Előfizetés

Visszatér a visszaváltás?

Hargitai Miklós
Publikálás dátuma
2020.02.07. 13:19
A csomagolás nagy rész hulladékként végzi
Fotó: Jean-Luc & Françoise Ziegler / AFP/Biosphoto
Nagyot fordult a világ: a visszaváltható csomagolást propagálja az egyik legnagyobb sörgyártó. Az újratöltés, illetve a csomagolóanyag visszavétele a legkisebb ökológiai lábnyomú csomagolási megoldások közé tartozik, a szélesebb körű hazai használatát eddig jobbára a gyártók és a kereskedők ellenállása akadályozta.
Svédországban és Dániában gyakorlatilag az összes italcsomagolás évtizedek óta betétdíjas, és jó ideje hasonló a helyzet Németországban is. Az említett országokban az eldobált palackok és italosdobozok nem részei az utcaképnek – a megfelelően beárazott betétdíj mellett még a leggazdagabb társadalmakban is mindig akad valaki, aki meglátja a lehetőséget a használt csomagolások visszavitelében. Németországban eleve azért vezették be a kötelező betétdíjat, mert azt tapasztalták, hogy a szelektív gyűjtőrendszerekkel képtelenség egy bizonyos szint fölé menni a hasznosításban: az italcsomagolások 30-40 százalékából akkor is szemét lesz, ha minden sarkon van egy gyűjtősziget, és minden háztartásból elviszik a szelektíven gyűjtött hulladékot. A betétdíj viszont azonnal áttöri ezt az üvegplafont: a skandináv országokban az érintett szegmensekben 90 százalék fölötti a hasznosítási arány.
Ha italcsomagolás, akkor inkább alumínium
Fotó: IGOR STEVANOVIC / SCIENCE PHOTO / AFP
Magyarországon (miután a rendszerváltásig Európa egyik legkiterjedtebb visszaváltási rendszerét működtettük) 2010 ás 2014 között, Illés Zoltán környezetügyi államtitkár működése idején merült föl komolyan a kötelező visszavétel bevezetése, de aztán a kormány más utat választott, és inkább a meglévő gyűjtőszigetes visszagyűjtési-hasznosítási rendszert is szétverte (igaz, számos településen megszervezte helyette a házhoz menő különgyűjtést, de egyrészt nem mindenhol másrészt például Budapesten máig nem része a rendszernek az üveghulladék kezelése, és nincs is rá megoldás). A visszavételt alapvetően a gyártói-kereskedői lobbi fúrta meg, de nem volt nehéz dolguk: a kormány is úgy gondolja, hogy a környezetvédelmi szabályok nem korlátozhatják a gazdaság úgynevezett fejlődését. Az elmúlt években ugyanakkor gyökeresen átalakult a szemlélet – igaz, egyelőre inkább a vállalatok oldalán.
Az üvegvisszaváltás a rendszerváltásig jól működött
Fotó: Népszava archív
A műanyaghulladék első számú közellenséggé, a bioszféra pusztulásának jelképévé vált, a csökkenő karbonlábnyom kimutatása pedig olyan elvárás, amely alól egyre kevésbé tudják kivonni magukat a piacról élő cégek. Ezúttal a sörgyártó Heineken gondolta úgy, hogy mutat valamit abból, amire az utóbbi esztendőkben jutott. A cég plakátkiállításon tárja a (cél)közönség elé fenntarthatósági programját, a „Minden váltás nehéz? A visszaváltás nem!”szlogenre és a visszaváltható csomagolásokra épülő koncepció tablói február hónapban az Akvárium Klub előtt láthatók. A plakátokon számok is szerepelnek – kiderül egyebek mellett, hogy 2008-hoz képest 23%-kal csökkentették a fajlagos vízfelhasználást, a szén-dioxid-kibocsátás pedig a felére esett, amit lehetetlen lenne elérni a visszavétel nélkül. Kevesen gondolnák, de csomagolási szempontból a csapolt sör is „zöld” (ha nem eldobós pohárba töltik), de a vállalat újra elindult a visszaváltható üveges kiszerelések felé – ezeknek tized akkora a szénlábnyomuk, mint a dobozos sörnek –, és népszerűsíti az anyagában végtelenszer újrahasznosítható aludobozok visszavételét is.

