Nem csak kenyérrel élnek: másfél év alatt 244 milliót költött magára a keresztény törpepárt

Publikálás dátuma
2020.02.04. 09:28

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Bár hetedannyi képviselőjük van, mint a Fidesznek, a KDNP így is túl tudta költekezni a nagyobbik kormánypártot - a több százmillióból jutott csapatépítésre, vendéglátásra és önreklámra is.
Bár a borra és pálinkára már nem költ (vagy legalábbis nem így, nevesítve) a KDNP parlamenti képviselőcsoportja, a frakció 2018 májusa óta kötött szerződéseinek listáján azért így is akadnak meglepő tételek, ahogy a megbízottak között volt és jelenlegi KDNP-s funkcionáriusok is. A HVG az összes parlamenti frakció kiadásainak összesítését kikérte az Országgyűlés Hivatalától – a feldolgozott adatokból cikksorozatot írnak, ezt pedig a kisebbik kormánypárttal kezdik.
A jelenlegi parlamenti ciklus kezdete óta, vagyis valamivel több mint másfél év alatt 244 millió forintot költött a KDNP frakciója tanácsadásra, kommunikációra, rendezvényekre és a párt saját megjelenítésére.

A visszafogottnak nem mondható kiadásokkal a kisebbik kormánypárt ötvenmillió forinttal túltett a nagyobbikon, a Fideszen is – ami nem kis teljesítmény, ha figyelembe vesszük, hogy utóbbinak 116 képviselője van, a magát a választáson önállóan meg nem mérető kereszténydemokratáknak pedig durván hetedannyi, csak 17.
Bár a KDNP parlamenti frakciója a korábbi években a kiugróan magas reprezentációs költéseiről híresült el – 2016-ra vonatkozóan a Népszava gyűjtötte ki, hogy több mint 1,5 millió költöttek csak borra és pálinkára, 2017-re pedig a 168 Óra írt az évi 4,5 milliós „kávé, tea, élelmiszer” számláikról –, a 2018 májusától napjainkig szóló összesítésben nem szerepel ilyesmi. De lehet, hogy csak arról van szó, hogy rendezvényeikre már nem maguknak vásárolják harapnivalót, másfél év alatt ugyanis több mint hatmillió forintot fizettek „rendezvényhez terem, ellátás és vendéglátás biztosítása” címen a Fidesz pártrendezvényeit is kiszolgáló Csónakázótó Vendéglátóipari Kft.-nek, amelynek a Valton-vezér Vajda Lajoshoz köthető CFTP Hungary Kft. a társtulajdonosa.
A rendezvénykiadásokban ugyanakkor nincsenek benne a kihelyezett frakcióülések költségei: bár a tanácskozást értelemszerűen a Fidesszel együtt tartja a kisebbik kormánypárti frakció, a cechet, úgy látszik, maga fizeti. 
Az elszámolás érdekessége, hogy ugyanott, ugyanabban az időben – 2019 októberében Mészáros Lőrinc balatonalmádi szállodájában – a 116 fős Fidesz-frakciónál képviselőnként 118 900 forintra jött ki a 3 nap/2 éjszaka, a KDNP-seknek viszont ugyanez 130 ezer forintba került. Természetesen nem a szálloda diszkriminált, a számlák közt volt egy ilyen tétel: „csak a KDNP Frakciót érintő egyéb ellátás”.

