Álhíreket csiripelt a bevándorlásellenes vészmadár

Publikálás dátuma
2020.02.07. 15:16
Thierry Baudet
Fotó: SEM VAN DER WAL / AFP
Csaknem egy hétbe telt Thierry Baudetnek, hogy elismerje, hibázott. A holland szélsőjobboldali Fórum a Demokráciáért (FvD) elnöke még múlt pénteken arról írt a Twitteren, hogy közeli hölgy ismerőseit négy marokkói férfi zaklatta a vonaton.
A provokatív megnyilatkozásairól ismert pártvezér az ügy kapcsán azt a tanulságot vonta le, hogy Hollandiának ki kellene törni a jelenleg uralkodó “poltikailag korrekt marhaságból.” Csakhogy a történetéből szinte semmi sem volt igaz – ahogyan ez néhány utas és a vasúttársaság beszámolóiból kiderült. Az állítólagos zaklatók közül hárman kalauzok voltak, akik a két nő menetjegyét szerették volna ellenőrizni. Baudet ismerősei azonban nem akartak együttműködni, mert nem hitték el, hogy tényleg a vasúttársaság alkalmazottairól van szó, hiába igazolták magukat. A jegyellenőrök ezért hívták oda a negyedik férfit, egy civil ruhás rendőrt. A körülmények ismerete viszont teljesen más megvilágításba helyezi az eseményeket: zaklató bevándorlók helyett munkájukban – feltételezett származásuk miatt – akadályoztatott kalauzok képe rajzolódott ki. A legnagyobb kormánypárt (a konzervatív-liberális Néppárt) képviselője, Zohair el Yassini szerint az eset bizonyítja a FvD elnökének előítéleteit. A Twitteren úgy fogalmazott: “ha marokkói vér csörgedezik ereidben, Thierry Baudet akkor is potenciális bűnözőként tekint rád, hiába holland a szíved.” Yassini és a kormánykoalíciói pártjainak több képviselője egyaránt bocsánatkérésre szólította fel az ellenzéki pártvezért. Baudet azonban egész hétvégén hallgatott, a sajtómegkeresésekre sem válaszolt. Amikor pedig hétfőn reagált a fejleményekre, akkor is saját igazát bizonygatta. Arról írt a Facebookon, hogy nő ismerősei “nem érezték magukat biztonságban” a kalauzok fellépése – annak ellenére, hogy  a vasúttársaság szerint a jegyellenőrök megfelelően jártak el. Baudet azt viszont már ekkor elismerte, hogy "túl gyorsan és túl határozottan reagált" az ügyre, és helyezte azt egy “szélesebb politikai kontextusba.” A szélsőjobboldali pártvezér végül szerdán elismerte, hogy nem kellett volna közzétennie a botrányt kiváltó posztot. “Hibáztam” – ismételte el többször is az őt kérdező újságíróknak. Baudet azonban nem kért bocsánatot és abszurdnak nevezte azt a felvetést, hogy üzenete rasszista lett volna. A mostani botrány valószínűleg továbbrontja a Fórum renoméját, amely 2016-os megalakulását követően éppen azzal tört a holland politika élvonalába, hogy úgymond “civilizáltabb” alternatívát kínált a Geert Wilders-féle szélsőjobboldali Szabadságpárthoz képest. Baudet ezzel a kevésbé radikális szavazókat is képes volt megszólítani, de a mérsékelt pártok már eddig is távol tartották magukat az FvD-től. A Fórum elszigeteltségét bizonyítja, hogy tavaly márciusban hiába szerezték meg a legtöbb mandátumot a tartományi választásokon, az önkormányzati testületek megalakításakor mégis rendre kihagyták őket.  A 12 közigazgatási térségből az egyedüli kivétel Limburg volt, ahol szakértőkből álló testület alakult – azért, mert a tartományi koalíció két tagjai (a baloldali Munkapárt és a liberális 66-os Demokraták) csak így voltak hajlandóak együttműködni az FvD-vel. A Fórum ugyan Dél-Hollandban is részt vett a koalíciós tárgyalásokon, de az összefogást éppen Baudet egy Twitter-posztja hiúsította meg. A pártvezér  bevándorlásellenes videót osztott meg egy antiszemita weboldalról, mire a Keresztény Unió és a Megújult Politikai Párt is elutasította az együttműködés lehetőségét a szélsőjobboldali alakulattal.  