Itt tartunk

Az EU-ban jelenleg a műanyag csomagolási hulladék 42 százaléka hasznosul. Műanyag-fronton érdekes módon Litvánia és Bulgária vezet, Magyarország 30 százalék körüli aránnyal a mezőny végén van. A teljes csomagolóanyag-vertikumot tekintve szintén hátul kullogunk, egyedül a tök utolsó Máltát megelőzve, holtversenyben a sokkal később csatlakozott, a saját gyűjtési-hasznosítási rendszerét jóval később kiépíteni kezdő Horvátországgal (ez a lista a „kezelt” hulladékok arányát mutatja). Az újrahasznosítási arány alig éri el az 50 százalékot, ennél rosszabb értéket szintén egyedül Málta tud felmutatni – itt még Horvátország is kicsivel előttünk jár.

Kék vércsékről szóló magyar könyv lett az év legjobb madártani kiadványa

MTI
Publikálás dátuma
2020.02.07. 11:24

Elnyerte egy neves brit szakmai szervezet, a British Trust for Ornithology (BTO) első díját a Magyar Madártani Egyesület (MME) gondozásában készült Kék könyv.
A kék vércsékről írt magyar könyv nyerte el egy neves brit szakmai szervezet első díját; a British Trust for Ornithology (BTO) és az általa kiadott havilap, a Britsh Birds több évtizede választja meg az év legjobb madártani témájú könyvét.
A norfolki székhelyű patinás szervezet az elmúlt 20 évben a szakmában kiemelkedő alkotásokat díjazott, a tavalyi évben 54 versenyző közül a kék vércse ökológiájáról és megőrzéséről az MME gondozásában készült magyar, szlovák és angol nyelven is kiadott Kék könyv (The Blue Vesper) lett az első helyezett – olvasható az egyesület közleményében.
A 2012-2018 között futó Kékvércse-védelmi LIFE program munkatársainak tollából a projekt záró évében megszületett könyv a Kárpát-medence egyik legkülönlegesebb madarát, a kék vércsét és védelmét mutatja be. A könyv a faj 15 évnyi kutatásának és megőrzési munkálatainak 240 oldalas összefoglalója művészi kivitelezésben. A magyar kiadást a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete a Szép magyar könyv elnevezésű megmérettetés során a legszebb tudományos-ismeretterjesztő műnek választotta 2019-ben. A díj értékét növeli, hogy e biológiai témájú alkotás az első díjat egy művészeti albummal megosztva kapta.
A kék vércse védelmét hazánkban az MME koordinálja, a projektek résztvevői a hazai nemzeti park igazgatóságok és rajtuk keresztül az Agrárminisztérium - áll az összegzésben.

10 milliónál is több állattal kísérleteznek évente az Európai Unióban

MTI
Publikálás dátuma
2020.02.07. 10:12

Fotó: JEAN-PHILIPPE KSIAZEK / AFP
Többségében egereket, halakat, patkányokat és madarakat használtak 2017-ben – derült ki az első olyan uniós jelentésből, amely az állatkísérletek számát összegezte.
Az Európai Unió tagországaiban 10,7 millió állatot használtak fel állatkísérletekben 2017-ben, és további 12,6 millió állatot neveltek és öltek meg tudományos célból anélkül, hogy végül felhasználták volna őket állatkísérletekben – derült ki abból az uniós jelentésből, amelyben először összegezték a kutatási célra használt állatok számát.
Az engedélyezett állatkísérletek számát tekintve az Európai Unióban Nagy-Britanniában használták a legtöbb, 2,51 millió állatot kísérletek során. A második helyen Németország áll 2,03 millió állattal, Franciaország a harmadik helyen 1,87 millió állattal. Az Európai Bizottság honlapján megtalálható jelentés szerint Magyarországon mintegy 140 ezer állatot használtak fel állatkísérletekben 2017-ben.
Az EU-ban 2017-ben több mint 90 százalékban egereket, halakat, patkányokat és madarakat használtak kísérleti állatként, míg a nyilvánosság részéről nagyobb figyelmet kapó fajok - a kutyák, macskák és nem emberszabású majmok - kevesebb mint 0,3 százalékot tettek ki. Emberszabású majmokat az EU-ban nem használnak tudományos célokra. Legnagyobb arányban egereket alkalmaznak a kutatások során: a kísérletekhez felhasznált összes állat 61 százalékát egerek teszik ki.
A jelentés közzétételével az Európai Bizottság az állatkísérletek területén is javítani akarja az átláthatóságot. A dokumentum információt tartalmaz többek között az egyes tagállamokban az állatkísérletekért felelős hatóságokról, az ezekkel foglalkozó személyek képzettségéről, az egyes projektek engedélyezéséről és elutasításáról, az állatkísérletekkel foglalkozó intézmények felügyeletéről.