560 milliós állami támogatással portréfilm készül Hosszú Katinkáról

Publikálás dátuma
2020.02.04. 20:07

Fotó: Stephane KEMPINAIRE / KMSP
A 2020 karácsonyán mozikba szánt, puritán módon Katinka című produkció a leírtak alapján nem érinti majd az úszónő cégének a Duna Aréna használata kapcsán kirobbant botrányát és bulvárlapokat megtöltő válását sem korábbi edzőjétől, Shane Tusuptól.
Portréfilm készül a Nemzeti Filmintézet 559,7 millió forintos támogatásával Hosszú Katinkáról – adta hírül a fő támogatóként jelentkező Nemzeti Filmintézet. A nagyszabásúnak tervezett dokumentumfilm producere Lajos Tamás, forgatókönyvírója és kreatív producere Köbli Norbert, rendezője Pálinkás Norbert, vezető operatőre Nagy András. A februárban kezdődő 65 napos forgatás keretében az alkotók a felkészülése során követik Hosszú Katinkát, a 2020-as tokiói nyári olimpiai játékokra készül. A stáb az úszónőt Tokióba is követi, ahol a három aranyat hozó riói olimpia után ismét versenybe száll a győzelemért. A 2020 karácsonyán mozikba szánt, puritán módon Katinka című produkció a leírtak alapján nem érinti majd az úszónő cégének a Duna Aréna használata kapcsán kirobbant botrányát és bulvárlapokat megtöltő válását sem korábbi edzőjétől, Shane Tusuptól.    Lelkesítő, hovatovább mozgósító produkciónak tűnik A béke követei címmel készülő, a trianoni Magyar Békedelegációról szóló dokumentum-játékfilm gyártását 175 millió forinttal támogatja a Nemzeti Filmintézet. A Babos Tamás (Szíven szúrt ország, Budapest ostroma, Szigorúan titkos) és Kálomista László Tamás szerkesztő rendezésében készülő alkotás archív felvételeket, történész megszólalásokat és dramatizált jeleneteket vegyít, hogy a mai nézői elvárásoknak megfelelően mutassa be a békeküldöttség féléves munkáját. Az alkotók a békeszerződés aláírásának 100. évfordulójára, 2020 júniusára ígérik a filmet.    Minden bizonnyal a Ruben Brandt, a gyűjtő nagy nemzetközi sikerének következménye, hogy Gauder Áron, a Nyócker! alkotója ismét animációt készíthet: a Minden a rokonom című tervére 450 millió forintos támogatást kapott. Az indián mesemotívumokból szőtt családi animációs mozi a természet erejét és a bolygó harmóniáját mutatja majd be, várhatóan 2022 karácsonyán kerülhet a mozikba. 
Szerző

Bizonytalanság a varsói Polin zsidó múzeum körül

Publikálás dátuma
2020.02.04. 11:25

Fotó: Jaap Arriens / NurPhoto
Nyolc hónapja nincsen igazgatója a varsói „Polin” Lengyel Zsidók Történeti Múzeumának. Nincs, mert a jobboldali kormánya illetékese, a kulturális miniszter nem nevezi ki a posztra a pályázat nyertesét, Dariusz Stola professzort.
A Polin múzeum évek óta Varsó látványossága – az épületet egy finn építész, Rainer Mahlamäki alkotta. A ház maga is szenzációs élményt nyújt. A nemzetközi tudósok által létrehozott állandó kiállítás a narratív, történetmesélő múzeumok iskolapéldája. Tavaly 600 ezren keresték fel, rengeteg iskolai, művészeti programot tartanak, s fő feladatuk a társadalom toleranciára nevelése, az idegengyűlölet elleni nevelés. 2016-ban az év európai múzeuma volt, egy évvel később Europa Nostra díjat kapott. Az intézmény sajátos PPP-konstrukcióban (állami-magán együttműködés) létesült: három alapítója van: Varsó főváros, a Lengyel Zsidó Történelmi Intézet egyesület és a lengyel kormány. Most a főváros és az intézet vezetői levélben szólították fel Glinski minisztert, hogy nevezze ki a pályázatot elnyert igazgatót. A felszólításra adott válasz szerint nincs vészhelyzet, az intézménynek van vezetője (a megbízott vezető február végéig az igazgatóhelyettes), a „múzeum helyzete stabil”. Ez az állítás hamis, mondhatni hazug. Glinski maga nyilatkozta, hogy azért nem nevezi ki Stolát, mert az igazgató a kormány vonalával ellentétesen „politizált”. Ez szerinte abban nyilvánult meg, hogy nem rendezett meg a Polinban egy Lech Kaczynski volt köztársaság elnöknek szentelt konferenciát. A tanácskozás a szmolenszki repülőgépkatasztrófában elhunyt államfőnek a lengyel-zsidó viszonnyal kapcsolatos tevékenységét tárgyalta volna. Stola azt kérte a rendezőktől, hogy előzetesen fejtsék ki, mit is tett Lech Kaczynski a lengyel-zsidó viszonyért. Ezután a rendezők elálltak az ötlettől. A valódi ok feltehetően az, hogy Stola idején kiállítást rendeztek az 1967-68-as kommunista Lengyelországban rendezett antiszemita kampányról, s azt egybevetették a jelenlegi kormányzat propagandistái által használt gyűlöletbeszéddel. A Polin egyike volt eddig a független szellemi központoknak, s témája a történelmi és jelenlegi lengyel-zsidó együttélés olyan ügy, amelyre a jobboldalnak csak rossz válaszai vannak. A mai kormánypárt kedvtelve hivatkozik antiszemita politikusokra, s olyan hajdani fegyvereseket nevezett ki nemzeti hősökké, akik a háború alatt bujkáló zsidókat öltek. 
Témák
Varsó

