Előfizetés

Sportpénz áll a házhoz

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.02.02. 16:06

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Az önkormányzati támogatásokat döntően utánpótlásnevelésre fordítják a nagy klubok – állítják lapunk kérdéseire válaszolva.
Sportösztöndíjakra és tömegsportrendezvényekre költi el Ferencváros azt az évi 50 millió forintot, amit az előző ciklusban a Ferencvárosi Torna Club (FTC) támogatására adott a kerület akkori kormánypárti vezetése. Ezt Somlai János, a polgármesteri kabinet jelenlegi vezetője nyilatkozta a Népszava kérdésére, hozzátéve, hogy a tervek szerint a pénzt az önkormányzat Deák Ferenc Alapítványa kapja meg, s ott döntenek a sportolni vágyó gyerekek, fiatalok közvetlen támogatásáról. Emlékezetes, hogy Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója és az FTC elnöke tavaly üzent a IX. kerület új vezetőjének, hogy folytatva a „hagyományt” a sportklub által befizetett adónak megfelelő összeget, vagyis 50 milliót várnak ezután is éves támogatásként. A Fővárosi Közgyűlés tavaly februárban megalkotott sporttal kapcsolatos rendeletének egyik alapja az önkormányzat egy 2017-ben elkészített összesítése volt, ami szerint a fővárosban 686 sportegyesület és 577 sportvállalat működött, ezek 456 sportlétesítményt használtak és éves szinten 299 állandó sporteseményt szerveztek. A Fővárosi Önkormányzat a rendeletben vállalta, hogy „sportfeladatait … a főváros területén működő sportszervezetek sportcélú támogatásával látja el”. A közgyűlés ez alapján május végén szavazta meg a kiemelt budapesti sportegyesületek támogatását, összesen 210 millió forintos összegben. A keretből kiemelkedő részt hasított ki az FTC, a klub és hat szakosztálya együtt 85 millió forintban részesült, amit részben a működés támogatására, részben utánpótlásnevelésre fordíthatnak. Az Újpesti Torna Egylet (UTE) 40 milliót, a Vasas Sport Club 25 milliót, a Budapesti Honvéd Sportegyesület és a Magyar Testgyakorlók Köre (MTK) 20-20 milliót, a Kőbánya Sport Club 15, míg a Központi Sport és Ifjúsági Egyesület (KSI) 5 millió forintot kapott a fővárostól az utánpótlás támogatására. A nagyoknak járó pénz megítélésével egyidőben egy újabb 20 milliós keretre hirdetett pályázatot a főváros a szabadidősportokat szervező kisebb egyesületek számára is, ezek 150- és 500 ezer forint közötti összegeket kaphattak, ha rendelkeztek a Budapesti Szabadidősport Szövetség támogató javaslatával. A legtöbb kerületi önkormányzat is hozzájárult kisebb-nagyobb összegekkel a területén működő sportklubok működéséhez (lásd a cikk végén keretes írásunkat).  Megkérdeztük a nagyhírű fővárosi egyesületeket, klubokat, hogy mire költik az önkormányzati pénzeket.  

Az FTC válaszként az alábbi levelet küldte lapunknak:

