Előfizetés

Úgy döntöttek, hogy nem döntenek: hatályban marad a Fidesz felfüggesztése a Néppártban

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.01.29. 12:56

Fotó: Wiktor Dabkowski / AFP
Nem lesz vita a magyar kormánypártról az EPP politikai gyűlésén, mert minden marad a régiben.
Nem szerepel a Fidesz tagságának megvitatása az Európai Néppárt (EPP) jövő hétfőn összeülő politikai gyűlésének napirendjén - lapunkat tájékoztató szemtanúk szerint ezt közölte Donald Tusk, az EPP elnöke az Európai Parlament néppárti frakciójának ülésén. Így egyelőre minden marad a régiben, így a tavaly márciusban hozott döntés is a magyar tagpárt felfüggesztéséről. A lengyel politikus ezt többek között azzal magyarázta a néppárti EP-képviselőknek, hogy a Fidesz politikai tevékenységét vizsgáló "bölcsek" jelentése azt állapította meg, hogy "nincs előrehaladás" a vitatott kérdésekben. Mivel a felfüggesztésnek nincs határideje, ezért nem kell határozni a meghosszabbításáról sem - az EPP vezérkara ezt a "salamoni" döntést hozta, elkerülendő a belső vitákat. Információnk szerint Donald Tusk arról is beszélt, hogy párbeszédet kell kezdeni az Európai Néppárt jövőjéről, és erről konzultálni fog a tagpártokkal és az EPP vezetőivel.

Félnek a járványoktól, szájmaszkot kérnek a hivatalnokok, de nem kapnak

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.01.29. 12:45

Fotó: KARL-JOSEF HILDENBRAND / AFP
Az influenza és a koronavírus miatt is aggódnak.
A kormányhivatalok ügyfélszolgálati munkát végző munkatársaitól sorra érkeznek a panaszok a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetéhez (MKKSZ), hogy a közelgő influenzajárvány és az Európában is egyre terjedő koronavírus ellen semmilyen védelmet nem kapnak. Ezért a szervezet elnöke, Boros Péterné azt kéri a kormánytól, szervezzék meg, hogy minden ügyfélablakban ülő ügyintéző szájmaszkot viselhessen. A kérést az is indokolja, hogy van, ahol a dolgozók maguk próbáltak maszkot vásárolni, de a készletek már elfogytak.    A Miniszterelnökségi Sajtóiroda érdeklődésünkre, hogy van-e terv a hivatali ügyintézők védelmére, azt felelte: „Magyarországon nincs koronavírus-járvány, a hatóságok nem tudnak koronavírusos betegről és mindent meg is tesznek azért, hogy megvédjék a járványtól a magyar embereket. A kormányhivatalok folyamatos kapcsolatban vannak a Nemzeti Népegészségügyi Központtal, és amennyiben indokolttá válik, haladéktalanul megteszik a szükséges intézkedéseket a fertőzések megelőzése érdekében.” Tehát segítségre egyelőre nem számíthatnak az ügyfélszolgálati munkatársak. 

A bíróság kimondta: jogsértően hagyta jóvá a versenyhivatal a KESMA létrejöttét

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.01.29. 12:09

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Megsemmisítették a GVH döntését, vagyis hiányzik a kormánypárti sajtó példátlan mértékű összevonásának egyik jogi feltétele. Ettől még nem szűnik meg a KESMA, a GVH már el is intézte az ügyet.
Jogsértően hagyta jóvá a versenyhatóság a kormánypárti sajtóbirodalom létrejöttét, melynek során 476 médiatermék került a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) tulajdonába – állapította meg a bíróság abban a perben, amelyben a Szabad Pécs online lap kiadóját a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) képviseli. Szerdán honlapján azt írja a TASZ:
megsemmisítette a Fővárosi Törvényszék azt a hatósági bizonyítványt, amellyel a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jóváhagyta a KESMA tulajdonszerzését a felajánlott cégekben.

