Meglepetés év végére: visszaesett a hazai ipar és nem egyszeri botlásnak tűnik

Publikálás dátuma
2020.02.06. 21:23

Fotó: Mercedes Manufacturing Hungary
Meglepetésre visszaesett a magyar ipar, és a kilátások sem a kedvezők. A koronavírus gazdasági hatások tovább rontanak a helyzeten.
Egyszeri botlás, vagy trendszerű gyengülés előjele – ezt találgatták tegnap az elemzők a meghökkentően gyenge ipari termelési adatok alapján. Decemberben éves szinten 1,2 százalékkal csökkent a termelés, a munkanapokkal korrigált mutató pedig 3,7 százalékos hanyatlásról tanúskodik a KSH előzetes adati alapján. Így már három egymást követő hónapban mérséklődött az ipari termelés havi alapon, legutóbb 2015 végén volt ilyen rossz sorozatot. Az ágazat összességében pedig 5,4 százalékos emelkedéssel zárta 2019-es évet, ami viszont kifejezetten kedvező az elmúlt évek teljesítményének fényében.    A legnagyobb súlyú járműgyártásban jelentős volt a visszaesés, míg a számítógép, elektronikai- és optikai termék gyártásában lassult a növekedés üteme. Az élelmiszer, ital és dohánytermék előállítás továbbra is nőtt. Virovácz Péter, az ING Bank elemzője órási negatív meglepetésnek minősítette a KSH előzetes adatát, és ez azt jelzi számunkra, hogy a fejlett piacokon látott kedvezőtlen fordulat ténylegesen elérte hazánkat, vagyis a gyengélkedés már nem átmeneti jelenség. A rendelésállomány jelentős csökkenése is erre enged következtetni. Az ipar botladozása egyúttal azt is jelenti, hogy markánsan lassulhatott a negyedik negyedévben a GDP-növekedés üteme, és a gazdasági bővülés közelebb lesz a 4, mint az 5 százalékhoz.  A hazaival egy időben megjelent német ipari adatok sem adnak okot optimizmusra. A vártat meghaladó, 8,7 százalékos éves szintű visszaesés a német ipari rendelésállományban mindenképpen figyelmeztető jel. Bár mindeddig a magyar ipar meglepően ellenállónak bizonyult az európai, illetve a német lassulással szemben, elképzelhető, hogy ez mérséklődhet az elkövetkező időszakban. A szektort övező bizonytalanságokat a koronavírus terjedése csak tovább erősítheti. A Kínából kiindult járvány gazdasági hatásait mind a mai napig nem számszerűsítették az elemzők. Álláspontjuk szerint  világjárványra nem kell számítani, ugyanakkor a kínai cégek leállása a világgazdaság globálissá válása miatt – tulajdonképpen majdnem mindent Kínában gyártanak – éreztetni fogják hatásukat az európai, így a magyar cégek termelésében is. Több banki modellszámítás szerint márciusig folyamatosan emelkedni fog a koronavírus fertőzéses esetek száma Kínában. A növekedés várható lassulásáról tanúskodik a K&H Bank vállalatvezetői felmérése is: a nagyvállalati növekedési index tovább csökkent, így jelenleg 4 ponton áll. Középtávon jelentősen mérséklődött a gazdasági növekedésre számítók aránya, a nagyvállalati beruházási tervek is eléggé visszafogottak. 

A járvány a befektetőket is óvatosságra inti

Aki tavaly a Budapesti Értéktőzsdén forgalmazott részvénybe fektetett jól járt, hiszen átlagosan 18 százalékkal növelhette vagyonát, azon kevesek pedig, akik az amerikai top értékpapírokból vásároltak, ennél kétszerte nagyobb árfolyamnyereséget könyvelhettek el - mondta csütörtökön Komm Tibor, a CIB Alapkezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója. Különösen az év vége felé emelkedtek az árfolyamok, amikor biztossá vált, hogy az amerikai-kínai kereskedelmi háború során egyezkedésre kényszerültek a szembenálló felek, és a brexit is viszonylag rendezett körülmények között zajlott le. A koronavírus gazdasági hatásai tovább tarthatnak majd, mint a járvány megfékezése, de a hatásos gyógymód megtalálása a piaci félelmeket is fékezheti. A bank várakozása szerint egyébként az első negyedévben megszűnik a járványhelyzet, de az amerikai jegybank szerepét betöltő Fedet további lazításokra ösztönözheti, ha a koronavírus mégis visszavetné a gazdasági növekedést. Kérdésre válaszolva Hajdu Egon, a CIB Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója elmondta: mivel a befektetők már egy ideje a forint folyamatos gyengülését biztosnak veszi az euróval szemben, ezért elsősorban a privátbanki ügyfelek euróban jegyzett, alacsony kockázatú befektetési jegyet vesznek, vagyis nem a hozamemelkedésére, hanem egyértelműen a devizára spekulálnak. B. M.