Egy királynő élete sem csupa csillogás

Publikálás dátuma
2020.02.04. 10:30

Kíméletlen őszinteséggel mutatja be II. Erzsébet uralkodói időszakát a Netflix egyik legkedveltebb szériája. A Korona kitűnő szereplőgárdája és történetívelése sokakat a képernyő elé láncolt.
Kevés dologról mondható el, hogy változatlan az idők során, ám az emberi kíváncsiság kétségtelenül egy ezek közül. Az angol királyi családot övező szüntelen érdeklődés ennek mintapéldája lehetne: nem csupán a királyi esküvőkre és rangos eseményekre terelődik nagy figyelem, bármely a témát feldolgozó mozgóképes alkotásra is. Így cseppet sem okoz meglepetést az a népszerűségi hullám sem, amely a II. Erzsébet uralkodásának idején átívelő A Korona (The Crown) című sorozatot körülveszi. A Netflix egyik legsikeresebb és legdrágább saját gyártású, Peter Morgan nevével fémjelzett, 2016-ban indult szériája elsöprő népszerűségnek örvend, amely a valóságon alapuló történeten túl, kivétel nélkül hibátlan színészi alakításainak is köszönhető. Amellett, hogy számos Grammy-, Emmy-, BAFTA-, illetve Golden Globe díjat és jelölést tudhat magáénak, A Korona könnyedén magával ragad bárkit, aki kicsit is érdeklődik aziránt, mi rejlik a fényűző pompa és ragyogás mögött. Az ezidáig háromévados történetbe 1947-től kapcsolódunk be, nem sokkal azelőtt, hogy VI. György, a királynő édesapja meghal. Ezt követően fiú örökös hiányában a húszas évei közepén járó, frissen házasodott Elizabeth Alexandra Mary Windsor kerül a trónra. A napjainkban is pozícióban lévő II. Erzsébetnek – akit előbb Claire Foy, majd Olivia Colman alakít – fiatal uralkodóként és nőként egyszerre kell szembenéznie a monarchiát érő kihívásokkal, amelyek megoldásában családja (elsősorban fiatal férje, Fülöp, a trónra vágyó huga, Margit hercegnő, és édesanyja), valamint a parlament, élén Winston Churchillel sincs eleinte kifejezetten segítségére. A széria gyönyörűen ívelt történetvezetése és karakterábrázolása a királyi palota legfényesebb és legárnyaltabb oldalait is megmutatja, s drámai pillanatokból sincs hiány: hűtlenségek, féltékenységek, veszteségek egyaránt szegélyezik a királynő útját. A sorozat legnagyobb erőssége, hogy míg megismerjük a királynőben újból és újból felmerülő belső ellentmondásokat – mikor kell uralkodóként, feleségként, édesanyaként, testvérként, lányként döntést hoznia –, a közelében lévő személyek egyéni harcaiba, és a brit történelem alakulásába is mélyen bepillanthatunk. A politikai csatározások, a brit lakosság részéről a királyi családdal szembeni áradó szeretet, és az időnként azt felváltó ellenszenv egyaránt megmutatkozik az egyes évadokban, amelyek körülbelül tíz évet ölelnek fel II. Erzsébet uralkodói korszakából (a harmadik évad 1977-ben ér véget). A legellentmondásosabb momentumok követik egymást: a fényűző palota látványa sokakban vágyakozást kelthet, ám az erőteljes történelmi fordulatok és kíméletlenül őszinte intim pillanatok hamar elűzik azt. A széria nem érinthetetlen, mindannyiunk felett álló alakokat, sokkal inkább valódi embereket tár a nézők elé, akik nem is olyan sokban különböznek tőlünk, épp ezért annyira szerethetők.  Infó: A Korona (The Crown), 1-3. évad elérhető a Netflixen, eredeti nyelven és magyar szinkronnal. A negyedik évad várhatóan az idei év végétől lesz látható, és a hetvenes-nyolcvanas éveket dolgozza meg fel, benne Margaret Thatcherrel és Lady Dianával.

