Szemet vetett az Orbán-kormány a román gázra, a Mol beszállna az üzletbe

Publikálás dátuma
2020.01.30. 18:42

Többek mellett a Mol is érdeklődik a nagy fekete-tengeri román gázmező eladóvá vált 50 százalékos iránt.
A Mol is érdeklődik az amerikai ExxonMobilnak a Fekete-tenger román szakaszán lévő gázmező-része iránt - idézi az Economica.net helyi értesüléseit a Romania-insider.com. A területről, aminek jogain az amerikaiak az osztrák OMV-vel osztoznak fele-fele arányban, kutatások szerint akár százmilliárd - évi 6 milliárd - köbméter gáz termelhető ki gazdaságosan. A találat a román, a térségi és a világpolitikát is lázba hozta. Az Orbán-kormány már két éve kifejezte Magyarországnak a területről származó gázra vonatkozó igényét. A lehetőséget immár a térségi - így román és magyar - vezetékfejlesztési tervekben is számításba veszik. A román parlament ugyanakkor a hírre két éve megemelte a kitermelés adóját. Emiatt a két tulajdonos először a munkálatok megkezdésének elhalasztását jelentette. Mivel a román politika azóta sem hajlik, az ExxonMobil tavaly meghirdette része eladását. Az online lap nem hivatalos forrásból származó értesülései szerint az OMV a román állami tulajdonú Romgazzal és a lengyel állami hátterű Pgniggel közösen szintén pályázik az általa irányított gázmező másik felére. Az érdeklődők között lehet a több más Fekete-tengeri mezőt is vizsgáló, beszédes, Black Sea Oil and Gas nevű cégén keresztül az amerikai Carlyle alap, valamint a texasi székhelyű Cox Oil is. Emellett - ez év eleji sajtóértesüléseknek megfelelően - a jelentkezők között tartják számon az orosz Lukoilt is. A Mol érdeklődésének számos pikáns olvasatát hallottuk. A Mol és az OMV viszonya nem felhőtlen, ami 2007-2009 között a magyar olajcsoport végül kudarcba fulladt felvásárlási kísérletében csúcsosodott ki. A történelmi feszültségek miatt Romániában is politikai hullámokat vetne, ha a kitermelésben a Mol szerezne részt. Ugyanakkor hazai forrásaink ennek élét erőteljesen tompították. Orbán Viktor a Trianon-évforduló kapcsán éppenséggel a "száz év magyar magány" végét hirdette meg, vagyis inkább barátkozna szomszédainkkal. A Mol teljesen zavarmentesen irányítja a központi szlovák olajcéget, a Slovnaftot, ugyanakkor a Szlovák Villamos Művekre az állami MVM-mel karöltve beadott ajánlata visszautasítást nyert. Miközben a horvát INA irányítását komoly helyi feszültségek terhelik, a Mol 227 üzemanyagtöltő-állomást minden gond nélkül üzemeltet Romániában. A hírrel kapcsolatos megkeresésünkre a Moltól azt az üzenetet kaptuk, hogy értesüléseket, pletykákat, amiként eddig, ezután sem véleményeznek.

Lengyel kutakat is vennének

Megfelelő lehetőség esetén érdeklődik a Mol a lengyel PKN és Lotos nevű energiacégek várható egyesülése miatt eladóvá váló 700-800 ottani üzemanyagkút iránt - idézi a Világgazdaság Ratatics Péter, a Mol fogyasztói szolgáltatásokért felelős vezérigazgató-helyettese a lengyel Parkietnek adott interjúját. A (Molhoz hasonlóan) csak mintegy negyedrészt állami hátterű PKN tavaly jelentette be, hogy megvásárolná a többségi állami tulajdonú Lotost. A lengyel versenyhivatal a terv engedélyezését töltőállomásaik mintegy harmadának eladásához köti.

Szerző

Üzletek bezárásáról és rövidített nyitvatartásról döntöttek a koronavírus miatt a Kínában működő nagyvállalatok