A szerződések listájában szerepel egyébként a jövő héten tartandó balatonfüredi kihelyezett frakcióülés költsége is, a 4 csillagos Flamingó wellnesshotelben már 169 ezer forintba kerül majd képviselőnként a 3 nap/2 éjszakás csomag. A frakcióülések – a többi képviselőcsoportnál nem látott módon – mindezeken túl is további költséggel jártak a KDNP-ben: a szerződésekből ugyanis kiderült, hogy kihelyezett frakcióülések és külső frakciórendezvények előkészítése és szervezése címen 2018. május 11. és 31. között 1,27 millió forintot fizettek egy bizonyos GML Productions nevű cégnek. Hogy pontosan mit csinált a cég három nappal a parlament alakuló ülése, és egy héttel az ezt előkészítő kihelyezett frakcióülés után, az sajnos nem derül ki a papírokból, az év második felére mindenesetre egy, a hvg.hu számára kiadott listán anonimizált magánszemélynek fizettek 1,78 milliót ugyanezért, majd 2019 januárja és június között újra a GML-t bízták meg újabb összesen 6 millió – vagyis havi 1 millió – forintért.
Hogy az ebbe az időszakba eső, februári, Fidesszel közös frakcióülésen túl merre járt még a KDNP, vagyis mit kellett szervezni havonta 1 millió forintért, az sajnos szintén nem derült ki a listából, a lap az interneten mindenesetre nem találta nyomát további külső frakciórendezvényeknek. A GML Productions amúgy a KDNP ifjúsági szervezetéből, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetségből (IKSZ) indult, ma a Pro Patria Összefogás a Kereszténydemokráciáért Egyesületet vezető Gondi Mátyás Lajos cége. A kft. 2016-ban azzal az óriási szerencsével került a hírekbe, hogy egy hónappal a bejegyzése után máris a Szerencsejáték Zrt. támogatottjainak listáján találta magát. A rendezvényköltségeknek ezzel nincs vége, egy magánszemélynek havi 200 ezer forint dukál ”közreműködés rendezvényeken” címen. 2018 decemberében pedig egyetlen estére 600 ezer forintot fizetett a frakció egy, az Országház vadásztermében tartott adventi zongorakoncertre. Az összeg kedvezményezettje az Artonus Bt., amely Szilasi Alex zongoraművész vállalkozása (az eseményen készült fotók tanúsága szerint a kulturális élményben körülbelül harmincan részesülhettek). A képviselőcsoport ezen túlmenően is sokat törődhet munkatársainak szellemi feltöltődésével: 2018 májusától tavaly decemberig 4 millió forintért bíztak meg egy magánszemélyt kulturális célú programok tervezésével. Emellett az Országgyűlés Hivatalától kapott összesítés alapján 2018 májusa óta összesen nyolcmillió forintot fizettek ki „vezetési tanácsadás nyújtása” címen egy kft.-nek, a cégjegyzék szerint „egyéb sporttevékenységet” végző vállalkozás túlélő- és csapatépítő tréningekkel, airsoft-, paintball- és lézerharc-, valamint quad- és motorosszántúra-szervezéssel hirdeti magát.   A kultúrán, gasztronómián és rekreáción túl önmaga megjelenítésére is sokat költött a kisebbik kormánypárti frakció: 2018 májusa és 2019 decembere között tízezer forint híján nyolcmillió forintot fizetett a gondola.hu portált is kiadó szegedi Netrióta Kft.-nek az alábbira: online újságfelületen a képviselőcsoport számára megjelenés biztosítása. Arról pedig már szintén a Népszava számolt be, hogy tavaly júniusban közel 9 millió forintért rendeltek maguknak egy imázsfilmet. A korábbi évek megbízotti listáján is szereplő kft.-ben korábban tulajdonos volt Haág Zalán szegedi KDNP-s képviselő is, akit a 2017-es szerződéslista alapján „honlap főszerkesztése” címen fizetett a frakció. Bár a magánszemélyként szerződöttek nevét ezúttal (egyelőre) nem ismerhettük meg, 2018 májusa és 2019 decembere között is folyamatosan élt – összesen 8,5 millió forintért ilyen tárgyú szerződés. A kdnp.hu impresszumában pedig továbbra is Haág Zalán neve olvasható.   A HVG teljes, a fent idézettnél jóval hosszabb összeállítását ide kattintva tudják elolvasni.
Szerző

A kormányban már tavaly augusztusban tudták, hogy nem teszik kötelezővé a nyelvvizsgát az egyetemi felvételihez, hónapokig mégis mást mondtak