Korábbi befejezés

Peter Morgan, a sorozat alkotója és írója múlt pénteken bejelentette, a végéhez közeledik a széria, és elárulta, a királynő szerepét az ötödik évadban Imelda Staunton veszi át Olivia Colmantől. Mint az alkotó felidézte, eredetileg hat évadot tervezett a történetből, amelyet világszerte hetvenhárom millió háztartásban néztek, ám úgy döntött, itt az ideje befejezni. A döntés mögött számos indok állhat, ám a Guardian beszámolt róla, míg az első két évad nagyon jó kritikákat kapott, és a harmadikat is díjazták, csökkenni kezdett a lelkesedés a nézők részéről, a széria lemaradt többek közt a Netflix tavalyi évének legnagyobb nézettségű műsorainak listájáról is. A brit lap utal rá, hogy a korábbi befejezésnek András herceg, a szexuális bűnöző, Jeffrey Epsteinhez kötődő botrányához is köze lehet. Illetve közrejátszhat, hogy Harry herceg – aki feleségével, Meghan hercegnővel együtt január elején lemondott királyi titulusáról, és a továbbiakban egyikük sem lát el hivatalos feladatokat a brit királyi családban – már korábban kijelentette, egyáltalán nem szeretné viszontlátni saját kapcsolatát és a jelenkori történéseket a filmvásznon. 

Középpontban az uralkodók

Az angol királyi család élete nem most kerül először a kamerák kereszttüzébe, számos film és sorozat foglalkozott már – eltérő történelmi hitelességgel – a palota titkaival. II. Erzsébet elődei legalább olyan érdekesnek bizonyultak e szempontból, mint a királynő. A szintén népszerű Tudorok című sorozat (2007-2010) az egyik legismertebb brit uralkodó, VIII. Henrik trónra lépésével kezdődik. A király élete jó alapot szolgáltatott a történelmi dráma-sorozatnak, hiszen hatszor házasodott, és úgy tudni, annak érdekében alapította meg az anglikán egyházat, hogy elválhasson feleségétől, s elvehesse Boleyn Annát – őt helyezi középpontjába A másik Boleyn lány című alkotás –, aki ugyan fiút nem szült a királynak, de lányt igen, a későbbi I. Erzsébet királynőt. Az ő uralkodását vitte filmre az 1998-as Elizabeth és a 2007-es Elizabeth: Az aranykor, Cate Blanchett főszereplésével, illetve Stuart Mária és Erzsébet királynő párharcát Josie Rourke, egy évvel ezelőtt bemutatott Két királynő című filmje Saoirse Ronan és Margot Robbie zseniális alakításával, Stuart Annáról pedig A kedvenc szól Olivia Colman főszereplésével. Viktória királynő élete szintén több rendező figyelmét megragadta: a Viktória című sorozat, a 2006-os Az ifjú Viktória királynő, valamint a 2017-es Viktória királynő és Abdul is az 1837-1901 között trónon lévő uralkodóval foglalkozik. Sokak kedvencévé vált ugyanakkor a II. Erzsébet édesapjának, VI. Györgynek uralkodói kihívásait prezentáló 2010-es A király beszéde című film is, Colin Firth emlékezetes alakításával. 

Szerző