Lekerülhet Hernádi Zsolt az Interpol körözési listájáról

Publikálás dátuma
2020.01.29. 17:01

Fotó: Népszava
Ugyanaz a horvát bíróság mondott le a Mol-vezér fogságba helyezéséről, amelyik tavaly nem jogerősen két év börtönre ítélte őt.
A Zágráb megyei bíróság szerdán hatályon kívül helyezte Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója vizsgálati fogságára vonatkozó, 2018-as döntését - írta a helyi sajtó. Amennyiben ez az ítélet jogerőre emelkedik, Hernádi Zsolt ellen visszavonják az európai elfogató parancsot, és lekerül az Interpolt körözési listájáról is - írta a Jutarnji List című horvát napilap. A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) a legfelsőbb bíróságon fellebbezhet a döntés ellen.
Laura Valkovic, Hernádi Zsolt horvát ügyvédje a múlt héten kérte a bíróságtól ügyfele fogvatartási végzésének visszavonását, amelyet a Mol-INA-ügyben hozott a testület még 2018. december 3-án. Az ügyvédnő azzal érvelt, hogy az eljárás sérti a Mol elnök-vezérigazgatója emberi jogait - írja az MTI. Tavaly év végén ugyanez a bíróság elmarasztaló ítéletet hozott Ivo Sanader volt horvát kormányfő, és az ő megvesztegetésével vádolt Hernádi Zsolt ellen, utóbbi távollétében. Sanadert első fokon 6 év, Hernádit 2 év börtönbüntetésre ítélte. A magyar sajtóban egyébként éppen a napokban röppent fel, hogy Hernádi Zsoltot a politika élvonalából egyre jobban kiszoruló Rogán Antal válthatja a Mol élén, az értesülést azonban hivatalosan senki sem kommentálta, erősítette meg.

Évek óta tart az eljárás, tízmillió eurós vesztegetéssel vádolják Hernádit

Az USKOK 2013-ban emelt vádat Hernádi Zsolt ellen, mert szerintük a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek. A Mol Nyrt. és Hernádi Zsolt visszautasította a vádakat, leszögezve, hogy soha nem korrumpáltak egyetlen politikust sem, nem adtak kenőpénzt az INA irányítási jogainak megszerzéséért.  Az ügyben vizsgálódott a magyar Központi Nyomozó Főügyészség is, még 2011 júliusában nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt rendeltek el nyomozást. Itt azonban semmit nem találtak: a főügyészség megállapította, hogy a Mol érdekében és vezetői részéről bűncselekmény nem valósult meg, ezért a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette. A magyar bíróság 2013-ban megtagadta a horvát ügyészség által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtását Hernádi Zsolt ellen, mivel álláspontja szerint a parancsot ugyanabban az ügyben adták ki, amely miatt korábban már a magyar ügyészség is vizsgálódott, és bűncselekmény hiányában az eljárást megszüntette. A horvát alkotmánybíróság 2015 júliusában hatályon kívül helyezte az Ivo Sanader büntetőügyében hozott ítéletet, amely azt is kimondta, hogy a korábbi miniszterelnök kenőpénzt fogadott el az INA-val kapcsolatban. A Mol elnök-vezérigazgatója 2016 októberében lekerült az Interpol körözési listájáról, mivel a szervezet elutasította a horvát államnak azt a kérését, hogy újítsák meg az ellene kiadott elfogatóparancsot. Az ügyben Horvátország a Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsághoz (UNCITRAL) fordult, amely 2016. decemberi döntésében Horvátországnak a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó valamennyi kérelmét elutasította. Horvátország ennek ellenére úgy döntött, folytatja a horvátországi büntetőeljárást, és közvetlenül a magyarországi igazságügyi szerveknek küldte el a Hernádi Zsolt ellen kiadott európai elfogatóparancsot, valamint 2018 augusztusában újra kérte az Interpoltól, hogy újítsa meg a Mol elnök-vezérigazgatója ellen korábban kiadott körözést. A horvát rendőrség a kérelmét azzal indokolta, hogy az Európai Unió Bírósága júliusi döntése szerint az uniós tagállamok igazságügyi hatóságai kötelesek határozatot hozni a részükre továbbított minden európai elfogatóparancs ügyében, annak végrehajtása nem tagadható meg azon az alapon, hogy az ügyészség megszüntette a büntetőügyben folytatott nyomozást, amelynek során az érintettet tanúként kihallgatták. A magyar Fővárosi Törvényszék 2018. augusztus 23-án ismét megtagadta az európai elfogatóparancsot. A törvényszék a döntését azzal indokolta, hogy "fennáll a veszélye annak, hogy a terhelt átadása esetén sérülne a tisztességes eljáráshoz való joga és nem lenne biztosítható az ügy pártatlan elbírálása". A zágrábi bíróság 2015 decemberében egyesítette a két pert azzal az indokkal, hogy az INA-Mol-ügyben indított két eljárás kapcsolatban van egymással, és ugyanazon bizonyítékokra alapszik, továbbá mindkét ügy azonos fázisban van, ezzel pedig megteremtődtek a feltételek a peregyesítéshez. 
Szerző

