Hamisak a gyári szén-dioxid-kibocsátási adatok

Publikálás dátuma
2020.02.06. 08:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Az EU-ban az autók bevallott szén-dioxid-kibocsátása is nő, nem hogy a valós - derült ki egy tegnapi budapesti konferencián.
Meglehetős sötét képet festett a közlekedés szennyezéséről a Levegő Munkacsoport (LMCS), a Német Környezetvédelmi Segélyszervezet (DUH) és a brüsszeli székhelyű Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség "Hiteles szén-dioxid-kibocsátási adatokat az autókról" című, a budapesti Goethe Intézetben megrendezett tegnapi konferenciája. A jelek szerint most a legégetőbb gond nem az - amúgy egyre növekvő - közlekedési légszennyezés csökkentése. Egyelőre a fő cél, hogy a gyártók által közölt kibocsátási adatok közelítsenek a valósághoz. Isabelle Merkle, a DUH munkatársa szerint az autók szennyezőanyag-kibocsátása ma átlag 39 százalékkal magasabb a bevallottnál. Míg a különböző nagy ágazatok - mint például az energiaipar vagy az otthonok - szennyezése 1990 óta csökkent, addig a közlekedésé ötödével nőtt. Még a megszépített adatok is távol állnak a jövő évtől érvénybe lépő, kilométerenként 95 grammos céltól. Az új, WLTP nevű mérési módszer egyelőre a szennyezés jelentős, akár 60 százalékos növekedését mutatja. Ám ez elsősorban nem a kibocsátás emelkedésének, hanem a valósághoz közelítő, a jövőben még tovább pontosítható mérésnek tudható be. A különbség kimutatása viszonylag "egyszerű": normál közúti körülmények közben mérik az autó fogyasztását és vetik össze a gyártói adatokkal. Amiként arra például Lukács András, az LMCS elnöke rámutatott, léteznek olyan egészségkárosító anyagok, amiket jelenleg nem is figyelnek. Tágítható a módszer a jármű gyártásával-bontásával, valamint az energia előállításával járó környezetszennyezés beszámítása révén is. Axel Friedrich, a Német Környezetvédelmi Hivatal közlekedési főosztályának volt vezetője figyelmeztetett, hogy a gépjárművek teljesítménye folyamatosan nő, amit normál használat mellett szükségtelennek tart. Kifogásolta, hogy még ma is gyártanak kilométerenként 260 gramm szén-dioxidot kibocsátó autót (az Audi A8-at). Felhívta a figyelmet a típusonként rendkívül nagy szórást mutató eltérésekre. A gyártók a laboratóriumi mérések során számos módon - például a klíma kikapcsolásával vagy tökéletes keréknyomás beállításával - kozmetikázzák az adatokat. De az új módszerek is kijátszhatók. Ezeket összességében csalásnak tartja. Ráadásul az Egyesült Államokban a szigorúbb szabályozás és a sikeres kártérítési perek miatt a túllépés szerényebb. (Ennek kapcsán Karoline Borwieck, a Geulen & Klinger ügyvédi iroda képviselője ismertette a peres lehetőségeket.) A német szakember többekkel együtt felhívta a figyelmet a közúti ellenőrzések fontosságára. Náluk főképp "kelet-európai" fuvarozóknál tapasztalták a szűrők illegális - fogyasztáscsökkentő - kiiktatását. Bendik Gábor környezetvédelmi szakjogász felhívta a figyelmet, hogy a magyarországi adók - különösen a cégautók esetében - nem ösztönöznek kisebb fogyasztású járművek vásárlására. Ráadásul a forgalomba helyezett használt autók száma 2012 óta túllépte az újakét. A legkedveltebb típus a nagyfogyasztású "városi terepjáró", a SUV. Sürgette a szennyezéstől függő adót, illetve a motor jellemzőire utaló, jól látható jelzést. Erdélyi Péter, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete ügyvezető elnöke felidézte, hogy folyamatos csökkenés után 2018-ban az európai autók szén-dioxid-kibocsátása emelkedésnek indult. Felhívta a figyelmet: attól, hogy az idősebb gépjárműveket nyugatról keletre szállítják, az összesített szennyezés még nem változik. Egyszersmind bemutatta a Clindi nevű új, kibocsátás-mérséklő magyar fejlesztést. Szabó Ádám, a Közlekedéstudományi Intézet (KTI) segédmunkatársa figyelmeztetett a gépkocsik növekvő számára és magas, 10 év feletti átlagéletkorára. Az EU döntése szerint 2025-től további 15, 2030-tól pedig 37,5 százalékkal kell mérsékelni a 2021-től érvényes szén-dioxid-kibocsátást. Számításaik szerint ehhez 2025-re a gépjárművek harmadát, 2030-ra pedig kétharmadát tölthető hibridre vagy elektromosra kell cserélni. Ráadásul a nemrég kihirdetett Green Deal ennél is tovább megy. 

