Nem lépett a forint védelmében az MNB

Publikálás dátuma
2020.01.28. 17:59

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Még szóban sem avatkozott be a hazai deviza védelmében a jegybank, amely a kamatdöntő ülés után ismét gyengült.
Kedden újra a történelmi csúcs közelébe, bőven 338 forint fölé nőtt az euró árfolyama. A jegybanki kamatdöntést követő közlemény előtt a hazai deviza valamelyest erősödött, ám utána 337,4-ről gyorsan gyengült, és az euróárfolyam, hajszálra elérte a hétfői rekordot – így reagált a piac az Magyar Nemzeti Bank (MNB) semmitmondó magyarázatára. A következő napokban tovább gyengülhet a forint: elemzők szerint a 338-as szint átlépése után már 340-nél lehet a következő potenciális megálló, mely szintén csak lélektani ellenállást képezne. A jegybank ugyan kedden formálisan kamatdöntő ülést tartott, ám az alapkamat emelését senki nem várta a piacon, és nem is kellett „csalódniuk”. A jegybanki közleményből kiderült, hogy az infláció tetőzését már nem is 2020 januárjára, hanem csak a negyedév végére várják, ám a jegybankban emiatt sem izgulnak – mondván előbb utóbb csökkenni fog az áremelkedés üteme. A gyengülő forint elsősorban külföldről behozott termékek, szolgáltatások áraiban jelenik meg, különösen érvényes ez az átlagnál egyébként is gyorsabban emelkedő élelmiszerekre, de megdrágítja a külföldi utazások költségeit is. A gyenge forint emeli a üzemanyagárakat is, ám az olajárak a világpiacon az elmúlt napokban erőteljesen csökkentek, így a kutakon a további drágulást esetleg megúszhatjuk. Az MNB is felfigyelt a koronavírus-járványra, amely szerintük fokozza a pénzpiaci bizonytalanságot, elterjedésével pedig romolhatnak a világgazdasági kilátások, és felerősödhet a feltörekvő piacokkal – így a Magyarországgal – szembeni bizalmatlanság, és a kockázatkerülő befektetői magatartás. Nem emelt szót a forint gyengülése ellen közleményében a Magyar Nemzeti Bank. Jobbágy Sándor, a CIB Bank vezető elemzője szerint a jegybank maximálisan kihasználva a rendelkezésére álló mozgásteret továbbra is teljes mértékben elkötelezettnek látszik a laza monetáris kondíciók fenntartása mellett. Ez megerősíti azt a korábbi várakozásaikat, mely szerint rövid távon tartós forinterősödésre minimális az esély sőt, a következő egy-két hónapban az idén vártnál magasabb euróárfolyam lehet jellemző. Más elemzők szerint ez azt jelenti, hogy a napokon belül tartósan 338-ra, de akár 340 forintra is emelkedhet a forint árfolyama. A jegybanki közlemény új információkkal szolgált a az infláció várható lefutásról: tavaly egész évre számítva 3,4 százalék volt a pénzromlás, ám a decemberi 12 hónapos mutató már négy százalékra ugrott, ez pedig a jegybanki célsáv teteje. Az MNB eddig azzal számolt, hogy januárban még négy százalék lesz az infláció, majd fokozatosan visszatér a három százalék közelébe. A közleményben a jegybank azonban arra utal, hogy kitolódik a mostani négy százalék körül infláció,  kifutását márciusra várják, ám ezt követően lanyhulhat az árnyomás. Ha ez így lesz, akkor az igazolhatja a mostani jegybanki mozdulatlanságot. Kedden a piac és az elemzők is inkább a forint árfolyamával kapcsolatos kommentárra lettek volna kíváncsiak, ám e témában nem szólalt meg a tanács. Ahogy az várható volt a jegybank változatlanul hagyta a 0,9 százalékos alapkamatát – de ebben nincs is semmi meglepetés, mert – hacsak nem történik valami rendkívüli –, még vagy másfél évig nem várható kamatemelésre, ugyanis a jegybank egyéb monetáris eszközökkel is el tudja érni inflációs célját. A piac fokozottan figyelte a mostani kamatdöntést kísérő jegybanki magyarázatot, mivel a forint az elmúlt napokban soha nem látott szintre gyengült, az euró árfolyama 338 forint felett is járt. Az infláció pedig gyorsulást mutatott utóbbi hónapokban – értékelte Németh Dávid a K&H Bank vezető elemzője –, ám minden marad a régiben. Az elemző szerint a nemzetközi környezet támogatja a magyarországi laza monetáris feltételek fenntartását, mivel az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed és az Európai Központi Bank is laza politikát folytat. Az MNB emellett a GDP-növekedés, az infláció, és a várható kormányzati gazdaságösztönző intézkedések fényében módosíthat majd az eddigi irányon. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint a fogyasztóiár-index bár decemberben 4 százalékra emelkedett az előző havi 3,4 százalékról, nincs ok aggodalomra. Az alacsony importált infláció hatására némileg enyhülhetnek  is az inflációs alapmutatók, ami már a nyári hónapokban is megfigyelhető volt. A vezető külföldi jegybankok folytatódó laza monetáris politikája, valamint az idei év második felében a 3 százalékos célhoz közelítő infláció miatt idén nem vár szigorítást a Takarékbank elemzője. Szerinte legközelebb 2021-ben folytatódhatnak a normalizálós lépések, az alapkamat emelésére pedig 2021 negyedik negyedéve előtt nem számít, de nem kizárt, hogy erre még később kerül sor.  
Szerző

