Előfizetés

Nemzetközi vészhelyzetet hirdetett a WHO a koronavírus miatt

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.01.30. 21:20

Fotó: FABRICE COFFRINI / AFP
Kereskedelmi és utazási korlátozások bevezetését azonban nem javasolják.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi közegészségügyi vészhelyzetté nyilvánította csütörtökön az új koronavírus által Kínában okozott tüdőgyulladás-járványt. A döntést Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO főigazgatója jelentette be a szervezet vészhelyzeti bizottságának genfi ülését követően. A szakértőkből álló független testület azt követően foglalt állást a nemzetközi vészhelyzet kihirdetéséről, hogy az összegyűlt bizonyítékok szerint már 18 országba terjedt át a vírus. A testület hangsúlyozta, hogy nem ajánlja kereskedelmi és utazási korlátozások bevezetését. A genfi sajtóértekezleten Tedros úgy fogalmazott, hogy az elmúlt hetekben tanúi lehettünk, amint kialakul egy példátlan járvány, amelyre ugyanakkor példátlan válaszintézkedések születtek. "Szeretném leszögezni, hogy ez a bejelentés nem a Kínával szembeni bizalmatlanság kinyilvánítása" - mondta. "A legnagyobb aggodalmunk az, hogy a vírus átterjedhet gyengébb egészségügyi rendszerrel rendelkező országokra" - tette hozzá. A vészhelyzetet elrendelésével feljogosították a WHO igazgatóját, hogy ajánlásokat fogalmazzon meg a tagállamok részére a járvány kezelésére, a vírus globális terjedésének megfékezésére. A WHO definíciója a vészhelyzetre egyébként olyan rendkívüli esemény, amely a betegség nemzetközi elterjedése révén közegészségügyi veszélyét jelent más államokra is, ezért megfékezése összehangolt nemzetközi fellépést igényel. Ezekre tehet ajánlásokat a szervezet nevében Tedros Adhanom Ghebreyesus.