Változtatni kell a szokásokon

Kérdésünkre Vargha Márton, az LMCS közlekedési szakértője leszögezte: a 2015-ös dieselbotránytól eltérően ez esetben nem törvénysértésről, hanem a jogszabályokat kihasználó ügyeskedésről, visszaélésről beszélünk. Szerinte a legfontosabb a közlekedési szokások megváltoztatása, a felesleges autózás kényelmet nem csökkentő mérséklése. Bízik az elektromos- illetve önvezető autók terjedésében. A szennyezésnövekedés miatt élesen ellenzi a SUV-okat. E kedvezőtlen fejlemények ellenére 2050-re (a magyar kormány által is vállalt uniós célnak megfelelően) a közlekedés terén is megvalósíthatónak tartja a teljes kibocsátásmentesítést. Szegő Judit, az LMCS éghajlatvédelmi projektvezetője kérdésünkre hangsúlyozta: az ilyen és hasonló konferenciák hozzájárulnak a - mások által is fontosnak nevezett - közvéleményformáláshoz. 

Szerző
Frissítve: 2020.02.07. 11:33

Tizedelésre ítélik a nagyvárosokat: a települések pénzéből osztogatna Varga

Publikálás dátuma
2020.02.06. 06:00
A multik ismét jól járnak, a települések veszítenek
Fotó: MERCEDES MANUFACTURING HUNGARY
Akár tízszázalékos bevételkiesést is jelenthet az iparűzési adó átszabása. Budapest például évente 37-38 milliárdot bukna.
A Nemzeti Versenyképességi Tanács a testület hétfői ülésén állt elő a helyi iparűzési adó (hipa) átalakításának tervével, amelynek részleteit Varga Mihály pénzügyminiszter ismertette. A javaslatok szerint 2021. decembertől eltörölnék a hipa feltöltési kötelezettséget, vagyis a cégeknek nem kellene országos szinten több mint százmilliárd forintot befizetniük az önkormányzatoknak  adóelőlegként, hanem azt elég lenne csak 2022 májusában az adóbevallások benyújtásakor megtéríteni. Ez az intézkedés országos szinten egyszeri 80-100 milliárdos átmeneti kieséssel járna az önkormányzatok számára. A javaslatok között szerepel az is, hogy az értékcsökkenési leírás (amortizáció) levonható legyen az adóalapból, de a tanács tárgyalt arról is, hogy a vállalkozások a kutatásfejlesztésre fordított költségeik ötszörösét vonhassák le az adóalapból. A Pénzügyminisztérium (PM) lapunk kérdésére nem válaszolt arra  kérdésre, hogy a javaslat mekkora bevételkieséssel járna az önkormányzatok számára, illetve arra sem, h Pedig nem kevés pénzről van szó. A Főpolgármesteri Hivatal lapunkkal megosztott számításai szerint, a feltöltési kötelezettség eltörlése a főváros és a kerületek esetében egyszeri 40 milliárd forintos átmeneti bevételkieséssel járna, míg a két kedvezmény bevezetése ezen felül éves szinten további 37-38 milliárdos mínuszt jelentene. Idén a fővárosban összesen 321 milliárd forintnyi helyi iparűzési adóbevételre számítanak, vagyis a főváros esetében a bevételek tartósan bő 10 százalékkal csökkennének. Az eltérő cégsűrűség és -szerkezet miatt országos szinten ennél kisebb mértékű lehet az adókiesés, ám 2021-ben az egyszeri hatás miatt ennek a duplája lenne a bevételcsökkenés. A városháza számaiból kiderül, hogy a nagyvárosok, vagyis több millió ember járna rosszul a Pénzügyminisztérium javaslatával, miközben abból a multik profitálnának – nyilatkozta a Népszavának Karácsony Gergely. Budapest főpolgármestere szerint nehéz a javaslatban nem észrevenni a politikai szándékot, ami káros és igazságtalan. Ilyen javaslatot az önkormányzatokkal való egyeztetés nélkül nem fogadhat el a kormány, erre Orbán Viktor miniszterelnök ígéretet tett – mondta Karácsony. A főpolgármester szerint nehezen magyarázható, hogy a kormánynak rendszerint az önkormányzatok egyetlen érdemi bevételét jelentő iparűzési adóval kapcsolatban vannak ötletei, pedig a magyar adórendszer ennél átfogóbb felülvizsgálata sem lenne indokolatlan. Karácsony Gergely úgy vélte, ideje lenne akár a többkulcsos szja megvitatásának is, és szerinte nem a multikat kell támogatni kedvezményekkel, hanem versenyképes bérekre lenne szükség Magyarországon. Varga Mihály pénzügyminiszter egyébként éppen azzal indokolta a helyi iparűzési adó kedvezményeinek átalakítását, hogy ennek az adónak a szerkezete a kilencvenes évek óta változatlan. Lassan tíz év kormányzás után tehát éppen most jött el a pillanat arra, hogy Pénzügyminisztérium ezt kérdést napirendre vegye. A PM pontosan egy évvel ezelőtt publikálta adóváltoztatási javaslatai tartalmazó versenyképességi programját, ám a 90 oldalas anyagban a hipa említés szintjén sem szerepel. Októberben viszont az önkormányzati választás után megváltoztak az erőviszonyok, akkor több nagyvárosban is az ellenzék került többségbe. Márpedig a iparűzés adó jelentős része a nagyobb településeken képződik és a pénzügyminiszter által is támogatott javaslat épp ezen településeket érintené.  