Szerző

336,88 forinton az euró

Publikálás dátuma
2020.02.06. 08:17

Fotó: Shutterstock
Az euróhoz és a frankhoz viszonyítva erősödött, a dollárral szemben viszont gyengült a forint csütörtök reggel a szerda késő délutáni szintekhez képest.
 Az euró jegyzése 336,94 forintról 336,88 forintra, a franké pedig 314,69 forintról 314,38 forintra süllyedt, miközben a dollár 306,17 forintról 306,34 forintra erősödött.
Az euró 1,0998 dollárra gyengült a szerda késő délutáni 1,1006 dollárról.
Szerző

Hamisak a gyári szén-dioxid-kibocsátási adatok

Publikálás dátuma
2020.02.06. 08:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Az EU-ban az autók bevallott szén-dioxid-kibocsátása is nő, nem hogy a valós - derült ki egy tegnapi budapesti konferencián.
Meglehetős sötét képet festett a közlekedés szennyezéséről a Levegő Munkacsoport (LMCS), a Német Környezetvédelmi Segélyszervezet (DUH) és a brüsszeli székhelyű Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség "Hiteles szén-dioxid-kibocsátási adatokat az autókról" című, a budapesti Goethe Intézetben megrendezett tegnapi konferenciája. A jelek szerint most a legégetőbb gond nem az - amúgy egyre növekvő - közlekedési légszennyezés csökkentése. Egyelőre a fő cél, hogy a gyártók által közölt kibocsátási adatok közelítsenek a valósághoz. Isabelle Merkle, a DUH munkatársa szerint az autók szennyezőanyag-kibocsátása ma átlag 39 százalékkal magasabb a bevallottnál. Míg a különböző nagy ágazatok - mint például az energiaipar vagy az otthonok - szennyezése 1990 óta csökkent, addig a közlekedésé ötödével nőtt. Még a megszépített adatok is távol állnak a jövő évtől érvénybe lépő, kilométerenként 95 grammos céltól. Az új, WLTP nevű mérési módszer egyelőre a szennyezés jelentős, akár 60 százalékos növekedését mutatja. Ám ez elsősorban nem a kibocsátás emelkedésének, hanem a valósághoz közelítő, a jövőben még tovább pontosítható mérésnek tudható be. A különbség kimutatása viszonylag "egyszerű": normál közúti körülmények közben mérik az autó fogyasztását és vetik össze a gyártói adatokkal. Amiként arra például Lukács András, az LMCS elnöke rámutatott, léteznek olyan egészségkárosító anyagok, amiket jelenleg nem is figyelnek. Tágítható a módszer a jármű gyártásával-bontásával, valamint az energia előállításával járó környezetszennyezés beszámítása révén is. Axel Friedrich, a Német Környezetvédelmi Hivatal közlekedési főosztályának volt vezetője figyelmeztetett, hogy a gépjárművek teljesítménye folyamatosan nő, amit normál használat mellett szükségtelennek tart. Kifogásolta, hogy még ma is gyártanak kilométerenként 260 gramm szén-dioxidot kibocsátó autót (az Audi A8-at). Felhívta a figyelmet a típusonként rendkívül nagy szórást mutató eltérésekre. A gyártók a laboratóriumi mérések során számos módon - például a klíma kikapcsolásával vagy tökéletes keréknyomás beállításával - kozmetikázzák az adatokat. De az új módszerek is kijátszhatók. Ezeket összességében csalásnak tartja. Ráadásul az Egyesült Államokban a szigorúbb szabályozás és a sikeres kártérítési perek miatt a túllépés szerényebb. (Ennek kapcsán Karoline Borwieck, a Geulen & Klinger ügyvédi iroda képviselője ismertette a peres lehetőségeket.) A német szakember többekkel együtt felhívta a figyelmet a közúti ellenőrzések fontosságára. Náluk főképp "kelet-európai" fuvarozóknál tapasztalták a szűrők illegális - fogyasztáscsökkentő - kiiktatását. Bendik Gábor környezetvédelmi szakjogász felhívta a figyelmet, hogy a magyarországi adók - különösen a cégautók esetében - nem ösztönöznek kisebb fogyasztású járművek vásárlására. Ráadásul a forgalomba helyezett használt autók száma 2012 óta túllépte az újakét. A legkedveltebb típus a nagyfogyasztású "városi terepjáró", a SUV. Sürgette a szennyezéstől függő adót, illetve a motor jellemzőire utaló, jól látható jelzést. Erdélyi Péter, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete ügyvezető elnöke felidézte, hogy folyamatos csökkenés után 2018-ban az európai autók szén-dioxid-kibocsátása emelkedésnek indult. Felhívta a figyelmet: attól, hogy az idősebb gépjárműveket nyugatról keletre szállítják, az összesített szennyezés még nem változik. Egyszersmind bemutatta a Clindi nevű új, kibocsátás-mérséklő magyar fejlesztést. Szabó Ádám, a Közlekedéstudományi Intézet (KTI) segédmunkatársa figyelmeztetett a gépkocsik növekvő számára és magas, 10 év feletti átlagéletkorára. Az EU döntése szerint 2025-től további 15, 2030-tól pedig 37,5 százalékkal kell mérsékelni a 2021-től érvényes szén-dioxid-kibocsátást. Számításaik szerint ehhez 2025-re a gépjárművek harmadát, 2030-ra pedig kétharmadát tölthető hibridre vagy elektromosra kell cserélni. Ráadásul a nemrég kihirdetett Green Deal ennél is tovább megy. 

Változtatni kell a szokásokon

Kérdésünkre Vargha Márton, az LMCS közlekedési szakértője leszögezte: a 2015-ös dieselbotránytól eltérően ez esetben nem törvénysértésről, hanem a jogszabályokat kihasználó ügyeskedésről, visszaélésről beszélünk. Szerinte a legfontosabb a közlekedési szokások megváltoztatása, a felesleges autózás kényelmet nem csökkentő mérséklése. Bízik az elektromos- illetve önvezető autók terjedésében. A szennyezésnövekedés miatt élesen ellenzi a SUV-okat. E kedvezőtlen fejlemények ellenére 2050-re (a magyar kormány által is vállalt uniós célnak megfelelően) a közlekedés terén is megvalósíthatónak tartja a teljes kibocsátásmentesítést. Szegő Judit, az LMCS éghajlatvédelmi projektvezetője kérdésünkre hangsúlyozta: az ilyen és hasonló konferenciák hozzájárulnak a - mások által is fontosnak nevezett - közvéleményformáláshoz. 

Szerző
Frissítve: 2020.02.07. 11:33