Előfizetés

Lövések Röszkén: öt határsértő ellen indult eljárás

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.01.29. 10:33

Fotó: Molnár Edvárd / MTI
Ugyan kedden még négy emberről beszélt a rendőrség, de később még egy férfit elkaptak, aki beismerte, hogy bemászott Magyarországra.
Határzár tiltott átlépése miatt öt ember ellen indult büntetőeljárás, miután kedd hajnalban Röszkénél, a közúti határátkelőhely kerítésén át illegálisan jutottak be Magyarország területére - tájékoztatott a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság. A menekültek kedden fél hat körül próbáltak meg a röszkei közúti határátkelőnél az ország területére bejutni. Az akkor még zárva lévő határátkelőhelyen szolgálatot teljesítő egyik fegyveres biztonsági őr ezt észlelve három figyelmeztető lövést adott le. Ezután a csoport tagjai inkább visszaszaladtak Szerbiába. 
A rendőrök az első hírekkel szemben nem négy, hanem öt határsértőt fogtak el, akik bizonyítottan részt vettek a bűncselekményben.

A helyszínen egy 26 és egy 29 éves szír, valamint két 26 éves palesztin férfit fogtak el, ellenük tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett határzár tiltott átlépése miatt indult büntetőeljárás. Az átkelő közelében egy 25 éves algériai férfit tartóztattak fel, aki ellen határzár tiltott átlépése bűntett miatt indult eljárás. A gyanúsítottak kihallgatásuk során elismerték a cselekmény elkövetését.
A röszkei közúti határátkelőhely szerda 7 órától zavartalanul működik.

Embercsempészek szervezték

Meglepően sok menekült és reménybeli bevándorló tud Belgrádban a kedd hajnali határsértési kísérletről, sőt olyan is akadt, aki a Magyar Hangnak személyesen beszélt arról, hogy hetekkel ezelőtt őt is megpróbálták rávenni, hogy együtt lépjék át a magyar határt - írja a lap. Elmondásuk szerint a szervezők afgán embercsempészek voltak, akik saját útjukhoz akartak ezzel pénzhez jutni. Egyszerre vitték fel az embereket a magyar határra, és mivel így alacsonyabb árat kértek az egyébként szokásosnál, ezért sokan velük tartottak. Egy fiatalember arról beszélt a lapnak, hogy általában 2000 euróért, ma 675 ezer forintnak megfelelő összegért viszik el őket autóval Budapestig. Erre viszont alig van valakinek pénze, ezért is keresnek más megoldást azok, akik nem szerbiai hajléktalanként kívánnak élni.

Rács mögött marad az 1998-as siófoki taxisgyilkosság egyik elkövetője

MTI
Publikálás dátuma
2020.01.28. 19:12

Fotó: Shutterstock
A másodfokú tanács érdemben helybenhagyta az első fokon eljáró büntetés-végrehajtási bíró döntését.
A Szegedi Törvényszék három bíróból álló másodfokú tanácsának döntése alapján nem bocsátható feltételes szabadságra a nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette miatt életfogytig tartó fegyházbüntetéssel sújtott S. Z. elítélt – tájékoztatta a bíróság szóvivője kedden az MTI-t. Juhászné Prágai Erika közölte, hogy a tanács érdemben helybenhagyta az első fokon eljáró büntetés-végrehajtási bíró döntését. Az első fokon eljáró bíró megállapította, hogy az elítélt a szabadságvesztése végrehajtásának kezdetén igen súlyosan megszegte a büntetés-végrehajtási intézet rendjét, egy elítélt társa sérelmére elkövetett testi sértés miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték. Bár magatartása ezt követően pozitív irányba változott, különböző címen 75 jutalmat érdemelt ki, hosszabb ideje konfliktusmentesen tölti büntetését, és szabadulása esetére megszervezte a munkába állását, valamint a lakhatását, megélhetését is. Az elítélt azonban mindvégig tagadta a bűncselekmény elkövetését, a sértett hozzátartozói számára jóvátételi törekvése nem volt, kártérítési összeg megfizetését nem ajánlott fel, ez idáig erre kísérletet sem tett. A bíróság ezért úgy ítélte meg, hogy a büntetés célja további szabadságelvonás nélkül nem lenne elérhető. A másodfokú tanács indoklásában kifejtette: töretlen a bírói gyakorlat abban, hogy a feltételes szabadságra bocsátás nem jog, hanem lehetőség. A feltételes szabadságra bocsátás az elítélt társadalomba való visszailleszkedését és így jövőbeni normakövető magatartását elősegítő jogintézmény. Alkalmazásánál ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül, hogy valamennyi büntetés egyik alapvető rendeltetése a társadalom védelme. Ezért erre akkor kerülhet sor, amennyiben az elítélt feltételes szabadságra bocsátásától várható – elsősorban társadalmi – előnyök, meghaladják a társadalom veszélyeztetettségéből származó hátrányok mértékét. A büntetés-végrehajtási törvény előírásainak megfelelően a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét a későbbiekben ismételten meg kell vizsgálni. S. Z.-t a Legfelsőbb Bíróság sújtotta életfogytig tartó fegyházbüntetéssel, súlyosítva az első fokon eljáró Somogy Megyei Bíróság 15 év szabadságvesztést kiszabó ítéletét. Az ítélet szerint a férfi egy társával 1998. január 25-én éjjel Siófok belterületén intette le a sértett taxis autóját. A két elkövető egy elhagyatott helyre vitette magát, ott a felismerhetetlenségig összerugdosta a taxis fejét, és elvette 12 ezer forintját.