Kormánypárti üzletemberek teljesen egyszerre ajánlottak fel az alapítvány számára 2018. november 28-án médiavállalataikat. A GVH azután adott zöld utat a KESMA tulajdonszerzésének, hogy a kormány egy rendeletben nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette az üzletet, kizárva a versenyjogi vizsgálatot. A hivatal a saját hatáskörének hiányára hivatkozva lezárta az eljárást és igazolta, hogy nem áll fenn olyan körülmény, ami miatt vizsgálatot kellene lefolytatnia az összefonódás előtt. Az ítélet szerint ezt nem tehette volna meg.
A Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy a GVH semmilyen érdemi vizsgálatot nem folytatott, és még az összefonódást nemzetstratégiai jelentőségűvé nyilvánító kormányrendeletre sem hivatkozott, így jogsértően adott ki hatósági bizonyítványt. A bíróság arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a GVH azzal érvel, hogy nincs hatásköre eljárni, akkor a hatósági bizonyítvány kiadására sem jogosult. A hatósági bizonyítvány megléte az egyik jogi feltétele annak, hogy a KESMA tulajdonszerzését a cégbíróságon bejegyezhessék.
A bíróság döntése azt jelenti, hogy hiányzik a kormánypárti sajtó példátlan mértékű összevonásának egyik jogi feltétele.

A döntés értelmében a GVH-nak újra le kell folytatnia az összefonódás bejelentésével kapcsolatos eljárást, ki kell alakítania jogi álláspontját, és az annak megfelelő formában és tartalommal, kellő indokolással ellátva kell lezárnia a vizsgálatot. Eddig nem kerülhet sor újabb KESMÁ-s összefonódásra sem.
Már az összefonódást lehetővé tevő kormányrendelet, és az azt megalapozó törvény is ellentétes az Alaptörvénnyel a Szabad Pécs és a TASZ szerint, ezért azt is szeretnék elérni, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz. A törvény ugyanis lehetővé teszi a kormány számára, hogy bármilyen üzleti tranzakciót felmentsen a versenyjogi vizsgálat alól, a rendeletben pedig a kormány visszaélésszerűen alkalmazta a törvényt, amikor a döntést egyetlen szóban, a közérdekre hivatkozva „indokolta”.
A GVH mindenesetre gyorsan rövidre zárta az ügyet. Az ítélet után kiadott közleményükben jelezték: a Gazdasági Versenyhivatal 2020. január 29-én kelt végzésével az összefonódás-bejelentést hatáskörének hiánya miatt visszautasította. Ezzel eleget is tettek az ítéletnek, nevezetesen hogy ismételten le kell folytatni az összefonódás-bejelentés elintézésével kapcsolatos eljárást, és a kialakított jogi álláspontjának megfelelő formában és tartalommal ellátva kell lezárnia. A GVH emlékeztet rá, hogy a kormányrendelettel nemzetstratégiai jelentőségűvé minősített összefonódás kivételt jelent a versenytörvény tárgyi hatálya alól, ilyen értelemben nincs jelentősége annak, hogy az összefonódást már bejelentették: arra a kormányrendelet szabálya ugyanúgy alkalmazandó. Magyarul most nem jóváhagyták az összefonódást, hanem az az ellen beadott keresetet utasították el hatáskör hiány a miatt.

Visszavonták a Forbes aktuális számát

A nap másik fontos médiajogi fejleménye, hogy a bíróság döntése alapján a Forbes című gazdasági havilap januári számát vissza kell vonni a standokról, és az online kiadásból is el kell tüntetni a Hell energiaitalt gyártó cég tulajdonosait az 50 leggazdagabb magyar listájáról. A jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkező vállalat tulajdonosai szerint sérti a jogaikat az információ nyilvánosságra kerülése, ezért az uniós GDPR-szabályozásra hivatkozva pert indítottak. A Forbes álláspontja szerint a bíróság közbenső intézkedése – amely a per lezárultáig megtiltja az adatok közlését – sérti a sajtószabadságot. Az mfor.hu tavalyi információja szerint a cég a Barabás-család tulajdonában van, de Mészáros Lőrinc is érdeklődik iránta – utóbbit a tulajdonosok cáfolták. A tulajdonos kiléte egyébként a magyar jog szerint nyilvános cégadat.