Magyar blokk is kellett, hogy meghiúsuljon az uniós állásfoglalás az izraeli béketervvel szemben

Publikálás dátuma
2020.02.07. 14:53
Josep Borell
Fotó: FREDERICK FLORIN / AFP
Szijjártó szerin Magyarország nem támogatja az izraeli vállalatokkal szembeni kereskedelmi embargókat.
Magyarország - Ausztriával, Bulgáriával, Csehországgal, Olaszországgal és Romániával együtt - blokkolta az Izrael elleni uniós fellépést a héten - írja a Jerusalem Post nyomán az Euronews. Az izraeli lap szerint az uniós főképviselő, Josep Borrell
azt szerette volna elérni, hogy mind a 27 tagállam írja alá az amerikai közel-keleti béketerv elítélését.

Arról, a Donald Trump nevéhez fűződő elképzelésről van szó, ami még Izraelben sem aratott osztatlan sikert, a Hamász pedig egyenesen "ellenállási hadműveletet" hirdetett. A tiltakozók azért nem támogatták a békétlenséget szító béketervet elítélő nyilatkozatot, mert semmilyen formában nem kívánták fenyegetni Izraelt. Mivel az unió külpolitikai döntéseinél mind a 27 tagállam támogatására szükség van, ezért
az uniós főképviselő végül kedden csak a saját nevében adott ki nyilatkozatot az ügyben.

Ebben aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a béketervet felhasználva Izrael a saját területéhez csatolhatna palesztin területeken lévő izraeli telepeket. "Az Európai Unió nem ismeri el Izrael fennhatóságát ezen telepek felett" - emlékezettett az uniós főképviselő.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter washingtoni tárgyalásán a héten egyébként támogatásáról biztosította az amerikaiak béketervét és a sajtóközleményében utalt az uniós nyilatkozat ügyére is. "Magyarország nem támogatja az izraeli vállalatokkal szembeni kereskedelmi embargókat, nem támogatja, hogy az európai uniós intézmények néhány tagország nyomására Izrael-ellenes álláspontot képviseljenek az ENSZ-ben, továbbá ellenzi a világszervezet azon határozatait, amelyek inkább csak a feszültség szítására alkalmasak" - állt a Külügyminisztérium közleményében.
Szerző

Koronavírus - "Gyorsreagálású" csapatot állított fel az álhírek ellen a WHO

Publikálás dátuma
2020.02.07. 11:29

Fotó: Wang Quanchao / AFP/Xinhua
A tíz osztrák kutatócsoportnak az a feladata, hogy tudományos tanulmányok "bizonyítékalapú" összefoglalói alapján megbízható tényekkel lássa el az Egészségügyi Világszervezet.
A koronavírussal kapcsolatos összeesküvés-elméletek és tévhitek megcáfolására egy osztrák kutatócsoportot kért fel az Egészségügyi Világszervezet (WHO). A kremsi Duna Egyetem "gyorsreagálású csapata" tíz tudományos munkatársból és hallgatóból áll. Vezetőjük Gerald Gartlehner, az egyetem bizonyítékon alapuló orvostudománnyal és értékeléssel foglalkozó részlegének irányítója.
A feladat hivatalosan az, hogy a csoport tudományos tanulmányok "bizonyítékalapú" összefoglalói alapján megbízható tényekkel lássa el a WHO-t és megfelelő alapot biztosítson döntések meghozatalához. A cél, hogy hatékonyan fel tudjanak lépni az összeesküvés-elméletek és a hamis információk ellen. Ebben fontos tényező az idő: az egységnek 24 órán belül meg kell vizsgálnia, elemeznie és összefoglalnia a koronavírussal kapcsolatos jelentéseket.
Gartlehner elmondta, a lehető legjobb támogatást akarják nyújtani a WHO-nak. "A döntéshozók és a lakosság számára fontos információk előkészítése és elemzése részlegünk fő területe, többéves tapasztalatunk a terület szakértőivé tett minket" – fogalmazott a kutató.
Szerző