Előfizetés

Újabb 4,6 milliárdot szív fel Orbán várnegyede

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.02.06. 11:41

Fotó: Shutterstock
A Várkapitányság győztest hirdetett a Budavári Palota déli nyaktagjának átépítésére kiírt beszerzésen, a győztes a A Confector Mérnök Iroda Kft. lett, így ez a cég újíthatja fel a déli nyaktagot, 4,6 milliárd forintért, írja a hvg.hu. A déli nyaktag egy olyan épületszárny, amelynek a teljes beépített alapterülete nettó 1190 négyzetméter. Az 5 szintes épület földszintjén - külön belsőépítészeti tervek alapján - kialakítanak egy új fogadóteret, ahol lesz egy büfé, ajándék shop és ruhatár is, valamint egy szélfogó, áthajtó, előtér és recepció is. Az első emeleten kap helyet a Szent István terem, míg a többi szinten kiállító terek lesznek.  A Confector sok feladatra fog alvállalkozót igénybe venni: kőrestaurátori munkák, festő restaurátori munkák, MV-ÉG felelős műszaki vezetés, építőmesteri munkák részfeladatai, szakipari munkák részfeladatai, közműépítési munkák részfeladatai, erős- és gyengeáramú munkák részfeladatai, épületgépészeti munkák részfeladatai, felvonó- és emelő berendezés szerelés.  A cikk korábbi verziójában szerepelt, hogy a munkálatokkal eltűnne egy terasz, erre a Várkapitányság azt közölte:  "A Budavári Palota Déli nyaktagjának déli kijáratánál lévő terasz nem tűnik el, hanem megújul, kizárólag a kivitelezés ideje alatt nem tudják használni a látogatók. Későbbiekben a terasz a volt Erzsébet királyné pergolával együtt születik újjá és kibővül, így az eddig nem használt területek is teljesen látogathatók lesznek." 