A Ferencvárosi Torna Club vitathatatlanul a legnépszerűbb magyar klub, egy 2019-es reprezentatív kutatás szerint 2 millióan szimpatizálnak a Fradival. Az FTC 20 szakosztályában közel 2 ezer utánpótláskorú fiatal sportol versenyszerűen, ezen felül közel 1500 gyerek jár még tanfolyamra. A 2019-es esztendőben utánpótláskorú sportolóink 355 arany-, 305 ezüst- és 341 bronzérmet szereztek a különféle versenyeken, azaz összesen 1001 érmet nyertek. A Fradit tehát egyáltalán nem csak a futball, nem pusztán a profi labdarúgócsapat jelenti, ahogy ez a támogatások felhasználására is érvényes. Az itt sportoló gyerekek tudomásunk szerint az ország minden részéből és a főváros valamennyi kerületéből érkeznek hozzánk. A sportolók adatait az Európai Unió 2016 májusában érvénybe lépett és 2018. május 25-én hatályossá vált uniós adatvédelmi rendelete, a GDPR-nak megfelelően kezeljük. Az FTC felelősen és átláthatóan gazdálkodik. A Kubatov Gábor elnökké választása óta, tehát a közel 9 esztendeje megkezdett munka a tavalyi fantasztikus aranyévben hozta meg gyümölcseit. Rendet tettünk, átláthatóan működik a tavaly 120 esztendős születésnapját ünneplő klub. Minden korábbinál több támogató állt a Fradi mellé. Ha rend van egy klubban, akkor vannak támogatói és vannak eredményei. A rend és a munka pedig szavatolja, hogy ez a fejlődés fenntartható és folytatható. Ugyanakkor minden forintnyi támogatás és bevétel rendkívül fontos az FTC számára. Mi 5 forintért is nagyon szívesen lehajolunk, hogy az itt sportoló több ezer gyermek kulturált körülmények között készülhessen. Éppen ezért minden, korábban érkező támogatás elmaradása megoldandó feladat a klub vezetésének. Ferencváros Önkormányzata támogatási szerződés célt határozott meg, részletes költségtervet nem kért, azonban az elszámolási területeket meghatározta és ezek között a profi labdarúgás támogatása nem szerepelt, így az FTC ebből a forrásból ilyen kiadásokra nem fordított. Azonban azt is el kell mondani, hogy az FTC több szervezet felé pályázik, és ezen szervezetek különböző elszámolási korlátokat szabnak. A feladatok kapcsán fennmaradó költséggel, így az adminisztráció bérével is elszámoltunk, elsődlegesen azon munkavállalók bérével, akik munkaidejük jelentős részében az utánpótlás nevelés segítése, körülmények megteremtése és hasonló jellegű feladatok érdekében végeznek tevékenységet. Az elszámolás mindig szabályos volt, azt az önkormányzat mindig elfogadta, majd ezt követően folyósította a következő évi támogatást. Az FTC nem értesült hivatalosan arról, hogy a polgármester asszony bejelentette a korábbi támogatás megszüntetését. FTC Sajtó

A Vasas SC válaszaiból az olvasható ki, hogy az utóbbi öt évben összesen majdnem 250 millió forint támogatást kaptak valamilyen önkormányzati forrásból, de nem egyformán minden évben. Volt, amikor 30 milliót adott Budapest, de 2018-ban csak ennek a fele jutott a klubnak. Rendszeres támogatójuk a XIII. kerületi önkormányzat is, ahonnan tavaly valamivel több mint 8 millió forintot kaptak, a III. kerülettől 10 milliót, de 220 ezer forintot megítélt nekik a II. kerület, 320 ezret pedig Szigethalom is. A Vasastól érkezett válaszlevél is azt hangsúlyozza, hogy az önkormányzati támogatásokat szétosztva a szakosztályok között csakis utánpótlásnevelésre fordítják, a III. kerülettől kapott pénzt pedig kizárólag az Óbudán működő röplabdások használhatják fel. A klub 24 sportágban van jelen, saját és bérelt létesítményeik megtalálhatók szinte valamennyi kerületben, de sem a profi focit, sem az utánpótlás labdarúgást nem támogatták ezekből az átutalásokból. Az Újpesti Torna Egylet (UTE) 18 szakosztályt működtet – sorolta telefonban a munkatársuk, aki a többiekhez hasonlóan egyértelművé tette, hogy profi focit soha, kizárólag az utánpótlás nevelését segítik az önkormányzati pénzek. Hozzátette, hogy a IV. kerületi polgármester a náluk tett látogatáskor a tavalyihoz hasonló összeget ígért idén is a klubnak. A Budapesti Honvéd Sportegyesület a főváros egyik legnagyobb utánpótlásnevelő egyesületeként határozza meg önmagát. Válaszukból kiderül, hogy a fővárostól és a XIII. kerületi önkormányzattól kapott támogatásokon túl elindulnak minden pályázaton. Nem tudnák pótolni a kieső bevételt, ha az önkormányzatok pénze elmaradna, mert ilyen rendezvényekre ma nagyon nehéz szponzorokat találni – tették hozzá. Válaszukban kiemelték az Iskolám a Honvédban programot, amelynek keretében a XIII. kerület 55 alsós osztályának kötelező testnevelés óráit az egyesület tartja. A gyerekek 10 hét alatt 10 sportág alapjait ismerik meg jó körülmények között a legjobb szakemberektől, sőt még az utazásukat is az egyesület szervezi meg. Az országban egyedülálló programban tavaly 1600 gyerek vett részt, s az utóbbi két évben ennek köszönhetően 300 utánpótláskorú kis versenyzőt igazoltak le a Honvéd szakosztályai. A Magyar Testgyakorlók Köre (MTK) Budapest az elmúlt 5 évben nem részesült támogatásban a VIII. kerületi önkormányzattól. 