Polt Péterrel tárgyalna az unió csalás elleni hivatalának vezetője

Publikálás dátuma
2020.01.28. 15:07
Ville Itälä, az unió csalás elleni hivatalának (OLAF) vezetője
Fotó: OLAF Press Office
Sőt, a Budapestre érkező OLAF-vezetőt Varga Judit igazságügyi miniszter is fogadja az Euronews szerint.
Ville Itälä, az unió csalás elleni hivatalának (OLAF) vezetője Polt Péterrel, Magyarország legfőbb ügyészével találkozhat a héten Budapesten - értesült az Euronews. Az ügyészség szóvivője ezt megerősítette, mondván,
tervben van a találkozó a két fél között. Ha ez biztossá válik, közölni fogják a nyilvánossággal.

Ville tavaly az Euronewsnak adott interjújában közölte, szeretne leülni a magyar legfőbb ügyésszel, hogy személyesen tisztázza, mi áll a nagyszámú magyarországi vizsgálat hátterében. Az igazgató akkor hozzátette, szeretne javítani a magyarországi helyzeten, ami az OLAF javaslatainak a betartását illeti, ugyanis
az OLAF tavalyi jelentésében Magyarország szerepelt a legrosszabb helyen, itt indult a legtöbb vizsgálat az uniós pénzek ügyében.

Ville Itälä csütörtökön és pénteken lesz Budapesten, ahol az Euronews szerint Varga Judit igazságügyi miniszter is fogadja. Pénteken előadást tart majd a Transparency International Magyarország nevű szervezet "Az Uniós források felhasználásának ellenőrzése és a civil kontroll lehetőségei" című konferenciáján.
Szerző

Korlátozottan, de részt vehet a Huawei a brit 5G-hálózat kiépítésében

Publikálás dátuma
2020.01.28. 14:54
A Huawei brit központja Readingben
Fotó: DANIEL LEAL-OLIVAS / AFP
Az új szabályozás szerint a „magas kockázatú beszállítókat” távol kell tartani a brit távközlési hálózat nemzetbiztonsági szempontból kritikus központi elemeitől.
Engedélyezi a brit kormány a kínai Huawei távközlési konszern részvételét a nagy-britanniai 5G távközlési hálózat kiépítésében, de korlátozza a cég hozzáférését a teljes beruházási programhoz. A brit digitális, kulturális, sport- és médiaügyekért felelős minisztérium keddi bejelentése valójában nem említi név szerint a Huaweit, csak úgy fogalmaz, hogy a javasolt új szabályozás alapján a „magas kockázatú beszállítókat” távol kell tartani a brit távközlési hálózat nemzetbiztonsági szempontból kritikus központi elemeitől. A brit 5G hálózat kiépítésében résztvevő vállalatok közül azonban ez a besorolás csak a Huaweire vonatkozik. A keddi bejelentés alapján a kínai vállalat „magas kockázatú beszállítóként” a brit 5G program központi, biztonsági szempontból „érzékeny” elemeihez nem szállíthat berendezéseket, és a perifériális hozzáférési elemek kiépítéséhez szükséges eszközöknek is csak a 35 százalékát adhatja. Ebbe a körbe a leírás szerint azok a berendezések tartoznak, amelyek a hálózati felhasználó elemeket csatlakoztatják a mobiltelefonos átjátszó tornyokhoz. A kínai vállalat emellett nem vehet részt a brit 5G hálózat olyan elemeinek létrehozásában, amelyek „érzékeny” földrajzi helyeken, például katonai támaszpontok vagy atomerőművek közelében lesznek.