Nevet a félbeszakított nemzedék

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2020.02.06. 10:30

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Csunderlik Péter történésznek és Pető Péter újságírónak van rá ötlete, hogyan lehet leküzdeni a közéleti depressziót.
Kisiskolásként a tévé előtt ültek, a kihagyhatatlan Kacsameséket nézték, amikor 1993. december 12-én kora este megszakadt az adás, gyászinduló szólt, majd Boross Péter belügyminiszter bejelentette a kormányfő, Antall József halálát. Azok a percek generációs élménnyé váltak.
„Ekkor találkoztam először Boross Péter nevével” – idézi fel legelső politikai benyomását a Dorogon született Csunderlik Péter történész, a Politikatörténeti Intézet – a Népszavában is rendszeresen publikáló – munkatársa, az ELTE BTK oktatója. A rendszerváltásról Pető Péter újságíró, a 24.hu hírportál főszerkesztője is csak egészen halvány emlékeket őriz. Csupán annyi rémlik neki, hogy hatvani panellakásuk ablakából látta, ahogyan vonaton szállítják a kivonuló orosz tankokat. Arra viszont már „erősen emlékszik”, hogy a Kacsamesék közben elsötétült a képernyő.
„Mi vagyunk a félbeszakított nemzedék” – tréfálkozik Csunderlik, rögtön jelezve, hogy amennyiben ismét kedvező emlékezetpolitikai körülmények alakulnak ki, tekintélyes summa fejében szívesen vállalkozik a téma kutatására. „Vigyázz, nem fogják érteni, hogy hülyéskedsz!” – figyelmezteti Pető.
Nemrég jelent meg Csunderlik Péter és Pető Péter második közös könyve, az Újabb top 10-es történelmi slágerlisták, amely – eltérve a címtől – nemcsak a távoli múltban kalandozik, hanem jórészt a 2010 óta eltelt időszak hazai eseményeit taglalja. A szerzők belevetik magukat a politikába, de a fajsúlyos ügyeken kívül a könyvben helyet kap a vizes vébé Bol-Dog névre keresztelt, közröhejbe fulladó kabalaállatának esete, vagy például Vajna Timi fánkozójának bezárása is.
„Születik valamilyen alapszöveg, aztán beindul a kalózkodás. A végén már szétszálazhatatlan, hogy melyik részt melyikünk írta” – avat be a közös alkotás kulisszatitkaiba Pető Péter. Akad azért néhány kivétel. A film és a rockzene Csunderlik felségterülete, Pető – sajátos árukapcsolásként – a mulatós nóták műfajában és a kortárs irodalomban mozog otthonosan.
Nem pusztán szerzőtársak, hanem barátok is. Egész pontosan: előbb voltak barátok, mint szerzőtársak. Nosztalgiával mesélnek a Süss Fel Nap! elnevezésű műintézményben (azaz a Szent István körút és a Honvéd utca sarkánál lévő hajdani kultkocsmában) rendezett bulikról.
Családi, szociokulturális hátterükből adódóan mindketten baloldaliak, de mindketten jártak egyházi iskolába is: Csunderlik az esztergomi ferences gimnáziumba, Pető a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre. Mindketten örülnek annak, hogy megismerkedtek egy másik világgal, a keresztény-konzervatív felfogással. Kettejük közül csak Csunderlik Péter vallásos, ám ő is hangsúlyozza: semmiképpen sem a KDNP-s elvárásoknak megfelelő értelemben.
Megkérjük, írják le papírra azt a három jelzőt, amivel leginkább jellemezhetőnek tartják a mostani rendszert. Csunderlik Péter három szava: „korrupt, cinikus, gátlástalan”. Pető Péteré: „mészárosos, orbános, cecíliás”.
A könyv stílusa is ilyen: félig komoly, félig vicces. „Szeretünk nevetni, számunkra ez a komfortos nyelvi közeg” – magyarázza a kettősséget Pető, aki szerint az öniróniára való képesség alábecsült jellemvonás Magyarországon, ennek következtében az irónia is fájdalmasan hiányzik a magyar közbeszédből. Ezért van az, hogy a beszélgetések többnyire verbális pofozkodásba torkollanak. Csunderlik meghatározó filmélménye Woody Allentől az Annie Hall, már kisgyerekként legalább ötvenszer látta. Na, arra is a gunyoros beszédmód jellemző, ahogyan a szintén alapműként említett Macskafogóra is. Másképpen – jegyzi meg a történész – könnyen depresszióssá válik az ember.
A könyvben egyetlen fideszes intézkedés kap dicséretet, jelesül az, hogy a kormány a szórakozóhelyeken betiltotta a dohányzást. Kérdésünkre, hogy méltányos-e ennyivel letudni a Fidesz jó cselekedeteit, Pető nem vitatja, hogy akadnak helyes és támogatandó szakpolitikai döntések is. A baj csak az, hogy ezeket eltakarja a kormány „virító erkölcstelensége”, a „mindenféle morált nélkülöző” hatalomgyakorlás.
Először megnézik, honnan és mennyit lehet lopni. A jó dolgok egyfajta melléktermékként keletkeznek – folytatja Csunderlik. Amikor 2010-ben a Fidesz kétharmadot szerzett, arra számított, hogy a kormány visszavesz a rosszul értelmezett szimbolikus politizálásból. Pont az ellenkezője történt, a legdermesztőbb jóslatok váltak valósággá.
Végezetül tanácsot kérünk azok számára, akik elutasítják az Orbán-rendszert, de szeretnék ép ésszel túlélni ezt a korszakot. Pető Péter helyeslése mellett Csunderlik Péter idézettel válaszol. Umberto Eco, a világhírű olasz író és filozófus mondta, amikor arról kérdezték, mit üzen a fiataloknak: „Ne vedd komolyan magad!”.

