Devizahiteleseken nyerészkedett az engedély nélküli alkusz

Publikálás dátuma
2020.01.27. 13:59
Az MNB épülete
Fotó: Népszava
A társaság nem rendelkezett a kötelezően előírt felelősségbiztosítással, vezetői nem rendelkeztek a tevékenység ellátásához szükséges szakmai végzettséggel, nem volt megfelelő a tőkehelyzetük sem.
Gigabírságot, 111 millió forintot szabott ki hétfőn az MNB a Magyar Adósságrendező Zrt.-re, jogosulatlanul végzett alkuszi tevékenység és az értékpapírok forgalomba hozatalára vonatkozó szabályok megsértése miatt. A tevékenységben közreműködő magánszemély 12 millió forint büntetést kapott. Az üggyel kapcsolatban Binder István, a jegybank felügyeleti szóvivője lapunknak elmondta: súlyosító tényezőként vették figyelembe, hogy a Magyar Adósságrendező Zrt. hosszabb ideig, jelentős számú adós számára, professzionális intézmény látszatát keltve működött, emellett a társaság egy 2017. évi kérelmére az MNB állásfoglalásban rögzítette, hogy az alkuszi tevékenység végzésének feltételeit, ám ezt a társaság figyelmen kívül hagyta. Binder István megemlítette, hogy a társaság nem rendelkezett a kötelezően előírt felelősségbiztosítással, vezetői nem rendelkeztek a tevékenység ellátásához szükséges, megfelelő szakmai végzettséggel, nem volt megfelelő a tőkehelyzetük sem. S mindezek hiányában, az előzetes figyelmeztetés ellenére több száz, deviza alapú jelzáloghitellel rendelkező magánszemély esetében működött közre hitel- és kölcsönszerződéseik módosítása érdekében az érintett pénzügyi intézményeknél. Ebből feltehetően az ügyfeleknek káruk keletkezett. A társaság megsértette az értékpapírok zárt körű forgalomba hozatalát követő bejelentési kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket is.  
Szerző

Indokolatlanul drága alvállalkozókra, képzetlen ukránokra panaszkodik a Market Építő vezére

Publikálás dátuma
2020.01.27. 13:23

Fotó: Népszava
Sok a nehézség, de a tavaly 177 milliárdos forgalmat bonyolító építőipari vállalat azért így is behúzta a debreceni BMW-gyár építésének előkészítő munkáit.
Egy év alatt közel 30 százalékos bővülést ért el a Market Építő Zrt., ami 177 milliárd forintos forgalom mellett közel hét milliárdos nyereséget könyvelhetett el, és újításként beruházott a nemzeti kötvényprogramba is – derül ki az interjúból, amit Scheer Sándor, a mamutvállalat vezére adott a Világgazdaságnak. Scheer szerint a bővülés annak is betudható, hogy elnyerték az új debreceni BMW-gyár terület-előkészítési munkáit, ami tavaly 15-16 milliárddal dobta meg forgalmukat – igazán emlékezetes tavalyi beruházásként azonban inkább a Párisi Udvar projektjét említette, ami műemlék-felújítás és szállodaépítés is volt egyben. A vállalatvezér ugyanakkor elégedetlen bizonyos körülményekkel, főleg a nekik bedolgozó cégekkel: 
„… úgy tapasztalom, számos alvállalkozó indokolatlanul felsrófolta az árakat, és visszaél a helyzettel. Például a festésért, a burkolásért, a gipszkarton- és vasszerelésért, a dryvithomlokzat készítéséért a három évvel ezelőtti ár háromszorosát fizetjük, miközben semminek nem ment fel ilyen mértékben az ára, a munkabér sem lehet a korábbi triplája” - nyilatkozta a gazdasági lapnak.