Kijátsszák a kínai tűzfalat, így jut ki információ a vuhani helyzetről

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.01.30. 20:57

Fotó: HECTOR RETAMAL / AFP
A koronavírus tombolása miatt egyre kevesebb embert érdekel az, hogy komoly szankciókra számíthatnak, ha – a tilalmak ellenére – videókat osztanak meg a valós vuhani helyzetről.
A kínai internetcenzúra a leghatékonyabb a világon. A helyi kormányzat azzal indokolja a világháló szigorú felügyeletét és a kritikusnak ítélt bejegyzések, külföldi cikkek és videók törlését, hogy az országnak megvannak a maga szabályai. Első ízben egy 1997-es direktíva írta elő több pontban, mit szabad és mit nem, pedig ekkor az országban még csak mintegy 620 ezer internetes oldal létezett, melyek száma 2009-re már 338 millióra emelkedett. Az Arany Pajzsnak is nevezett tűzfal létrehozása az állambiztonsági minisztérium nevéhez fűződik. Hogy milyen monumentális programról van szó, jelzi, a 2000-es évek első felében mintegy 30 ezer szervezet dolgozott a kialakításán. Az internetes cenzúrát 2009-ben, a Tienanmen téri megmozdulások 20. évfordulója előtt terjesztették ki. Kemény szűrés alá vonták, majd elérhetetlenné tették a helyiek számára a Twittert, a Flickrt, a YouTube-t és számos blogot. Az Internet Világkonferenciáján, amelynek 2014-ben Vucsen adott otthont, Li Ko-csiang kormányfő kifejtette, a kínai kormánynak jogában áll szabályozni az internetet. Hszi Csin-ping pártfőtitkárrá, majd 2013-as elnökké választása óta folyamatosan szigorítják a cenzúrát. 2017 óta minden VPN-szolgáltatónak (sokáig ezen, külföldi IP-címet biztosító szolgáltatással kerülték meg a megszorításokat) Kínában regisztrálnia kell magát. Számos internetes oldalt eleve blokkolnak, például azokat, amelyek a Falunkung szektával foglalkoznak, nyugati hírforrásokat, a CNN-t, a BBC Newst, a Yahoo-t, azokat az oldalakat, amelyek Tajvannal hozhatóak összefüggésbe, vagy amelyek vallási utalásokat tartalmaznak, továbbá amelyek a dalai lámához köthetőek, és még sokáig folytathatnánk a sort. A tilalom időnként bizarr méreteket ölt. 2017-ben például betiltották a Micimackó szót, mivel ez Hszi Csin-ping elnök gúnyneve. Hogy a koronavírus kapcsán mikor lépett életbe az internetes cenzúra, ezt egyelőre nehéz nyomon követni. Annyit tudni, hogy amikor két személy már január elején felhívta a figyelmet a vírus terjedésére, letartóztatták őket álhírterjesztés miatt. A megosztások számától is függ, hogy valakit börtönbe zárhatnak-e. (Arról nincs hír, hogy a letartóztatottakat azóta rehabilitálták-e.) A rendőrség, vagy a titkosrendőrség ugyan megfenyegette a kórházi dolgozókat is, még családtagjaikat se tájékoztassák arról, mi zajlik a kórház falain belül, mégis egyre inkább az lehet az érzésünk, hogy a kínai Arany Pajzs rég állt utoljára ekkora kihívás előtt. A lakosság ugyanis egyre elégedetlenebb a hatóságok fellépésével, az egyoldalú tájékoztatáshoz szokott helyiek nem hisznek a koronavírussal kapcsolatos kormányzati kommunikációnak. Múlt hét második felében több sokkoló felvétel is napvilágot látott a Weibón, amelyek a vuhani kórházakban készültek. Ezekből derültek ki, milyen áldatlan állapotok dúlnak egyes egészségügyi intézményekben. A kóorházak előtt is a betegek kígyózó sora áll, az intézményben pedig szintén több százan várakoznak arra, hogy megvizsgálják őket. A kórház padlóján holttestek feküdnek. Egyes kórházi dolgozók hisztérikus sírásban törnek ki: nem bírják tovább. A kínai tűzfal ezúttal tehetetlennek bizonyult. Hiába törlik le a felvételt hamar a Weibóról, ha a Twitterre sikerül feltenni, onnan – a sok megosztásnak köszönhetően – már lehetetlen eltávolítani. Természetesen komoly bátorság kell ezen felvételek internetre való felrakásához, ám sokan alighanem úgy voltak vele: a halállal kell szembenézniük, őket már cseppet sem érdekli az, milyen szankciókra számíthatnak a hatóságok részéről. Egy fiatalembernek hétfőn sikerült kijátszania a tűzfalat, videofelvételt tett fel a netre „Segélykiáltás Vuhanból” címmel. Azt közölte, semmi sem utalt arra, hogy január 23-án karantén alá helyezik a várost, senki sem figyelmeztette őket a veszélyre. Az emberek közül kevesen viseltek maszkot, még a játéktermekben sem. Ez a felvétel is azt igazolja, nem lehetetlen áttörni az Arany Pajzsot, s bizonyos eszközökkel lehet értesülni a hongkongi South China Morning Post beszámolóiról. Létezik ugyanis egy az országban betiltott szoftver, amellyel mindez lehetővé válik. Helyi források is megerősítették a New York Timesnak, hogy a kínai internetes tűzfal rég nem látott kihívás előtt áll függetlenül attól, hogy a koronavírus terjedésének kezelésével kapcsolatos kritikus cikkeket és kommenteket törlik, s a kormányzat, illetve az internetes szolgáltatók figyelmeztették az embereket arra, mire számíthatnak, ha „álhíreket és híreszteléseket” terjesztenek. Ezek az intelmek azonban most különösen kontraproduktívak. Csak az emberek dühét fokozza már csak amiatt is, mert eleddig vírus terjedése miatt még nem léptették működésbe a tűzfalat. Még a 2002-es SARS vírus terjedésének idején sem volt tapasztalható ez a szigor, akkor teret engedtek a kritikus újságcikkeknek is. Xiao Qiang, a kaliforniai Berkeley Egyetem kutatója szerint Peking a szokásos utat választja: tovább szigorít a cenzúrán. A jelek valóban erre utalnak, a helyi hírközlő eszközöket arra intették, csak olyan információkat közöljenek a koronavírus terjedése kapcsán, amelyeket hivatalos csatornákon keresztül kapnak meg. Feladatuk továbbá a „pozitív energiák” közvetítése. Azonnal törlik azokat a közléseket, amelyek megkérdőjelezik, hogy valós adatokat közöl-e a hivatalos média a fertőzöttek számáról. Természetesen nem maradhatnak a világhálón a vezetés alkalmasságát firtató posztok sem. Egy kiszivárgott levél szerint a helyi hatóságok semmit sem bíznak a véletlenre, már nyolc ember került rács mögé „álhírek terjesztése” miatt. A kínai Kiberbiztonsági Adminisztráció, az internet ellenőrzéséért felelős legfontosabb hivatal múlt vasárnapi ülésén úgy foglalt állást, az a cél, hogy „jó körülményeket” biztosítsanak a kormányzat számára a koronavírussal szembeni fellépésben – írta a Wall Street Journal. Ugyanakkor az internet, például a Kínában népszerű chatszolgáltatás, a WeChat, a kormányt is segítheti, hiszen ezen keresztül oszthatnak meg olyan információkat az emberekkel, mit tegyenek kritikus helyzetekben.