Segítenek, ha tudnak

Megkérdeztük a fővárosi kerületeket, mekkora összeget szántak tavaly sporttámogatásokra és pontosan mire költötték az összeget. A válaszokból nagyon tarka kép bontakozik ki. A II. kerület majdnem 400 millió forintot ad saját nonprofit sport és szabadidősport cégének a kerületi sporttelep és sportközpont működtetésre, a diáksport szervezésére, további hétmillióból pedig tömegsport rendezvényeket támogat. Ugyanakkor egyelőre keresik a pénzt a tavaly őszi önkormányzati választás előtt átadott nem is teljesen kész Gyarmati Dezső Uszoda működtetésére, mert a főként tao pénzből megépített intézmény fenntartója és üzemeltetője is az önkormányzat. Óbuda-Békásmegyer önkormányzata tavaly 83 és fél milliót költött a III. kerületben működő sportegyesületek, főként vízi- és csapatsportok támogatására. A keretből 14 milliót kapott három focicsapat. Újpest mélyen a zsebébe nyúlt, hiszen több mint 140 millióval támogatta az UTE minden szakosztályának utánpótlás nevelését, további 36 millióval az egyesület versenysportolóit, 12 millióval a Madárfészek Ökölvívó Akadémiát és kisebb összegeket kapott a sportiskola, az Újpesti Haladás vagy a Megyeri Tigrisek kosárcsapata is. Újabb nyolcmilliós alapból pályázhattak diáksport egyesületek, tömegsportrendezvények szervezői. A Belvárosnak értelemszerűen nincs nagy sportlétesítménye, kisebb egyesületek, például karate klub, asztalitenisz és sporttánc egyesület munkáját 1,6 millió forinttal támogatták, de mozgással foglalkozó szervezetek a 45 milliós civil alapból is igényelhettek pénzt pályázati úton. Ugyanakkor válaszukban hangsúlyozták, hogy fitnesz parkokat, kosárpályákat, asztaliteniszre alkalmas helyeket hoznak létre, sportösztöndíjat osztanak és idén megnyitják a Belvárosi Sportközpontot, ahol a sokféle sportolási lehetőség között lesz uszoda és mászófal is. A szintén teljesen beépített VI. kerületben öt kisebb egyesület kapott összesen másfél millió forintos támogatást a működéséhez. Terézvároshoz hasonlóan a szomszédos Erzsébetvárosban sincs nagy sportlétesítmény. A VII. kerület tavaly 56 millió forintot tervezett sporttámogatásra, köztük óvodások tenisz és lovas oktatására, vagy éppen nyugdíjas tornára. Újbudán az önkormányzat sportcélú kft-je kezeli az egyesületek pályázatait, tavaly 114 millió forintot osztott el közöttük. A legtöbbet – 70 milliót az OSC vízilabda szakosztálya kapta. Az NB I-es férfi kosárlabdacsapatot, a Basketet 15 millióval, a BEAC szintén NB I-es női kosarasait 12 millióval támogatták, a MAC Újbuda Jégkorong csapatának pedig 17 milliót ítéltek oda. A XIII. kerület kizárólag utánpótlás nevelésre oszt szét 16 millió forintot egy évben, 3 millióra pedig kis egyesületek pályázhatnak. Zuglóban éves szinten sportpályázatra 12 millió forint áll rendelkezésre, ebből tavaly 4 milliót kaptak az ott működő egyesületek, de csak azok pályázhattak, amelyek nem tudják igénybe venni a taót, tehát a futballklubok nem kapnak Zuglótól támogatást. A XV. kerület 2018-ban még 147 milliót, tavaly már csak 117 milliót tudott közvetlen sporttámogatásra költeni. A fenti keretekből 2018-ban focicsapatoknak jutott majdnem 107 millió, tavaly pedig 89 millió, s a palotai önkormányzat közvetett segítsége is kitett 42, illetve 2,8 milliót. A csökkenés magyarázataként a kerület válasza kiemelte, hogy kilenc és fél hónapig nem volt elfogadott költségvetésük. A XVIII. kerület, Pestszentlőrinc-Pestszentimre önkormányzata évente átlagosan 25-30 sportegyesületnek ad támogatást, tavaly összesen 43 millió forintot osztottak szét. A kerületi sportlétesítmények önkormányzati tulajdonban vannak, üzemeltetésüket is egyik cégük végzi. Kispest 2019-ben majdnem 30 millió forintot adott a kerületi sportegyesületeknek. Csepel 10 milliót különített el ilyen támogatásokra, ezen túl 33 millióval segítette a Csepel Utánpótlás Sportegyesület munkáját és külön 28 milliót adott nekik a munkatársak bérére. A többi kerületből vagy nem kaptunk választ, vagy nem adnak sporttámogatást, illetve a civil szervezetek pályázati keretéből fordítanak valamennyit erre a célra.

