másrészt a gyerekek általánosságban véve is egészségesebbek, kevésbé jellemzőek rájuk krónikus egészségügyi problémák, mint például a cukorbetegség, az autoimmun betegségek, a szív- és érrendszeri betegségek vagy a túlsúly – fejtette ki Johnson.
A felnőttek jóval hajlamosabbak a káros immunválaszra, amely olyan betegségeket okozhat, mint az akut légúti distressz szindróma (ARDS) - mondta el James Cherry, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) professzora. Az immunsejtek tevékenységének kiegyensúlyozatlansága által előidézett légzőszervi tünetek miatt az ARDS-ben szenvedők 40 százaléka meghal – idézi a szakértőt a LiveScience tudományos-ismeretterjesztő portál. A SARS (súlyos akut légzőszervi szindróma) vírussal azonos családba tartozó új típusú koronavírus influenzához hasonló tüneteket okoz, és súlyos légzőszervi panaszokkal járhat.
Szerző

Független kutatók megkérdőjelezték, hogy a tobzoska is terjeszthette a koronavírust

Publikálás dátuma
2020.02.10. 12:10

Fotó: ROSLAN RAHMAN / AFP
Egy kínai kutatás azt feltételezte, a veszélyeztetett, pikkelyes állatról terjedhetett át az emberre a tüdőgyulladást okozó, új koronavírus. Független kutatók szerint nem biztos, hogy valóban ez, az ázsiai konyhában csemegének számító faj a vírus köztes gazdaállata.
A dél-kínai Kanton két intézményének - a Dél-kínai Mezőgazdasági Egyetemnek és a Lingnan Kuangtung Modern Mezőgazdasági Laboratóriumnak - a kutatói ezer darab természetes környezetből vett mintában található örökítő anyagot vizsgálata után jutottak arra a megállapításra, hogy a tobzoska lehet a vírus köztes gazdaállata. A kutatási eredmények alapján az embereket megfertőző, új típusú koronavírus elkülönített törzsének szekvenciája 99 százalékban megegyezett a tobzoskákban található vírus genomjával.
Sen Jung-ji, a Dél-kínai Mezőgazdasági Egyetem egyik kutatója pénteki sajtótájékoztatóján elmondta: a tobzoskák mindazonáltal nem feltétlenül az egyetlen köztes hordozói a vírusnak. A szintén a koronavírusok családjába tartozó SARS vírust említve a kutató példaként említett, hogy a cibetmacskákon kívül más kistestű, húsevő állatok is hozzájárulhatnak a vírus terjedéséhez.
James Wood, a Cambridge-i Egyetem állatorvostudományi tanszékének vezetője annak a véleményének adott hangot, hogy a kínai kutatók nem álltak elő "tudományos bizonyítékkal". "Nem elegendő annak bejelentése, hogy több mint 99 százalékos vírus RNS szekvencia hasonlóságot észleltek" – hangoztatta. Ezeket az eredményeket okozhatta a nagyon fertőzött környezetből származó szennyezés is – magyarázta.
Jonathan Ball, a Nottinghami Egyetem molekuláris virológia professzora érdekes fejleménynek nevezte a kínai kutatást, de mint mondta, "nem világos az, hogy valóban a veszélyeztetett tobzoska faj a köztes gazdaállat". "A teljes genetikai adatot látnunk kell ahhoz, hogy megtudjuk, milyen kapcsolat van az ember és a tobzoska vírusok kötött, és megértsük, mennyire gyakori ez a vírus a tobzoskákban, és hogy ezeket az állatokat árulták-e a vuhani piacokon" - magyarázta. Dirk Pfeiffer, a Hongkongi Városi Egyetem állatorvostudományi tanszékének professzora szintén arról beszélt, hogy "még igen messze van a kutatás attól, hogy megállapíthassák a kapcsolatot a tobzoskák és az emberi koronavírus fertőzés között".
Kínai és külföldi szakértők a vírus eredeti hordozójának - a SARS-hoz hasonlóan - a denevéreket tartják. Hétfőn a Vuhani Virológiai Intézet kutatói tettek közzé egy tanulmányt a Nature című brit tudományos lapban, amely szerint a fertőzött páciensekben talált vírus genomja 96 százalékban azonos a denevérek által hordozott koronavírussal.
A pekingi és vuhani egyetem tudósai a Journal of Medical Virology című folyóiratban január 22-én publikált tanulmányukban arról írtak, hogy a kígyó lehet legnagyobb valószínűséggel az új koronavírus gazdaállata. Az új koronavírus létező szekvenciáinak átfogó elemzése során összehasonlították különböző állatfajok RNS - ribonukleinsav - szekvenciáit. A kígyó azon állatok egyike, amelyeket a bezárt vuhani hús- és halpiacon árultak.
A súlyos tüdőgyulladást okozó vírus tavaly decemberben Vuhanban, a közép-kínai Hupej tartomány székhelyén ütötte fel a fejét. A járvány kiindulópontjának sokáig egy helyi hús- és halpiacot tartottak, ugyanis az első fertőzöttek közül sokan a piacon kaphatták el a betegséget, de azóta megerősítették, hogy a legelsőként diagnosztizált fertőzött nem járt a hatóságok által január elején bezárt piacon, így a vírus eredetének kérdésére még nem sikerült egyértelmű választ találni.
A kínai mezőgazdasági minisztérium január 26-án bejelentette, hogy ideiglenesen betiltja a vadállatok és a vadhús értékesítését. Az intézkedés piacokra, boltokra, éttermekre és az online platformokra is érvényes, és az országos válsághelyzet végéig tart. Nemzetközi állatvédő szervezetek azonban azt sürgetik, hogy végleg tiltsák be a vadon élő állatok kereskedelmét Kínában.
A tobzoskák minden ázsiai országban védelem alatt állnak, és a washingtoni egyezmény (CITES) szerint tiltott a nemzetközi kereskedelmük. Az illegális kereskedőktől Ázsiában azonban a leggyakrabban tobzoskákat koboznak el. A hangyákkal, termeszekkel táplálkozó állat pikkelye keratinból, az emberi körmöt is alkotó anyagból áll, és a hagyományos kínai gyógyászatban igen nagy a kereslet iránta. A tobzoskahús pedig csemegének számít a kínai és más ázsiai országok gasztronómiájában.
Szerző
Témák
koronavírus