Összeesküvés-elméletek a közösségi oldalakon

Mi idézte elő a koronavírus létrejöttét? Valóban a helyi halpiacon képződött, ahol élő állatokat is lehetett vásárolni? Számos összeesküvés-elmélet látott napvilágot erről. Az egyik az, hogy a kórokozó egy vuhani laboratóriumból szabadult el. Mint a Daily Mail és más médiumok is írták, itt található egy vegyi labor, ahol SARS-hoz, illetve ebolához hasonló kórokozókkal kísérleteznek. 2015-ben építették, s a kínai hatóságok 2017-ben akkreditálták. Egyes körök szerint a laboratórium biztonsága nem garantált, s az Egyesült Államok már három éve figyelmeztette Kínát arra, hogy gyilkos vírusok szabadulhatnak el. A laboratórium 30 kilométerre található a halpiactól. Ugyanakkor Richard Elbright, a Rutgers Egyetem professzora hozzáteszi, nincs ok arra, hogy azt feltételezzék, a laboratóriumból került ki a kórokozó. Egy igen vad feltételezés szerint Peking szándékosan, vegyifegyverként vetette be saját népe ellen a vírust, hogy így csökkentse a lakosság létszámát. Ez már csak azért is abszurd, mert az egyke-politika miatt Kínának amúgy is súlyos demográfiai következményekkel kell szembenéznie. Akadnak olyan feltételezések is, amelyek szerint ultrajobboldali, oltásellenes körök állnak azon híresztelések mögött, melyek szerint a most megjelent koronavírust már évekkel ezelőtt, laboratóriumban fejlesztették ki. Ennek nem mond ellent, hogy a fent idézett kínai vegyilabor-tézist az ultrakonzervatív Washington Times karolta fel. Mint a Neue Zürcher Zeitung írja, az elmélet különösen az amerikai szélsőjobboldali QAnon mozgalom körében vált népszerűvé. Ennek hívei azonban nem a kínai hatóságokat, hanem Bill Gatest látják a vírus elterjesztése mögött. Gates amúgy is rendszeresen az oltásellenesek céltáblája. Ezen híresztelés terjesztői azt állítják, hogy a vírus a Bill és Melinda Gates által alapított Pirbright Intézettől került ki. Ám semmi sem igazolja, hogy a koronavírus megjelenéséhez bármi köze lenne a milliárdosnak. Mivel álhírről van szó, a Facebook törli a közösségi oldaláról ezeket az „információkat”. A TikTok közösségi oldalakon terjedt el az a szóbeszéd, amely szerint kínai tudósok a winnipegi mikrobiológiai laboratóriumból lopták el a vírust, méghozzá tavaly nyáron, két kínai kém révén. Eric Morrisette, a kanadai egészségügyi ügynökség szóvivője azonban a CBC közszolgálati televíziónak elmondta, minden alapot nélkülöznek ezek az állítások. A TikTokon egyébként az erről szóló videót 350 ezer alkalommal tekintették meg, a Facebookon pedig 6000-en olvasták el az erről szóló cikket.