N. Kósa Judit: Titkos akták a banktrezorban

N. Kósa Judit
Publikálás dátuma
2020.02.02. 11:52

Fotó: Lenkey Márton / Fortepan - Adományozó
A pénz palotái – ezt a címet viselte a kiváló művészettörténész, Gerle János kis könyve, amelyben a főváros hajdani banképületeit vette sorra. A cím tűpontos, hiszen a pénzintézetek az előző századfordulón kifejezetten kényesek voltak arra, hogy stabilitásuk robusztus falakban, gazdagságuk pedig márványban, rézben, üvegben mutatkozzék meg. A legjobb példa erre az az épület, amely a kép baloldalán látszik. Ez volt a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, amelyet a Lánchíddal szemközt, három jókora telekre építettek fel 1905 és 1918 között, elfoglalva a reformkor kitüntetett helyszínét, a Diana fürdőt is. A bank, amelyet Alpár Ignác és – a szomszédos Greshamet is jegyző - Quittner Zsigmond tervezett, lélegzetelállító látvány lett: négy emeletén számolták, forgatták a pénzt, hatalmas pénztártermét, üveggel fedett előcsarnokát és váltócsarnokát is márvánnyal burkolták, hátsó, csöndesebb frontján pedig egy bérházat is hozzácsatoltak.
Hogy miből lett a cserebogár, azt ugyancsak láthatjuk ezen a Fortepan fotón: szemben, a fák mögött a Lloyd-palota látszik, amely még nem volt a Lloyd társaságé, amikor már tanyát vert falai között a Pesti Magyar. Igaz, 1841-ben két szobában is elfért az a négy hivatalnok, aki a kereskedők bankját működtette – és akkor sem voltak még többen, amikor hét évre rá őket bízták meg a Kossuth-bankók kibocsátásával. Aztán a bank tovább állt innen, Hild József roppant háza meg olyannyira maradt, hogy a tőzsde is e falak közül indult útjára. És noha már az első világháború előtt le akarták bontani, hogy a Trieszti biztosító itt építhesse fel új palotáját, a munkát végül a második világháborús ostrom végezte el. Négy évtizede Zalaváry Lajos Atrium-szállója áll a helyén. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bankot ma már hiába keresnénk: 1950-ben Magyar Külkereskedelmi Bankra változtatta a nevét új tulajdonosa, az állam. A pompás palota azonban megvan, egy egész tömböt foglal el a Széchenyi tér, a József Attila utca, a Nádor és a Mérleg utca között. Ez a Belügyminisztérium: immáron hatvanhét éve szigorúan bizalmas aktákat tartanak a jól védett banki trezorokban. S maholnap öt éves lesz az a kormányrendelet is, amely a minisztérium Várba költözéséről intézkedett, s amelynek értelmében már megtervezték az új otthonát is. Igaz, ez a belügyön belül láthatóan az ég adta világon senkit sem érdekel.

