Soha nem vizsgált állat magyarázhatja meg a macskaallergia gyakoriságát

Publikálás dátuma
2020.02.07. 11:50

Fotó: Andrew Gal/NurPhoto / AFP
A lajhármakihoz, a világ egyetlen mérgező harapású főemlőséhez hasonlóan a házi kedvencek is védekezési célból termelnek egy allergiát kiváltó fehérjét.
A Queenslandi Egyetemen dolgozó Bryan Fry által vezetett kutatócsoport az indonéziai Cikananga Vadmentő Központban tanulmányozta a lajhármakikat – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. "A lajhármaki a világ egyetlen ismert főemlőse, amely méreggel rendelkezik, ám ennek ellenére gyakorlatilag soha nem tanulmányozták" – mondta a szakember, megjegyezve, hogy bár a tudomány számára ez az állat egyelőre csupa rejtély, aranyos külseje miatt az illegális kisállat-kereskedelemben meglehetősen népszerűnek számít. A lajhármakik a könyökükben lévő mirigyekből nyerik a mérgező váladékot, amelyet lenyalogatva összekevernek a nyálukkal. "Általában a társaikkal harcolva vetik be a mérgüket, amely lassú sebgyógyulást okoz" – magyarázta Fry. "Amikor azonban embert harapnak meg, az áldozatnál olyan tünetek jelentkeznek, mintha allergiás sokkja lenne" – tette hozzá.
A szakember szerint a hasonlóság még szembetűnőbbé vált a laboratóriumi vizsgálatok során. "Megvizsgáltuk a lajhármaki mérgében lévő fehérje DNS-szekvenciáját és megállapítottuk, hogy az gyakorlatilag azonos a macskákon lévő allergén hatású fehérjével" - fejtette ki a kutató. Fry és kollégáinak elmélete szerint mivel a lajhármakik védekezésre használják ezt a fehérjét, könnyen lehet, hogy a macskáknál is védelmi célokat szolgál az allergiát kiváltó anyag. "Nem lehet véletlen, hogy olyan sok ember allergiás a macskákra. Olyasmi lehet ez, amely evolúciósan alakult ki a vadonban, hogy védelmet nyújtson a ragadozók ellen" – mondta a szakember.
"Az a képesség, hogy védekezésképpen allergiás reakciót tudnak kiváltani, nem lehet csupán a lajhármakik sajátossága, hanem olyasvalami, amely időben párhuzamosan a macskáknál is kialakulhatott" - jegyezte meg Fry, aki a jövőben további vizsgálatokkal fogja tesztelni az elméletét.
Szerző

34 műholdat állított pályára egy Szojuz hordozórakéta (videó)

Publikálás dátuma
2020.02.07. 11:34

Fotó: Roszkozmosz
A távközlési műholdak célpályára állítása három és fél órán át tartott, és kilenc szakaszból állt.
Sikerült pályára állítani a brit OneWeb telekommunikációs vállalat mind a 34, most fellőtt műholdját az orosz Szojuz-2.16 hordozórakéta és a Fregat-M gyorsítóblokk segítségével – közölte pénteken a Roszkozmosz orosz állami vállalat. 
A távközlési műholdak célpályára állítása három és fél órán át tartott, és kilenc szakaszból állt. Az elsőben két műhold vált le a Fregatról, a továbbiakban pedig, mintegy húszpercenként újabb négy. A műholdalkat szállító hordozórakéta pénteken startolt a bajkonuri űrrepülőtérről. A fellövést eredetileg decemberre tervezték. OneWeb-műholdakat először a Francia Guayana-i Kourouból bocsátottak fel, hatot egy Szojuz-SzT űrhajóval, 2019. február 28-án.
A OneWeb egy 672 egységből álló műholdhálózatot szeretne kiépíteni, amellyel olcsó internet- és telefonszolgáltatást biztosítana világszerte. A cég szputnyikrendszere a tervek szerint jövőre lesz képes az egésznapos kapcsolatot biztosítani, de a műholdak üzleti alkalmazása már idén megkezdődik. Így aztán már nem csak Elon Musk cége, a SpaceX gondolkodik "űrinternetben".
A Roszkoszmosz, az Arianespace és a OneWeb között 2015-ben megkötött megállapodás szerint a brit cég műholdjaival összesen 21 Szojuzt kell fellőni Kourouból és Bajkonurból. A felek további öt rakétaindítás opciójáról is megegyeztek.
Szerző

Négy új kaméleonfajt azonosítottak Madagaszkáron

Publikálás dátuma
2020.02.06. 18:02

Fotó: Carlo Morucchio/robertharding / AFP
Így már 16-ra nőtt a különleges, hosszú orrú fajok száma.
Madagaszkár az otthona az ismert 217 kaméleonfaj felének. A kaméleonparadicsomban most német és madagaszkári kutatók négy új, jellegzetesen hosszú orrú fajt azonosítottak. Ezeknek a különleges orrú kaméleonoknak eddig 12 faját ismerték a tudósok, és a négy új fajjal ez most 16-ra nőtt – számoltak be róla a kutatók a Vertebrate Zoology című folyóirat legfrissebb számában.
David Prötzel, a tanulmány vezető szerzője elmondta, hogy az esőerdők területének csökkenése miatt az idővel futottak versenyt, amikor az új kaméleonfajok után kutattak. "A 90 százalékuk már eltűnt, a fakivágás és -égetés nagyon nagy probléma. Az a nagy kérdés, hogy találunk-e még újabb kaméleonfajokat, mielőtt az esőerdő eltűnne" – fűzte hozzá a müncheni Ludwig Maximilian Egyetem doktorandusza.
Az új fajok genetikai különbözőségeik alapján is azonosíthatók, de koponyájuk formája és genitáliáik is különbözhetnek. A kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy számos állatfajt fenyeget a kihalás, és ennek elkerülésére fontos az élőhelyük védelme.
A megnyúlt orrú kaméleonok csoportját (Calumma nasutum) már 1836-ban azonosították. A madagaszkári terepmunka során főleg a sziget északi és déli erdős vidékein találták meg ezeknek a kaméleonoknak a példányait, amelyek különböző fajokhoz tartoztak. A most azonosított újabb fajok a Calumma emelinae, a C. tjiasmantoi és a C. ratnasariae nevet kapták, a negyedik faj pedig C. radamanus lett, amit korábban nem ismertek el, de most sikerült újra azonosítani. A kutatóknak a négy újabb faj besorolásával sikerült kiegészíteniük a Calumma nasutum csoportot, amelynek 2014-ben, amikor munkához láttak, még csak hét faját ismerték.
Szerző