Előfizetés

Bartolomeo a Nemzetközi Űrállomásra készül

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.01.29. 11:38

Fotó: Airbus
A kísérleti platform tervezett márciusi csatlakozása lehetőséget teremt például a földfelszín tanulmányozására, de a környezettel és az éghajlattal kapcsolatos mérésekre is.
Az Airbus átadta az egyesült államokbeli Kennedy Űrközpontban a Bartolomeo kísérleti platformot a NASA-nak, amelyet kifejezetten úgy építettek meg, hogy a Nemzetközi Űrállomáshoz csatlakozhasson. Ezzel az Airbus közelebb került ahhoz, hogy a Bartolomeo valóban feljusson az űrbe és a Nemzetközi Űrállomás részeként fizetős kísérleti platformot biztosítson magántársaságok számára. Ez lesz a világon az első kereskedelmi célú kutatási platform a világűrben, és várhatóan márciusban csatlakozik majd a Nemzetközi Űrállomáshoz. A Defence and Space Bartolomeo elnevezésű programot az Európai Űrügynökség is támogatja – olvasható a repülés- és űrtechnikai vállalat közleményében.
 A platformon összesen 12 különböző egységet lehet elhelyezni, amelyek áramellátása és a Földdel való kommunikációs kapcsolata is biztosított. A platform 400 kilométeres magasságból lát majd rá a Földre. Ez nemcsak a földfelszín tanulmányozására kínál kivételes lehetőséget, hanem a környezettel és éghajlattal kapcsolatos mérésekre is: például megmérhető a Föld atmoszférájának nitrogén-oxid vagy szén-dioxid koncentrációja.
A Bartolomeót a felbocsátása előtt további vizsgálatoknak vetik majd alá, a NASA mérnökei a Kennedy Űrközpontban még utoljára ellenőrizni fogják a megbízható működését. A Dragon teherűrhajó a tervek szerint március 2-án viszi fel a Bartolomeót a Nemzetközi Űrállomásra, ahol a Columbus nevű modellhez csatlakoztatják majd (Bartolomeo Kolumbusz Kristóf öccse volt).

A Halászbástya elveszettnek hitt szobrai kerültek elő egy pincéből

MTI
Publikálás dátuma
2020.01.28. 18:25

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI/MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap
Az Álmos és Előd vezéreket ábrázoló szobrok 1945-ig a főtorony alatti teraszt díszítették. Az egykori Külügyminisztérium Dísz tér 2. alatti pincéjének feltárásakor egy vörös mészkőből készített kézmosó medencét is találtak.
A Halászbástya második világháborúban megsérült és elveszettnek hitt két szobra, valamint számos további épületmaradvány került elő a budai Várban, a Dísz tér 2. alatti egykori Külügyminisztérium pincéjének feltárásakor, a Nemzeti Hauszmann Program során végzett munkálatok során. A beruházást végző Várkapitányság munkatársai a közelmúltban kezdték meg a régóta városképi sebként tátongó, jelenleg üresen álló telek rendbetételét, amelyen a Vöröskereszt Egylet, majd a Külügyminisztérium által egykor használt, 1947 után lebontott épület születik újjá a következő években – mondta el a helyszínen tartott keddi sajtótájékoztatón Kőrösi Gábor, a Várkapitányság NZrt. kommunikációs igazgatója.
Az Álmos és Előd vezéreket ábrázoló, Mikula Ferenc által készített szobrok 1945-ig a Halászbástya északi részét, a főtorony alatti teraszt díszítették, jelenleg másolat áll a helyükön. Nem tudni, a szobrok pontosan mikor és miért kerültek a Dísz tér 2. alatti pincerendszerbe, de jelenlétük bizonyítja, hogy nem csak a korabeli Külügyminisztérium épületének maradványait halmozták fel ott – mondta Fullár Zoltán régészeti csoportvezető.
A Táncsics Mihály utcában az Erdélyi-bástya maradványai kerültek elő, majd a Várpalota Szent István-termének rekonstrukciós munkálatai közben Anjou-kori töredékek és hauszmanni épületelemek is. Külsejében korhű módon állítják majd vissza a Dísz tér 2. számú telken a Hauszmann Alajos irodája által tervezett, a második világháborúban megsérült, majd lebontott épületet, amelynek homlokzatok mögötti terei azonban mind belsőépítészeti, mind épületgépészeti és üzemeltetési szempontból is 21. századi megoldásokkal készülnek el.
Szintén a Dísz tér 2. alatti pincerendszerből került elő egy vörös mészkőből készített kézmosó medence, amelyen egy oroszlán- és egy sárkányfigura vehető ki indadíszek között. A díszes lavabo stiláris jegyei alapján középkori – talán veronai – eredetű lehet, és modern szerszámok nyomai sem látszanak rajta, a pontos kor- és eredetmeghatározást azonban még további vizsgálatoknak kell tisztáznia – mondta Végh András, a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumának igazgatója.
A pincerendszernek még csupán egy részét tárták fel, ezért további leletek is előkerülhetnek a munkálatok során.
Már elkészült a Főőrség rekonstrukciója; az épület tavasszal nyílik meg egy új étteremmel és kiállítóterekkel. Alatta épült vissza a Királyi Lovarda, amely a Csikós-udvar területrendezése után, 2021 nyarától fogadja majd a közönséget multifunkciós rendezvénytérként. Folyamatban van többek között a Budavári Palota déli összekötő szárnya és a Szent István-terem korhű rekonstrukciója is, de a program nemcsak épületek helyreállításáról szól: megtörtént például a Szent György tér autómentesítése és zöldítése, valamint megújult a Vár déli gyilokjárója és a Buzogány-torony is – mondta el Kőrösi Gábor.