A mozdonyok füstje helyett a dalok áradnak

Bonta Miklós
Publikálás dátuma
2020.02.02. 11:44

Fotó: Jani Martin / Népszava
Az idei esztendő első napjaiban - az éppen felújítás alatt lévő Magyar Állami Operaház új előadóhelyszínére utalva - Eiffel Műhelyház névre keresztelték a  Kőbányai úton található Északi Járműjavító BKV-megállóhelyet. Az eredetileg Északi Főműhely névre hallgató MÁV-üzemcsarnoknak, bármily meglepő, nincs közvetlen köze a 97 éve elhunyt francia Alexandre Gustave Eiffelhez, de a tervező Feketeházy János kétségtelenül a párizsi irodában gyarapította a tudását - ott, ahol a Nyugati pályaudvar főépületének, az Eiffel nevét viselő párizsi toronynak és a New York-i Szabadság-szobor fémvázának a tervei is készültek. A Kőbányai úti csarnok a nevét onnan kapta, hogy hasonló technológiával épült, mint az Eiffel-torony: a vázát szegecselt acélelemek alkotják. A létesítményt teljes mértékben hazai alkotásként tartják nyilván, mint a legnagyobb méretű, 25 ezer négyzetméteres (200 méter hosszú és 110 méter széles) magyarországi ipari műemléket. Joggal nevezték a maga korában "acéltemplomnak," hiszen a főhajója mellett 2-2 mellékhajó is kapcsolódik hozzá.  A csarnok és környezetének jövője hasonlatos az egykor ugyancsak a vasúthoz köthető tevékenységet űző, üzemi épületekből  kialakított budai Millenáris parkhoz: kulturális negyeddé válhat. A terület érdekessége, hogy minden oldalról vasúti és villamossínek határolják, a Könyves Kálmán körúttól egészen Kőbánya közepéig. A csarnok tervezőjének, Feketeházy Jánosnak az emlékét bizonyára ugyancsak megörökítik itt majd, talán a park viseli majd a nevét. Méltán, ugyanis ő tervezte a Keleti Pályaudvar, a mostani Műegyetem és a Magyar Állami Operaház tetőszerkezetét is. Sokoldalúságára mi sem jellemzőbb, minthogy a jelenlegi Szabadság-híd acélszerkezetét is a kiemelkedő alkotásai között jegyzik. A fővároson kívül Szegeden - itt valóban az Eiffel-iroda megbízásából - Feketeházy János tervei alapján valósult meg a tiszai Belvárosi és a szolnoki híd is. Az egykori (valamikor az országban a legnagyobb) Északi Főműhely három nagyobb és több kisebb csarnokában szinte az iparosítás kezdete óta mozdonyokat és vasúti kocsikat gyártottak, javítottak. Ott, ahol először a kiegyezés évében, 1867-ben a Magyar-Sveiczi Gyártársulat kezdte meg a tevékenységét, majd egy év múlva megalakult a Magyar-Belga Gép- és hajtóépítő társaság is. Viszont mind a kettő 1870-ben csődbe ment. Ez azonban korántsem jelentette a véget, mert a magyar állam mind a kettőt megvásárolta, és az összevonásuk nyomán létrejött a Magyar Királyi Államvasutak Gép- és Kocsigyár, amit a nemzeti ipar létrejötte kezdetének tekintenek az ipartörténészek. Ettől az időszaktól kezdve hosszú évtizedekig Magyarország már nem importált mozdonyt.
