Fékeződik a kutak forgalma

Publikálás dátuma
2020.02.12. 08:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Tavaly 6,5 milliárd literen ismét csúcsot döntött az üzemanyagok hazai forgalma. Már érezhető az alternatív hajtás előretörése.
Tavaly 2,9 százalékkal 6,5 milliárd literre nőtt az üzemanyagok összesített hazai forgalma - számítható ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján közzétett kimutatás alapján. Bár a mért "szabadforgalom" - immár negyedik éve - rekordnak számít, az emelkedési mérték a világválság lecsengése, azaz 2013 óta a legalacsonyabb. A gázolajforgalom 3,6 százalékkal 4,5 milliárd literre nőtt. Utóbbi érték immár hatodik éve számít csúcsdöntésnek. Az emelkedés mértéke az elmúlt hat év átlagába simul úgy, hogy 2014, 2015 és 2018 ehhez képest jelentős kiugrást hozott. A benzin iránti igény 1,4 százalékkal kétmilliárd liter közelébe bővült. A bővülés szintje szintén a válság óta nem látott szerénységű. A termékből elfogyasztott mennyiség változatlanul csak közelíti a 2007-es, 2,1 milliárd literes csúcsot. Az értékek jóval szerényebbek a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) által közzétetteknél. A vezető hazai olajcégeket tömörítő szervezet január elején az üzemanyag 5,3 százalékos forgalombővüléséről számolt be; ezen belül a gázolaj iránti kereslet 5,5, a benzineladások pedig 4,9 százalékkal bővültek. Utóbbi adat nagyjából megfelel az elmúlt három évének, viszont jócskán meghaladja az azt megelőző három évét. A látszólagos ellentmondások feloldására megkértük Grád Ottót, a MÁSZ főtitkárát. A szakember leszögezte: a MÁSZ tagvállalatai a közel 2 ezer hazai kút valamivel több mint felét üzemeltetik, ami a tavaly év végi adatok szerint 1025 egység. Igaz, a fogyasztás mintegy kétharmada rajtuk keresztül zajlik. A kutakon túl ugyanakkor számos nagyvevő - így a közlekedési- és szállítóvállalatok, nagy mezőgazdasági cégek, vagy épp a honvédség - közvetlenül a nagykereskedésből vásárol és nem nyilvános kutakon tankol. A szabadforgalmi adat ezekkel kiegészülve alakul ki. A lendületvesztést Grád Ottó a folyamatos rekordok természetes velejárójának tartja. Ilyen magas fokú igényemelkedés esetén előbb-utóbb óhatatlanul bekövetkezik, hogy az újabb csúcsra már némiképp alacsonyabb ütemben hág fel a fogyasztás - magyarázta a főtitkár. A benzin esetében az összesített és a MÁSZ-adat emelkedési üteme közti különbségből értelemszerűen az következik, hogy az autósok egyre inkább választják a "márkás" vagy "színes" kutakat a "márkátlan", avagy "fehér" töltőállomások helyett. Ennek oka lehet a kényelmen túl az ott elérhető bővebb választék - így például a prémiumüzemanyagok -, vagy akár a shopokban más termékek elérhetősége is. Ezt a jelek szerint egyre kevésbé fékezi, hogy a "márkás" kutak nagy átlagban drágábbak a "fehéreknél". Ennek oka, hogy tavaly összességében nem vagy alig emelkedett az üzemanyagok ára, viszont nőtt az - akár tankolásra - elkölthető jövedelem. Ezt támasztja alá, hogy míg tavaly a márkás hazai kutak száma kissé nőtt, a "fehéreké" több mint egy tucattal apadt. Grád Ottó szerint az autók fogyasztása is csökken. (A Levegő Munkacsoport nevű környezetvédő szervezet minapi konferenciáján ugyanakkor ezzel ellenkező folyamatokat mutatott be.) Emellett a főtitkár szerint egyre inkább érezhető az alternatív - elektromos, hibrid, CNG-, vagy épp LNG- - hajtású gépjárművek hatása. Ilyen típusra pedig elsősorban benzinfogyasztók váltanak.
Ezt számításaink is alátámasztják. Miközben 2016-ig a márkátlan kutak benzinforgalma a MÁSZ-tagvállalatoké egyre nagyobb arányát elérve 35 százalékot tett ki, azóta ez az arány 32 százalékra mérséklődött. A teljes benzinforgalom egyre inkább megegyezik az üzemanyagkutakéval, vagyis ma már szinte semmilyen vevő nem jut közvetlenül a nagykereskedőtől benzinhez. Gázolajból ugyanakkor "csak" körülbelül kétszer többet adnak el a MÁSZ-kutakon, mint azon kívül és ez az arány is csökken. Az összesített adat szintén ehhez közelít. Hasonló folyamat figyelhető meg a kutak és az azon kívüli gázolajforgalom összevetésével. A nyílt kutakon kívüli dízelértékesítés aránya a 2007-es 36 százalék óta folyamatosan csökken, ami így tavaly pont negyedrészt tett ki. Ezt támasztja alá az is, hogy az összesített, 3,6 százalékos dízeligény-emelkedés jóval szerényebb a MÁSZ-kutak 5,5 százalékánál. Grád Ottó ennek kapcsán leszögezte: a dízeligény alapvetően a gazdaság, a fuvarozók és más ágazatok anyagi helyzetére utal. E piacon kevéssé jellemző az alternatív üzemanyagok megjelenése és a dízel környezetszennyezését illető bírálatok sem éreztetik fékező hatásukat. (Sőt, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete az év elején az idős használtautók egyre bővülő behozatalára figyelmeztetett.)
Szerző

