Előfizetés

Kék vércsékről szóló magyar könyv lett az év legjobb madártani kiadványa

MTI
Publikálás dátuma
2020.02.07. 11:24

Elnyerte egy neves brit szakmai szervezet, a British Trust for Ornithology (BTO) első díját a Magyar Madártani Egyesület (MME) gondozásában készült Kék könyv.
A kék vércsékről írt magyar könyv nyerte el egy neves brit szakmai szervezet első díját; a British Trust for Ornithology (BTO) és az általa kiadott havilap, a Britsh Birds több évtizede választja meg az év legjobb madártani témájú könyvét.
A norfolki székhelyű patinás szervezet az elmúlt 20 évben a szakmában kiemelkedő alkotásokat díjazott, a tavalyi évben 54 versenyző közül a kék vércse ökológiájáról és megőrzéséről az MME gondozásában készült magyar, szlovák és angol nyelven is kiadott Kék könyv (The Blue Vesper) lett az első helyezett – olvasható az egyesület közleményében.
A 2012-2018 között futó Kékvércse-védelmi LIFE program munkatársainak tollából a projekt záró évében megszületett könyv a Kárpát-medence egyik legkülönlegesebb madarát, a kék vércsét és védelmét mutatja be. A könyv a faj 15 évnyi kutatásának és megőrzési munkálatainak 240 oldalas összefoglalója művészi kivitelezésben. A magyar kiadást a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete a Szép magyar könyv elnevezésű megmérettetés során a legszebb tudományos-ismeretterjesztő műnek választotta 2019-ben. A díj értékét növeli, hogy e biológiai témájú alkotás az első díjat egy művészeti albummal megosztva kapta.
A kék vércse védelmét hazánkban az MME koordinálja, a projektek résztvevői a hazai nemzeti park igazgatóságok és rajtuk keresztül az Agrárminisztérium - áll az összegzésben.

10 milliónál is több állattal kísérleteznek évente az Európai Unióban

MTI
Publikálás dátuma
2020.02.07. 10:12

Fotó: JEAN-PHILIPPE KSIAZEK / AFP
Többségében egereket, halakat, patkányokat és madarakat használtak 2017-ben – derült ki az első olyan uniós jelentésből, amely az állatkísérletek számát összegezte.
Az Európai Unió tagországaiban 10,7 millió állatot használtak fel állatkísérletekben 2017-ben, és további 12,6 millió állatot neveltek és öltek meg tudományos célból anélkül, hogy végül felhasználták volna őket állatkísérletekben – derült ki abból az uniós jelentésből, amelyben először összegezték a kutatási célra használt állatok számát.
Az engedélyezett állatkísérletek számát tekintve az Európai Unióban Nagy-Britanniában használták a legtöbb, 2,51 millió állatot kísérletek során. A második helyen Németország áll 2,03 millió állattal, Franciaország a harmadik helyen 1,87 millió állattal. Az Európai Bizottság honlapján megtalálható jelentés szerint Magyarországon mintegy 140 ezer állatot használtak fel állatkísérletekben 2017-ben.
Az EU-ban 2017-ben több mint 90 százalékban egereket, halakat, patkányokat és madarakat használtak kísérleti állatként, míg a nyilvánosság részéről nagyobb figyelmet kapó fajok - a kutyák, macskák és nem emberszabású majmok - kevesebb mint 0,3 százalékot tettek ki. Emberszabású majmokat az EU-ban nem használnak tudományos célokra. Legnagyobb arányban egereket alkalmaznak a kutatások során: a kísérletekhez felhasznált összes állat 61 százalékát egerek teszik ki.
A jelentés közzétételével az Európai Bizottság az állatkísérletek területén is javítani akarja az átláthatóságot. A dokumentum információt tartalmaz többek között az egyes tagállamokban az állatkísérletekért felelős hatóságokról, az ezekkel foglalkozó személyek képzettségéről, az egyes projektek engedélyezéséről és elutasításáról, az állatkísérletekkel foglalkozó intézmények felügyeletéről.

Kevesebb fluorgázt fog használni az Európai Unió

MTI
Publikálás dátuma
2020.02.06. 19:46

Fotó: Johanna Hoelzl/dpa Picture-Alliance / AFP
Cél a hűtőszekrényekben és a klímaberendezésekben is használt, szintetikus kemikáliák használatának teljes elhagyása.
Kevesebb klímakárosító fluorgázt fog előállítani és használni az Európai Unió, amely jó úton van, hogy teljesen felhagyjon a gázok használatával - közölte az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) a héten Koppenhágában. A fluorgázok szintetikus kemikáliák, amelyeket többek között a hűtőszekrényekben és a klímaberendezésekben használnak. Jelentősen hozzájárulnak az ember által előidézett klímaváltozáshoz, ezért használatuk csökkentése az unió emissziókorlátozást célzó stratégiájának egyik központi része.
2018 sorozatban a harmadik év volt az unióban, amikor az engedélyezettnél kevesebb fluor-szénhidrogén került a piacra – közölte a szervezet. Ezekből a gázokból ebben az évben az EU 46 százalékkal kevesebbet használt el, mint amennyi a 2019-re előírt limit. A fluorozott üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke az Európai Unióban 15 évnyi töretlen emelkedés után 2015-ben visszaesett és 2017-ben két százalékkal csökkent.
Egy EU-direktíva azt tűzte ki célul, hogy a fluorgázok emisszióját 2030-ig a 2014-es évhez képest kétharmadával csökkenti. A termelőknek és az importőröknek be kell tartaniuk az éves kvótákat, különben büntetésre kell számítaniuk.