Árendás Gergely, a Property Market Ingatlanfejlesztő vezérigazgatója és Scheer Sándor a BudaPart beruházás alapkőletételén a Kopaszi gáton
Fotó: Népszava
  Scheer Sándor kérdésre válaszolva elmondta, építkezéseiken átlagosan 5-10 százalékban dolgoznak harmadik országbeli – zömében kárpátaljai magyar és ukrán – vendégmunkások; aki munkát vállal náluk, az gyorsan tanul, de ezzel együtt is úgy érzi, hogy a magyar építőpiac lemaradt a képzett ukrán munkaerőről, hiszen „a legjava” már hat-nyolc éve Lengyelországban vagy Csehországban dolgozik.
A gyenge forint szintén megviseli az építőipart – a Market Építő vezére szerint ez komoly veszélyt jelent egy-másfél éves építési időtartamban is –az árfolyam-változatásokat így a cég előre tervezve, az alapanyagok korai felvásárlásával próbálja ellensúlyozni.
Szerző

GKI: másfél éves mélyponton a fogyasztói bizalom

Publikálás dátuma
2020.01.27. 12:33

Fotó: Népszava
Enyhe eséssel kezdte az évet a GKI konjunktúraindexe.
A decemberinél kisebb mértékben, de januárban is folytatódott a GKI konjunktúraindex csökkenése, mely így több mint hároméves mélypontjára került – derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. közleményéből. Mint írják, a mostani csökkenés a fogyasztói várakozások romlásának következménye, az üzleti várakozások mérséklődése ugyanis a decemberi nagy esés után most csak minimális volt. A GKI konjunktúraindex és az üzleti bizalmi index trendje másfél éve lejtmenetben van, a fogyasztóié hullámzó-stagnáló, de januárban ez utóbbi is másfél éves mélypontjára került. Az üzleti várakozások januári romlását az ipari bizalmi index csökkenése okozta, s bár a decemberi zuhanást januárban csak kisebb esés követte, az ipari cégek optimizmusa több mint hatéves mélypontján van. A GKI által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint a kereskedelmi és építőipari várakozások lényegében nem változtak, a szolgáltató cégeké minimálisan javult. Az ipari bizalmi index januári csökkenését a termelési helyzet és kilátások romlása magyarázza, a rendelésállományok megítélése ugyanis kissé jobb lett, a készleteké stagnált. Az exportrendeléseket azonban kedvezőtlenebbnek látták a válaszadók. Az építőiparon belül januárban a magasépítők cégek derű-, a mélyépítők borúlátóbbá váltak, várakozásaik immár azonosak. Az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos elégedettség kissé romlott, de a rendelésállományok értékelése érezhetően javult. A kereskedelmi bizalmi index hónapok óta alig változik, s ezzel továbbra is az elmúlt hat évet jellemző viszonylag keskeny sáv alsó negyedében tartózkodik. Januárban az eladási pozíció és a készletszint megítélése kis mértékben javult, a rendelésállományé viszont némileg romlott. A szolgáltatói bizalmi index szerény januári javulása az üzletmenet kedvezőbb megítélésének eredménye, a forgalmi kilátásokról alkotott vélemény ugyanis kissé rosszabb lett. A foglalkoztatási szándék a változatlanságot jelző szolgáltató cégek kivételével minden ágazatban gyengült, különösen az iparban és az építőiparban. A szolgáltató cégek után immár az ipari vállalkozások sem tekintették a munkaerőhiányt a növekedésüket akadályozó legfontosabb tényezőnek. Erősödött a lakosság munkanélküliségtől való félelme. Az áremelési törekvés a szolgáltatások kivételével – ahol érezhetően emelkedett – minimálisan enyhült. A cégek többsége minden ágazatban változatlan árakat tervez, de az áremelésre törekvő cégek sokkal többen vannak, mint az árcsökkenéssel kalkulálók. Erősödött a lakosság inflációs várakozása. A magyar gazdaság jövőjének megítélése januárban összességében nem változott decemberhez képest, de ezen belül az iparban érezhetően rosszabb lett, a többi ágazatban viszont kissé javult. A lakosság véleménye markánsan romlott. A GKI fogyasztói bizalmi index januárban kéthavi szerény emelkedés után ennél jelentősebben, másfél éves mélypontjára esett. A lakosság saját várható pénzügyi helyzetét jelentősen, megtakarítási képességét kissé rosszabbnak látta, mint egy hónappal ezelőtt. 
Szerző
Témák
GKI
Frissítve: 2020.01.27. 13:17