Tovább gyengült a forint

Publikálás dátuma
2020.02.11. 18:21

Fotó: Shutterstock
Napközben a jegyzés 339,02 forinton is járt.
Az euró jegyzése a kora reggeli 338,08 forintról 338,92 forintra ment fel este hat órára. Napközben a jegyzés 339,02 forinton is járt. A forint történelmi árfolyam-mélypontja az euróval szemben a múlt pénteken 339,27 forinton elért jegyzés volt. A dollárral szemben is gyengült a forint, a dollárt 310,50 forinton jegyezték este hat órakor a kora reggeli 309,83 forint után. A dollár jegyzése nap közben 310,61 forintnál is járt, ami a forint új árfolyam-mélypontja lett a dollárral szemben. A svájci frank jegyzése a kora reggeli 316,66 forintról este hat órára 318,02 forintra emelkedett. A svájci frank öt éve, a 2015 januári 333,01 forinton érte el a legmagasabb jegyzését.
Szerző
Témák
forint árfolyam

Bezárja ózdi gyárát, ezer embert küld el az ABB

Publikálás dátuma
2020.02.11. 15:19

Fotó: Wan xiaojun / AFP
Csökkenő kereslettel magyarázza a leépítést az elektromos berendezéseket gyártó multi, az év végére lakat kerül az ózdi üzemre. A kormány azonnali beavatkozást ígér.
A piaci kereslet esése miatt az ABB bezárja ózdi gyárát, amely 2018-ban került a vállalat tulajdonába, a GE Industrial Solutions felvásárlásának részeként - közölte kedden a cég az MTI-vel. Az ózdi gyár főként elektromos kismegszakítókat, áram-védőkapcsolókat és túláramvédelmi megszakítókat gyárt. A bezárás megközelítőleg 1000 munkahelyet érint.
Mint írták, az ózdi gyár termelési volumene folyamatosan csökken és hamarosan elér egy olyan szintet, ahol már nem lehet gazdaságosan folytatni a gyártást. A megmaradó néhány gyártósort az ABB más, régióbeli üzemeibe telepíti át, ahol megfelelő termelési kapacitás áll rendelkezésre. A tájékoztatás szerint 2020 végén áll le az ózdi üzem működése véglegesen. A döntés nem befolyásolja az ABB egyéb magyarországi befektetéseit. Az ABB  közleményében hangsúlyozza, hogy az elküldött dolgozóknak támogatást kíván nyújtani, amely meghaladja a Munka törvénykönyve által előírt szolgáltatásokat, és „remélhetőleg enyhíteni fogja a döntés társadalmi hatásait”. A vállalat szorosan együttműködik majd a munkaügyi hivatallal, hogy segítse dolgozóinak elhelyezkedését az ABB valamelyik másik magyarországi telephelyén vagy a térség más vállalatainál, illetve hogy támogassa a szakmai átképzéseket, vagy akár a saját vállalkozások indítását - közölték. 

Palkovics a helyszínen tárgyalna a folytatásról

Azonnal lép a kormány az ABB ózdi dolgozói érdekében - ígéri az Innovációs és Technológiai Minisztérium. Palkovics László tárcavezetőpénteken a városba utazik, ahol a térség országgyűlési képviselőjével,az ózdi önkormányzati vezetőkkel és az érintett cég beszállítóival tárgyal a kialakult helyzet rendezésének lehetőségeiről. Az egyeztetések  célja - írja közleményében a minisztérium .  hogy a társaság 1000 munkavállalója minél hamarabb megnyugtató választ találjon arra, hol folytathatja a munkát. Hozzáteszik, a kormány már korábban is beavatkozott a régiós foglalkoztatás biztonsága érdekében: az Ózdi Acélműben 20 százalékos részesedést vásárolt azért, hogy garantálja 500 munkahely megtartását.      

Hadseregnyi alkalmazott a világ több mint száz országában

Az ABB több mint 100 országban működik, és 144 000 főt alkalmaz. Vezető üzletágai az energetika, ipari automatizálás, hajtások, valamint robotika és gyártásautomatizálás. Az ABB Mérnöki, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. honlapja szerint Magyarországon Budapesten rendelkezik központi irodával, Győrben robotika szervizirodával, Fóton raktárhelységgel és szervizműhellyel, Gyálon logisztikai központtal, valamint Kecskeméten és Ózdon gyárral.    A nyilvános cégadatok szerint az Industrial C&S Hungary Kft. néven működő ózdi üzem árbevétele 2018-ban 54,3 milliárd forint volt, adózás utáni vesztesége pedig 13 milliárd forint. 
Szerző
Frissítve: 2020.02.11. 15:39