A nagycsarnok csak 1886-ra elkészült el. Méretét jól illusztrálja, hogy egyszerre 96 gőzmozdony fért el benne, amelyeken összesen 500-600-an dolgoztak. (Az üzem egész területe 2000-3500 alkalmazottnak adott munkát.) A fejlődés tempóját és irányát mutatja, hogy 1930-tól a villamos mozdonyok és motorkocsik javítása is az Északi Főműhely feladata lett. A mozdonyokat tolópadon mozgatták. Az alkatrészek ki-be emeléséhez gördülődarukat használtak, amelyeknek felső sínjei, a "futómacska-pályák" egyes elemei mindmáig megmaradtak. A korabeli technológiák - szegecselt és nem hegesztett, Siemens-acél - kiemelkedő színvonalát fémjelzi, hogy több mint 100 év után az acélszerkezet 90 százaléka jelenleg is kiváló állapotban van. (Az úgynevezett Eurocode-számítás szerint a korróziónak már régen úrrá kellett volna lennie rajta.)  Ahogy az az első világháborút megelőzően megszokott volt az ipartelepek esetében, a közelben vasutas-lakótelep és négyosztályos elemi iskola is létesült. A háborús események a nagycsarnokot megkímélték ugyan, ám a gyártelep szinte minden más létesítménye a második világégés során súlyos károkat szenvedett.   A cég életében jelentős esemény volt, hogy 1962-ben átadták az ugyancsak hatalmas méretű, több mint 22 000 négyzetméteres új dízelmozdony- és -motorkocsi-javítócsarnokot és a hozzá tartozó központi irodaépületet is. Majd egy év múlva az utolsó itt javított gőzmozdonyt is útjára bocsájtották, és engedve a kor követelményeinek, már csak villamosmozdonyok javításra rendezkedtek be. (A nagycsarnokot is ekkor újították fel utoljára.)  A rendszerváltást követően a vasúti javítási tevékenység folyamatosan csökkent, ezért az addigra önállóságát is elvesztett Északi Járműjavítóban 2009 végével befejeződött a vasútijármű-javítás. A gépek és a dolgozók legnagyobb részét Szolnokra helyezték át. Majd 2011-ben a telephely meghatározó épületeit műemlékké nyilvánították, a többit pedig műemléki környezetnek jelölték ki. A három hektáros parkban vasúti ereklyéket állítanak majd ki. A csarnokban egy régi étkezőkocsiban étterem nyílik. Mivel a falakat elbontják, utóbbi nyilvános lesz. A parkban és a csarnokban is egy régi-régi gőzmozdonyt lehet látni. Tervezik, hogy idővel saját vasúti megállóhelye is lesz, így majd vonattal is megközelíthetővé válik az operalátogatók számára. Ugyanis a nagycsarnok ad helyet egy kis, 400 személyes, háziszínpad rendeltetésű, kamara-játszóhelynek, a Magyar Állami Operaház Bánffy termének, ahol már folynak az előadások. A 17 ezer négyzetméteres terület a díszlet- és jelmezraktárak, valamint a készítőműhelyek otthona, amelyeknek a tevékenységébe üvegablakon át be lehet tekinteni.