Kövér: a momentumos gyerekek "semmiben nem különböznek a Lenin-fiúktól"

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.02.06. 09:47

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Karácsonyt pedig PR-huszárnak nevezte a házelnök, aki szívesen felvarrná a kabátjára, hogy melyik sereghez tartozik.
Ismét egy hosszas interjúban fejtette ki a világról alkotott különös elképzeléseit Kövér László, az Országgyűlés elnöke. Ezúttal Mandiner nemrégiben indult, nyomtatott hetilapja biztosított ehhez felületet, az MTI pedig arról gondoskodott, hogy az interjú lényege azokhoz is eljusson, akik nem adnának ki pénzt a kormánypártokkal bensőséges viszonyt ápoló szerkesztőség termékéért. 
Kövér László az interjúban minden egyéb kérdés előtt leszögezte: fehér, "keresztyén", heteroszexuális férfi, ráadásul magyar. (Az archaizáló keresztyén szó használata egyre gyakrabban fordul elő kormánypárti politikusok esetében. A Nyest.hu ismeretterjesztő portál azt írja, statisztikailag nézve elmondható, hogy az alakot a református egyház, valamint az evangélikusok részesítik előnyben a kereszténnyel szemben. Meglehet, a fideszesek felekezeti hovatartozásukat akarják így kifejezni.)  Kövér így folytatta kirohanását: "a niedermüllerek meg válasszák ki a színt és a megfelelő geometriai formát, és szívesen felvarrom a kabátomra. Csak azért, hogy tudják: melyik sereghez tartozom". A felvarrással vélhetően a holokausztra utalt a házelnök, rájátszva a modern szélsőjobbot egyesítő divatos narratívára az állítólagos üldöztetésükről.
Arra a felvetésre, hogy fideszes politikusok az elmúlt időszakban kritizálták a nagyobbik kormánypárt politikáját, azt javasolta, először mindenki a saját portája előtt söprögessen. Ezzel a személyeskedés sajnálatos érvelési hibáját követte el a házelnök, amit talán észre is vett, mert egyből megengedőbb hangnemre váltott. Azt mondta: természetesen bárki megfogalmazhat kritikát akkor is, ha nem biztos, hogy a saját helyén jobban sikerült helytállnia, mint a bírálata címzettjének. Kövér különben Navracsics Tibor korábbi uniós biztosra utalt, aki szerint "nem jól kommunikálnak a hétköznapi emberekkel", valamint a Századvéget is alapító volt alkotmánybíróra, Stumpf Istvánra, aki szerint Orbán Viktor  öregszik.
Kövér újból megpróbálta megmagyarázni azt is, miért számít győzelemnek, hogy az önkormányzati választáson számos nagyvárost elvesztettek a kormánypártok. Panaszkodott továbbá a fiatalokról is, akiket nehéz megszólítani, annak ellenére, hogy "ha van olyan társadalmi csoport, amelyről a kormány politikája szól, az éppen a fiataloké". És mégis a Momentumhoz húznak a Fidesz helyett, pedig 
a momentumos gyerekek "semmiben nem különböznek a Lenin-fiúktól".

Ostorozta ezután Budapest új, ellenzéki vezetését, dicsérve egyúttal a kormányt és a Tarlós-érát, amiért turistákkal árasztották el a fővárost. Miután városvezetői intézkedéseiről szót nem ejtve, hosszasan ecsetelte, mennyire és hogyan ellenszenves számára a "PR-huszár" Karácsony Gergely, amiatt is elkezdett sajnálkozni Kövér, hogy eldurvult a közbeszéd. Elismerte egyúttal azt is, amit a Fideszes kétharmadok óta mindenki tapasztalhat, azaz hogy "lényegében megszűnt a parlamenti párbeszéd".
Arról, hogy egyelőre nem zárják ki a Fideszt az Európai Néppártból, azt mondta: az EPP-ben az történik, amit a CDU mond, az EU-t tulajdonképpen nevezhetik a "Negyedik Szent Német-római Birodalomnak is". Kitért arra, ha az Európai Konzervatívok és Reformerekhez tartoznának, az az Európai Parlament harmadik legerősebb frakciója lenne. Az EPP-n kívül is volt és van élet - mondta. Leszögezte egyúttal: nem hajlandóak engedni abból a "szuverenitásból", hogy maguk döntsék el, hogyan vezetik Magyarországot.