Számvetés

Az iparűzési adó az önkormányzatok legnagyobb a kormánytól független bevétele. A 2019-es költségvetés szerint a 3200 önkormányzat 2952 milliárd forintos kiadásának közel harmadát fedezte a 827 milliárdos iparűzési adóbevétel. Ezen felül még mintegy 200 milliárdnyi vagyonadót szegnek be a települések különböző ingatlan- és gépkocsiadók formájában, a hiányzó szűk 2000 milliárdot pedig a költségvetésből és uniós forrásokból kapják.

Szerző

Felülvizsgálják az uniós gazdaságirányítást

Publikálás dátuma
2020.02.05. 18:54
Paolo Gentiloni
Fotó: ARIS OIKONOMOU / AFP
Felül kell vizsgálni az EU gazdaságirányítási szabályrendszerét, mert túl bonyolult, és olykor még a pénzügyminisztereknek is nehézséget okoz a megértése. Az Európai Bizottság szerint a tagállamok államadósságának és költségvetési hiányának korlátot szabó stabilitási és növekedési paktum, és a hozzá kapcsolódó gazdaságirányítási csomag több más okból “nagyjavításra” szorul, ezért nyilvános vitát indított ezek jövőjéről. A csaknem egy évig tartó felülvizsgálat célja annak kiértékelése, hogy a gazdasági felügyeleti szabályrendszer mennyire hatékonyan járult hozzá a fenntartható államháztartás és gazdasági növekedés biztosításához, a makrogazdasági egyensúlyhiányok elkerüléséhez, a gazdaságpolitikák szorosabb összehangolásához és a tagállami gazdasági teljesítmények közelítéséhez. Az Európai Bizottság várja minden érdekelt fél — az uniós intézmények, a nemzeti hatóságok, a szociális partnerek és a tudományos intézmények — véleményét a gazdasági kormányzás működéséről. A felülvizsgálatot jövőre jogszabályi javaslatok követhetik. A brüsszeli ellenőrző és végrehajtó testület értékelése szerint a költségvetési keretrendszer elősegítette a makrogazdasági egyensúlyhiányok kiigazítását és az államadósság csökkentését, bár az utóbbi szintje néhány tagállamban még mindig magas. Az Európai Bizottság azt is megállapította, hogy a szabályok előmozdították az uniós országok gazdasági teljesítményének közelítését és a költségvetési politikák szorosabb összehangolását az euróövezetben. Ugyanakkor az államháztartás nem vált növekedésbaráttá, mert a tagállamok konjunktúra idején is rendre a kiadások növelését forszírozták a tartalékolással és a beruházások védelmével szemben. Paolo Gentiloni gazdasági ügyekért felelős biztos értésre adta, hogy Brüsszel olykor túl szigorúan bánt a költségvetési deficit és az államadósság küszöbértékeit veszélyeztető országokkal, ahelyett, hogy a kormányok súlyosabb mulasztásaival foglalkozott volna. A most induló konzultáció egyik érdekes témája lehet a zöldberuházások kezelése. Megoszlanak a vélemények arról, hogy célszerű-e a klíma védelmét szolgáló befektetéseket figyelmen kívül hagyni a deficit kiszámításánál.