A Nap sarkvidékeit felderítő missziót indít a NASA és az Európai Űrügynökség

MTI
Publikálás dátuma
2020.01.28. 17:00

Fotó: NASA/ESA/ATG medialab
Február 7-én indítják útnak a Solar Orbiter nevű napszondát, amely belép a Merkúr pályájára, négy műszert és hat távoli érzékelésű képalkotó eszközt visz magával.
A Nap sarkvidékeinek felderítésére indít missziót az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és az Európai Űrügynökség (ESA). A Solar Orbiter nevű napszondát február 7-én indítják útnak a floridai Cape Canaveralból az Atlas V nevű hordozórakétán – jelentette be a NASA. A Vénusz és a Föld gravitációs erejét fogja használni, hogy kilökje magát a Nap körüli pályájáról és így elsőként pillanthassa meg madártávlatból a Nap sarkvidékeit.
Az ekliptika a Nap egy év alatt megtett látszólagos útja az égbolton, valamint a Föld keringési síkja a Naprendszerben. Nagyjából a Nap egyenlítői síkjában helyezkedik el, ebben a síkban keringenek a Nap körül a bolygók. "A Solar Orbiter előtt a Napot vizsgáló minden műszer az ekliptika síkjában, vagy ahhoz nagyon közel mozgott. Most képesek leszünk fentről lenézni a Napra" - fogalmazott Russel Howard, az amerikai haditengerészeti védelmi laboratórium (Naval Research Laboratory) űrkutatója.
Az egyetlen eddigi szonda a NASA és ESA által közösen kifejlesztett Ulysess szonda volt, amely a Nap sarkvidékei fölé repült. 1990-ben indították útnak és 2009-ben ért véget a küldetése. Ez a szonda sohasem került közelebb a Naphoz, mint a Nap-Föld távolság és csak olyan műszereket szállított, amelyek csupán a közvetlenül a szondát övező körülményeket tudták vizsgálni. 
A Solar Orbiter belép a Merkúr pályájára, négy műszert és hat távoli érzékelésű képalkotó eszközt fog szállítani. A misszió hét éve alatt a Solar Orbiter 24 fokkal fog eltérni a Nap egyenlítőjének síkjától, ha a missziót három évvel meghosszabbítják, akkor 33 fokkal. A tervek szerint a Naptól való legkisebb távolsága 42 millió kilométer lesz. Titánium hőpáncélja és kalciumfoszfát alkotta burkolata ellenáll több mint 480 Celsius-foknak is. Várhatóan közvetlen képet kap a Nap sarkpontjai felől érkező napszélről, és segíthet annak megértésében is, mi okozza a napfolt növekedésének és apadásának 11 éves ciklusát.