Publikálás dátuma
2020.02.04. 08:40

Fotó: Népszava
Ráadásul ugyanarra a döntés-előkészítő dokumentumra hivatkozva hozott meg két, egymással ellentétes döntést.
Megalapozottan utasította vissza az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) Szél Bernadett független országgyűlési képviselő tavaly augusztusban benyújtott közérdekű adatigénylését, amelyben a politikus azt szerette volna megtudni, pontosan milyen előkészítő dokumentumok alapozták meg azt a kormánydöntést, ami 2020-tól legalább egy középfokú nyelvvizsga megszerzését tette volna kötelezővé az egyetemi továbbtanuláshoz – így döntött a napokban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH). Az Emmi arra hivatkozva utasította el a kért dokumentumok kiadását, hogy azok döntés-előkészítő jellegűek, és további döntések megalapozását is szolgálják, ezért még nem lehetnek nyilvánosak. A NAIH ezzel lényegében egyetértett, ugyanakkor leszögezte: a közérdekű adatok megismerését a megismerést korlátozó ok megszűnését követően biztosítani kell. Az adatvédelmi hatóság vizsgálata során azonban fény derült egy-két érdekességre. Mivel a felsőoktatás már nem az Emmihez, hanem az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz (ITM) tartozik, a szaktárca állásfoglalását is kikérték az ügyben. Az ITM válaszában felsorolta az Emmi által is ismertetett jogi érveket, majd kitért arra: a Szél Bernadett által kért dokumentum megismerése azért került elutasításra: „mert akkor már előkészítés alatt volt az a jövőbeni döntés, amelynek megalapozását szolgálta a kért dokumentum. Ez a döntés a kormány november 6-i ülésén született meg, a vonatkozó tervezett kormányelőterjesztés a tárca számára 2019. augusztusában már ismeretes volt. E döntés szerint nem kerül előírásra bemeneti követelményként a nyelvtudás, valamint a többletpontok számítása is a jelenleg hatályos szabályok szerint lesz”. Mindebből egyrészt az olvasható ki, hogy a kormány ugyanarra a döntés-előkészítő dokumentumra hivatkozva hozott meg két, egymással ellentétes döntést. Szél Bernadett ugyanis eredetileg arra volt kíváncsi, milyen dokumentumok alapján döntöttek a kötelező nyelvvizsga bevezetéséről. Az ITM válaszában viszont az olvasható, hogy ugyanezen dokumentumok alapján döntöttek novemberben arról is, hogy mégsem teszik kötelezővé a nyelvvizsgát az egyetemi felvételihez. Másrészt az ITM tájékoztatásából kiderül az is, hogy a nyelvvizsgakövetelmény eltörléséről szóló előterjesztés már tavaly augusztusban ismert volt a tárca számára. Ennek ellenére a kormány részéről továbbra is azt kommunikálták, nem fognak változtatni a kötelező nyelvvizsga előírásán. Az ITM államtitkára, Schanda Balázs egy parlamenti kérdésre adott szeptember 16-i válaszában is arról írt: a kormány kitart korábbi döntése mellett, és 2020-tól kötelező feltétel lesz a nyelvvizsga megléte a felsőoktatásba való belépéshez. Arról, hogy mégis meggondolták magukat, csak november első felében tájékoztatták a közvéleményt. Az ITM a döntés okairól is tájékoztatta a NAIH-t. Mint írták, az elmúlt időszakban a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesülete, a Roma Szakkollégiumi Hálózat, valamint az Oktatási Jogok Biztosa (továbbá az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala is – a szerk.) jelezte a minisztériumnak, hogy a nyelvvizsga-követelmény 2020-as bevezetése komoly gondokat fog okozni a társadalom számos területén, veszélyezteti a szükséges szakemberellátást. Ezért megvizsgálták, hogy az elmúlt négy évben felvett jelentkezők milyen arányban rendelkeztek legalább B2-es szintű nyelvvizsgával vagy azzal egyenértékű okirattal. „Az adatok alapján képzési területenként jelentősen eltérő arány látható, a legalacsonyabb értékek az agrár, a műszaki és a pedagógus képzési területen vannak. Ami a probléma súlyosságát jelenti, hogy az elmúlt 4 évben az arány növekedése nem érte el az elvárt szintet, illetve például az agrár képzési terület vonatkozásában stagnálás figyelhető meg” – olvasható az ITM tájékoztatásában. Lapunknak adott interjújában Palkovics László innovációs miniszter is arról beszélt, ha a kormány kitart a kötelező nyelvvizsga bevezetése mellett, az egyes szakokon erőteljesen csökkentette volna a hallgatók arányát, ezt pedig nem akarták. Ugyanakkor hozzátette: ő nem tartozott azok közé, akik örültek a nyelvvizsgaszigor eltörlésének. 
Szerző

Megint nincs érsebésze a Péterfy kórháznak

Publikálás dátuma
2020.02.04. 06:54
Képünk illusztráció
Fotó: LAZARENKO SVETLANA
A budapesti érsebészeti ellátás meglehetősen kritikus állapotban van.
Februártól sem akut, sem krónikus érbeteget nem lát el a Péterfy Sándor utcai Kórház – értesült a MedicalOnline. A feladat ellátáshoz legalább három érsebészt kellene alkalmaznia a kórháznak a mostani egy szakorvos és egy rezidens helyett. Azzal, hogy Péterfy „bedobta a törölköző” február elsejétől a többi, budapesti érbeteg-ellátást nyújtó intézménynek havonta négy ügyelettel kell majd többet ellátnia. A budapesti érsebészeti ellátás kritikus helyzete az egyre romló munkaerőhiányból adódik, országszerte kevés a az akut érbeteg ellátáshoz kellő gyakorlattal rendelkező érsebész. A fővárosi ellátásban tavaly márciusban mutatkoztak először problémák, amikor a Péterfy lemondta az akut érsebészeti ellátást, júniusban annak az érsebész szakorvosának halála miatt kényszerült ugyanerre a kórház, aki havi 30 napon vállalta egyedül az ügyeletet. 
Szerző