Karácsony félretett nekünk egymilliárdot, csak aztán értelmes dologra költsük

Publikálás dátuma
2020.01.29. 16:13

Fotó: Kovács Tamás / MTI
Hangot és nagyobb mozgásteret adna Budapest lakóinak a főpolgármester. Karácsony Gergely sajtótájékoztatóján elmondta, az alagutat kihagyva is felújíttatná a Lánchidat.
Átláthatóbb és demokratikusabb – ilyen lesz Karácsony Gergely szerint a városvezetés működése, miután a fővárosi közgyűlés szerdán elfogadta a szervezeti és működési szabályozat (szmsz) módosítását. A főpolgármester sajtótájékoztatóján beszélt a változásokról. Szerinte az átláthatóságot az garantálja, hogy  
  • ezentúl a budapesti polgárok is kezdeményezhetnek konzultációt a fontos helyi ügyekben, sőt, van lehetőségük arra, hogy a közgyűlés napirendjére tűzzenek javaslatokat
  • részvételi költségvetést fogadtak el, ami azt jelenti, hogy egymilliárd forintnyi keret hasznosításáról a budapestiek dönthetnek. Hogy milyen formában zajlik majd a párbeszéd, annak kialakításával jelenleg Kerpel-Frontius Gábor főpolgármester-helyettes foglalkozik
  • a képviselők ezentúl nem helyben, felkészületlenül kapják meg az előterjesztéseket, hanem minimum két napjuk lesz azok áttanulmányozására
  • újból lesznek frakciók, napirend előtti interpellációk, és nagyobb időtartamú felszólalások, amiket egyszerűen felszámoltak a Tarlós-érában. Hogy a változások nem sértik a fideszes frakciót (Karácsony szóhasználatában, az ellenzéket), azt a főpolgármester szerint mutatja, hogy az szmsz elfogadásakor is figyelembe vették a kormánypárti javaslatokat.

Az alagút felújítását is beáldoznák

Karácsony Gergely kitért a Lánchíd felújítására , amire a kormány nem hajlandó hatmilliárd forintnál több támogatást nyújtani (bár egy újságírói megjegyzés szerint azért tizenkét milliárd forinttal segítik a Kertészeti Egyetem korszerűsítését) A főpolgármester sajnálkozott, amiért az Orbán-kabinetnek nem fontos a Budapest jelképének is tekinthető Lánchíd, de a felújításról nem mondanak le.
A főváros új közbeszerzést ír ki a híd felújítására, és – ha szűkös források miatt erre szükség lesz – egy időre lemondanak a Lánchíd alatti alagút rendbehozataláról.

Tüntessenek a naplemente ellen is!

Várható a híd további forgalomkorlátozása is, mert jelenlegi állapotában nem bírja a terhelést. A korlátozás a felújítás után is megmarad; a Lánchíd ugyan nem lesz teljesen autómentes, de azért újra kell gondolnunk a funkcióját, ahogy a Belváros szerepét is, mondta el Karácsony Gergely. A Magyar Nemzet arról kérdezte a városvezetőt, hogy elhatárolódik-e a DK-s Niedermüller Pétertől, aki „rémisztő képződmény-nek” nevezte a szerinte a nacionalista mozgalmak magját jelentő fehér, keresztény, heteroszexuális férfiakat – megjegyzése miatt az erzsébetvárosi Fidesz és Fidelitas csütörtökön tüntetésre is készül. 
„Én is fehér, keresztény, heteroszex férfi vagyok, de nem sértődtem meg Niedermüller Péterre” - válaszolt Karácsony, aki örül annak, hogy a Fidesz és a nyilatkozat miatt kiakadó _ Bayer Zsolt jogaival élve tüntetésre készül – bár Karácsony szerint „tüntethetnének a naplemente ellen is, az is zavaró tényező”.