Több mint negyvenmilliót csalt ki az unokázós bűnbanda

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.01.28. 15:39

Fotó: Népszava
Áldozataikat általában telefonkönyvből, véletlenszerűen választották ki.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság speciális nyomozócsoportja befejezte annak a bűnszervezet csalássorozatának a vizsgálatát, akik több mint 43 millió forint értékben csaltak ki pénzt, illetve ékszereket idős emberektől – írja a police.hu. A nyomozás adatai szerint az áldozatokat a csalók általában telefonkönyvből, véletlenszerűen választották ki. Az idősek megtévesztésére minden esetben ugyanazt a sémát alkalmazták: a sértetteket a szervezet egyik irányítója hívta fel egy angliai telefonszámról, aki a beszélgetés során az időskorúak unokájának, rokonának adta ki magát. A telefonáló azt állította, hogy balesetet okozott, és a kár megtérítéséhez azonnal pénzre van szüksége. A pénz sürgősségére több verziót is kitaláltak a csalók: volt, amikor az álrokon arra hivatkozott, hogy egy drága autót tört össze, és a kár azonnali kifizetésével nem indul ellene rendőrségi eljárás, de volt olyan eset is, amikor azt mondta a hívó, hogy meg fogják verni, és nem engedik el addig a helyszínről, amíg az okozott kár összegét nem fizeti ki. Az álrokonok a közvetlen találkozásokat úgy kerülték el, hogy meggyőzték a sértetteket, hogy ők maguk nem tudnak a pénzért, esetleg ékszerekért elmenni, hanem egy ismerősüket küldik el érte. Az idősek lakcímére ezután egy futárt irányítottak, akik a pénzt, ékszereket átvette, majd a csomagot továbbadta annak a bizalmi körnek, akik a pénzt elosztották, illetve eljuttatták a szervezet irányítóinak. A nyomozók a futárokat több esetben a bűncselekmény elkövetése közben fogták el, amikor a pénzért mentek. Az eljárás során a nyomozók azonosították a szervezet tagjait, akik között több esetben rokoni kapcsolat is igazolható volt, illetve a tagok között két fiatalkorú elkövető is szerepet játszott a csalásokban. A szervezet tagjai közül az eljárás során 18 főt hallgattak ki gyanúsítottként; összesen 33 rendbeli bűnszervezetben elkövetett csalás, 9 rendbeli bűnszervezetben elkövetett pénzmosás, 11 rendbeli csalás, 2 rendbeli bűnszövetségben elkövetett csalás kísérlet, 1 rendbeli csalás kísérlet, valamint 1 rendbeli kiskorú veszélyeztetése bűntett elkövetése miatt. A nyomozók a szervezet tagjaitól az elfogások során 8 580 540 forintot foglaltak le, így a kicsalt összegeket több sértettnek is vissza tudták adni. A Budapesti Rendőr-főkapitányság Nyomozó Főosztály Vagyonvédelmi Osztályának unokázós nyomozócsoportja a bűnszervezet öt tagját, N. Csabát, L. Mária Ilonát, H. Ernőt, H. Marinát és B. Ferencet jelenleg is elfogatóparancs alapján körözi.​  A bűnszervezet tagjai 2018 augusztusa és 2019 júniusa között 33 idős sértettől csaltak ki pénzt és ékszereket.