A Huaweit megnyugtatja a döntés

Victor Zhang, a Huawei alelnökének Boris Johnson brit kormányfő bejelentésével kapcsolatban közölte: „a Huaweit megnyugtatja az Egyesült Királyság kormányának jóváhagyása, melynek értelmében ügyfeleinkkel közösen tovább folytathatjuk az 5G hálózat kiépítését. Ez a döntés egy sokkal fejlettebb, biztonságosabb és költséghatékonyabb telekommunikációs infrastruktúrát eredményez majd, amely megfelel a jövő követelményeinek. Mindez lehetőséget ad az Egyesült Királyság számára, hogy a világ vezető technológiáihoz férjen hozzá, továbbá biztosítja a piaci versenyt.” Hozzátette, hogy több mint 15 éve szállítanak csúcstechnológiákat az Egyesült Királyságban működő telekommunikációs szolgáltatóknak. „Erre az erős múltra építkezve tovább támogatjuk partnereinket az 5G-hálózati beruházásaikban, ami elősegíti a gazdasági növekedést és segíti az Egyesült Királyságot abban, hogy megőrizze nemzetközi versenyképességét. Álláspontunk szerint a sokszínű beszállítói piac és a tisztességes verseny elengedhetetlenek a hálózat biztonságához és az innovációhoz, valamint ahhoz, hogy a vásárlók továbbra is a lehető legjobb minőségű technológiákhoz férhessenek hozzá” – fűzte hozzá.

„Maga szabadítja rá a rókát a tyúkólra”

Londonra az amerikai kormány az elmúlt hónapokban komoly nyomást gyakorolt annak érdekében, hogy a Huawei egyáltalán ne vehessen részt a brit 5G hálózat létrehozásában. Az Egyesült Államok álláspontja szerint a vállalat nemzetbiztonsági kockázatot jelent, mivel közvetlen kapcsolatban áll a kínai kormánnyal. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter már tavaly figyelmeztette az Egyesült Államok szövetségeseit, hogy ne használják a Huawei termékeit távközlési programjaikban, mivel ellenkező esetben nehezebbé válik Washington partneri együttműködése velük. Nem hivatalos értesülések szerint az amerikai kormány azt is kilátásba helyezte, hogy ha London hozzáférést ad a Huaweinek a brit 5G hálózat kiépítéséhez, az Egyesült Államok eltávolítja Nagy-Britanniát a Five Eyes (Öt Szem) hírszerzési szövetségből. A Five Eyes az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland hírszerzési és elhárító szakszolgálatainak tevékenységét hangolja össze. Boris Johnson brit miniszterelnökre saját parlamenti hátországából is nyomás nehezedett annak érdekében, hogy a Huawei ne vehessen részt a brit 5G hálózat kiépítésében. A döntés keddi bejelentését megelőző parlamenti vitában a kormányzó Konzervatív Párt számos képviselője érvelt a kínai cég kizárása mellett. Tom Tugendhat, az alsóház külügyi bizottságának volt elnöke úgy fogalmazott, hogy a Huawei részvételének lehetővé tételével a kormány „maga szabadítja rá a rókát a tyúkólra”.

„Ha ezt megtenné, magam zárnám be a vállalatot”

A Huawei alapítója, Zsen Cseng-fej azonban a BBC televíziónak nyilatkozva már tavaly visszautasította azokat a nyugati feltételezéseket, hogy a kínai kormány kémkedésre használhatja a Huawei technológiáját. A cégalapító kijelentette: ennek megengedése olyan kockázat lenne, amelyet ő soha nem vállalna. „Cégünk soha nem bocsátkozna semmiféle kémtevékenységbe. Ha ezt megtenné, magam zárnám be a vállalatot” – fogalmazott a BBC-interjúban a Huawei alapítója.
Frissítve: 2020.01.28. 15:18