Mindjárt vége is lehet az impeachmentnek

Horváth Gábor
Publikálás dátuma
2020.01.30. 20:52
Trum és Derhsowitz
Fotó: MARK WILSON / AFP
Érvényesült a Bolton-hatás, Trump védői taktikát váltottak. Péntekre maradt a legizgalmasabb szavazás - és utána akár rögtön le is zárulhat az eljárás.
"Valaki küldjön virágot! Éppen most múlt ki Alan Derhsowitz jogi pályafutása" - hüledezett az MSNBC tévé egyik kommentátora. A legismertebb amerikai sztárügyvéd, akinek olyan hírhedt kliensei voltak, mint O. J. Simpson, Mike Tyson, Jeffrey Epstein vagy Harvey Weinstein, ezúttal Trump elnök védelmében ragadtatta magát furcsa logikai bakugrásokra. A szenátusi impeachment szerdai kérdés-felelet szakaszában kifejtette, hogy az elnököt nem lehet  felelősségre vonni olyasmiért, amit a közjó érdekében tesz. Mivel, mint minden politikus, nyilván az elnök is meg van győződve arról, hogy újraválasztása a közjót szolgálná, bármit is tegyen ennek érdekében, az eleve nem büntethető. A gondolatmeneten csak azért nem lehet csodálkozni, mert Dershowitz ősszel írt könyvében úgy vélekedett, hogy az elnököt még azért sem lehetne leváltani, ha visszaadná Alaszkát Oroszországnak. A Trumpot védő jogászcsapat egyébként is taktikát váltott. Korábban az volt a fő érvük, hogy az elnök nem kötötte össze az Ukrajnának szánt katonai segély visszatartását azzal a követeléssel, hogy az új kijevi vezetés jelentse be vizsgálat indítását Joe Biden volt alelnök és fia, illetve a 2016-os elnökválasztásba való álltólagos ukrán beavatkozás ügyében. Most, hogy John Bolton volt nemzetbiztonsági tanácsadó kiadásra váró könyve ezt tényszerűen cáfolja, a hangsúly arra tevődött át, hogy az elnök esetleges kihágása nem éri el az impeachment szintjét. Különben is, választási évben nem szabad felvetni az elmozdítását, a döntést a népre kell hagyni. Erre az a demokrata párti válasz, hogy az alkotmány még a választási évben sem ad az elnöknek szabad kezet, s Trump tevékenysége a kérdéses ügyben éppen hogy a választási csalásra irányult. Az összesen tizenhat órásra tervezett kérdés-felelet szakasz első napján 93 kis cédula érkezett John Roberts legfőbb bíróhoz, aki egy kivétellel felolvasta a szenátorok által ráírt szöveget. Csak a republikánus Rand Paul kérdését tette félre, mert tartalmazta az egész botrányt elindító közérdekű bejelentő nevét. Ez megsértette volna az ilyen személyeket védelmező jogszabályokat. Az illetőt, aki az egyik amerikai titkosszolgálat alkalmazottja, így is rendőri védelem alá helyezték, mert szélsőjobboldali honlapok megszellőztették a személyazonosságát és azóta életveszélyes fenyegetéseket kap. A kérdések és feleletek csütörtök este kezdődő második része az előre megírt forgatókönyv utolsó eseménye. Pénteken a szenátoroknak el kell dönteniük, beidézzenek-e tanúkat. A védelem ezt hevesen ellenzi, a vád viszont minden lehetőséget megragad a netán még ingadozó republikánusok meggyőzésére. Az esélylatolgatások szerint legfeljebb a liberális Maine-ben újraválasztásért harcoló Suzanne Collins és a mormon támogatás miatt Utah-ban biztos pozícióban lévő Mitt Romney esetében valószínű, hogy a demokrata párti kisebbséggel szavaz. A szenátus ellenzéki frakcióvezetője, Chuck Schumer még nem adta fel a reményt, hogy sikerül két további voksot szerezni, de a sajtónak már arra utalt, hogy a kudarc tűnik valószínűbbnek. A tanúk meghallgatása ugyanis bizonytalan ideig, akár hónapokig is elhúzná az impeachmentet, másrészt újabb, a Fehér Házra nézve kínos részletekre derülhetne fény - ráadásul a végeredmény alighanem akkor is Trump számára kedvezne. Az elnök nem hagyott kétséget, hogy megtorolná, ha egyes republikánusok a tanúk ügyében elárulnák. Egy sokat emlegetett, de meg nem erősített sajtóértesülés szerint még az is elhangzott, hogy "karóra tűzik a fejüket". Ha pénteken a szenátus egyszerű többséggel elveti a tanúk beidézését, akkor valószínűleg azonnal szavaznak az impeachment két kérdéséről. Várhatóan sem a hatalommal való visszaélés, sem a kongresszusi vizsgálat akadályozása miatt nem fogják meneszteni Trumpot, amit ő teljes felmentéseként fog értelmezni. A közvéleménynek nem sok ideje lesz a történtek emésztésére: hétfőn kezdődik az előválasztás, kedden pedig jön az unió helyzetéről szóló elnöki beszéd.