Publikálás dátuma
2020.01.30. 12:35
Gyártósor a Volkswagen sanghaji gyárában
Fotó: Ding Ting / AFP/Xinhua
Emellett számos bevásárlóközpont, étteremlánc és egyéb szolgáltató jelezte, hogy bizonytalan időre felfüggeszti tevékenységét az országban.
Számos Kínában működő nemzetközi nagyvállalat vezetett be óvintézkedéseket az új koronavírus járvány terjedésének visszaszorítása érdekében – derül ki a vállalatok által kiadott közleményekből. A Facebook felfüggesztett minden, nem létfontosságúnak ítélt utazást Kína szárazföldi területére, és azokat az alkalmazottait, akik a közelmúltban ott jártak, arra kérte, hogy dolgozzanak otthonról. Az Apple amerikai információs technológiai óriásvállalat rövidítette a kínai üzleteinek nyitva tartását és korlátozta az alkalmazottak utazását. A Goldman Sachs amerikai, az HSBC és a Standard Chartered brit nemzetközi pénzintézetek eltiltották munkatársaikat a Kínába és Hongkongba utazástól, és szintén otthonmaradásra kérték azokat, akik az elmúlt időszakban Kína szárazföldi részén jártak. A Volkswagen német autógyártó vállalat kiadta a Kínában dolgozó munkatársainak, hogy a hivatalosan meghosszabbított holdújévi munkaszünet lejárta után még további két hétig otthonról lássák el feladataikat. A H&M svéd divatcég 45 Kínában működő üzletét zárta be és felfüggesztett minden Kínába, illetve az országon belül tervezett üzleti utat, a Kínából visszatérő alkalmazottainak pedig azt tanácsolta, hogy két hétig maradjanak otthon. A British Airways brit légitársaság legalább január 31-éig törölte az összes Kínába és Kínából közlekedő közvetlen járatát, míg a Finnair finn légitársaság március végégi felfüggesztette a Pekingbe, illetve Nankingba közlekedő járatait, és hasonló intézkedéseket jelentett be több más légitársaság is. Az IKEA svéd bútorforgalmazó óriásvállalat csütörtökön közölte, hogy az összes Kínában működő áruházát egyelőre bizonytalan ideig zárva tartja majd a munkaszünet után is. A Starbucks amerikai kávézólánc pedig a Kínában működő üzleteinek több mint felét zárta be ideiglenesen. A kínai Alibaba e-kereskedelmi óriás kiadta a dolgozóinak, hogy a február 2-áig meghosszabbított holdújévi munkaszünet után még egy hétig otthonról dolgozzanak. A Tencent kínai technológiai vállalat február 9-éig hosszabbította meg a munkaszünetet az alkalmazottai számára, míg a Tiktok videómegosztó alkalmazást tulajdonló kínai Bytedance, a Pinduoduo kínai e-kereskedelmi vállalathoz hasonlóan arra kérte a holdújév idején utazó dolgozóit, hogy hazatértük után helyezzék magukat 14 napra karanténba otthonaikban. Az új koronavírus járvány miatt emellett számos, Kínában működő bevásárlóközpont, étteremlánc és egyéb szolgáltató jelezte, hogy bizonytalan időre felfüggeszti tevékenységét. A döntést egyrészről dolgozóik, másrészről pedig az ügyfeleik biztonsága érdekében hozták meg, az üzleti tevékenység szüneteltetése azonban várhatóan komoly gazdasági károkat okoz majd a világ második legnagyobb gazdaságával rendelkező országban.

Egy hónap alatt lehet kiadni egy lakást

Publikálás dátuma
2020.01.30. 12:06
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterestock
Egyre több a bérelhető lakás, a kiadó ingatlant keresők száma ugyanakkor nem nő tovább. Emiatt egyre több időbe telik megtalálni a megfelelő bérlőt.
Elérte a plafont a kiadó lakások iránti kereslet: tavaly már nem volt növekedés e téren, holott 2016-tól évente 18-33 százalékkal bővült a bérelhető lakóingatlanok iránti igény – derül ki az ingatlan.com legfrissebb összeállításából, amely közel 400 ezer hirdetés adatai alapján négyéves távlatban vizsgálta Budapest és a legnagyobb vidéki városok lakásbérleti piacát. A kínálat ugyanakkor fokozatos bővülést mutat Budapesten és a megyei jogú városokban. Ma 40 százalékkal több lakást lehet kibérelni, mint 2016-ban, de még tavaly is 13 százalékos volt az éves bővülés. A kínálat növekedésében a korábbi évek befektetési célú lakásvásárlásai is szerepet játszanak – mutatott rá Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Megjegyezte: a turizmus felívelése miatt a kiadó ingatlanok egy része nem jelent meg a hosszú távú bérleti piacon, hiszen lakáshotelként üzemeltették, sok befektető azonban a hosszú távú kiadást választotta. A kínálat bővülése következtében az elmúlt négy évben némiképp növekedett az az idő, míg a lakás bérlőre talál. Budapesten 2016-ban átlagosan 25 nap kellett ehhez, 2017-ben és 2018-ben 28 nap, tavaly pedig már 29 napra volt szükség. Eközben a megyei jogú városokban a kiadási idő a 2016-os 29-napról 2019-re 36 napra nőtt. Most nagyjából tehát egy hónap alatt lehet bérlőt találni: ez az idő várhatóan nem fog komolyabb mértékben növekedni, mert a tulajdonosoknak veszteséget jelent, ha üresen áll a lakás, így ezeket még olcsóbban is érdemes kiadniuk – véli Balogh László. A budapesti kiadó lakások átlagos bérleti díja 165 ezer forint volt január végén, a megyei jogú városokban pedig  100 ezer forintot tett ki, ami 10, illetve 11 százalékos emelkedésnek felel meg éves szinten. Több népszerű budapesti kerületben ugyan már megállt a drágulás, összességében azonban a bérleti díjaknál továbbra is emelkedés látható. Igaz, jóval lassabb ütemű a drágulás, mint az elmúlt években. A lakásbérleti díjak emelkedése miatt napirendre került az egyetemisták számára elérhető diákhitel összegének esetleges emelése. Jelenleg havi 70 ezer forint a Diákhitel1 maximális összege, ami Budapesten és a többi egyetemvárosban sem elég a bérleti díjakra, ezért a maximális hitelösszeg növelése ebből a szempontból indokolt lehet – vélekedett Trencsán Erika, az ingatlan.com csoporthoz tartozó money.hu vezető pénzügyi szakértője. A diákhitel kapcsán elmondta: ez az egyik legkedvezőbb konstrukció a teljes magyarországi hitelpiacon. A szabad felhasználású diákhitel kamata jelenleg közel 2 százalék, a törlesztést pedig csak akkor kell elkezdeni, ha vége a diákéveknek.   
Szerző