Szintén újságírói felvetésre a polgármester megjegyezte, nem fogja korlátozni a fővárosban ellenzéknek számító kormánypárti képviseletet, és ahogy minden frakció vezetőjével, az övékkel is leül majd a közgyűlések előtt. Finoman ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy Tarlós István idejében frakciók sem voltak.  A főpolgármester beszámolója szerint több fővárosi cég élén is vezető váltás történt: 
• Faix Csaba a Budapesti Városarculati Nonprofit Kft, vezetője • Liszka Tamás a Budapest Filmé • a Rác Fürdő Eszközkezelő Kft. ügyvezetője pedig Borbélyné Balog Zsuzsanna lesz. • Józsa Alíz viszont egyelőre marad a Budapesti Sportszolgáltató Központ vezetője 
Szerző

Ideális a csillagállás a néppárti szakításra

Publikálás dátuma
2020.01.29. 15:51

Fotó: RICCARDO PAREGGIANI / AFP
Nehéz nem úgy nézni a Fidesz és az Európai Néppárt (EPP) viszonyát, mint ami a végjáték felé tart. Csak idő kérdése, mikor jutnak el a válásig. Ami biztos: Orbán Viktor valószínűleg jól el tudja majd adni a fideszes tábornak, hogy miért a néppárt és a mögötte álló „sorosista erők” a hibásak.
Az elmúlt években megszokhattuk, hogy a Fidesz belpolitikai mozgásterét a nemzetközi színtéren folytatott tevékenységével együtt kell nézni. Az ellenségkép-politika középpontjában 2010 óta mindig volt valamilyen határainkon túli intézmény vagy szervezet, legyen az az Európai Bizottság, az IMF, az ENSZ, az Európai Parlament, az Európai Néppárt, és most mintha az Európai Tanács – hívta fel a figyelmet az Új Egyenlőség legfrissebb podcastja. A fideszes taktikázás egyik leglátványosabb eleme az Európai Néppárthoz való viszony, illetve az Európai Unióval kapcsolatos konfliktusok. A kiindulópont, hogy az Európai Néppártban (EPP) felfüggesztették a Fidesz tagságát, ezáltal a magyar miniszterelnök kiszorult az informális döntéshozatalból is. Mintha arról szólna a politikai játszma az EPP és a magyar kormánypárt részéről is, hogy ki lépi meg először azt, amit valahol mindegyik fél beárazott. Azaz az EPP tagpártjai döntenek úgy, hogy kizárják a Fideszt, és ezzel egy olyan folyamatot indítanak el, amelynek a végét nem látják. Ugyan jelentősebb kilépési hullámra nem lehet számítani, de az EPP pozíciója szempontjából nem mindegy, hogy esetlegesen hány kisebb pártot „sodor” magával a Fidesz. A másik oldalról a Fidesz a hazai politikai mezőben folyamatosan azt építi, hogy szuverén szereplőként ő maga dönt a saját sorsáról, de ezt a döntést érezhetően nem akarja meghozni. Nyilvánvalóan neki sem érdeke, hogy felfüggesztett státuszban maradjon, hiszen már ezzel is körön kívülinek számít. Azonban egyelőre az asztalt sem akarja felborítani. A Brexit ugyanakkor megmozgathatja a dominókat. A brit kilépés a pártcsaládokat nézve legkevésbé az EPP-t érinti. Innen nézve, ha van pillanat, amikor ezen a váláson túleshet az Európai Néppárt, akkor csak a számokat, parlamenti mandátumokat nézve most van. Kérdés, hogy mi lesz az Európai Bizottsághoz való viszonya a magyar kormánynak. Az előző EB-elnököt kifejezetten negatív, a magyar érdekek ellen szövetkező politikusnak állították be. Ennek is köszönhetők a Junckerről szóló óriásplakátok, amelyek jelentős nemzetközi felháborodást váltottak ki. Az új Európai Bizottság elnökének a megválasztását a magyar miniszterelnök úgy tálalta a hazai közvéleménynek, hogy az ő akarata érvényesült. Ezáltal rövid távon nehéz az Európai Bizottságot ismételten ellenségnek beállítani. Ezt a szerepet sokkal inkább az Európai Tanács tölti be a magyar kormánypárt koordinátarendszerében. Ami a belpolitikai hatásokat illeti: 2018 áprilisában a politikai koordináció is lehetetlennek tűnt az ellenzéki pártok között, 2019 őszén ugyanakkor a közös jelöltek állítása már evidencia volt, és nem ritkaság. Ezért az a megállapítás, hogy 2020-ban kell eldőlniük a 2022-es kereteknek, sokkal inkább a politikai bulvár része, mint a valóság. Hogy mit gondolnak olvasóink a nemzetközi színtéren megvívott fideszes csatákról és annak okairól, azt itt nézheti meg.
Szerző